A magyar nyelv, csakúgy, mint a gasztronómia világa, rendkívül gazdag és sokszínű. Egy-egy étel, gyümölcs vagy zöldség gyakran több néven is ismert lehet, tükrözve a regionális különbségeket, tájszavakat és népies megnevezéseket. Ez a nyelvi sokszínűség nem csupán érdekesség, hanem mélyen gyökerezik a magyar kultúrában, és az étkezési szokások, hagyományok változását is magában hordozza. Ahány ház, annyi szokás, ahány vidék, annyi elnevezés.
A magyar ételnevek kincsesháza: a tájszavaktól a hagyományokig
A magyar konyha ételeinek elnevezései igazi kincsesbányát jelentenek a nyelvészek és a gasztronómia iránt érdeklődők számára. Sok helyütt használják még a népies megnevezéseket, de előfordul az is, hogy tájszavak alakulnak ki egy-egy nyelvjárásban, régióban. Ezek a nevek nemcsak a helyi identitást erősítik, hanem a régmúlt időkről, az akkori életmódról és a kulináris szokásokról is árulkodnak.
Pöszmététől a piszkéig: a gyümölcsök és zöldségek nevének sokfélesége
A méltatlanul elhanyagolt pöszméte, köszméte vagy piszke nevű gyümölcsünk, amelyből egyre kevesebb terem hazánkban, talán mindenki számára ismerős a neve. A kukorica népies neveit sem kell senkinek bemutatni: tengeri, törökbúza, málé. A burgonya a krumpli mellett rengeteg megnevezéssel rendelkezik: bandurka, bigyirkó, bolyóka, földialma, grulya, gurulya, kolompér, krumpér, kukulyó, kutyatök, péra, piskó, pityere, pityirkó, pityóka, svábtök. A szotyola, vagy szotyi mellett faluhelyen makukának is hívják a napraforgómagot. Az ebszékfű kaporlevelű változata vagy a pénzlevelű lizinka csak néhány példa a régi növényi elnevezésekre.
A mindennapok ételei és az elnevezések kavalkádja
A krumpliból, tojásból, lisztből és némi fokhagymából olajban vagy zsírban készült tócsninak rengeteg variációja van. Szokás nevezni krumplilepénynek, lapcsánkának, lepcsánkának, görhönynek, matutkának vagy cicegének. Régen a szegények eledeleként tartották számon a dödöllét, mert szinte minden nap ettek ilyet. A krumpliból és lisztből készült massza olcsón és könnyen elkészíthető volt. Zalában krumpligánicának szokás nevezni. A nokedli és a galuska szót ugyanazokra az ételekre használjuk.
A szelet kenyeret faluhelyen szokták „egykaraj kenyérnek” is mondani, de találkozhatunk a „karé” és „karéj” kifejezésekkel is. A kenyérvégre utaló elnevezések között szerepel a gyürke, sercli, dumó, kenyér fara, buci, absnicli, csücsök. A tojáslevesnek is számos neve van: rántott leves (bár ezt más levesre használják inkább), tojásos leves és rongyos leves.
A régi édességek közül a tarkedli, amelyet cseh fánknak is neveztek, az Osztrák-Magyar Monarchiában terjedt el. A mákos bejgli mellett néhány háznál karácsonykor kalácsot sütnek, és előfordul, hogy mákos kürtnek nevezik. A cibere, az ételek savanyítására használt készítmény Erdélyben cibrének, a Felvidéken kiszinek, keletebbre pedig kvasznak is nevezik. A maradék tojásból, lisztből és prézliből készült sültnek rengeteg neve van: hamishús, pacsni, egérke, vakarcs, vakhal, liszthús, pampuska, puffancs.
Top 10 hagyományos magyar étel
Húsok és sültek sokfélesége
Borsodban szokás „tiket” mondani tyúk helyett, ahogy a kakast is sokan, főleg az idősebb korosztályból kukasnak mondják. A szalmakrumpliként is ismeretes ételt népies nevén szokták - helytelenül - rósejbninek is nevezni, ez azonban a krumpliból készült vékony karikákra szeletelt chipset jelöli.
A cubák, cupák kifejezések szárnyasnak vagy marhának, borjúnak, sertésnek, juhnak stb. sütött vagy megfőzött combját jelentik, de a húsos csontot (+húsos koncot) is így nevezték. Jelenti még a vásárolt húshoz nyomatékul adott értéktelenebb húst és csontfélét is. Régi receptekben a juh, kos, és ürü megnevezése szintén előfordul.
Az édességek és desszertek különleges elnevezései
A lusta fánk, főzött fánk, egérke, főtt fánk, sietős fánk és végül ördögpirula mind az égetett tésztából készült falatnyi fánkokra utalnak, amelyeket bő olajban sütnek aranybarnára, majd fahéjas, kakaós vagy diós cukorba forgatnak. Közeli rokona az apácafingocska vagy apácasóhaj is, de az inkább a töltött, franciás verzió.A Rigó Jancsi elnevezés is egy cukrászmester nevéhez köthető, akiről a sütemény a nevét kapta.
A magyar gasztronómia remekei és a külföldi hatások
A magyar konyha remekeit számos nemzetközi gasztronómiai versenyen méltatták már - 2023-ban pedig egy bronzérmesünk is lett a Bocuse d’Or világbajnokságán. A külföldi látogatók gyakran haza is visznek néhány magyar receptet, hogy otthon is újraélhessék az ízélményeket. Az utazási magazinok és gasztroblogok is szívesen ajánlják az új vagy régi magyar ételeket, mint kötelezően kipróbálandó élményt.
A magyar konyha jellegzetességei
A magyar konyha alapfűszere a paprika, amely édes és erős változatban is gyakran előfordul. A tipikus magyar ételek gyakran erőteljes, gazdag és pikáns ízvilággal rendelkeznek. Gyakran használnak sertéshúst, marhahúst, baromfit és halat. A zöldségek közül a hagyma, paradicsom, paprika, burgonya és káposzta kiemelt szerepet játszanak. A pörkölés, párolás és sütés gyakori technikák, az ételeket pedig gyakran liszttel vagy tejföllel sűrítik, amitől sűrű, gazdag textúrájú fogások születnek.
A legnépszerűbb magyar ételek
- Gulyásleves: Tradicionális magyar étel, amelyet eredetileg a pásztorok készítettek a szabadban, bográcsban. Marhahúsból készül, zúzott fokhagymával, pirospaprikával, babérlevéllel, sóval, borssal és köménnyel fűszerezve, lassú tűzön főzve.
- Hortobágyi palacsinta: Népszerű magyar étel, amely a pörkölt jellegzetes ízvilágát ötvözi a palacsinta finomságával. Csirkemell vagy sertéshús töltelékkel, tejfölös mártással készül.
- Halászlé: A magyar konyha egyik legjellegzetesebb étele, amelyet hagyományosan a Duna és a Tisza mentén élő halászok készítettek frissen fogott halból. Halcsontokból, fejből és farokrészből készült alaplével, vöröshagymával, zöldpaprikával, paradicsommal és pirospaprikával.
- Pörkölt: A magyar konyha egyik legismertebb és legkedveltebb étele, amelyet számos húsféléből készítenek. A húst lassan főzik hagymával, paprikával és más fűszerekkel, hogy egy gazdag, szaftos fogás jöjjön létre.
- Lángos: Népszerű magyar utcai étel, eredetileg kenyértésztából készült, ma olajban sütik, és gyakran fokhagymával, tejföllel és reszelt sajttal tálalják.
- Töltött káposzta: A magyar konyha egyik ikonikus étele, különösen karácsonykor. Savanyított káposztalevélbe tekert, darált húsos, rizses töltelékkel, füstölt hússal és tejföllel tálalva.
- Paprikás csirke: A magyar konyha egyik klasszikus fogása. Csirkecomb vagy más csirkerészek lassú főzése hagymával, pirospaprikával és tejföllel, amely egy gazdag és krémes mártást eredményez.
- Somlói galuska: Az egyik legismertebb és legkedveltebb magyar desszert. Piskóta, vaníliakrém, dió, mazsola és csokoládéöntet rétegeiből áll.
- Rántott hús: Más néven rántott szelet vagy bécsi szelet. Lisztbe, tojásba, majd zsemlemorzsába forgatott hús szeletek, forró olajban aranybarnára sütve.
- Kürtőskalács: Hagyományos erdélyi édesség. Cukrozott tésztából készült, henger alakú sütemény, faszénparázs fölött sütve, fahéjas cukorba vagy darált dióba forgatva.
- Lecsó: Klasszikus magyar étel, amely a nyári időszak kedvence. Paradicsomból, paprikából és hagymából készül, kolbásszal vagy tojással.
- Borsófőzelék: A magyar konyha jellegzetes étele. Zöldborsóból készült, sűrített formában tálalt zöldségétel, tejföllel.
- Dobostorta: Klasszikus a magyar cukrászatban, 1884-ben alkotta meg Dobos C. József. Piskótalapok csokoládékrémmel és karamellréteggel.
- Rántott sajt: Közkedvelt étel, ropogós bundájával és olvadt sajtos belsejével.
Gasztronómiai elnevezések története és eredete
A finom ételek nevének eredete gyakran érdekes történeteket rejt, amelyek betekintést engednek a múltba, a gasztronómia fejlődésébe és a kulturális hatásokba. Néhány étel nevet híres személyekről kapott, mások a készítés módjára vagy a származási helyre utalnak.
Híres személyekről elnevezett ételek
- Carpaccio: Vékonyra szeletelt nyers marhahúsból álló fogás, amelyet Giuseppe Cipriani alkotott meg 1950-ben a velencei Harry’s Barban egy grófnőnek kedveskedve.
- Cézár-saláta: Nem a Római Birodalom császáráról, hanem Cesare Cardiniről kapta a nevét, aki csapatával a mexikói Tijuanában található Hotel Caesarban alkotta meg a receptet.
- Szendvics: John Montagu, Sandwich negyedik grófja után kapta a nevét 1762 körül.
- Pizza Margherita: Állítólag Savoyai Margit olasz királynőről (1851-1926) nevezték el, amikor 1889 körül Nápolyba látogatott. Egy másik elmélet szerint a margaréta olasz neve után kapta, mivel a feltétet egy virág szirmainak alakjában rendezték el a pizzán.
- Marco Polo-nyelvhal: Az olasz kereskedő, utazó és író, Marco Polo tiszteletére készült, és olyan gazdag és dekadens hozzávalókat tartalmaz, mint a brandy, a homár, a pezsgő és a tejszín.
- Picasso-nyelvhal: A spanyol művészről elnevezett, gyömbéres-citromos mártásban sült hal, amelyet gyümölcskonzervvel tálalnak.
- Chateaubriand bélszín: Montinireil nevű szakács alkotta meg 1822 táján François-René de Chateaubriand vikomt (1768-1848), francia író és politikus számára.
- Sztroganov-marharagu: Valamelyik 19. századi orosz grófról kapta a nevét - nagy valószínűséggel Pavel Alexandrovics Sztroganovról vagy Grigorij Dmitrijevics Sztroganovról.
- Wellington-bélszín: Arthur Wellesley (1769-1852), Wellington első hercege után kapta nevét, aki a waterlooi csatában Napóleon felett aratott győzelme által vált brit nemzeti hőssé.
- Nachos: Ignacio „Nacho” Anaya fejéből pattant ki 1943-ban, a mexikói Piedras Negrasban található Victory Club nevű étteremben.
- Pommes Anna: Nem tudni biztosan, hogy Anne Deslions-ról - egy előkelő kurtizánról III. Napóleon idején (1848-1852) -, vagy Anna Judic színésznőről kapta-e a nevét.
- Besamel mártás: Louis de Béchameil után kapta a nevét.
- Mirepoix: Charles-Pierre-Gaston François de Lévis-re, Lévis-Mirepoix hercegére (1699-1757) utal, aki francia tábornagy és nagykövet volt.
- Sacher-torta: Először 1832-ben készítette el Franz Sacher, egy 16 éves szakácstanonc.
- Hercegnőtorta (prinsesstårta): A 20. század elején Margaretha, Märtha és Astrid svéd hercegnőknek olyannyira kedvencévé vált ez az édesség, hogy az ő tiszteletükre új nevet kapott.
- Pavlova: Anna Pavlova orosz balerináról kapta a nevét, aki az 1920-as évek egyik turnéja alkalmával járt Ausztráliában vagy Új-Zélandon.
- Pedro Ximénez: Az alapjául szolgáló szőlőfajta egy spanyol katonáról kapta a nevét, aki állítólag az 1600-as évek elején Németországban és Hollandiában szedett szőlőt Andalúziában kezdte el szaporítani.
- Bloody Mary: I. Mária angol királynőről, aki „Bloody Mary” néven híresült el, vagy a chicagói Bucket of Blood nevű bár Mary nevű felszolgálójáról? Esetleg a Harry's egyik vendégének barátnőjéről, akit történetesen szintén Marynek hívtak.
- Napóleon-brandy: Egy anekdota szerint Napóleon több rekesz Courvoisier konyakot vitt magával, amikor 1815-ben Szent Ilona szigetére száműzték, ezért legénysége „Napóleon konyakjának” nevezte el az italt.
A derelye és a barátfüle dilemmája
A derelye és a barátfüle közötti különbségről is eltérőek a vélemények. Sokan szerintük a derelye burgonyás tésztából készül, míg a barátfüle sok helyen kelttésztás édesség. Vannak háztartások, ahol a barátfüle egy ételre céloz, méghozzá a szilvalekvárral töltött, krumplis derelyére, amit vagy „pucéron”, vagy pirított morzsába forgatva fogyasztanak.
A legenda szerint a barátfüle elnevezésről egy 19. századi budai vendéglő kedvenc harapnivalója nyomán beszélhetünk. A vendéglő tulajdonosa Freund (barát) úr volt, itt készítették a lekvárral töltött tésztatáskákat, melyeket nem csak kifőztek, de olajban ki is sütöttek, és az étlapon Freunds gefüllte Tasche néven futott a fogás. A kiegyezést követően Freund úr Barátra magyarosította nevét, és tévesen a gefüllte (jelentése: töltött) hangzása miatt „fülesítették” a desszertet.
A gránátos kocka és a nyögvenyelő
A gránátos kocka, más néven krumplis tészta, elnevezése az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből, a csatamezőkről származik. A katonáknak fehérjedús ételek helyett pénzhiányból kifolyólag inkább energiadús, szénhidrátgazdag ellátmányt adtak, például a gránátos szakasznak.
A nyögvenyelő nem más, mint a szlovák eredetű sztrapacska. Jókai Mór is rátapintott a burgonyás-lisztes, nehéz étel egyik lényegére: amellett, hogy remek fogás, nehéz nyelni és nagyon hamar eltelít. Más néven slambuc, vagy öreglebbencs. Klasszikus hajdúsági pásztorétel, ami tartalmas, házias és hagyományosan bográcsban, szabadtűz felett készül.
A Cordon Bleu: a félreértések tárháza
A Cordon Bleu, ami eredetileg borjúhúsból készül, ma már nemzetközi kedvencként sertésből, csirkéből és pulyka húsából is az asztalra kerülhet. Sajttal és sonkával van megtöltve. Rendelése okozhat vicces pillanatokat, mivel sokan ejtik rosszul a nevét.
A gourmet konyha és a gasztronómiai élmény
A „gourmet” szó hallatán sokaknak elsőre egy elegáns étterem, apró, művészien tálalt fogások és kifinomult ízvilág jut eszébe. A gourmet kifejezés eredetileg francia eredetű, ahol a szó egy ínyencet, egy kifinomult ízlésű étkezőt jelentett. Jelentése tehát utalhat személyre, és kifinomult ízlésre, de élelmiszer készítményre is. A gourmet olyan kulináris művészetet takar, amelyet a finom ételek és italok ideális kapcsolata jellemez.
A gourmet élmény jellemzői
A gourmet egyre inkább kulcsfogalommá vált a 21. századi gasztronómiában. Egyszerre jelenti a prémium minőségű alapanyagokat, az igényes elkészítést és a komplex ízélményt. A gourmet-élmény túlmutat az ételen: benne van a hely atmoszférája, a kiszolgálás színvonala, a borválaszték gondossága és még az is, hogy milyen zenét hallunk vacsora közben. Az emberek egyre inkább az élményszerű fogyasztást keresik: nem csak jót akarnak enni, hanem emlékezetes pillanatokat átélni. A rohanó hétköznapok után egy gourmet vacsora egyfajta lassítás, tudatos kikapcsolódás.
A gourmet ételek általában kis adagokban érkeznek, viszont annál különlegesebb és magas minőségű alapanyagokból készülnek. A tálalás művészi, az ízek pedig meglepőek, mégis harmóniában vannak. Fontos megkülönböztetni a gourmet-t a „fine dining” fogalmától. Míg a fine dining formálisabb, többfogásos menüsorral és elegáns etikettel társul, addig a gourmet élmény lehet laza hangulatú is, ha az ételek színvonala és a koncepció azt indokolja.
Gourmet Budapesten
Budapest nemcsak történelmi látnivalóiról és pezsgő kultúrájáról híres, hanem kivételes gasztronómiájáról is. Az elmúlt években a főváros egyre több gourmet étteremmel gazdagodott, amelyek méltán vívták ki a magyar és nemzetközi közönség figyelmét. Az ilyen helyek nem csupán egy jó ebéd vagy vacsora ígéretével csábítanak. A gourmet élmény itt minden érzékszervre hat.
A gourmet ételek alapját a kiváló minőségű, gyakran kézműves alapanyagok adják, amelyeket modern technológiával és művészi igényességgel dolgoznak fel. Ha valódi, autentikus gourmet étterem Budapesten a cél, a Pierrot étterem a Budai Vár szívében tökéletes választás. Ez a Zsidai Csoporthoz tartozó ikonikus hely nem csupán elegáns, hanem romantikus is; tökéletes páros vacsorákhoz, ünneplésekhez, vagy egy különleges gasztronómiai élményhez.
A gourmet étel több puszta tápláléknál - élmény, kreativitás és szenvedély találkozása a tányéron. Elsősorban az alapanyagokban. A gourmet konyha szigorúan válogatott, gyakran helyi vagy kézműves termelőtől származó, kivételes minőségű hozzávalókat használ. A másik különbség az elkészítés módjában rejlik. A gourmet séfek a hagyományos technikákat modern eljárásokkal ötvözik: sous-vide, füstölés, fermentálás, molekuláris gasztronómia - mindezek célja, hogy az ízek és textúrák a lehető legtökéletesebben bontakozzanak ki. A gourmet fogások harmadik ismérve a tálalás. A kompozíció, a színek, a formák és a textúrák szinte műalkotásként jelennek meg a tányéron - vizuálisan is emelve az élményt. A gourmet stílus a „kevesebb néha több” elvét követi: kisebb adagok, letisztult tányérok, de komplex ízvilág.
Az olasz konyha és a kulináris sokszínűség
Az olasz konyha a világ egyik legkedveltebb és legismertebb gasztronómiája, amely egyszerűségével, friss alapanyagaival és gazdag ízvilágával hódít. Az olasz ételnevek szintén tele vannak történetekkel és kulturális jelentőséggel, a regionális különbségek pedig itt is gazdagítják a kulináris palettát.
A legismertebb olasz ételek
- Pizza Margherita: Az olasz konyha egyik legismertebb és legegyszerűbb remeke, mely a nápolyi konyhából származik. A színei - a vörös paradicsomszósz, a fehér sajt, és a zöld bazsalikom - az olasz zászlót idézik.
- Carbonara: Fő összetevői a guanciale (sertés tokaszalonna), tojássárgája, pecorino sajt és frissen őrölt fekete bors, amelyeket a forró tésztával kevernek össze, hogy krémes szószt kapjanak.
- Lasagna: Rétegezett olasz tésztaétel, amelyben a frissen készített tésztalapokat húsos ragú, besamelmártás és reszelt sajt rétegei közé helyezik.
- Osso Buco: Tradicionális milánói étel, amelyet borjúhúsból készítenek, különösen a borjúlábszár csontjával együtt, amelyet lassan, fehérborral és zöldségekkel párolnak. Gremolatával - petrezselyem, citromhéj és fokhagyma keverékével - tálalják.
- Tiramisu: Az olasz „tiramisu” szó jelentése „emelj fel”, ami a kávé frissítő hatására utal.
- Polenta: Észak-Olaszországban kedvelt, kukoricadarából készült étel, amely sűrű állagúra főzve lágy és krémes, majd hűtés után akár szeletelhető is.
- Melanzane alla Parmigiana: Dél-Olaszországból származó, padlizsánból készült rakott étel.
- Alfredo szósz: Ikonikus, gazdag és selymes olasz mártás, amelyet hagyományosan tejszínből, vajból és reszelt parmezán sajtból készítenek.
- Gelato: A fagylalt egyik krémesebb, lágyabb változata, amely alacsonyabb zsírtartalommal és kevésbé levegősen készül, mint a hagyományos fagylalt.
- Focaccia: Olasz lapos kenyér, amelyet olívaolajjal, tengeri sóval és különféle friss fűszerekkel, például rozmaringgal vagy bazsalikommal ízesítenek.
- Arancini: Panírozott és bő olajban aranybarnára sütött rizsgolyók, olvadó sajttal és ragus rizzsel.
- Cannoli: Híres szicíliai desszert. Ropogós, cső alakú tésztába töltött édes ricottakrémmel készítik.
- Pappardelle al Ragu di Cinghiale: Gazdag, karakteres toszkán étel, amely széles pappardelle tésztával és vaddisznóraguval készül.
- Pesto alla Genovese: A Liguria régió jellegzetes szósza, amely friss bazsalikomból, fenyőmagból, fokhagymából, parmezán sajtból és olívaolajból készül.
- Calzone: Dél-olasz eredetű, zárt pizzafajta, amelyet félhold alakúra hajtanak, és különféle töltelékekkel töltenek meg.
- Zuppa di Pesce: Olasz halleves, egy gazdag és ízletes étel, amely a friss tengeri alapanyagok tiszteletéről szól.
- Frittata: Az olasz omletthez hasonlóan serpenyőben kezdik sütni, majd sütőben fejezik be.
- Cassata Siciliana: Szicília híres desszertje, egy látványos, színes és ízgazdag sütemény.
- Cacio e Pepe: Római tésztaétel, pecorino sajtból és frissen őrölt fekete borsból készült krémes mártással.
- Gnocchi: Kis, puha tésztagombóc, amelyet általában krumplival, liszttel és tojással készítenek.
- Ravioli: Töltött tészta, vékony tésztalapok közé rejtett ízletes töltelékkel.
- Bruschetta: Egyszerű, de ízletes olasz előétel, amely pirított kenyérszeletekre helyezett feltétekből áll.
- Saltimbocca alla Romana: Klasszikus római húsétel, vékony borjúszeletekből, prosciuttóval és zsályalevéllel borítva, fehérborban párolva.
Top 10 hagyományos magyar étel
A gnocchi kiejtésének kihívásai
Az olaszok krumplis tésztája, a gnocchi hatalmas népszerűségnek örvend, de a nevének kiejtése sokaknak okozhat kellemetlenséget. A tésztaféle alapvetően krumpliból készül, azonban a gasztro sokszínűségének köszönhetően más alapanyagból is kivitelezhető, lehet ez tök, cékla vagy édesburgonya.
A bruschetta és a croissant
A bruschetta, ez a nagyon népszerű előétel, pirított kenyérszeletet takar, amelyet fokhagymával, olívaolajjal, pestóval, paradicsommal vagy más zöldségekkel megkenve szoktak kínálni. Az egyik legkedveltebb péksütemény, amiért a franciáknak lehetünk hálásak, a croissant. A könnyű, vajas tésztás sütemény kötelező reggeli Franciaországban, kívül ropogós, a belseje pedig könnyű és vajas.
A ratatouille és a crème brûlée
A ratatouille padlizsánból és más zöldségekből álló ízletes egytál, amit francia lecsóként szoktak emlegetni. A kakukkfűnek, bazsalikomnak és zellernek köszönhetően karakteres ízű étel nevét sokan meg sem próbálják kimondani. Az egyik legelegánsabb francia desszert, a crème brûlée. A pohárdesszert roppanós karamellréteggel készül.
Régi magyar ételnevek nyomában
Ha régi szakácskönyveket vagy receptgyűjteményeket lapozgatunk, bizony könnyen belefuthatunk olyan elnevezésekbe, amikről még azt sem tudjuk kikövetkeztetni, hogy vajon főételről vagy desszertről lehet szó. Annak, hogy ma már sok kifejezést, ételnevet nem ismerük, több oka is lehet. Előfordulhat, hogy tájnyelven van az étel neve, vagy már nem fogyasztjuk az adott fogást és egészen egyszerűen kikopott a köznyelvből.
Ferentő, frentő, esetleg fentő
A palóc konyha remeke, egykor a karácsonyi böjt elmaradhatatlan fogása volt. Egy virág alakú sütemény, ami bevagdosott tésztacsíkokból sül össze. Még forrón meglocsolták tejjel, hogy aztán ráragadhassanak a mákszemek, amiket rászórtak, végül pedig mézzel is meglocsolták.
Gánica
A népi konyhában kiemelkedő szerep jutott a kukoricakásából készült ételeknek, hiszen olcsó és laktató is. A gánica a dél-dunántúli régióban, főleg Somogy és Baranya megyében elterjedt. Ismertebb elnevezése a dödölle és a puliszka. Többféle elkészítési módja ismert, de fő jellemzője, hogy a kukoricalisztet vízben vagy tejben sűrű állagúra főzik, majd a kásából galuskát formázva ropogósra sütik. Erdélyben is ismert, főleg köretként. A gánicát főként köretként fogyasztjuk, de önálló fogásként is megállja a helyét.
Kalinkó
A rábaközi régióhoz tartozó süteményről van szó, ami lisztből, tejből, tojásból, zsírból, tejfölből és cukorból készül. Ez egy általában 9 szálból font ízletes kalács, amit főleg ünnepekre, lakodalomra készítettek a falvakban, és a bor mellé kínálták a vendégeknek.
Halkarbonádok
Főtt vagy sült csuka és ponty kell az elkészítéséhez. Tejben áztatott zsemlét, apróra vágott hagymát, fokhagymát, borsot és citromhéjat kell hozzáadni miután kifiléztük, és ebből kell kis golyókat vagy rudacskákat formázni sütés előtt.
Görhe
Kedvelt sütemény, ismertebb nevén málé. Elkészítési módja hasonlít a gánicához, elsősorban a szegényebb rétegek fogyasztották. A kukoricalisztet forró vízzel vagy tejjel összekeverték, majd másnap a kerekre formázott, vagy tepsibe simított tésztát kemencében kisütötték. Erre jöhetett a vastag réteg porcukor és a lekvár.
Kattancs
Ez egy különleges kalács, amit paprikával töltöttek meg. Aratáskor és a böjt idején készítették a kisalföldi régióban, amit általában bableves kísérőjeként fogyasztottak, sőt fogyasztanak még ma is.
Kukóleves
A nevét a kifújt tojáshéjról kapta, melybe szalonnából, kölesből, borjú vagy sertéstüdőből gyúrt, fűszeres tölteléket tettek.
Egyedi édességek Zalából
Zala megyéhez, Göcsej, Hetés és Muravidék tájegységhez köthető egy egyedi édesség, melynek tésztája tradicionálisan 2-3 kg búza finomlisztből, zsír, tej, 8-10 db tojás, cukor és élesztő hozzáadásával készül. Tölteléknek elsősorban diót, mákot, szilvát, almát, fügét és szőlőt használnak. Lakodalmak, keresztelők elengedhetetlen süteménye.