A GAPS (Gut And Psychology Syndrome, azaz Bél- és Pszichológiai Szindróma) diéta egy terápiás étrend, amelyet általában bélbetegségek, gyulladások, autizmus, ADHD, depresszió, szorongás és autoimmun betegségek kezelésére használnak. Ez a diéta azon az elven alapul, hogy a bélnyálkahártya gyógyítása az egészséges élet alapja. A GAPS diéta a sérült bélfal gyógyítására fókuszál, megállítva a szivárgást, amely lehetővé teszi a káros anyagok bejutását a véráramba és az agyba. Bár a protokoll szabályai és módszerei meglehetősen kihívást jelentőnek tűnhetnek, nagy jelentőséggel bír ezen betegségek kezelésében a pozitív eredmények miatt.
A GAPS diéta megközelítése abból a Dr. Sidney Valentine Haas által az 1920-as években kidolgozott SCD diétából (Specifikus Szénhidrát Diéta) ered, amelynek célja az emésztőrendszeri betegségek gyógyítása volt. Dr. Natasha Campbell-McBride 2004-ben dolgozta ki a GAPS protokollt, amely kiterjeszti az SCD alapelveit a pszichológiai és neurológiai problémák kezelésére, hangsúlyozva a bélrendszer és az agy közötti szoros kapcsolatot.
A tejtermékek és a GAPS diéta
A GAPS diéta egyik sarokköve a tejtermékekkel kapcsolatos óvatosság. A friss tejben és a boltokban kapható összes tejtermékben jelen lévő laktóz, egy glükóz és egy galaktóz molekulából álló diszacharid, kettős cukor. Különböző források szerint a Föld lakosságának 25-90%-a nem képes a laktózt megemészteni, mert kevés tejcukorbontó enzime, laktáza van. GAPS-betegek, mind gyermekek, mind felnőttek, biztos, hogy nem tudják megemészteni, így hát fogyasztását el kell kerülniük.
A laktóz mellett a tej még más anyagokat is tartalmaz, amelyeket a GAPS-betegek nem ehetnek. Ezek közül a legtöbbet vizsgált a tejfehérje, amit kazeinnek nevezünk. Az opiátszerű peptidek, mint a kazeomorfin, az elégtelen kazein-tejfehérje emésztése során keletkeznek. Ezeket az anyagokat autista, skizofrén, depressziós és más betegek vizeletében találták meg. A GAPS-betegek sérült bélfalán keresztül a véráramba szívódnak fel, és a vér-agy gáton keresztül eljutnak az agyig, befolyásolva a központi idegrendszer működését. Ha a tejtermékek fogyasztását teljesen kivesszük az autista gyerek és a skizofrén beteg étrendjéből, akkor a kórképük javul, néha egészen drámai módon. Még vita tárgya, hogy a kazein pontosan melyik megjelenési formája okozza a bajt. A legnagyobb figyelem a fehérjék béta-kazein csoportjára esett.
A tejtermékek másik hátránya, hogy nagyon könnyen allergiát és intoleranciát okoznak. A valódi tejallergia a leggyakoribb allergiaféle, mert a tejtermékekben sokféle antigén van, különböző immunglobulinok. Több tanulmányban rámutattak arra, hogy ez okozza a csecsemőkori kólikát is. Még az anyatejjel táplált csecsemőknél is kialakulhat a kólika, ha az anya tejtermékeket eszik, mert az antigének az anyatejjel kiválasztódnak, amelyre érzékeny lehet a szoptatott csecsemő.
A klinikai gyakorlat azt mutatja, hogy a laktóz, a kazein vagy más tényezők kombinációja miatt a GAPS-gyerekek és -felnőttek jobb, ha addig nem esznek tejtermékeket, amíg az emésztőrendszerük nem lesz alkalmas ezeknek az ételeknek a befogadására.
Kivétel a szabály alól: a ghee
Az egyetlen kivétel a tejtermékekre vonatkozó tilalom alól a vajzsír, más néven ghee vagy derített vaj. Ez gyakorlatilag nem tartalmaz sem tejfehérjét, sem laktózt, és emésztőrendszerünk általában jól tolerálja. A ghee fontos tápanyagokban gazdag, és a főzéshez, sütéshez kiválóan alkalmas. Fontos azonban, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő ghee gyakran tartósítószert és más adalékanyagokat tartalmaz, ezért csak akkor lehetünk biztosak a ghee tisztaságában, ha házilag mi készítjük. A súlyosan tejallergiás emberek, akiknek a szervezete még a gheet sem tolerálja, ne fogyasszák.
A tejtermékek fokozatos visszavezetése a GAPS diétában
A GAPS diéta
A jó hír a tejtermékek fogyasztásával kapcsolatban, hogy a GAPS-betegeknek nem kell örökre lemondaniuk róluk. A diéta célja, hogy a bélflóra regenerálódjon, és az emésztőrendszer működése zavartalan legyen, ekkor sok GAPS-beteg újra képes az opiátszerű kazeomorfin felszívódása nélkül megemészteni a tejfehérjét. A tejtermékek visszavezetése egy gondosan felépített protokoll szerint történik, amely a GAPS diéta bevezető fázisait követi.
Első lépés: A ghee bevezetése
Kizárólag házi készítésű ghee-t lehet enni. Ez a szakasz általában hat hónapig tart. Az a GAPS-beteg, akinek a szervezete nem fogadja be a ghee-t, nagyon valószínű, hogy soha egyetlen tejterméket sem fog tolerálni.
Második lépés: A vaj bevezetése
A biovajat lehet fokozatosan bevezetni. A vaj tiszta tejzsír, csak nagyon kevés savót tartalmaz, amit a diéta megfelelő szakaszában már a beteg képes megemészteni. Csak biovajat vegyünk, mert a nem biovaj tele van növényvédőszerrel, hormonokkal és antibiotikumokkal. Általában azt javaslom, hogy a diéta kezdete után 6 hónappal próbáljuk újra bevezetni a vajat. Lehetőleg ez a vaj ne legyen sós, ugyanis a vajat olyan sófélével tartósítják, amely állományjavítót és más adalékokat tartalmaz. Fontos hangsúlyozni, hogy a vaj és a ghee sok értékes tápanyagot tartalmaz, így csak akkor kerüljük a fogyasztásukat, ha tényleg allergiásak vagyunk ezekre.
Harmadik lépés: A házi joghurt bevezetése
Körülbelül egy év múlva lehet azokat a fehérjéket fokozatosan újra enni, amelyek a laktózmentes tejtermékekben vannak. Ilyen az élőflórás joghurt. Az első bevezethető tejtermék, ami fehérjét tartalmaz, a házi készítésű joghurt lehet.Miért a házi készítésűt válasszuk? Mert a kereskedelmi forgalomban lévő joghurtok gyakran a rövid erjesztési idő miatt nem teljesen laktózmentesek. A joghurtot legalább 24 órán át kell erjeszteni ahhoz, hogy teljesen laktózmentes legyen. Az erjesztő baktérium amellett, hogy laktózon él, előemészti a tejfehérjét, ezzel megkönnyíti az emésztőrendszer munkáját.
A házi joghurtot teáskanálnyi adaggal kezdve vezessük be, majd fokozatosan növelhetjük a napi adagot. Ha bármilyen negatív reakció lép fel, várjunk egy hónapot, és kezdjük újra a bevezetést. A diéta első évének a végén a legtöbb GAPS-beteg szervezete már kész erre a lépésre.
Tehén- vagy kecsketej?Felmerül a kérdés, hogy tehén- vagy kecsketejből jobb-e joghurtot készíteni. A kecsketejet könnyebben meg tudjuk emészteni, mert kevesebb kazeint és különféle zsírokat és fehérjéket tartalmaz. Azonban a kecsketej több béta-kazeint tartalmaz, mint a tehéntej, és ez rossz hatással lehet az autista és skizofrén betegekre. Sajnos elég kevés tudományos adatra támaszkodhatunk ebben a témában. Bár a kezelés alatt álló betegek arról számolnak be, hogy a szervezetük a kecsketejet jobban tolerálja, mint a tehéntejet. Ezért azt ajánlom, hogy eleinte ne tehéntejből, hanem kecsketejből készítsünk joghurtot. Ha olyan helyen lakunk, ahol nem lehet kecsketejet beszerezni, akkor nyugodtan használjuk a tehéntejet a joghurtkészítéshez, ezzel kezelte ugyanis sikeresen Elaine Gottschall a gyermekét és több ezer más betegét. Nagyon fontos, hogy biotejet használjunk, mert az a klinikai tapasztalat, hogy jelentős a különbség a bio- és a nem biojoghurt hatásaiban.
Hogyan fogyasszuk a házi joghurtot?A házi leveshez vagy pörkölthöz adhatjuk, gyümölccsel és mézzel desszertként ehetjük, vagy gyümölcsökkel összekeverve italokat, turmixokat készíthetünk belőlük. Ha egy hálón átszűrjük, túrót nyerünk. Ezek változatossá teszik az étrendet. Újra hangsúlyoznám, hogy csak akkor vezessük be, ha a beteg emésztőrendszere kész ezeknek a befogadására!
Házi kókuszjoghurt recept:1 közepes méretű kókuszdiót feltörünk, megtisztítunk, aprítunk, majd felöntjük kb. 1 liter vízzel és lassú tűzön - épp hogy csak mozogjon - fél órán keresztül főzzük. 4 dkg tápióka keményítőt kevés vízzel csomómentesre keverünk, és a már nem forró tejhez hozzákeverjük, folyamatos kevergetés mellett alacsony lángon puding sűrű masszává főzzük. Hagyjuk kb. 40 Celsius fokra visszahűlni, és hozzákeverjük a natúr hideg-nyalat élőflórás kókuszjoghurtot. Csavaros tetejű kisüvegekbe töltjük, majd egy egész napra a joghurtkészítő gépben savanyítjuk, közben egy alkalommal tiszta kanállal összekeverjük. Egy nap leteltével újra összekeverjük, majd hűtőbe pakoljuk. Pár óra elteltével készen van.
Inkubátor készítés:Egy hűtőtáskát vagy dobozt béleljünk ki szivacsokkal-párnákkal-rongyokkal stb., mintha befőtteket dunsztolnánk, melegvizes palackokat rakjunk bele, hogy minél tovább tartsa a hőt, és ide pakolgassuk be az üvegeket.
Negyedik lépés: A natúr sajtok bevezetése
Ha GAPS-beteg a házi joghurtot problémamentesen fogyasztja, ezután próbálkozhatunk a natúr biosajttal. Meg kell említenünk, hogy a tejtermékek közül a sajtot a legnehezebb bevezetnünk, hiszen nagyon magas a tejfehérjetartalma. A sajt nagyszerű táptalajt biztosít különböző élesztő- és penészgombáknak is, melyeket a legtöbb GAPS-ember nem tolerál. Van olyan GAPS-beteg, aki mindenféle probléma nélkül eszik házi joghurtot, de soha nem ehet sajtot.
Egyik étkezésnél próbáljunk meg egy falat bio cheddar sajtot adni a betegnek. Három-öt napig figyeljük, hogy fellép-e valamilyen negatív reakció, ugyanis a szervezet nem mindig rögtön reagál. Ha nincs negatív reakció, akkor fokozatosan növelhetjük a mennyiséget. Ha a szervezet a cheddar sajtot jól tolerálja, akkor kipróbálhatunk más natúr sajtokat is. Ezt a szakaszt csak akkor lehet elkezdeni, ha már a házi joghurtot jól tolerálja a szervezet.
Ötödik lépés: Kereskedelmi forgalomban lévő fermentált tejtermékek
Az óvatosan bevezetett sajtok után néhány hónappal több beteg emésztőrendszere kellően felkészültnek látszik ahhoz, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő élő natúr joghurtot (hozzáadott anyagoktól menteset), tejfölt és crème fraiche-t egyen. Ne siessük el ezt a lépést! A diéta második évének a végén kész erre a lépésre a legtöbb GAPS-ember.
Fontos megfigyelések a visszavezetés során
Rendkívül fontos, hogy nagyon óvatosan és lassan kezdjük el a tejfehérjét tartalmazó ételeket az étrendbe visszaállítani. Egyszerre csak egyféle étellel próbálkozzunk, és figyelve a test reakcióját, csak kicsi mennyiségeket fogyasszunk. Ha egy apró jelét is észleljük, hogy a GAPS-gyerek és -felnőtt állapota visszaesne, ez annak a jele, hogy a szervezete még nem készült fel az adott étel befogadására.
A következő tünetek fordulhatnak elő: önstimuláció felerősödése, a szemkontaktus romlása, alvászavarok, erősödő szorongás, kedélyingadozás, hiperaktivitás, ekcéma fellobbanása, az allergia erősödése. Minden betegre másfajta tünetek jellemzőek. Az a klinikai tapasztalat, hogy minél fiatalabb a beteg, annál korábban eléri ezt a lépcsőfokot. A felnőtteknek átlagosan több időre van szükségük.
A GAPS diéta szélesebb összefüggései
A GAPS diéta nem csupán a tejtermékekre koncentrál, hanem egy átfogó protokoll a bélrendszer egészségének helyreállítására és az általános jóllét javítására. A protokoll „szabályai” között szerepel a finomított szénhidrátok és a nehezen emészthető élelmiszerek kiiktatása, helyette a probiotikumokban és tápanyagokban gazdag élelmiszerekre kell összpontosítani, amelyek támogatják a bélrendszer egészségét, és magasabb szintre emelik egészségünket.
Emre Uzun dietetikus hangsúlyozza, hogy a GAPS diétában a fogyasztott víz mennyisége is fontos, és hogy a csapvíz helyett szűrt vizet kell használni, mivel az klórt tartalmaz. A GAPS diétában fontos az aminosavak, tápláló zsírok, vitaminok és ásványi anyagok napi bevitele. Ezért az étrendnek tartalmaznia kell magas minőségű fehérjeforrásokat, például húst és halat. Ezenkívül a bárány-, marha- és baromfihúsból származó zsírok immunerősítő és idegrendszer-védő hatásúak. Növényi olajok és vaj használhatók ezen húsok elkészítéséhez.
A szárított bab, a limabab, a lencse és a borsó kivételével minden hüvelyes túlzottan keményítőtartalmú a GAPS-betegek számára, ezért kerülendők. Hasonlóképpen, a keményítőtartalmú hüvelyesek, mint például a szójabab, a mung bab, a csicseriborsó, a babcsíra és a lóbab, nem illenek bele ebbe az étrendbe. A szárított babot, lencsét és borsót 12 órán át vízben kell áztatni, majd főzés előtt alaposan lecsepegtetni; ezeket az ételeket hasmenés esetén nem szabad fogyasztani.
A tojás számos olyan tápanyagot tartalmaz, amelyekből a GAPS-betegek hiányt szenvednek, például vitaminokat, ásványi savakat, esszenciális aminosavakat és zsírsavakat. A nem keményítőtartalmú zöldségek, például az articsóka, a brokkoli, a cukkini, a padlizsán, a spenót, a karfiol és a káposzta fogyasztása megfelelő. Ezért a keményítőtartalmú zöldségeknek, például a burgonyának, a csicsókának és a paszternáknak nincs helyük ebben az étrendben. Eközben, mivel hasmenés léphet fel a diéta alatt, a zöldségeket meghámozva, kimagozva és alaposan megfőzve kell fogyasztani, amíg a hasmenés elmúlik. Gyümölcsfogyasztás nem ajánlott hasmenés esetén. A cukor nem fér bele ebbe az étrendbe, mert negatívan befolyásolja az immunrendszert. A napot citromos vízzel vagy frissen facsart sárgarépalével indíthatjuk.
A GAPS diéta és az autizmus
Az autizmus egy fejlődési betegség, amely gyakran kora gyermekkorban kezdődik, és a másokkal való kommunikáció és interakció megzavarásaként nyilvánul meg. Bár a GAPS-diéta állítólag segít az autizmus tüneteinek javításában, még további kutatásra van szükség ezzel a hivatkozással kapcsolatban. Számos tanulmány talált már összefüggést a GAPS-protokoll szerint egy személy étrendjében végrehajtott változtatások és az autizmus tüneteinek csökkenése között. Egy 2016-os tanulmány 80 gyermeknél hasonlította össze a gluténmentes és a rendszeres étrend hatásait, és arra a következtetésre jutott, hogy a gluténmentes étrend pozitívan befolyásolta a gyermekek autista viselkedését, valamint emésztési tüneteiket. Egy másik, kontrollált vizsgálatban kimutatták, hogy a ketogén diéta és a glutén-kazeinmentes diéta egyaránt javította az autista gyermekek viselkedési és emésztési tüneteit.
GAPS diéta és a vércukorszint optimalizálása
A GAPS diéta kiküszöböli a gabonafélék, a keményítőtartalmú zöldségek és a finomított szénhidrátok fogyasztását, amelyek olyan élelmiszerek, amelyek a magas vércukorszint gyakori felelősei. Ezek az élelmiszerek szénhidrátforrások, amelyek a szervezetben gyorsan cukorrá bomlanak le, és a véráramba kerülnek. Például egy tanulmány kimutatta, hogy az alacsony szénhidrát és magas fehérjetartalmú étrend segített a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek optimalizálni vércukorszintjüket. Hasonlóképpen, a Journal of the American College of Nutrition kijelentette, hogy a finomított cukor magasabb bevitele a cukorbetegség kialakulásának nagyobb kockázatával jár.
Mikrobióma és immunrendszer
A bél mikrobióma egy hatalmas ökoszisztéma, amely mikroorganizmusok billióit tartalmazza, amelyek közvetlenül az emésztőrendszerünkben élnek. Mikrobiómánk egészsége nagy hatással lehet általános egészségünkre, valamint immunrendszerünkre. A GAPS diéta a fermentált élelmiszerek és a probiotikumok fogyasztását helyezi előtérbe, amelyek növelik a jótékony (egészségfejlesztő) baktériumok mennyiségét a belekben. A GAPS diéta így támogatja a bél mikrobióma diverzitását és egyensúlyát, ami alapvető az egészséges immunválaszhoz.
Gyulladáscsökkentő hatás
A gyulladás fokozódása a szervezetben a szervezet természetes és nélkülözhetetlen válasza, de ha a gyulladást krónikusan (hosszú távon) fokozzuk, az számos krónikus betegség, például szívbetegség és cukorbetegség kialakulását segíti elő. A fokozott gyulladás kulcsfontosságú összetevője az olyan emésztőrendszeri betegségeknek, mint az IBD vagy a Crohn-betegség. A GAPS diéta rengeteg gyulladáscsökkentő ételt (például antioxidánsban gazdag zöldségeket, egészséges zsírokat és halat) tartalmaz, és hangsúlyozza a fermentált élelmiszerek fontosságát is, amelyek gazdag probiotikumforrások. A gyulladás szintjére gyakorolt pozitív hatásoknak köszönhetően a GAPS diéta jó lépés lehet a szivárgó bél szindróma kezelésében is (ún. leaky gut szindróma). Valójában a GAPS diétát néha úgy emlegetik, mint a „leaky gut diet“ (szivárgó bél diéta). Számos tanulmány kimutatta, hogy a megnövekedett bélpermeabilitás a szervezetben megnövekedett gyulladás hátterében állhat.
Mentális egészség és depresszió
Bár nincs közvetlen kutatásunk a GAPS-diéta és a depresszió összefüggéséről, sok bizonyítékunk van arra nézve, hogy a bélrendszeri egészség javítása mentális egészséget is jelent. Egy 10 tanulmányt tartalmazó 2017-es áttekintés arról számolt be, hogy a probiotikum-kiegészítés pozitív hatással lehet a depresszió tüneteinek csökkentésére. Egy pilot tanulmány kimutatta, hogy a probiotikum Bifidobacterium longum NCC3001 csökkentette a depresszió tüneteit és megváltoztatta az agyi aktivitást irritábilis bél szindrómában szenvedő betegeknél. Táplálkozásunk egyéb vonatkozásai is szerepet játszanak a depresszió témájában. Az American Journal of Clinical Nutrition egy másik tanulmánya például azt találta, hogy a finomított gabonák fokozott fogyasztása (amelyeket a GAPS kizár) a depresszió magasabb kockázatával jár.
GAPS diéta és terhesség
Azok a szülők, akiknek autizmussal élő, (hiperaktivitással járó) figyelemzavaros, diszlexiás, diszpraxiás vagy bármely más GAPS problémával rendelkező gyermeke van, teljes joggal aggódnak a következő gyermek vállalása miatt. Ahhoz, hogy megadjuk magunknak a legtöbb esélyt egy gyönyörű, egészséges baba fogadására, nagyon fontos, hogy már a fogantatás előtt gondoljunk rá. A fogantatás előtt a szülők étrendjében kell a legnagyobb változtatást tenni. A leendő szülők egészsége, „tápanyagkészlete” az egyik legfontosabb alappillére az egészséges utódok nemzésének.
A várandósság első percétől egészséges étrenden kell élnie az édesanyának. Ha a szülőknél nem áll fenn súlyos emésztési probléma, allergia, krónikus fáradtság, letargia vagy bármely más jellegzetes GAPS tünet, akkor azt ajánlom, hogy a fogantatás előtt 4-5 hónapig kövessék a teljes GAPS étrendet. Ha azonban bármelyiküknél is jelentkezik a felsorolt tünetek valamelyike, különösen az anya esetében lényeges ez, addig folytassa a GAPS táplálkozási protokollját, amíg nem érzi magát olyan egészségesnek, hogy felkészültnek érzi szervezetét a fogantatásra és a várandósságra. Amennyiben azonban már várandós, kezdje a Teljes GAPS Étrenddel. Ezt megelőzően mindenképp olvassa el alaposan a Bevezető Étrendről szóló fejezetet, és kövesse a fermentált ételek bevezetéséről szóló tanácsokat.
Étrendi ajánlások várandósság alatt
Határozottan kerüljünk el minden feldolgozott ételt (valamennyi dobozos, konzerves, zacskós), üdítőket, cukrot és minden adalékanyagot. Csak otthon készített ételeket fogyasszunk! Ha máshol étkezünk, lehetetlen elkerülni a káros, feldolgozott zsírokat, olajokat, kémiai adalékanyagokat, rossz minőségű fehérjéket, szénhidrátokat, melyek sokféle veszélyt jelentenek a jövendő gyermekünkre. Különösen fontos észben tartani, hogy bármi, amit otthon napi rendszerességgel fogyasztunk, legyen ízletes, készüljön friss húsból, halból, tojásból, jó minőségű tejtermékekből, zöldségekből és természetes zsírokból.
Fogyasszunk otthon készített húsféléket napi rendszerességgel, például levesként, raguként, szószként, forró italként. A hús/csontleves nagyon hasznos mind a baba, mind a kismama számára: erős emésztő és immunrendszert, erős csontokat, izmokat és jó állóképességet garantálnak. Fogyasszunk velős/kocsonyás húsokat (húsok a csontok és ízületek mellett).
Kérjük, szenteljünk fokozott figyelmet a zsírokra, melyeket fogyasztunk, mivel ezek felelősek leginkább a nemi hormonok egyensúlyáért. Természetes állati zsírokat (vajat, húsból származó zsírokat), hidegen sajtolt jó minőségű olíva olajat vagy kókuszsírt fogyasszunk. Az erjesztett ételeket fokozatosan vezessük be. Ezen ételek nem opcionálisak, különösen nem a várandósság alatt.
A tejtermékeket próbáljuk meg a legjobb helyről (helyi gazdálkodásból) beszerezni: a nyers tej, vaj, joghurt, sajt és túró tápanyag értéke össze sem hasonlítható a boltokban vásárolható, pasztörizált, feldolgozott társaikéval. Ha nem találunk sehol nem pasztörizálatlan, friss nyers tejet, ne igyunk tejet egyáltalán: ehelyett naponta fogyasszunk házi vajat és erjesztett tejtermékeket - élőflórás joghurtot, kefirt, hagyományosan elkészített sajtot, tejfölt és tejszínt.
Fogyasszunk májat és más belsőségeket rendszeresen. A máj a leggazdagabb folsav forrás (más hasznos tápanyagokról nem is szólva), és számos problémát megakadályoz. Ha az emésztésünk rendben van, fogyaszthatunk burgonyát, kovászos kenyeret, és különböző gabonaféléket otthon, de csak mértékletesen. Ne felejtsük el, hogy ezek a szénhidrátok csak megfelelő mennyiségű természetes zsírokkal együtt fogyaszthatóak, hogy lelassítsuk az emésztésüket, és növeljük a tápanyag értéküket. A jó ételeken kívül jó minőségű probiotikumot is fogyaszthatunk. Azonban, ha napi rendszerességgel fogyasztunk kellő mennyiségű fermentált ételt, nem kell egyéb kereskedelmi forgalomban kapható kiegészítőket szedni. Az egészséges egyensúly megőrzéséhez fogyasszunk jó minőségű tőkehalmájolajat is.
Méregterheltség csökkentése
Minden méreganyag, mellyel a kismama kapcsolatba lép, a magzatra is hatással van. Szennyezett világunkban a csecsemők többsége jelentős méregterheltséggel születik, ami megterheli szervezetüket, és sebezhetővé teszi őket, mind mentálisan, mind fizikálisan. Ha elkerüljük a közönséges buktatókat, képesek leszünk arra, hogy olyan babákat adjunk életet, akinek kisebb a méregterheltségük és így erősebb a szervezetük.
Kerüljünk el minden mesterséges kemikáliát amennyire csak lehetséges: szépségápolási termékek, smink, parfümök, hajfestékek, háztartási tisztítószerek, vegytisztítás, professzionális alkalmazású kemikáliák, szőnyegkezelésre szolgáló rovarirtó szerek, falfestékek, stb. A ház felújítás és az új bútorok vásárlása nem a megfelelő alkalom várandósság idején, mivel ezek a dolgok mind felelősek a mérgező kemikáliák túltengéséért a háztartásban és mind mérgezőek a baba számára. Kerüljük el a mérgekkel teli helyek látogatását, pl. fodrász, klóros vízzel teli úszómedencéket, bevásárló centrumokat, kórházakat és valamennyi olyan helyiséget, amely vegyszer szagú. Kerüljük a fogorvost, mint a pestist! A legtöbb általuk felhasznált anyag méreg. Ha mégis szükséges a fogtömés, az amalgámot utasítsuk el, helyette fehér tömést kérjünk! Ne szedjünk gyógyszereket! Kerüljük az egészségügyi vizsgálatokat, hacsak azok nem feltétlen szükségesek: a vizsgálatok, tesztek gyógyszerekhez és egészségügyi beavatkozásokhoz vezetnek. Alaposan gondoljuk végig, mi az ami közvetlen napi környezetünkben káros hatással lehet a babára: sugárzás, szennyeződés, magas feszültségű póznák, nem jó minőségű víz, stb.
A kismama jólléte
A fogantatás pillanatától a baba kell, hogy a legfontosabb legyen. Minden más másodrendű. Tehát nem számít, hogy mit tervezünk, először mindig azt kell végig gondolni: ez miként befolyásolja majd a babát? Legyen szó munkáról, nyaralásról vagy családi, illetve baráti látogatásról: mindent abból a szempontból kell mérlegelni, hogy mi a legjobb a babánknak. Ne terheljük túl magunkat, és ne próbáljunk túl sokat. A stressz, nem mint önmaga a fogalom a lényeg, hanem ahogyan mi reagálunk rá. Próbáljuk meg kontrollálni a reakcióinkat különböző szituációkban. Legyünk nyugodtak és bölcsek. A humorérzék csodákra képes stresszhelyzetekben. Kerüljük el azokat az embereket, akik miatt nem megfelelőnek, bűnösnek vagy szomorúnak érezzük magunkat. A jó alvás alapvető. Legyen puha és kényelmes az ágyunk, hogy jól tudjunk aludni, különösen a várandósság későbbi szakaszában. Minden délután tartsunk csendes pihenőt, ez nem szabad, hogy opcionális program legyen egy kismamának! Napi séta a friss levegőn, szintén alapvető a kismamáknak.
A szülőcsatorna előkészítése
Nagyon fontos, hogy a szülőcsatornát előkészítsük a baba számára; ez mindig is része volt a természeti népek kultúrájának. Ahhoz, hogy felkészítsük a szülőcsatornát, jótékony flórával kell benépesíteni. Ehhez minden nap, fürdés vagy zuhanyzás után kenjük be a nemi szervet, a mell és a hónalj környékét joghurttal vagy kefirrel. Hagyjuk a kefirt, joghurtot megszáradni, mielőtt felöltözünk. Hetente egyszer helyezzünk a hüvelyünkbe egy jó minőségű probiotikumos kapszulát, lehetőleg alvás időben (alternatív megoldásként használhatunk egy kefirbe/joghurtba mártott vattát tamponként, néhány percre felhelyezve a hüvelybe). Ahogy ezek a területek benépesülnek jótékony flórával, védve lesznek minden patogéntől, és mikor a baba átjön a szülőcsatornán, jó flórát fog kapni. A mellek és hónalj környékének benépesítése jótékony baktériumokkal segít megelőzni a mellgyulladást, és ellátja a babát probiotikumokkal.
A GAPS diéta és a bevezető étrend
A GAPS-t bevezető diétával javasolt kezdeni, mely 6 fázisra oszlik. Az élelmiszereket ezután lassan, 3-6 hét alatt vissza kell vezetni az étrendbe. Minden alkalommal, amikor a következő fázisba lép, ügyeljen arra, hogy csak egy ételt adjon meg, hogy megfigyelhesse az ételtűrőképességet. Ha azt észleli, hogy a szervezete negatívan reagál egy bizonyos ételre, valószínűleg várnia kell, és néhány hét után csak kell hozzá adnia az ételt az étrendjéhez.
A 6 fázis
- Első fázis: Kezdjen zöldséglevest és zöldségpürét készíteni hámozott, magozott, nagyon alaposan megfőtt zöldségekből. Főzze ezeket az alaplébe bármi más hozzáadása nélkül. További sózás sem szükséges. Alacsony keményítő-tartalmú zöldségeket használjon (egyelőre kerülje a krumpli-féléket vagy a paszternákot). A legjobb sárgarépát, tököt, sütőtököt, hagymát, póréhagymát, fokhagymát, brokkolit, karfiolt, cukkinit adni a babának. Főzze őket egészen puhára, hűtse le, pépesítse egy kis természetes zsiradékkal: kókuszzsírral, hidegen préselt olíva olajjal, néhány csepp tőkehalmáj olajjal, ghível (ezt lehetőleg otthon készítse természetes, sózatlan vajból) vagy vajjal. Amikor a zöldségpüré szobahőmérsékletre hűlt (ha egy cseppet a csuklója belsejére tesz, a megfelelő hőfokot érezni fogja), adjon hozzá egy teáskanál házi joghurtot. A pürékből 2-4 teáskanállal adjon naponta, majd fokozatosan növelje az adagot.
- Második fázis: Minden élelmiszer az első fázisból, plusz…
- Harmadik fázis: Minden élelmiszer az első és második fázisból, plusz…
- Negyedik fázis: Minden élelmiszer az első, második és harmadik fázisból, plusz…
- Ötödik fázis: Minden élelmiszer az első, második, harmadik és negyedik fázisból, plusz…
- Hatodik fázis: Minden élelmiszer az első, második, harmadik, negyedik és ötödik fázisból. Ez a teljes GAPS diéta, ahol a bevezető étrendből származó ételek mellett szélesebb körű, GAPS-kompatibilis élelmiszerek fogyaszthatók.
Fontos megfontolások
A GAPS diéta nem biztos, hogy mindenki számára megfelelő. Például előfordulhat, hogy a vegetáriánus vagy vegán étrendet folytató emberek nem tudják kielégíteni táplálkozási szükségleteiket, mivel a GAPS protokoll főként állati eredetű termékeken alapul. Azt is meg kell említeni, hogy a GAPS diéta nem helyettesíti az emésztési problémák, az autizmus vagy a depresszió hagyományos kezelését. Minden bizonnyal felhasználhatja a GAPS-ben rejlő lehetőségeket a bélrendszer egészségének javítására, miközben alkalmazza orvosa tanácsát. A protokoll első szakaszaiban ügyeljen arra, hogy az élelmiszereket lassan és fokozatosan vezesse be, hogy figyelemmel kísérhesse, tolerálja-e azokat. Ha intoleranciája van egy bizonyos étellel szemben, tartsa vissza, és próbálja meg később bevezetni, hogy elkerülje a további problémákat. És végül ne felejtse el kombinálni a GAPS diétát más életmód-módosításokkal, mint például a rendszeres fizikai aktivitás, az alvási szokások és a stressz minimalizálása.