A hasmenésnek az esetek többségében valami egyértelmű, banális oka van, ami néhány nap alatt rendeződik. Dr. Hasmenésről akkor beszélünk, ha híg, esetleg folyékony széklet jelentkezik naponta legalább háromszor. De vajon betegséget jelez, hogy több, mint egy hétig jelen van? Ha valakinek hetekig tartó hasmenése van, azzal mindenképpen foglalkozni kell - hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusa, hepatológus.
A tartós hasmenés hátterében álló tényezők
A tartós hasmenés okai közt szintén gyakori a fertőzés, ami lehet vírusos (pl. Rotavírus), bakteriális (pl. Salmonella) vagy parazita által terjesztett. Fertőző ágenstől függően ezek a fertőzések terjedhetnek köhögéssel, tüsszentéssel, fertőzött felület érintésével (elsősorban a vírusok), illetve szennyezett víz és élelmiszer által (főként a baktériumok és paraziták). Ebbe a csoportba tartozik az ún. utazók hasmenése, amely tipikusan azoknál alakul ki, akik nem megfelelő higiéniájú helyre utazván találkoznak kórokozókkal szennyezett vízzel, étellel. Ebből a fajta hasmenésből néhány esetben krónikus probléma is válhat.
A krónikus, vagyis 4 hétnél hosszabb jelen lévő hasmenés hátterében is megtalálhatóak fertőzések - különösen, ha nem kezelték azokat. Előfordulhat, hogy a fertőzés után valaki azt tapasztalja, hogy emésztési problémái vannak a fehérjék és szénhidrátok fogyasztásakor - ez fenntarthatja a hasmenést. Egyre gyakrabban mutatható ki étel allergia és intolerancia a krónikus hasmenés mögött. A két jelenséget fontos elkülöníteni, ebben a gasztroenterológus diagnózisa az iránymutató. (Az allergia általában heveny tüneteket okoz, míg az intolerancia többnyire „csak” emésztési gondokkal, hasfájással, puffadással jár.)
Ezeken kívül emésztőszervi betegségek gyakori tünete is lehet a hasmenés, így például irritábilis bél szindrómáé, kontaminált vékonybél szindrómáé, cöliákiáé, és a bél gyulladásos betegségeié (pl. fekélyes vastagbél gyulladás, Crohn betegség).
Az ételallergia és az álallergia jelensége
Sok esetben találkozunk típusos allergiás reakcióval, tünetekkel annak ellenére, hogy allergén anyag nem található. Ezen esetekben sokszor az álallergiában az allergia központi gyulladásos anyaga, a "hisztamin" játszik fontos szerepet. Mivel ez az anyag igen általános az élővilágban, sok élelmiszer tartalmazza magas koncentrációban. Ezen élelmiszer elfogyasztásakor a szervezetünk hisztamin-szintje hirtelen megemelkedhet, kiváltva a jellemző allergiás tüneteket, mint pl. hasmenés, ekcéma stb. Mi lehet az oka, hogy mégsem mindannyian szenvedünk az álallergiától? A válasz a hisztamint lebontó enzimben keresendő. Normális esetben a bélrendszerbe kerülő hisztamin felszívódása, szisztémás szervezetbe kerülése előtt lebomlik, ártalmatlanítódik. Azoknál azonban, akiknél ez a lebontó mechanizmus csorbát szenved, védtelenek a bélrendszerbe kerülő hisztaminnal szemben.
A hisztaminintoleranciás tüneteket a hisztamint lebontó diamino-oxidáz, DAO-enzim csökkenése okozza. Azt azonban fontos tudni, hogy ez a csökkenés mindenkinél egyéni mértékű, ezért a diéta sem egységes, hanem személyre szabott, az egyéni tolerancia függvénye.
Mi okozza a hisztamin intoleranciát (és hogyan lehet leküzdeni)
Allergiás reakciót provokálhatnak a nem-szteroid gyulladásgátló készítmények is. Ennek mechanizmusa azonban nem a hisztaminhoz, hanem a leukotriénekhez kötött. A nem-szteroid gyulladásgátlók azzal, hogy egy speciális enzimet - ciklooxigenáz - gátolnak a gyulladásos folyamatban, azt okozzák, hogy azon anyag mennyisége, amit a ciklooxigenáz alakít tovább, felszaporodik. A felszaporodott anyagot pedig egy másik enzim - lipoxigenáz - alakítja át leukotriénekké.
A sajtfogyasztás és az emésztési zavarok összefüggései
A túlzott mértékű sajtfogyasztás pusztítást végezhet a szervezetben, a puffadástól kezdve a súlygyarapodásig. A sajt egy magas zsírtartalmú és alacsony rosttartalmú étel, ami lelassíthatja az emésztést, és megnehezítheti a széklet átjutását a beleken, így székrekedés alakulhat ki. A kazein, a tejben található fehérje, a sajt fő alkotóeleme, fogyasztása különböző mellékhatásokhoz és egészségügyi problémákhoz vezethet. Egyeseknél a kazein immunválaszt válthat ki, és hozzájárulhat a szervezetben a gyulladáshoz. Ez a gyulladásos válasz tünetek széles skálájaként jelentkezhet, beleértve az emésztési problémákat, bőrproblémákat, légúti kellemetlenségeket és akár ízületi fájdalmakat is.
A sajt gazdag zsírforrás, és az arra hajlamos egyéneknél gyomorégést válthat ki. Mivel a sajt magas nátriumtartalmú, a só érzékenyeknél vízvisszatartást is okozhat. A túlzott sajtfogyasztás, különösen a magas zsírtartalmú fajtáké, potenciálisan növelheti bizonyos rákos megbetegedések kockázatát. A sajt telített zsírokat tartalmaz, amelyeket összefüggésbe hoztak a vastagbélrák fokozott kockázatával.
Ételfertőzés és ételmérgezés: a különbségek
Ételfertőzés élő baktériumokat (például Salmonella, Staphylococcus, patogén Coli-törzsek) tartalmazó étel, élelmiszer fogyasztását követően hosszabb-rövidebb lappangási idő után alakul ki. Ételmérgezésről akkor beszélünk, amikor nem fertőzésről van szó, hanem a betegséget kiváltó baktériumok termelte mérgek, az úgynevezett endotoxinok okozta következményekről. A panaszokat romlott, fertőzött élelmiszer okozza.
A baktérium okozta élelmiszermérgezések egyik legsúlyosabb formája a botulizmus. A betegséget a Clostridium botulinum nevű spórás talajbaktérium által termelt hőérzékeny exotoxin okozza. Magyarországon az esetek döntő többségét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza. A botulotoxin a legerősebb ismert szerves méreg, melyből már 1 mg tisztított toxin halálos az emberre.
Diagnosztika és terápiás irányelvek
Mindenki előtt ismert, hogy banális hasmenés esetén elsősorban diétázni kell, könnyen emészthető ételekkel, mint rizs, pirítós, banán és almapüré, kis mennyiségű száraz, fehér hús, esetleg sós kekszek. Minden olyan étel kerülendő, ami fokozza a panaszokat, a tejtermékektől az alkoholig. Emellett sok folyadékot szükséges fogyasztani a kiszáradás elkerülése miatt. Ideális a tiszta víz, az ízesítetlen tea, esetleg az alacsony cukortartalmú sportitalok.
Ha a vizsgálatok során fertőzéses eredetet diagnosztizálunk, elrendelhetünk antibiotikumot, esetleg paraziták ellen ható gyógyszert. Az étel allergia és étel intolerancia vizsgálata nem mindig könnyű, de sokat segít, ha a beteg naplószerűen feljegyzi, mikor mit fogyasztott és arra hogyan reagált. Természetesen erre különböző modern tesztek is elérhetők, amelyek igen nagy pontossággal képesek kimutatni a panaszok forrását.
Az ételmérgezés kezelésében a legfontosabb a folyadékpótlás. Specifikus terápia nincsen, ezért minden esetben tüneti terápia szükséges. Fontos, hogy antibiotikum alkalmazása nem indokolt! A hasfogó, bélmozgást lassító gyógyszerek ugyan csökkentik a hasmenést, ami kényelmesnek tűnik, ugyanakkor éppen emiatt lassítják a mérgek kiürülését a szervezetből, így összességében lassíthatják a gyógyulást.
A gyomor-, bélrendszer betegségeiben a diéta legfontosabb célja a kímélet. A bélfal izgatásának elkerülése céljából rost-, cellulózszegény, zsírszegény és fűszermentes étrendet tartsunk. A hasmenések kezelésére nagyon jó hatású a sok pektint tartalmazó alma, melyet reszelve, hámozva fogyasztunk. Az ételek elkészítésénél a húsok pirosra sütése, pörkölése szintén izgató hatású anyagokat szabadít fel, ezért a folyadékban való főzés és párolás a húsok legjobb elkészítési módja. Az alapos hőkezelés - főzés, sütés - az esetleges baktériumokat elpusztítja, de a baktériumok újra elszaporodhatnak az elkészített étel tárolása során, ezért a megfelelő csomagolásra, hűtésre, fogyasztás előtti újbóli hőkezelésre gondosan ügyelni kell.