A hatékony növényvédelem alapköve a precíz permetezéstechnika, melynek célja, hogy a hatóanyag megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyre és egyenletes eloszlásban jusson ki a célfelületre. Ez a folyamat kulcsfontosságú a terméshozam optimalizálásában és a környezeti terhelés minimalizálásában. A permetezés minősége döntően befolyásolja a kiszórt vegyszerek hasznosulását, hiszen gyakori, hogy a névlegesnél 20%-kal több hatóanyag fitotoxikus hatást kelt, míg a 20%-kal kisebb mennyiség a védekezés teljes eredménytelenségét okozhatja. A gyümölcsösök permetezése különös figyelmet igényel, mivel az ültetvények adottságai, mint a tő- és sortávolság, valamint a koronaforma jelentősen befolyásolják a munkaminőséget.
Területteljesítmény és optimalizálása
A munkák agrotechnikailag optimális időben történő elvégzéséhez megfelelő területteljesítmény szükséges. A szántóföldi síkpermetezés területteljesítményét számos tényező befolyásolja, mint a munkaszélesség, a munkasebesség, a gép tartálytérfogata, a fajlagos szórásmennyiség és a permetléellátás rendszere.
Munkaszélesség és keretlengések
A munkaszélesség növelésének elsősorban a keretlengésekből adódó munkaminőségi és szilárdsági problémák szabnak határt. A modern gépek alváza rugózott kivitelű, szórókeretük általában lengéscsillapított, így a munkaszélesség elérheti akár a 36-48 métert is.
Munkasebesség és stabilitás
A munkasebességet a tábla domborzati viszonyai, a talajfelszín állapota és a gép konstrukciós kialakítása határozza meg. Az üzem közbeni sebességváltozás kedvezőtlenül hat a munkaminőségre, mivel közvetlenül befolyásolja a szórás egyenletességét. A szántóföldi permetezőgépek általában 5-10 km/h, míg gyümölcsösökben 7-15 km/h munkasebességgel üzemeltethetők célszerűen. Nagyobb sebességeknél a keretlengések erőteljes növekedése, a munkaminőség romlása és a gép meghibásodása is bekövetkezhet. A lombozat jelentős ellenállása miatt gyümölcsösökben nem javasolt a haladási sebesség növelése 6 km/h fölé.
Tartálytérfogat és permetléellátás
A gép tartálytérfogata szintén jelentős tényező, hiszen a nagyobb tartályokat ritkábban kell tölteni. A megfelelő területteljesítmény elérésének feltétele nagy szállítóképességű szivattyú és permetlérendszer alkalmazása is, hiszen a nagyobb munkaszélességű keretek több, a nagyobb munkasebességek pedig nagyobb átbocsátóképességű szórófejek permetléellátását igénylik. Az intenzív töltés az improduktív idők alacsony szinten tartását teszi lehetővé. Ha nem megfelelő a kiszolgálás, a permetezésben eltöltött alapidő az összes munkaidő 20%-ára is csökkenhet, ami azt jelenti, hogy egy 10 órás műszakot figyelembe véve, a gép mindössze 2 órát permetez. Ezért nagyon fontos üzemeltetési feladat a permetléellátás gondos megszervezése.
Új akkumulátoros háti permetező a VEVOR -tól. ...vagy inkább a régit? 2025-07-13
Fajlagos szórásmennyiség és cseppméret
A technológiákban előírt fajlagos szórásmennyiség, vagyis a területegységre kijuttatandó permetlé mennyisége szintén meghatározója az elérhető területteljesítménynek. Kisebb fajlagos szórásmennyiséggel a kiszolgálási idők csökkenése miatt nagyobb területteljesítmény érhető el. Ahhoz azonban, hogy megfelelő permetfedettséget, illetve felületegységenként a szükséges cseppszámot létre lehessen hozni, a fajlagos szórásmennyiség csökkentésével a finomabb porlasztásnak, a cseppátmérők csökkentésének is együtt kell járnia. Ennek viszont határt szab az elsodródás veszélye. Jelenleg a vegyszeres gyomirtásban a 100-400 liter/ha, a rovarkártevők és a gombabetegségek ellen 300-600 liter/ha fajlagos szórásmennyiség az általánosan alkalmazott.
A permetezés minőségét meghatározó tényezők
A végzett munka minősége szempontjából különösen fontos az üzemi nyomás, a szórófejek típusa és elrendezése, a képzett cseppek mérete, a szórásegyenletesség, a szórókeret lengése és a sávcsatlakoztatás.
Üzemi nyomás és cseppméret
A szántóföldi síkpermetezéshez általában kis- vagy közepes nyomású permetezőgépeket használnak. Ezeket a szórófejek és az agrotechnikai követelmények figyelembevételével többnyire 2-8 bar nyomással üzemeltetik. Fontos tudni, hogy a nyomás ingadozásakor változik a cseppméret, a szórásteljesítmény, a szórási kúpszög, és romlik a szórásegyenletesség. A javasoltnál nagyobb nyomás használata nem célszerű, mivel nagyobb értékeknél túl apró cseppek képződnek és jelentősen növekszik az energiaigény, valamint a szivattyú igénybevétele.
A cseppméret - amelyet a térfogati közepes cseppátmérővel (VMD) jellemezhetünk - alapvetően meghatározza a permetlé hasznosulását. A növényvédő szer ugyanis akkor fejti ki az optimális hatását, ha megfelelő mennyiségben és megfelelő elosztásban a célfelületre kerül. A kijuttatott permetcseppek egy részét a légáramlatok elsodorják a kezelendő területről. Ezek hatásukat nem fejthetik ki, illetve károkat is okozhatnak, ha egyéb kultúrnövényekkel telepített területekre jutnak. Az elsodródás elsősorban 100 mikron alatti kis cseppeknél nagymértékű, míg az 1000 µm-os cseppek elsodródásának mértéke gyakorlatilag elhanyagolható. Természetesen az, hogy egy adott átmérőjű csepp elsodródása mekkora, az a szélsebességtől függ.
A cseppméret szerepet játszik abban is, hogy kontakt szereknél milyen mértékű a permetlerakódás. Kísérletek kimutatták, hogy a 600 mikronnál nagyobb cseppek a leveleken gyakran megfolynak, lecsorognak, és a hatóanyag nagy része nem tapad meg. Ez a megfolyási mérethatár különböző kultúr- és gyomnövények esetében más és más. Függ például a levélfelület simaságától, viaszosságától stb. A kisebb méretű cseppek (100-200 µm) a levélfelületen jobban megtapadnak, vagyis a hasznosulásuk jobb lesz, és egyenletesebb eloszlás valósítható meg.
Cseppszám és fedettség
Agrotechnikai igény, hogy a herbicidek kijuttatásakor az 1 cm²-re jutó cseppek száma preemergens gyomirtásnál minimálisan 20-30, míg postemergens gyomirtásnál 30-40, fungicidek kiszórásánál 60-80, inszekticidek kijuttatásánál 40-60 db legyen. Kísérletileg kimutatták, hogy a javasolt értékeknél mintegy 50-60%-kal kisebb cseppsűrűség mellett a vegyszeres védekezés minősége lényegesen romlik, illetve hatástalanná válik. Ez rámutat arra, hogy a cseppsűrűség növelése mindenképpen előnyös.
Szórási kúpszög és szórófejek elrendezése
A permetezés minősége szempontjából fontos jellemző a szórási kúpszög, amely nagymértékben függ az üzemi nyomástól. Megfelelő cseppeloszlást és cseppméretet csak a maximális szóráskúpszög közelében ad a szórófej, ami a legtöbb fúvókánál 2 bar körül állandósul, ezért ez a nyomás egyben a szükséges minimális nyomásnak is tekinthető.
A szórófejek osztása a permetezőgépek szórószerkezetén általában 500 mm. Teljes felület kezelésekor 110°-os, míg sávos gyomirtásnál 80°-os szóráskúpszögű réses szórófej alkalmazása javasolható. A szántóföldi síkszóró kereteken a réses fúvókák réseit 5-10°-os szögben egy irányban el kell fordítani, hogy a folyadéksugarak ne ütközzenek.
Szórásegyenletesség és szórókeret lengése
A szántóföldi permetezés munkaminőségének jellemzésére a kereszt-, illetve a hosszirányú szórásegyenletesség mérőszáma elfogadott paraméter. A permetezés szórásegyenletességét üzem közben a permetezőgép konstrukciója; a szórófejek rendszere, a szórócső munkamagassága, a talajegyenetlenség, a haladási sebesség, a szórócső lengéseinek iránya, a lengések amplitúdója és a lengések frekvenciája befolyásolja.
A keresztirányú szórásegyenletesség a kiszórt permetlé mennyiségi eloszlásának változása a szórócső alatt. Mérése 10 cm-es osztású vályúsoron történhet. A szórórúd magasságának változásával a keresztirányú szóráskép is megváltozik. A permetezési magasság csökkentésével lényegesen nagyobb mértékben romlik a szórásegyenletesség, mint a permetezési magasság növelésével. Ezért egyenlőtlen talajfelszín esetén a névleges 500 mm-nél nagyobb munkamagasság beállítása lehet célszerű. Figyelembe kell venni azonban, hogy nagyobb munkamagasság esetén nő az elsodródás veszélye.
A hosszirányú szórásegyenletesség ingadozásának oka, hogy a szórócső lengései következtében a szórócső haladási irányba mutató sebessége változó. A szórócső ideális, lengés nélküli állapotában a gép haladási sebességével mozog. A gyakorlatban - a lengések következtében - a szórócsővég vízszintes sebessége a gép haladási sebességének többszöröse is lehet. Ez a sebesség a haladással azonos, illetve ellentétes irányú lehet.
Sávcsatlakoztatás és nyomjelzés
A permetezés eredményessége érdekében fontos, hogy a permetezett sávok pontosan illeszkedjenek. A sávcsatlakoztatási hibák csökkentésére az ún. habos nyomjelzők alkalmazhatók. A sávjelzés lényege, hogy a berendezés a szórócső végére szerelt szórófejből bizonyos időközönként jelző anyagot juttat a talajra vagy a növényzetre. Az ilyen módon megjelölt sáv széléhez igyekszik a gépkezelő illeszteni a szórócső végét a forduló után. A kezelt sávok pontos csatlakozása művelőnyomos technológia alkalmazásával is lehetséges. Ennél a módszernél a vegyszerszóró gép minden művelet esetén azonos, a munkaszélességének megfelelő távolságokra lévő, a járókerekek szélességében vetetlenül hagyott nyompárokban halad. Ez az eljárás többszöri, egyenletes kezelést tesz lehetővé, miközben a vetetlen sávokból adódó terméskiesést a taposási kár elmaradása és a sávok mellett lévő növényeknek a nagyobb tenyészterület eredményeként jelentkező intenzívebb fejlődése, az ún. szegélyhatás ellensúlyozza. A modern gépeken a helyes iránytartást megkönnyítheti a kezelő részére a GPS rendszer, de ma már lehetőség nyílik automatikus kormányzásra is.
Szórófejek és fúvókák kiválasztása
A fúvóka kiválasztásához a kezelendő növények permetezés-technikai igényeiből, és a megvalósítandó technológia jellemzőiből (például hektáronként kiszórandó permetlé mennyiség) kell kiindulni. Ehhez jó segítséget adnak a gyártó cégek katalógusai és prospektusai, melyek részletesen közlik, hogy melyik fúvóka milyen célra a legjobb, melyik feladatra használható, vagy milyen műveletre nem javasolt. Így megadják a talajba dolgozandó, a kelés előtt és után alkalmazható kontakt és felszívódó, szántóföldön és ültetvényekben alkalmazható szerek kiszórására vonatkozó ajánlásaikat. Fontos alapszabály, hogy csak elismert gyártók jó minőségű szórófejeit és fúvókáit alkalmazzuk!
Fúvókatípusok és alkalmazásuk
Szántóföldi síkpermetezésnél a megfelelő keresztirányú szórásegyenletességet garantáló lapos sugarú, vagy réses fúvókák alkalmazása javasolható. Az elsodródás mérséklése érdekében célszerű az úgynevezett Anti-Drift fúvókákat használni, amelyek azonos nyomáson nagyobb és egyenletesebb cseppek előállítására képesek. Az elsodródás csökkentésére jól alkalmazhatók továbbá az injektoros fúvókák, amelyek zömmel 500-600 mikronos cseppeket képeznek. Ezért ez utóbbiak jobb minőségű permetezést, szeles időben is biztonságosabb védekezést tesznek lehetővé.
A munkaminőség javítása és az elsodródás csökkentése érhető el a légzsákos szórószerkezetek alkalmazásával. Légzsákos permetező gépeknél a cseppek szállítását a légáram elvégzi, ezért az elsodródási veszély alacsony. Ezek a gépek 6 m/s szélsebességig biztonsággal alkalmazhatók. A veszteségek mérséklése mellett a penetráció lényegesen nagyobb, mint a hidraulikus rendszerű szórószerkezeteknél, a növények fonákoldalán nagyobb permetlerakódás érhető el.
Gyümölcsös permetező pisztoly beállítása
A gyümölcsösök permetezésekor a legfontosabb feladat a gépek beállítása az ültetvény adottságainak megfelelően. A permetezőgép üzemeltetőjének feladata a megvalósítandó technológia permetezéstechnikai igényeiből kiindulva a szórószerkezet, a szórófejek és fúvókák kiválasztása. A szórófejek és a fúvókák kiválasztása tulajdonképpen a permetezőgép kiválasztásával kezdődik. A gép rendszere, üzemi nyomástartománya, szórószerkezetének kivitele meghatározza az alkalmazható szórófejek és fúvókák körét.
Geometriai viszonyok és hatótávolság
A gyümölcsös geometriai viszonyai, elsősorban a tő- és sortávolság, a koronaforma a munkaminőség szempontjából meghatározóak. Gömb alakú korona kétszer akkora hatótávolságot igényel, mint a sövényültetvények lombfala. Minden esetben indokolt a szállítólevegős permetezőgépek használata. A lombozat jelentős ellenállást fejt ki a légárammal szemben, a légsebesség erőteljesen lecsökken. A megfelelő behatolóképesség érdekében ezért nem javasolt a haladási sebesség növelése 6 km/h fölé.
A ventilátoros permetezők optimális folyadékeloszlását egyszerű eszközökkel a legmagasabb fákhoz állítjuk be. A szőlőpermetező gépeknél is a szőlőkultúra jellemzőiből kell kiindulni, a megfelelő munkaminőséghez a szórószerkezet és a levélzet között egy minimális távolságnak lennie kell. Permetezéskor a lombozat zárt, tömör egységet képez. Légszállításos permetezőgépek alkalmazásánál különösen nagy gondot kell fordítani a légszállítási teljesítményre. Kifejlett lombozatnál a nagy légszállítási teljesítmény nem előnyös, a levegő a leveleket pikkelyszerűen egymásra nyomja, ezért a lombozat alsó része felől történjen a permetezés. A legkedvezőbb permetezési irány a lövellőcsővel érhető el, ahol a kis cseppek könnyebben bejutnak a lombozat közepébe.
Szórófejbetétek és fedés
Az ültetvényeknél alkalmazott szórófejbetétek szóráskúpszögei az ültetvényjellemzőkkel együttesen határozzák meg a szórófejek minimális számát. Előnyös, ha a permetezés annyi szórófejjel történik, hogy a permetsugarak egymást átfedik, de legalább egyszeri fedést kell biztosítani a gépek beállításánál. Az ültetvény geometriai méretei és a gép szórószerkezetének szélessége megadják a gép és az ültetvény közötti szabad távolságot. A szabad távolság és a szórás-kúpszög ismeretében grafikusan meghatározható a minimális szórófejszám, amellyel a megfelelő átfedés biztosítható.
Hagyományos koronaformák esetén a kiszórt permetlé mennyisége általában nem lehet egyenletes a lombozat teljes magasságában. A megfelelő fedettség érdekében a lombozat mélységének megfelelően a különböző szinteken a kiszórandó permetlé mennyisége általában különböző. Ezért a szórószerkezeten eltérő méretű szórófejbetétek elhelyezésére van szükség. A különböző méretű fúvókákat úgy kell megválasztani, hogy összes adagolási teljesítményük megegyezzen az előzőekben a gépre vonatkozóan kiszámított összes szórásteljesítménnyel.
Ventilátoros permetezők beállítása
A ventilátoros permetezőgépek függőleges permeteloszlásának beállítását, ellenőrzését segíti az ún. vertikális mérőpad. A permetködöt egy lamellákkal ellátott fal fogja fel, amely 100 mm-es szegmensekben elválasztja a folyadékot a levegőtől. Az egyes szegmensek által leválasztott folyadékot mérőhengersorba vezetjük, ahol vizuálisan leolvasható az eloszlás, a számítógépes kiértékelő rendszer pedig lehetővé teszi a lombkorona körvonalának és a vertikális szórásképnek az illesztését.
A ventilátoros permetezők optimális folyadékeloszlását egyszerű eszközökkel a legmagasabb fákhoz állítjuk be. A sorközbe beállva a gépet működtetve légáramot terelőlemezek beállításával a lombozat alsó határát 20 cm, felső határát 30 cm rátartással kell megcélozni. A légáram iránya ellenőrizhető a levegő kilépőnyílásába felerősített szalagokkal.
A hidraulikus szórófejekkel és axiálventilátorral felszerelt szállítólevegős permetezőgépek alkalmazása esetén szőlőültetvényekben általában a szóróíveken legfelül elhelyezkedő 1-2 szórófej működtetése felesleges, esetenként a legalsó szórófejek is lezárhatók. A megfelelő hatótávolság biztosítása érdekében a gépeket a sorközben, álló helyzetben úgy kell beállítani, hogy a kétoldalt kezelt növénysorokat a permetlé teljes szélességükben elérje. A kétoldali kezelésnél figyelembe kell venni, hogy a ventilátorok légszállítása nem szimmetrikus.
Gépek beállítása és ellenőrzése
A beállításnál az előzőekben ismertetett szempontok alapján a célfelület jellemzőiből és a fajlagos permetlé-felhasználásból (liter/ha) célszerű kiindulni. A szórásmennyiség, a munkaszélesség, illetve sortávolság alapján a szórószerkezet teljesítménye a következő képlet alapján határozható meg:
q = (Q * B * v) / 600ahol:
- q - a szórószerkezet szórásteljesítménye (liter/min)
- Q - a fajlagos szórásmennyiség (liter/ha)
- B - munkaszélesség vagy sortávolság (m)
- v - a munkasebesség (km/h)
Az így kapott szórásteljesítmény értéket osztva a szórófejek számával, megkapjuk az egy szórófejre jutó folyadékfogyasztást. A fúvóka méretét az üzemi nyomás függvényében adagolási táblázatból, vagy jelleggörbéből lehet meghatározni. A nyomást fúvókatípustól függően 0,2-0,8 bar értékek között célszerű megválasztani. Ezeknél már megfelelő méretű és energiájú cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomás használata nem célszerű, mivel jelentősen növekszik az energiaigény és a szivattyú igénybevétele.
A beállítás megkönnyítésére a szórófej-katalógusok, gépkönyvek olyan nomogramokat közölnek, amelyekről a hektáronkénti szórásteljesítmény-igény és a haladási sebesség ismeretében leolvasható a választható fúvókaméret, illetve a szükséges folyadéknyomás. Például 300 l/ha, 8 km/h esetén a 2 l/min szórófej-adagolás a 04-es, a 05-ös vagy 06-os fúvókával érhető el, melyekhez különböző nyomások, illetve sebességek tartoznak.
A szórófejek teljesítményét az üzemeltető egyszerűen meghatározhatja. Ehhez a szórófejekre tömlőt kell húzni, és szórófejenként végezhető el a mérés mérőhengerrel. Ezzel a módszerrel az adagolásegyenlőtlenség is meghatározható. Ha az átfolyásmérővel ellenőrzött szórófej szórásteljesítménye a névleges értéktől 15%-kal eltér, a szórófej cseréje feltétlenül szükséges. Kopott fúvókákkal, szórólapkákkal, pörgetőtestekkel ültetvényekben sem szabad permetezni.
A gép beállítása után tiszta vízzel célszerű próbapermetezést végezni, ahol meghatározott távolságon ellenőrizni lehet a fajlagos szórásmennyiséget és egyúttal megfigyelhető a szórószerkezet munkája, illetve beállítása. A próbapermetezés tapasztalatai alapján elvégezhetők a szükséges változtatások.
tags: #forras #gyumolcsos #permetezo #pisztoly #beallitasa