Az élelmezési költségek megértése és optimalizálása folyamatos kihívást jelent a háztartások számára, függetlenül a család méretétől vagy a főzési tapasztalattól. Még a hosszú évek óta naponta főzők is szembesülnek azzal, hogy a körülmények állandó változása miatt nehéz pontosan megbecsülni a szükséges mennyiségeket és az ehhez kapcsolódó kiadásokat. Különösen igaz ez akkor, ha a családtagok étvágya ingadozik, vagy ha vendégeket fogadunk.
A Főzés Kihívásai és az Adagok Becslése
Lassan tizenhárom éve főzök szinte minden nap, mégis vannak dolgok, amikkel kínkeservesen megküzdök, különösen a körülmények állandó változásának köszönhetően. Mire megtanulom, körülbelül mennyit eszik egy gyerek meg egy felnőtt, addigra az egyik gyerek sokkal többet, a másik sokkal kevesebbet fog bekebelezni. Ha úgy érzem, most biztos a nyakamon marad minden, biztos kevés lesz, ha pedig attól tartok, nem lesz elég, hát akkor napokig a maradékokon élünk. Még a nagycsaládnak is nagy kihívás eltalálni az igényeit, néha veszekszenek az utolsó merőkanál tökfőzeléken és a nyakamon marad a tészta, mikor pont fordítva jósolnám, legközelebb éppen fordítottan történik minden.
Ennél is nehezebb, mikor vendégségeket tartunk, ahol végképp lehetetlen megtippelni az éhség-siker arányokat. Minél többféle étel van, annál kisebb a kockázata a lázadásnak. Így mindenből elég lesz kevesebb is, mintha csak egyféle étel kerülne az asztalra. A többféleség nagy tömeg esetén már a desszertre is vonatkozik. Persze szoktak mondani irányadó mennyiségeket, ezeket is észben lehet tartani, bár tapasztalataim szerint nem sokat érnek. Krumpliból 150 grammot szokás tippelni, míg zöldségből csak 100 gramm fogy el, salátából pedig még kevesebb, ha csak az egyik a köret.
A maradék nélküli sütés-főzés egyik alapszabálya, hogy oda kell figyelnünk arra, hogy hány embernek készítünk ételt. Ha több emberre főzünk, mindenképpen érdemes lehet előre lemérni az adagokat. Ha húst készítünk, mindenkire nagyjából egy nagyobbacska szappan méretű szeletet számítsunk. Egy adag száraztészta nagyjából egy ökölnyi mennyiségű. Egy adag kenyér (ételek mellé) nagyjából egy CD méretű szelettel azonos. Gyümölcsök és zöldségek esetén egy adag megközelítőleg egy teniszlabda méretének felel meg. Pontosabban akkor tudunk adagolni, ha lemérjük az alapanyagokat.
8 konyhai trükk amelyről még nem tudtál| Tökéletes
Az Átlagos Magyar Háztartások Kiadásai: Élelmiszer és Egyéb Kategóriák
A magyar háztartások kiadásait vizsgálva kiderül, hogy az élelmiszer jelenti az egyik legnagyobb tételt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az átlagos magyar háztartás nettó 260 ezer forintot költ élelmiszerre, alkoholmentes italra, lakásfenntartásra vagy közlekedésre az év márciusi adatai alapján. Ezen belül 143,5 ezer forintot fordítanak élelmiszerre és alkoholmentes italokra, míg lakásfenntartásra és háztartási energiára átlagosan 80 ezer forint, közlekedésre pedig 36,5 ezer forint jut.
Érdekes adat, hogy a háztartások 45 százaléka havonta 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet költ élelmiszerre, ami háztartásonként 2,5 fővel számolva napi legfeljebb 1333 forintot jelent. Lakásfenntartásra és rezsire a háztartások 43 százaléka havonta 50 ezret vagy kevesebbet költ, míg közlekedésre 59 százalékuk 30 ezret vagy ennél is kevesebbet.
Talabér Krisztián politológus-közgazdász szerint az, hogy a háztartások decemberhez képest az év márciusában 3 százalékkal többet költöttek élelmiszerre, a lassuló infláció tényét erősíti.
Egy Főre Eső Kiadások és a Társadalmi Különbségek
A KSH "A háztartások életszínvonala, 2019" című kiadványából kiderül, hogy egy átlagos magyar 2019-ben évente 1 millió 332 ezer forintot, azaz havi 111 ezer forintot költött. Ez 8,9 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest, és reálértéken is 5,3 százalékkal nőtt a lakosság fogyasztása. A 2010 és 2019 közötti időszakban a fogyasztás jelentősen emelkedett, reálértéken 2019-ben már 41 százalékkal haladta meg a 2010-es összeget.
A legtöbbet, havonta fejenként 27 100 forintot, élelmiszerekre és nem alkoholos italokra költöttek az emberek. Lakásfenntartásra és háztartási energiára 20 525, közlekedésre pedig 13 200 forintot szántak a magyarok havonta. Fontos kiemelni, hogy ezek az adatok egy főre jutó értékek, így egy négytagú családban ezeket a számokat néggyel meg kell szorozni.
A jövedelmi ötödökre bontva láthatóvá válnak a társadalmi különbségek: a társadalom leggazdagabb ötöde 3,6-szer annyi pénzt költött el, mint a legszegényebb. Ez az arány nem változott az egy évvel korábbihoz képest.
Ételekre és alkoholmentes italra a legszegényebb kétmillió magyar fejenként havonta 15 766 forintot költött, ami napi 525 forint. A leggazdagabb ötödben havi 39 750 forint jutott fejenként. Az olló ráadásul nyílik: a legszegényebbeknél ez 2,2, a leggazdagabbaknál 3,1 százalékos növekedést jelentett. Mivel az élelmiszerek ára 2018-ban 5,9 százalékkal nőtt, ez azt jelenti, hogy sokan az ételeken spóroltak.
A második legtöbb pénz, függetlenül attól, hogy gazdag vagy szegény az ember, a lakásfenntartásra megy el. A rezsicsökkentésnek tudható be, hogy ez az egyetlen olyan tétel, amelynek az aránya 2010 óta csökkent az összes kiadás között. A legszegényebb ötöd 11 700, a leggazdagabb ötöd pedig 31 341 forintot költött el havonta lakhatásra fejenként. A KSH kiemeli, hogy mivel a szegényebbek között vannak többen a nagycsaládosok, ha nem egy főre, hanem egy háztartásra próbálnák megadni az értéket, az alsó ötödben sokkal magasabb szám jönne ki.
A harmadik legnagyobb tétel a közlekedés. A leggazdagabb kétmillió magyar átlagosan fejenként havi 26 360 forintot költ közlekedésre, ebből csak az autó fenntartására 18 380-at. A legszegényebb kétmilliónál pedig csak havi 4533 forint a közlekedés ára, ebből 3500 az autóé.
A társadalom jóllétének egyik fontos mutatója az, hogy az összes elköltött pénz mekkora része megy el alapvető létszükségleti kiadásokra. Ebből a szempontból látszik a fejlődés: a 2012-es mélyponton az összes pénz 60,4 százaléka ment el az alapvető kiadásokra, 2019-ben már csak 54,8 százalék. A társadalmi különbségek itt is látszanak: a leggazdagabb ötöd az összes kiadása 51,1 százalékát költötte ételre, alkoholmentes italra, lakásfenntartásra és közlekedésre, a legszegényebbek viszont 61,2 százalékot. Vagyis akinek kevesebb a bevétele, annak még arányaiban is kevesebb maradt, miután kifizette azt, amire muszáj költeni.
Milyen Tételeken Spórolnak a Szegényebbek?
Az adatokból kiderül, hogy alkoholra és dohányra a pénze nagyobb hányadát költi el egy szegényebb ember, mint egy gazdag. Ételre és lakhatásra is többet kell költenie arányaiban. Az oktatás az, amelyre a pénzük nagyobb részét költik el a szegényebb ötödbe tartozók, mint a leggazdagabbak (1,2, illetve 0,7 százalék).
Ruházkodásra, lakberendezésre és hírközlésre (azaz tévére, internetre, újságokra) logikus, hogy kevesebbet költenek a szegényebbek. A két tétel azonban, ahol a legnagyobb szakadék van a gazdagok és a szegények kiadásai között, a kultúra (9,6, illetve 4,7 százalék), valamint az egészségügy (5,1, illetve 3,5).
Lakáshitelek és Speciális Kiadások
A lakáshitelek törlesztőrészletei az összes kiadás egyre kisebb részét, 13,4 százalékát tették ki, 2011-ben még 21,1 százalék volt ez az arány. Fontos megjegyezni, hogy sok embernek nincs lakáshitele. 2018-ban 1,5 millió magyar élt olyan háztartásban, ahol törleszteni kellett, ők havonta fejenként 46 800 forintot fizettek vissza átlagosan. Tehát feltételezhető, hogy e másfél millió ember nagy része többet költött a törlesztésre, mint bármi másra, beleértve az ételt is.
Az egy főre jutó legtöbb kiadása az egyedül élőknek volt, 42 százalékkal több, mint az országos átlag, hiszen azok a kiadások, amiken nem nagyon lehet spórolni, értelemszerűen számukra magasabbak.
A gyerekes háztartások egy főre jutó éves fogyasztása egy év alatt látványosan, 11,6 százalékkal nőtt, a gyerekteleneké pedig csak 3,5 százalékkal. Eközben a gyerekesek egy főre jutó jövedelme 13,4, a gyerekteleneké 12,4 százalékkal nőtt. Vagyis azt, hogy a kiadások ennyire másképp változtak, csak részben magyarázza, hogy több pénzből lehetett gazdálkodni; a gyerektelen családokban többet tudtak félretenni.
A nyugdíjasok (egész pontosan azok, akik olyan háztartásban élnek, ahol mindenki 65 év feletti) átlagosan 117 500 forintot költöttek havonta. Az ő kiadásaik nőttek a legkevésbé, csupán 1,3 százalékkal egy év alatt. Nekik természetesen gyógyszerre kell jóval az országos arány felett költeniük: az egyedül élő idősek átlagosan 13 240 forintot fizettek havonta gyógyszerre.
Ami pedig a területi eloszlást illeti: 2019-ben változatlanul a budapestiek költötték a legtöbb pénzt, fejenként havi 147 ezer forintot, és a 13,7 százalékos növekedés is ott volt a legnagyobb.
Mennyiből Él az Átlagos Magyar?
A kérdésre, hogy mennyiből él az átlagos magyar, nincs egyszerű válasz, hiszen ahány ember, annyi különböző élethelyzet, így nem lehet tökéletesen pontosan számolni. Az emberi agy folyamatosan viszonyít, és mindig többet akar, megszokja, ami neki a "normális".
Nézzük meg az egyes tételeket:
Ingatlan költségek: A legtöbb ingatlan már azelőtt ott volt, mielőtt az árak ennyire magasak lettek volna. Sokan valamilyen módon a szülők házában laknak, például alsó vagy felső szinten vagy ugyanazon a telken egy melléképületben. Az MNB 2024-es adatai szerint a jellemző önerő jelentős. Egy 50 millió forintos ingatlan most nagyjából Budapesten egy 35 négyzetméteres panellakás, vidéken meg akár egy családi ház. Ez a vagyonnövekedés gyakorlatilag egy megtakarítás, hiszen 17 év múlva az ingatlan teljes egészében a miénk lesz, és ott lesz 50 millió forintnyi vagyon.
Rezsi: Nehéz becsülni, mivel jelentősen függ az ingatlan típusától és méretétől.
Közlekedés: Ez egy megosztó téma. Van, aki nem tud meglenni kocsi nélkül, míg mások jól elboldogulnak tömegközlekedéssel is. Akár két gyerekkel is megoldható autó nélkül az élet.
Bevásárlás: Szintén nehéz általánosítani, de heti 60 ezer forint talán elég lehet, így havonta 250 ezer forinttal lehet számolni.
Ruházkodás: Ebben a gyerek ruhájával is számolni kell, ami megint csak nagyon tág határok között tud mozogni. Sok család szinte minden gyerekruhát használtan vesz, majd pedig eladományozza.
Gyógyszerek, egészség: Itt nagyon könnyű alulbecsülni. Csak egyszer jön egy nagyobb fogászati kiadás, és jól megdobja az egész éves számokat.
Vésztartalék: A vésztartalék folyamatos töltésénél azzal kell számolni, hogy mivel jönnek váratlan kiadások, ezért a vésztartalékot folyamatosan vissza kell tölteni vagy fel kell építeni. Ha mondjuk itt 750 ezer forintos kiadással számolunk és 4 havi vésztartalékkal, akkor az 3 millió forint. Ezzel a rendszeres kiadásaink már a bevételeink több mint 81%-át elviszik.
Kütyük: Venni kell laptopot, telefont, egyéb kütyüket.
Szépségápolás: Férfiak gyakran mondják a nulla forintot, míg néhány hölgy inkább a százezres nagyságrendet.
Megtakarítás: Jó lenne legalább egy 50-100 ezer forintos megtakarítás, főleg ha valaha is el akarunk költözni nagyobb ingatlanba.
Összességében, ha a fentiek alapján számolunk, az átlagos kiadások nagyjából 305 800 forintot tesznek ki havonta. A nettó medián bér 370 700 Ft, ami azt mutatja, hogy nem könnyű, de meg lehet csinálni.
8 konyhai trükk amelyről még nem tudtál| Tökéletes
A Költségvetés Optimalizálása
Egyrészről meg lehet próbálni valamivel lejjebb faragni a kiadásokból, ha tudunk. A legkézenfekvőbb, hogy növeljük a bevételeinket, és közben nem emeljük az életszínvonalat. Azt azért látni kell, hogy ez elég kompromisszumos így. Amikor azt mondjuk, hogy egy "normális" iskola havi 200 ezer, meg hogy egy "normális" fogorvos alkalmanként 100 ezer, meg egy "normális" személyi edző 15 ezer per alkalom, jusson eszünkbe, hogy ezek a kiadások már önmagukban nem normálisak!
A KSH adatai szerint az 5. jövedelmi ötödbe tartozók tudnak félretenni. Gyakran ez pont azokra jellemző, akik a legjobban keresők közé tartoznak.
Regionális Összehasonlítás: Budapest és Közép-Európa
A Numbeo weboldal, amely tömeges információforrások alapján működő globális adatbázis, segítségével összehasonlíthatjuk Budapest megélhetési költségeit más közép-európai fővárosokkal, mint Pozsony, Kijev, Bukarest, Belgrád, Zágráb, Ljubljana és Bécs.
Az általános tapasztalat az, hogy Budapest az egyik legdrágább város a régióban, a megélhetési költségek pedig függenek az egyén életmódjától és igényeitől is. Az Eurostat 2021-es felmérése alapján a fővárosok közül Budapest a legolcsóbb a lakbér, az élelmiszer és az alkohol árak szempontjából a régióban. Mint minden város esetében, a megélhetési költségek szubjektívek, és az egyéni helyzetektől függenek. Azonban általánosságban elmondható, hogy Budapest vonzó város a magas minőségű élet és a kulturális élmények szempontjából, és az adórendszere is kedvezőbb lehet, mint a szomszédos fővárosokban.
