A Fete program, amelyet az EFOP Plusz-7.1.1-24-2024-0002 azonosítójú fejlesztési projekt keretében valósítanak meg, az Európai Unió támogatásával átfogó segítséget nyújt Magyarország hátrányos helyzetű térségeinek és településeinek felzárkóztatásához. Ez a kezdeményezés nem csupán gazdasági vagy szociális kérdés, hanem egy mindenkit érintő társadalmi ügy, amelynek sikere alapvetően meghatározza az ország jövőjét. A program motorjai a helyben működő Jelenlét Pontok, amelyek a személyes jelenlétre, az esélyteremtésre és a bizalomra építenek. Ezek a pontok a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálásával, 28 egyházi és karitatív szervezet szoros együttműködésében működnek.
A Jelenlét Pontokra nem „előre gyártott” megoldások érkeznek, hanem a helyi szociális diagnózisok alapján személyre szabott, valós segítségnyújtás valósul meg. Ez megnyilvánulhat közösségi naperőművek telepítésében vagy telemedicinás ellátórendszerek kiépítésében is. A program célja, hogy újraépítse a közösséget, kiutat mutasson a nyomorból, és a legszegényebbek is hozzájussanak olyan közösségi, szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokhoz, amelyek korábban elérhetetlenek voltak számukra. A program folytonosságát a hazai és uniós források együtt biztosítják, hiszen e források megszakadása esetén sokszor nehezebb újrakezdeni a munkát, mint elindulni.
A Felzárkózási Folyamat Gyökerei és Céljai
A legszegényebb települések felzárkózásának elősegítésére példa nélkül álló programot indított a magyar kormány 2019-ben. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a KSH adatai alapján kiválasztott 300 hátrányos helyzetű település már évekkel, évtizedekkel ezelőtt rálépett a teljes leszakadáshoz vezető útra. Ezen a lejtőn megállni, majd visszafordulni csak komoly szakértői segítséggel lehetséges. Ezekben a községekben minden statisztikai mutató a hátrányok halmozódását mutatja: a komfort nélküli házak aránya ötszöröse, az általános iskolát be nem fejezett emberek aránya háromszorosa az országos átlagnak, miközben a településeken arányaiban háromszor több gyermek születik, mint máshol.
Dr. Kovács Edit, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a 2019-ben indult felzárkózási folyamatnak már jól látható eredményei vannak. Az esélyteremtési rendszer célja, hogy a rászorulókat a születéstől a foglalkoztatásig végigkísérje. Kiemelte, hogy nagy előrelépés, hogy a Fete egyes elemei - mint például a tanoda - mára alapszolgáltatássá váltak. A tanulás szerinte kulcsszerepet játszik abban, hogy a gyerekek ki tudjanak törni a szegénységi spirálból, és saját tudásukra alapozva biztos jövőt teremtsenek. Lantos Szilárd, a Máltai Szeretetszolgálat Modellprogramjainak vezetője is az oktatásban látja a kitörési lehetőséget. A cél, hogy minél több gyermek jusson el az érettségit adó középiskolákba, és így öngondoskodásra képes felnőtté váljon.
Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság vezető gazdasági szakértője kiemelte, hogy az Európai Unió aktívan hozzájárul a magyar programok, így a Fete működéséhez is. A projekt jó példa az uniós források eredményes felhasználására, amely sokak életét teszi könnyebbé.
A Jelenlét Program: Helyi Szükségletekre Alapozott Megoldások
A programba bevont települések mindegyikén alkalmazott módszer alapját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja adja, amely az elmúlt évtizedekben már számos helyszínen bizonyította eredményességét. A Jelenlét program a szó alapvető jelentéséből indul ki: jelen vagyunk, ott vagyunk, velük vagyunk. Ez a modell a civil szféra rugalmasságát és gyorsaságát ötvözi a kormányzati szerepvállalás súlyával, tekintélyével és lehetőségeivel.
Munkatársak nem előkelő idegenek egy fővárosi irodából, vagy kéthetente egyszer odatévedő szakértők, hanem a faluban állandóan megtalálható szociális munkások, akik aktív jelenlétükkel folyamatosan részesei a település mindennapjainak. Ebből kifolyólag a felvetődő problémákra gyors és pontos választ, megoldást tudnak adni. Ez a szoros kapcsolat lehetővé teszi, hogy a problémák feltárásával, az igények megfogalmazásával és a lehetőségek realizálásával a kirekesztett, mélyszegénységben élő társadalmi csoportok is hozzájussanak olyan közösségi, szociális, oktatási, egészségügyi és más szolgáltatásokhoz, amelyek korábban elérhetetlenek voltak számukra. Minden probléma egyedi, ami egyedi megoldást kíván.
Lantos Szilárd, a Máltai Szeretetszolgálat Modellprogramjainak vezetője felidézte a Jelenlét program húsz évvel ezelőtti indulását, amikor már világos volt, hogy vannak élethelyzetek, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Úgy fogalmazott, hogy a bizalomépítés és a folyamatos jelenlét a legfontosabb eszköz a családok támogatásában.
Együttműködés és Sokszínűség a Programban
A Fete program megvalósításában számos egyházi és karitatív szervezet vesz részt, amelyek mindegyike saját értékeit és tapasztalatait hozza a közös munkába. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat mellett olyan szervezetek is csatlakoztak, mint a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, az ADRA Alapítvány, a RECIK Alapítvány, a Dél-borsodi Romák Integrációját Elősegítő Közhasznú Egyesület, a Kaposfői Szent Erzsébet Alapítvány és mások. Ezek a szervezetek, bár eltérő hátterrel és meggyőződéssel rendelkeznek, egy közös cél érdekében dolgoznak: a rászorulók felzárkóztatásáért és a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséért.
A Pannonhalmi Főapátság ezeréves történetével fontos szerepet tölt be a hazai egyházi életben. Egyházi hátterű civil szervezetként 2016 óta támogatják a rászorulókat felekezeti hovatartozástól függetlenül. A Magyar Református Szeretetszolgálat szakmai tanácsadója, dr. Eperjesi Tamás is megosztotta tapasztalatait a szociális munka kihívásairól. A Katolikus Karitász, a Magyar Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezete, szintén aktívan részt vesz a programban. A RECIK Alapítvány 25 éve segíti a társadalmi integrációt, az életminőség javítását, a változásokhoz és kihívásokhoz történő alkalmazkodást az alapvető emberi értékek mentén. Az ADRA Alapítvány a Hetednapi Adventista Egyház világszéles humanitárius szervezete. Don Bosco szellemiségét követve hiszik, hogy a fiatalokat nem szigorral, hanem szeretettel kell megközelíteni.
A Sport és a Kultúra Szerepe a Felzárkóztatásban
A sport és a kultúra fontos elemei a Jelenlét programnak, hiszen hozzájárulnak a közösségépítéshez, az önbecsülés növeléséhez és a társadalmi integrációhoz. A felcsúti Pancho Arénában rendezett Felzárkózó Települések (Fete) országos futball-bajnokságának „előválogatója” is ennek a törekvésnek a része. A negyedik selejtezővel Nyírbátorban befejeződött selejtezősorozat lehetőséget adott a leghátrányosabb helyzetű települések legjobb gyermek-labdarúgóinak, hogy megmutassák tehetségüket. A sport a Jelenlét programban a szociális munka eleme, hiszen a felzárkózó településeken dolgozó edzők munkája nem a bemelegítéssel kezdődik, hanem már jóval előbb.
A zenei nevelés is kiemelt szerepet kap. Példaként említhető, hogy a gyerekek két hét után adták első koncertjüket a monori telep közepén, négy-öt egyszerű dalt játszottak el a járókelőknek. Bár két hét alatt nem lehet megtanulni hegedülni, egy hangot meg lehet szólaltatni tisztán, biztosan. A nyírpilisi nyitórendezvényen a Máltai Szimfónia környékbeli előadóinak minikoncertjével köszöntötték a vendégeket.
A program elemei közé tartozik a mozgó játszótér, a kutyaterápia és a Freestyle FC bemutató is, amelyek mind a helyi közösség életének színesítését és a gyermekek fejlődését szolgálják. Egy egész napos önkéntes akció keretében újult meg a berekböszörményi Jelenlét pont közösségi tere, ahol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai, a Magyar Református Szeretetszolgálat képviselői, valamint helyi önkéntesek dolgoztak együtt egy közös célért.
Jövőkép és Társadalmi Hatás
Vecsei Miklós, a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos összegzésében hangoztatta: „Mi, akik működtetjük a programot, hisszük, hogy ezek a települések menthetők”, és soha ilyen hosszú távon működő, átfogó program nem volt még Magyarországon. Mint elmondta, a program két pillére a 300 településen való folyamatos jelenlét, valamint a döntéshozók világának megszólítása, azaz a „jóléti erkély” elérése.
A program sikere nem csupán az érintett települések lakóinak életminőségét javítja, hanem hozzájárul az ország általános társadalmi és gazdasági fejlődéséhez is. Az itt élő emberek képessé válnak arra, hogy részt vegyenek a társadalom gazdasági és kulturális életében, csökkentsék a szegénységi spirált, és biztos jövőt teremtsenek maguknak és gyermekeiknek. A program azt is demonstrálja, hogy a helyi közösségek erejével és a külső támogatással, valamint a bizalomra épülő együttműködéssel valós társadalmi változások érhetők el. Beri Márk polgármester is hangsúlyozta, hogy a község számára különösen fontos a programhoz való csatlakozás, mivel lakosságának túlnyomó többsége roma származású, és sokan mélyszegénységben élnek. A Fete programmal esély nyílik arra, hogy ezek a közösségek is felzárkózhassanak és teljes értékű tagjai lehessenek a magyar társadalomnak.