Generátor tekercs számítás útmutató: A Megbízható Energiaellátás Alapjai

A modern élet elképzelhetetlen áram nélkül, és ennek a kritikus erőforrásnak a termelésében a generátorok kulcsszerepet játszanak. Legyen szó járművekről, otthoni vészhelyzeti áramellátásról vagy ipari alkalmazásokról, a generátorok biztosítják az elektromos energia folyamatos áramlását. Ahhoz azonban, hogy egy generátor hatékonyan működjön, elengedhetetlen a benne található tekercsek pontos tervezése és méretezése. Ez az útmutató bemutatja a generátor tekercs számításának alapjait, a diagnosztikától kezdve a teljesítmény meghatározásáig, kitérve a különböző típusokra és a gyakorlati megfontolásokra.

Generátor diagnosztika: A Működés Megértése

A generátorok, különösen a japán gyártmányú járművekben, gyakran hasonló felépítésűek: szigetelt csillagpontú, háromfázisú, állandómágneses áramfejlesztőkről van szó. A szakirodalomban gyakran „magneto”-nak is nevezik őket. Működésük lényege az, hogy a forgó állandó mágneses lendkerék feszültséget indukál a számos kis tekercsben. Ez a feszültség alapjáraton, villamos terhelés nélkül (azaz ha nincs rákötve se szabályzó, se fogyasztó) 20-30 V-ot, 4-5000-es fordulatszámon pedig akár 100 V-ot is képes termelni. Mivel a kimeneti feszültség a fordulatszám függvényében széles határok között változik, feszültségszabályozón keresztül kell a motorra kötni. Ha a töltés elégtelen, és az akkumulátor gyakran lemerül, érdemes közelebbről megvizsgálni a generátort.

Generátor mérések és hibafelismerés

A generátor, mivel háromfázisú, három vezetékkel kapcsolódik a feszültségszabályzóhoz. Ezeknek a vezetékeknek a színe rendszerint sárga vagy fehér, de a motor kapcsolási rajza alapján pontosan beazonosítható, hogy milyen színű vezetékeket kell keresni. Ha kapcsolási rajz nem áll rendelkezésre, meg kell nézni a generátorból jövő vezetékköteget: ha van három egyforma színű vezeték, azok a generátor fázisai.

A generátort ki kell mérni, hogy nincs-e testzárlata, vagyis nem kúszik-e áram a test felé, ami gyengíti a töltést. Ennek legegyszerűbb módja egy multiméterrel történő ellenállásmérés.

1. Testzárlat ellenőrzése:A multiméter egyik zsinórját az egyik fázisvezetékhez kell tenni, a multiméter másik vezetékét pedig a motor testéhez, például a motorblokkhoz. A műszernek végtelen nagy ellenállást kell mutatnia, mivel a tekercselés el van szigetelve a testtől. Ezt a mérést mindhárom vezetékkel el kell végezni. Ha az előző mérések során jelentős eltéréseket mért, például egy fázisnál jellemzően 15-20 Voltot, másik 2 helyen jóval kevesebbet, akkor a generátor már zárlatos. Szétszerelés szükséges, és legtöbb esetben szemre is látszani fog az elszíneződés.

2. Tekercsek közötti ellenállás vizsgálata:A multiméter két vezetékét egy-egy fázishoz kell kötni, és megmérni a fázisok egymáshoz viszonyított ellenállását. Ha a generátor rendben van, néhány Ohm nagyságrendű ellenállást kell mérni, és a fázisok közötti ellenállás értékek között nem lehet nagy eltérés. Például: 1-2 fázis: 3,5 Ohm, 1-3 fázis: 3,45 Ohm, 2-3 fázis: 3,4 Ohm. Ha a mért értékek eltérőek, például 1-2 fázis között 3 ohm, 2-3 között 1 Ohm, akkor gyanítható, hogy a fázisok között zárlat lépett fel.

Ha ezeket a méréseket hideg motornál végezte, ajánlatos ugyanezt üzemmeleg motornál is elvégezni. A mérések általában padlóra küldik az átlagos elektronikai felkészültségű, autodidakta szerelőket. Fontos tudni, hogy mielőtt a kis digitális kütyüvel elkezdjük a méréseket, először mérjünk rá az akkumulátorra. Indítás előtt körülbelül 12,5-12,8 Voltot kellene mérni, ha jó a kapacitás. Hagyjuk rajta a mérő tüskénket a kapcsokon, és próbáljunk ráindítani, közben figyeljük a műszert. Ha indításkor jellemzően 10 Volt alá esik, már nem megfelelő az akkumulátor, és főleg, ha nagyon keveset, vagy egyáltalán nem is mozdítja az indítómotort, akkor töltetlen. Első lépésként álló motornál húzzuk szét a generátor csatlakozóját. Ez a generátor is, mint a többi, működését tekintve egy háromfázisú szinkron generátor, a kapocs három kivezetése tehát a három fázis, pont, mint a "háromnyolcvannál" a fali csatlakozóban. Mérjük a három fázisfeszültséget, miután ráindítottunk, és beállítunk egy fordulatszámot. Ha megvan a szimmetria, majdnem biztosak lehetünk abban, hogy jó a generátor, de még megmérjük "testre", vagyis hogy nem testzárlatos-e? A negyedik pont a motorblokk teste, bárhol, akár az oldaldekni is lehet.

Generátor felépítése és működési elvei

Az autó generátor két feladatot végez egyszerre: egyrészt árammal látja el a kocsi elektromos eszközeit, másrészt az akkumulátort is tölti. Ha a generátorban hiba jelentkezik, akkor az akkumulátor sem fog működni, vagyis nem jutunk messzire az alkatrész nélkül. A mai autómodellekbe már legtöbbször háromfázisú, váltakozó feszültséget előállító generátorokat szerelnek.

Fő részek és azok funkciói

A klasszikus generátort két fő részre oszthatjuk: egy lemezekből összetevődő, egy- vagy többfázisú tekercseléses vastestű állórészre és egy gerjesztett forgórészre.

• Állórész: Jellemzően háromfázisú tekercseléssel kivitelezik. Ebben az esetben három, nem összefüggő fázistekerccsel szerelik a mechanizmust, legtöbbször csillagkapcsolás segítségével.
• Forgórész: Egy gyűrű formájú gerjesztőtekercsre és két, egyedi kivitelezésű pólusfélre oszthatjuk. Utóbbiakat gyártáskor a tekercsekre tolják, „körmök” segítségével nyúlnak egymásba, váltakozva. Legtöbbször 12 pólust, valamint 6 póluspárt alkalmaznak a gyártók. A tekercs és a pólustekercs kivezetéseit a forgórész tengelyére ültetik.

A generátor feszültségszabályozót az alkatrészen kívülre, esetleg a generátor valamelyik csapágypajzsába szokták szerelni. A forgórészt az állórész csapágypajzsai, valamint a benne található generátor csapágyak tartják középen, és garantálják a kifogástalan, biztos futását.

Egyéb fontos alkatrészek

• Generátor egyenirányító: Alakítja át a váltóáramú generátorokban létrejövő váltóáramot egyenárammá a kocsi elektromos kisegítő berendezései részére.
• Generátor feszültségszabályozó: Segít abban, hogy folyamatosan egyenletes feszültség jusson az akkumulátorhoz és minden egyéb elektromos alkatrészhez, még úgy is, hogy a generátor teljesítményét a motor fordulatszáma is szabályozza. Gyakorlatilag ez a mechanizmus tölti az akkumulátort, valamint ezzel egyidejűleg bocsát rendelkezésre áramot az áramfogyasztó alkatrészeknek.
• Szénkefék: Elengedhetetlenek az alkatrész kifogástalan működéséhez. A szénkeféket gyártáskor vagy az álló részhez vagy a vázhoz rögzítik, és rugók tartják a helyén őket. A forgórész tekercselését a csúszógyűrűkhöz vezetik ki gyártáskor, a szénkeféket ezekhez csatlakoztatják.
• Generátor szíjtárcsa: Ez hajtja, működteti a generátort.

Működési elvek és típusok

A generátorok feladata a fogyasztók árammal való ellátása és az akkumulátor töltése. Működése a mozgási indukció elvén alapszik: tekercs áll (állórész), mágnes forog (elektromágnes). Ha a tekercsre mágneses mező hat (erővonalai metszik a vezetőt), benne feszültség indukálódik, váltakozó áram keletkezik. Az állórészben a három tekercsrendszer térbeli elrendezése következtében három, egymáshoz képest 120 fokkal eltolt fázisú váltakozó feszültség és áram keletkezik a két pólusú (északi és déli) mágneses tér forgásakor.

Működési elv szerinti csoportosítás:

• Mozgási indukció:
  • Mágnes áll, tekercs forog (dinamó)
  • Tekercs áll, mágnes forog (generátor)

Pólus kialakítás szerinti csoportosítás:

• Körmös pólusú generátor
• Kiálló pólusú generátor
• Vezetőelemes-forgórészű generátor

Fázistekercsek kapcsolása szerint:

• Csillag kapcsolás: 60A-ig alkalmazzák.
• Delta kapcsolás: 60A-felett alkalmazzák.

Gerjesztési mód szerint:

• Pozitívgerjesztésű, külső szabályzású
• Negatívgerjesztésű, külső szabályzású
• Öngerjesztésű negatívszabályzású beépített szabályzóval
• Öngerjesztésű pozitívszabályzású külső szabályzóval
• Öngerjesztésű negatívszabályzású külső szabályzóval
• Öngerjesztésű pozitív-negatív szabályzású anódházas gerjesztő diódákkal, külső szabályzóval.

Feszültség egyenirányítása szerint:

• Mechanikus egyenirányítású / kommutátoros / dinamó
• Félvezetővel (diódával) egyenirányított - generátor

Generátor jelölése

A generátorok jelölései szabványosítottak, például: N 1 ( ) 12V 55A 25. Ez a jelölés a következőket takarja:

• N: Állórész külső átmérője:
  • G: 100-109 mm
  • K: 120-129 mm
  • N: 130-139 mm
  • T: 170-199 mm
  • U: 200 mm-feletti
• 1: Generátor kialakítása:
  • 1: körmöspólusú generátor
  • 2: kiállópólusú generátor
  • 3: vezetőelemes forgórészű generátor

Külső gerjesztésű generátorok: Jellemzők és Alkalmazás

A külső gerjesztésű generátoroknál a főpólusok tekercseit, a gerjesztő tekercseket külső egyenáramú energiaforrásról gerjesztjük. Külső gerjesztés esetén a gerjesztő tekercsek kapcsainak jelölése: F1 és F2. A gerjesztő tekercsek száma mindig a gép pólusainak számával egyezik meg. Ezeket sorba, párhuzamosan vagy vegyesen kapcsolják, de a kapcsolási rajzokon úgy tüntetjük fel, mintha csak egy gerjesztő tekercs volna. A gerjesztő áram változtatható. A gerjesztőt úgy kell bekötni, hogy mielőtt a csúszka az ellenállás végéről lecsúszna és megszakítaná a gerjesztő áramot, már érjen hozzá a q kapocshoz és zárja rövidre a gerjesztő tekercset. A kefék ellenállását, a kefék és a kommutátor közötti átmeneti ellenállást is magába foglalja.

Üresjárási és szabályozási jelleggörbék

Üresen jár a generátor, ha armatúráját nem terheljük, vagyis az armatúraáram zérus. A gép üresjárási jelleggörbéje megmutatja, hogy üresjárásban, állandó fordulatszámon, hogyan változik a gép indukált feszültsége a gerjesztő áram függvényében. A gép vas alkatrészeiben visszamaradó úgynevezett remanens fluxus miatt akkor is indukálódik feszültség, ha nem folyik gerjesztő áram. A gerjesztő áram növelésével, kis gerjesztő áramnál az indukált feszültség közel arányosan növekszik. Az "a" görbe kompenzált, a "b" kompenzálatlan gépre vonatkozik. Azt mutatja, hogy állandó fordulatszám és gerjesztő áram esetén az armatúra áram növekedésével a gép kapocsfeszültsége csökken. A gép rövidrezárási árama a névleges áram 20….30-szorosa. A szabályozási jelleggörbe azt mutatja meg, hogyan kell növekvő armatúra áram mellett növelni a gerjesztő áramot, hogy állandó fordulatszám esetén a gép kapocsfeszültsége állandó maradjon.

Alkalmazási területek

A külső gerjesztésű generátornak azt a tulajdonságát, hogy állandó gerjesztőáram mellett a feszültsége a fordulatszámmal arányosan változik, alkalmassá teszi fordulatszám mérésére (tachométer dinamó). Kis teljesítményű, kompenzáló tekercs nélküli egyenáramú gépeknél alkalmazzák. Nagyobb teljesítményű motoroknál kompenzáló tekercseléssel ellátott egyenáramú gépeket használnak. Olyan generátor, melynek gerjesztőtekercse külső energiaforrásról gerjesztődik.

Teljesítmény számítása és tekercselési megfontolások

A kimeneti teljesítmény meghatározása fontos lépés az adott alkalmazásnak megfelelő generátor kiválasztásában. Számos tényező határozza meg a generátor kimeneti teljesítményét, beleértve magának a generátornak a méretét és típusát, a felhasznált tüzelőanyag típusát és a terhelést, amelyet képes kezelni.

A kimeneti teljesítményt befolyásoló tényezők

• A generátor mérete és típusa: A generátor mérete és típusa a kimenő teljesítményét meghatározó legfontosabb tényezők. A kisméretű hordozható generátorok teljesítménye általában 2000-5000 watt, míg a nagyobb, álló generátorok teljesítménye akár több százezer watt is lehet.
• Üzemanyag típusa: Ez a kimeneti teljesítményét is befolyásolja. A dízelgenerátorok általában nagyobb kimenő teljesítménnyel rendelkeznek, mint az azonos méretű benzingenerátorok, mivel a dízel üzemanyag energiasűrűbb.
• Terhelés: Az a terhelés, amelyet a generátornak el kell viselnie, szintén befolyásolja a kimeneti teljesítményét. A nagy terhelés mellett működő generátornak nagyobb kimeneti teljesítménnyel kell rendelkeznie, mint egy kisebb terhelés mellett működő generátornak.
• Motor teljesítménye: A motor teljesítménye, legyen az dízel, benzin, gáz vagy bármilyen más típus, befolyásolja a generátor kimeneti teljesítményét. Az erősebb motor nagyobb kimeneti teljesítményt biztosít a generátor számára.
• Generátor: A generátor az az alkatrész, amely a motor mechanikai energiáját elektromos energiává alakítja. A generátor kimenő teljesítménye egyenesen arányos a generátor névleges teljesítményével.
• Feszültség és frekvencia: Az a feszültség és frekvencia, amelyen a generátor működik, szintén befolyásolja a kimeneti teljesítményét. A nagyobb feszültségen vagy frekvencián működő generátor nagyobb kimeneti teljesítménnyel rendelkezik.

A generátor kimenő teljesítményének meghatározásához elengedhetetlen, hogy megértsük a konkrét alkalmazási követelményeket, és figyelembe vegyük az azt befolyásoló tényezőket. Fontos megjegyezni azt is, hogy a generátor kiválasztásakor a kimeneti teljesítményt a maximális várható terhelés alapján kell meghatározni, nem az átlagos terhelést. Ez biztosítja, hogy a generátor elegendő energiával rendelkezzen a csúcsterhelések kezelésére, és megakadályozza a túlterhelést és a leállásokat.

Teljesítmény számítása a gyakorlatban

Általában a generátor teljesítményét a tápellátás után egyidejűleg csatlakoztatható elektromos készülékek és berendezések száma alapján kell megválasztani. Ha nincs sürgős szükség nagy teljesítményű elektromos berendezések csatlakoztatására, elegendő 3-4 kW teljesítmény.

Lépések a teljesítményigény meghatározásához:

1. Készítsen leltárt: Első dolog, amit meg kell tennie, hogy készítsen teljes leltárt otthonában minden olyan elektromos készülékről, amelyekről úgy gondolja, hogy áramszünet alatt áram alatt kell lenniük.
2. Készítse el a listát: Ehhez hozzon létre saját listát a szükséges készülékekről és háztartási felszerelésekről. Írja le az egyes készülékek nevét és teljesítményét kilowattban (ez általában közvetlenül a készüléken van feltüntetve).
3. Adja össze a teljes teljesítményt: Ez durva becslést ad az energiaigényére vonatkozóan.
4. Figyelembe venni az indítóteljesítményt: Képzeljük el, hogy szükségünk van egy töltőállomásra egy nagy hűtőszekrény áramellátásához. Az indításhoz bizonyos mennyiségű indítóteljesítményre van szükség, a működtetéséhez pedig működési teljesítményre van szükség. Például a hűtőszekrénye 500 wattot fogyaszt. A következő képlet segítségével számíthatja ki, mennyi energiára van szüksége egy töltőállomástól: Üzemi teljesítmény R=500 W, Indító teljesítmény S=500×3=1500 W. Tehát a töltőállomás/generátor teljesítményének legalább 1500 wattnak kell lennie. Ez biztosítja a hűtőszekrény folyamatos áramellátását több órán keresztül. Ezzel a képlettel kiszámíthatja az otthonában lévő minden olyan eszköz működési teljesítményét, amelyet csatlakoztatni szeretne a töltőállomáshoz.

Ebben a szakaszban a kapott eredmény általában „túlterhelő”, de fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az elektromos készülékek indítási áramtényezőit. Ne felejtsük el figyelembe venni a teljesítménytartalékokat sem, mivel ez javítja az eredményt. Lakásokhoz vagy nyaralókhoz általában 3 kW teljesítményű benzinüzemű generátorokat választanak, vagy akár 5 kW-ig terjedő erősebbeket.

Minierőmű vásárlása előtt tanácsos meghatározni:

• Akár az összes helyiséget, akár bizonyos elektromos készülékeket táplálja
• Szükséges-e további eszközök csatlakoztatása
• Növekedhet-e az általa hajtott áramfogyasztók száma a jövőben.

Az ilyen számítások eredményeként a kilowattban (kW) megadott összértéket kapja, amely közelebb áll a tényleges teljesítményigényhez.

Teljesítménytartalék

Egy generátor teljesítményének kiszámításakor kulcsfontosságú figyelembe venni, hogy az egyidejűleg csatlakoztatott készülékek összteljesítménye hány kilowatt lesz, és biztosítani, hogy legalább öt percig működjenek. És nem csak ez - a kapott számhoz 20-30%-ot kell hozzáadni. Ez létrehozza a generátor optimális működéséhez szükséges teljesítménytartalékot, mivel a legmegfelelőbb terhelésnek a névleges kapacitásának körülbelül 80%-ának kell lennie.

Az energiatartalékkal kapcsolatos helyes döntés meghozatalához azt is fontos mérlegelni, hogy a generátort tartalék áramellátásra vásárolja-e átmeneti kimaradások idején, vagy az lesz az elsődleges áramforrás. Ez utóbbi azonban meglehetősen ritka. Általában az otthoni generátorokat használják biztonsági mentésként.

Egy olyan tartalék áramfejlesztőhöz, amely csak egy ház világítását és néhány háztartási készüléket lát el energiával, 10% körüli teljesítménytartalék is elegendő lehet, ahogy azt sok online vásárló javasolja. Az állandó áramforrásnak szánt dízelgenerátornál azonban, ahol nincs hálózati csatlakozás (építési területek, üzletek), célszerű növelni a teljesítménytartalékot.

Meg kell jegyezni, hogy egyes cégek termékeik vonzerejének növelése érdekében csak a maximális értéket tüntethetik fel, és a névérték kiszámításához együtthatót adhatnak meg. Ezért fontos, hogy alaposan tanulmányozza a specifikációkat. Az erőtartalék helytelen kiválasztása a berendezés túlterheléséhez és leállásához vezethet. A megfelelően megválasztott teljesítménytartalék lehetővé teszi a generátor számára, hogy előre nem látható elektromos eszközöket tápláljon, ami kulcsfontosságú. Például ma lehet, hogy csak hűtőszekrényed van, de egy hónap múlva, ha veszel egy fagyasztót is, felbecsülhetetlen értékűnek bizonyul a plusz teljesítménytartalék.

Csak az összes érintett berendezés elszámolása és gondos számítások elvégzése után szabad döntést hozni egy adott modell megvásárlásáról. Ha a számítások továbbra is nehézségeket okoznak, egyszerűen forduljon az eladóhoz konzultációért és tanácsért.

Tekercs számítási segédletek és kihívások

A tekercs számítása, különösen egyedi igények esetén, kihívást jelenthet. A huzal méret és a huzal átmérő összefügg egymással, táblázatból nézhető ki. Gyakran felmerülő kérdés az AWG (American Wire Gauge) számok értelmezése. Az 1-es szám általában vastagabb, míg a 45-ös szám sokkal vékonyabb drótot jelent (pl. 0,045mm-es). Pontos értékek táblázatokban találhatóak meg.

Induktivitás számítás és speciális esetek

Sokan keresnek induktivitás számoló programot, de a specifikus feladatokhoz egyedi megfontolások szükségesek. Például, ha 2cm maximális átmérőjű, 2cm maximális hosszúságú tekercset szeretnénk készíteni kb. 0.1mm rézvezetékből, 1:10 arányú soros tekercset vasmagra, 240V/24V leosztással, 15W teljesítmény mellett, akkor ez tulajdonképpen lehetne trafó is, de nem szükséges a leválasztás. Helyszűke miatt is ez a megoldás kerülhet szóba.

Egy másik példa: 86 darab GU10-es LED fényforrás (5x3W) meghibásodott driverek miatt. A cél 24V-on maximum 750mA biztosítása, leválasztás nélkül. Induktív osztóval történő megoldás szóba jöhetne, bár a kondenzátoros megoldás egyszerűbb. Ez így egy terhelt osztó, és semmi értelme az osztó áramát 10-szer nagyobbra választani, hogy a terhelő áram ne terheljen. Ahogy a kondinál, itt is teljesen megfelel az előtét impedancia, mert az osztó alsó tagja maga a terhelés.

Vasmagos tekercsek és hangváltók

Adott egy lemezelt EI vasmag, ezen X induktivitású tekercs 1,2mm huzalból. Kilemezelt állapotban a tekercs induktivitása nyilván kisebb. A tekercstesten lévő menetek száma a lényeg, illetve az, hogy a vasmag ablakában elfér-e a vastagabb huzalból a kívánt menet mennyisége.

1. Áramterhelhetőség növelése: Ha vastagabb huzalból tekerjük meg, az áramterhelhetőség növekszik. Nagyobb áramnál azonban a vas telítésbe mehet.
2. Veszteség és hőmérséklet csökkentése: Ha csak a veszteséget, a tekercs hőmérsékletét szeretnénk csökkenteni, nagyobb méreteknél lehet szellőző réseket a tekercselésben elhelyezni, ami szintén az alacsonyabb hőmérsékletet eredményezi. A tekercs azon részébe, ami nem a vasban fut, hanem azon kívül, a teljes huzal köteg vastagságot távtartókkal néhány részre szét lehet bontani.

Hangváltók esetében, például egy 300W 8 ohmos mélyláda hangváltó tekercsénél, a Kaposvári 400VA-os trafó vasára tekercselve, felmerül a légréses lemezelés fontossága. Fontos megjegyezni, hogy hangváltóba nemigen szokás vasmagos tekercset tenni pont a torzítás miatt, de nem is kell oda akkora induktivitás, hogy kelljen a vas. A méretek sem kritikusak, mert egy 300 W-os hangsugárzóban azért akad hely bőven. Elvileg, ha nem telítődik a vas, akkor minimális a torzítás. A vasmagosnak kicsi a torzítása, a légmagosnak nincs. 15 mH nem egy egetverő méretű tekercs légmagos kivitelben sem. Számolgatva különböző programokkal, csak úgy tájékozódásképpen, 20mm tekercs szélesség, 10 cm tekercsátmérő esetén 157 menet adott 15,0116 mH-t. Persze finomítani kell a méretezést a huzalvastagság figyelembevételével, de meg lehet oldani szerintem vasmagos nélkül is.

Mélysugárzóhoz passzív tekercs készítésénél (7.8 ohm, 250 w terhelhetőség, 1.06 mH) a menetszám számításához légmagos tekercs számoló programok segíthetnek. Az induktivitás felhasználható-e pozitív visszacsatolásra? Amatőr kísérletezők gyakran fantázia rajzokkal kísérleteznek. Bekapcsoláskor az elemről hirtelen (rövid időre és minimális ellenálláson) nagy feszültség és áramerősség megy a tekercsbe, melynek minél nagyobb lenne az induktivitása. Mivel az önindukciós feszültség "negatív" (ellenkező irányú), így jóval nagyobb feszültség kezd visszafelé menni, viszont a diódák kialakításának köszönhetően nem az elem felé, hanem vagy a fogyasztó felé megy kigyújtva azt egy pillanatra, vagy pedig visszacsatolódik az elemhez. A kérdés, hogy ha visszakerül és újra eléri a tekercset, akkor vajon mi fog történni? Egyre nagyobb feszültségű lesz, míg el nem éri azt a szintet, ahol túl kicsi lesz az áramerősség és csillapodik? Kondenzátorok kisütésével viszont a feszültségből nagy áramerősséget csinálhatnánk. Ez a valóságban "nagyjából sehogy" sem működik. Az induktivitás számításához a képlet benne van a dokumentumokban.

tags: #generator #tekercs #szamitas