Genetikailag Módosított Élelmiszerek: Tudományos Tények és Társadalmi Dilemmák

Az emberiség ősidőktől fogva igyekszik változtatni az élőlények genomján, a gének összességen. A hagyományos folyamatot keresztezésnek, nemesítésnek, hibridizációnak nevezzük. Ennek lényege, hogy különböző fajú, fajtájú hím és nőstény egyedeket szaporítunk, azzal a céllal, hogy a szülők különböző előnyös tulajdonságait vegyítsük egy utódban. Ilyen például az eper, a sárgarépa, a borsmenta, a kukorica, az öszvér, a zebroid, vagy a liger. Alig másfél évszázaddal az öröklődés alapvető összefüggéseinek felismerését követően a genetikailag módosított (GM) termékek a modern mezőgazdaság alapanyagaivá váltak. A génsebészet alkalmazásával lehetővé vált egy élő szervezet kiválasztott génjeinek, illetve génszakaszainak átültetése egy másik élő szervezetbe, akár nem rokon fajok esetében is. A géntechnológia a hagyományos nemesítési eljárásokkal szemben sokkal nagyobb variációs lehetőséget ad, és rövid idő alatt teszi lehetővé a célzott tulajdonságokkal bíró mezőgazdasági alapanyagok kialakítását. A génmódosítás egy összetett téma, de nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy bizonyos élőlények génjeit felhasználva más élőlények génjeit módosítják.

A genetikailag módosított élelmiszernek minősül minden olyan termék, amely bármilyen formában tartalmaz genetikailag módosított szervezetet (GMO). Az eljárás során megváltoztathatják a növény vagy állat saját génállományát, vagy idegen szervezettől is kaphat új géneket (transzgenikus egyed). A genetikailag módosított (GM) alapanyagok révén az emberi faj egy soha nem látott mértékű kísérlet önkéntelen résztvevőjévé válik.

A génmódosítás technológiája és típusai

A genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozása során a genetikai információk megváltoztatása megy végbe, a célból, hogy a termékek bizonyos tulajdonságait módosítsák. A génmódosítás során nem az élőlények teljes genomját keverjük, csupán egy gént juttatunk át a donor élőlényből a fogadó élőlénybe. A donor gén egy olyan fehérjét kódol, ami a termesztők számára előnyös tulajdonságot idéz elő. A genetikailag módosított élőlények esetében egy gént adnak hozzá egy átlagosan kb. 25 000 génből álló genomhoz, ezáltal a genom 0.000 000 7%-ban, a fehérjetermelés pedig 0.000 04 %-ban változik. A GMO élőlények nem „tudják”, hogy az egyik génük nem a sajátjuk, a gén ugyanúgy működik bennük, mint a donor élőlényben, mivel a genetikai kód univerzális.

Jelenleg négy típusú genetikailag jelentős mértékben módosított terményt ismerünk: kukorica, szójabab, gyapot és repce. Ezen kívül gyakori génmódosított élőlények még a papaya, a rizs, a paradicsom, a canola, a burgonya, és a zöldborsó. Fontos még megismerni a GMF (genetically modified food - genetikailag módosított étel) fogalmát: olyan élelmiszer, ami GMO, vagy GMO-t tartalmaz. A definíció ellenére gyakran GMF-nek tartják azokat az élelmiszereket is, amelyek GMO-val táplált élőlényektől származnak, mint például a GMF tej- és hústermékek, vagy a GMF élesztő. Az utóbbi csoportból származó „GMF”-ek egyáltalán nem tartalmaznak fajidegen géneket.

A transzgénikus növények két nagy csoportba sorolhatók:

Első generációs GM-növények: A mezőgazdasági termelés segítése

Az első generációs GM-növények létrehozásának célja a mezőgazdasági termelés segítése, a hozam növelésének, valamint a gyomirtókkal és a kártevőkkel szembeni ellenálló-képesség kialakulásának érdekében. A rovarrezisztens és a herbicidrezisztens, szárazság- és hidegtűrő növényeket termesztik a legnagyobb területen a világon.

• Rovarrezisztens növények: A szójabab például olyan vegyületet állít elő, mely távol tartja a rovarokat, így csökkenti a növényvédőszerek használatát. A burgonyafélék esetében szintén a vegyi rovarirtó szerek használatának csökkentése volt a cél. A repcét, a kukoricát és a gyapotot sem kerülte el a génmódosítás, itt szintén a rovarirtók, illetve a gyomirtószerek használatának csökkentése volt a cél. Az Egyesült Államokban a GMO-knak köszönhetően 2,2 millió tonnával több ételt és ruhaanyagot termelnek, 21 millió tonnával kevesebb növényvédőszert felhasználva.
• Gyomirtószer-tűrő növények: A szója génmódosításával azért kezdtek el kísérletezni, hogy egy olyan növényt hozzanak létre, amely ellenáll a gyomirtóknak.
• Hidegtűrő képesség növelése: A paradicsomok esetében a génmanipuláció célja az eltarthatósági idő, illetve a hidegtűrő képesség növelése volt. A burgonyafélék esetében szintén a hidegtűrő képesség növelése.

Második generációs GM-növények: Speciális alapanyagok és tápanyagtartalom javítása

A környezetvédő mozgalmak ellenállása miatt az első generációs GM-növények elterjedése sok akadályba ütközik. A cégek figyelme ezért a második generációs GM-növények felé fordult, amelyek termelésének célja speciális alapanyagok előállítása főleg ipari felhasználásra. Ez a technológia növények anyagcseréjét és fejlődését változtatja meg. A géntechnológiai stratégiák lehetőségei a második generációs GM-növények vonatkozásában széleskörűek.

• Zsírsav-anyagcsere módosítása: Például a zsírsav-anyagcsere módosítására vonatkozó géntechnológiai stratégiák a szénlánc hosszúságát és telítetlenségét meghatározó enzimekre alapozhatók. Kutatók előállítottak már olyan repcét, melynek zsírsavai 50 százalékban olajsav helyett laurinsavat termelnek. A laurinsav a kozmetika ipar számára fontos alapanyag. Egy enzim génjével transzformált repce pedig képes a telítetlen sztearinsav termelésére, így olyan zsírsavakat termel, mellyel felválthatja a kókuszpálma és olajpálma használatát.
• Keményítő és cukortartalom növelése: Az anyagcsere-módosítás további lehetőségét a keményítő és cukortartalom növelése jelenti.
• Új fehérjék és aminosavak termeltetése: Új fehérjék termeltetése és fehérjék túltermeltetése is lehetséges. A növényi fehérjék egy-két esszenciális aminosavban hiányosak, inkomplettek. Ezzel a technológiával sikerülne olyan GM-növényeket a termesztésbe vonni, amelyek az átlagosnál sokkal több létfontosságú, esszenciális aminosavat - például lizint, triptofánt - építenének be a saját fehérjéikbe, így a növények is komplett fehérjeforrást alkotnának.
• Érés módosítása: A növények fejlődésében az érés módosítását elsőként az USA-ban alkalmazták, az első piacra dobott termék a Flawr Sawr későn puhuló paradicsom volt, egy év múlva a későn érő paradicsom követte. Ez a paradicsom hónapokig szobahőmérsékleten is tárolható volt, anélkül, hogy beérett volna. Az érésben módosított paradicsomok etilén gázban tartva érnek be. Hazánkban az alma módosítására végeztek hasonló kísérleteket.
• Bioreaktorként való felhasználás: A GM növények "bioreaktorként" is betölthetik szerepüket új fehérjék termelésével és túltermelésével. Vakcinákat termelhetnek gyümölcsökben, amik a fejletlen és fertőző országok lakossága immunizálható a legveszélyesebb fertőző betegségekkel szemben, továbbá antitestek is termeltethetők a növényekkel.
• Tápanyagban gazdagabb GMO-k: Egyes területeken megoldást jelenthet az úgynevezett aranyrizs elterjesztése. Az aranyrizs genetikai módosítással előállított, béta-karotint termelő rizsfajta. A sárga színű béta-karotin az emberi szervezetben A-vitaminná alakul, mely több funkcióhoz, többek között a látáshoz nélkülözhetetlen. Délkelet Ázsiában - ahol az emberek amúgy is szinte kizárólag rizst fogyasztanak - a többféle elővitamint is tartalmazó GM-rizs tehetné lehetővé a vitaminhiányos gyermekek megfelelő vitaminpótlását. Az aranyrizs az A-vitamin előanyaga, és világszinten az A-vitamin-hiány a top 3 hiánybetegség között van.
• Orvosi célú alkalmazások: GMO baktériumokkal termeltetnek többek között inzulint és többféle vakcinát, de kísérleteztek például a fogszuvasodást okozó baktériumok tejsavtermelő képességének megszüntetésével is.

Az élelmiszer-adalékanyagok és a géntechnika

Az élelmiszergyártás számos területén alkalmaznak genetikailag módosított szervezeteket, így az élelmiszer-adalékanyagok előállításánál is.

• Közvetlenül genetikailag módosított szervezetekből nyert adalékanyagok: Néhány adalékanyag közvetlenül nyerhető genetikailag módosított szervezetekből. A lecitin (E 322) és a tokoferol (E 306) például közvetlenül előállítható génmódosított szójából. A gyapotból készült cellulóz (E 460) is lehet genetikailag módosított.
• Genetikailag módosított alapanyagokból előállított adalékanyagok: Más adalékanyagokat genetikailag módosított alapanyagokból állítanak elő. A mono- és digliceridek (E 471) például kinyerhetők génmódosított szójából származó zsírsavakból. A maltitot (E 965) keményítőből állítják elő, ami származhat génmódosított kukoricából is.
• GMO-k segítségével előállított adalékanyagok: Számos adalékanyagot nem lehet génmódosított szervezetekből (GMO), hanem csupán ezek segítségével előállítani: egyes mikroorganizmusok például anyagcseréjük végtermékeként riboflavint (E 101), aszkorbinsavat (E 300) vagy glutamátot (E 621) képezhetnek. Ezek a GMO-k abba a tápanyagoldatba juttatják ezeket az anyagokat, amelyben élnek. Ebből először kivonják az adalékanyagokat, majd megtisztítják.
• Enzimek felhasználása az adalékanyag-gyártásban: Az adalékanyagok gyártásakor enzimeket is felhasználnak. Ezek az anyagcsere-termékek géntechnológiai eljárásokkal is kinyerhetők. Az invertáz (E 1103) és a lizozim (E 1105) enzimek azonban a végtermékben is kifejtik hatásukat, ezért ezek élelmiszer-adalékanyagnak számítanak. A felsorolt adalékanyagok előállítása során lehetséges a genetikailag módosított szervezetek alkalmazása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyártók valóban élnek is ezzel a lehetőséggel.

A genetikailag módosított élelmiszerek vitatott hatásai és a fogyasztói aggodalmak

A genetikailag módosított (GM) élelmiszerek egészségügyi kockázatairól, kontra veszélytelenségéről, évek óta viták vannak. Az élelmiszerboltokban a vásárlásaink 70 százalékában olyan élelmiszert vásárolunk, amely genetikailag módosított élelmiszert tartalmaz: ezek olyan laboratóriumokban kifejlesztett nyersanyagokból készülnek, amelyeket mesterséges módon ellenállóbbá tettek a rovarokkal, betegségekkel és egyéb környezeti hatásokkal szemben. De mennyire biztonságosak? Számos szakember vitázik azon, hogy a genetikailag módosított élelmiszereknek milyen hatásai lehetnek az emberi szervezetre. A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti az esetleges egészségkárosító hatásukat és olyan is, ami szerint nem kell számolni ilyen jellegű veszéllyel.

Egészségügyi megfontolások

Állatokon végzett megfigyelések alapján elmondható az, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása kapcsolatba hozható olyan tünetekkel, mint vastagbélgyulladás, problémák a májjal, vesékkel és tüdővel. Bizonyos kutatások baljós mellékhatásokra hívják fel a figyelmet. Kimutatták például, hogy azok a laboratóriumi egerek, amelyek GMO kukoricát fogyasztottak, nem csupán termékenységi problémákkal küszködtek, de kisebb méretű utódokat is nemzettek (már ha egyáltalán képesek voltak erre). Miután kísérleti egereket etettek módosított krumplival, a szervezetükben a kutatók több méreganyagot is találtak.

Jeffrey M. Smith szerint a változások elsődleges oka a táplálkozás megváltozásában keresendő. Immunrendszerünk évmilliók alatt finomhangolódott „barát-idegen felismerő rendszere” képes különbséget tenni a megszokott és a szokatlan anyagok között. Amikor az immunrendszer egy olyan gén-szekvenciával találkozik, amely ugyan „élelmiszer”, de még soha nem találkozott vele, idegen behatolóként bánik vele és megtámadja. Ezzel az étel lényegében méreggé válik. A folyamat eredményeként gyulladásos reakció alakul ki. Az egyik kulcsfontosságú hely, ahol ez a gyulladás kialakul, a bélrendszer. Az itt kialakuló gyulladás előfutára mindenféle krónikus megbetegedésnek, a szívbetegségektől a pajzsmirigy zavarain át, az ízületi és autoimmun betegségekig.

Az Akadémia által végzett kutatás során a húszfős testület átnézett több mint 1000 tanulmányt, meghallgatott 80 szakvéleményt, megvizsgált 700 hozzászólást. Kizárólag olyan génmódosított növényeket vizsgáltak, amelyeket nagy mennyiségben termesztenek az Egyesült Államokban, például a szóját, kukoricát, gyapotot. Vizsgálták továbbá azt is, hogy a génmódosított növények befolyásolják-e bizonyos krónikus megbetegedések, mint például a rák, az elhízás vagy a cukorbetegség gyakoriságát az észak-amerikai lakosság körében, akik gyakorlatilag 1996 óta fogyasztanak GMO-élelmiszereket. Az eredményeket összehasonlították a nyugat-európaiakkal, mivel az Európai Unió fogyasztói csak csekély mértékben kerülnek kapcsolatba genetikailag módosított élelmiszerekkel. A kutatás szerint nincs kimutatható ok-okozati összefüggés a génmódosított növények és a környezeti problémák között.

Az Akadémia több mint 400 oldalas jelentése szerint az új biotechnológiai eljárások, mint például a genomszerkesztés miatt nem lehet éles határvonalat húzni a génmódosítás és hagyományos nemesítési eljárások között. Éppen ezért a jelenlegi szabályozás elavult és alkalmazhatatlan. A genetikailag módosított vetőmagokat értékesítő vállalatokból szerveződött Biotechnológiai Innovációs Szervezet üdvözölte a jelentést. Szerintük a géntechnológia a termelők, a fogyasztók és a környezet számára is előnyt jelent. Ezzel ellentétben a Consumers Union fogyasztóvédelmi szervezet szerint az új technológiák nem eredményeznek hozamnövekedést.

Allergiás reakciók és jelölési problémák

A génmanipulált élelmiszereknél gyakran vetődik fel a kérdés, vajon a módosítások nem vezetnek-e eddig ismeretlen fehérjék bevezetéséhez, ezáltal az adott termék allergizáló hatását okozva. Ez okból a génmódosított szójabab és kukorica fokozott ellenőrzésnek van alávetve. Az allergénként ismert fehérjék használata nem engedélyezett a génmanipulált termékek előállítása során, hacsak az élelmiszert előállító cég nem bizonyítja, hogy a hozzáadásával létrehozott termék nem allergizáló hatású. A piacon jelenleg megtalálható termékek közül egyik sem vált ki allergiás reakciót.

Az ételallergiák az ételek egy csoportjára adott allergiás reakciók. A legközismertebbek a tej, tojás és szója allergiák. A génmódosított élelmiszerek egyaránt befolyásolhatják pozitív és negatív irányban a szervezet reakcióit. Előfordulhat ugyanis, hogy míg egy hagyományos burgonya elfogyasztása semmilyen problémát nem okoz, addig egy GM-burgonya nem várt reakciókat vált ki. A génmanipuláció során ugyanis a burgonyákhoz halakból vett fehérjét adnak, melyek ezáltal allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékeny egyéneknél. Másrészt viszont a génmódosítás által elérhetővé válik, hogy az ételallergiáktól szenvedők is bátran és bármit elfogyasszanak, az allergizáló fehérje eltávolítása után.

A GMO termékek szigorú szabályok szerint meghatározott módon készülnek, így biztosak lehetünk benne, hogy váratlan allergiás reakciók megjelenésére nem kell számítanunk. A probléma, hogy - különösen az Egyesült Államok országaiban - az élelmiszereken nincs feltüntetve, hogy GMO termékről van-e szó. Amennyiben ez látható, úgy arra továbbra sem derül fény, hogy az így előállított termék mely más szervezet fehérjéit tartalmazza, megnehezítve ezzel az ételallergiáktól szenvedők életét. Az Egyesült Államokkal ellentétben az Európai Unió országaiban a génmódosított termékeken előírás a megkülönböztető jelzés használata. A pontos összetevők, illetve a módosítás tényének feltüntetése különösen fontos az ételallergiáktól szenvedő egyének esetében.

A kutatók nem foglaltak állást viszont arról, hogy a génmódosított összetevőt jelölni kell-e az élelmiszerek csomagolásán.

Környezeti és társadalmi hatások

A génmódosított növények elterjedése számos környezeti és társadalmi aggályt vet fel. Bár a géntechnológia támogatói szerint előnyökkel járhat a környezet és a termelők számára, az ellenzők komoly kockázatokat látnak.

Környezetvédelem és biodiverzitás

A környezetvédők aggályaira reagálva az Akadémia jelentése kiemelte: nincs kimutatható ok-okozati összefüggés a génmódosított növények és a környezeti problémák között. Egyúttal megállapította azt is, hogy a kártevőkkel szemben ellenállóbb növények máris jelentősen csökkentették a környezetszennyező kémiai rovarirtó szerek használatát. Ugyanakkor a kutatók is elismerik, hogy kevés a rendelkezésre álló információ, számos megválaszolatlan kérdés merül fel a GM növények hatását illetően. Termesztésük során nagy terhet rónak a környezetre, nem csökken a vegyszerfelhasználás, valamint a kártevőkben is kialakulhat a rezisztencia. Csökken a biodiverzitás, a genetikailag módosított organizmusok bekerülnek a természetes környezetbe.

A növények beporzás segítségével szaporodnak, ami szupergyomokhoz és jogi problémákhoz vezethet. A növényvédőszer ellenállóvá génmódosított növények pollenje elméletben megfertőzheti a gyomnövényeket is, ezáltal növényvédőszer ellenálló szupergyomok jöhetnek létre (a korábban lehetetlennek tartott glifozát-ellenállás is felbukkant már a gyomok között). További probléma, hogy az élővilág alkalmazkodó képességének köszönhetően a kártevők is alkalmazkodhatnak a kártevő-ellenálló GMO növényekhez. Ugyanezen típusú GMO-k károsak lehetnek akár hasznos élőlényekre is, például a méhekre.

Hagyományos és biogazdálkodás

A GM-növények elterjedése háttérbe szorítja a hagyományos gazdálkodást és a biogazdálkodás megszűnéséhez vezet. A génmódosított növények elszabadulása komoly veszélyt jelentene a biogazdálkodók számára. A "bio", azaz "ökológiai termék" jelölés uniós feltételei között nemcsak az szerepel, hogy tilos kémiai úton előállított növényvédő szereket és műtrágyákat alkalmazni, de genetikailag módosított szervezeteket sem szabad használni. A GMO-kat tartalmazó termékeket nem lehet "ökológiai" címkével ellátni, kivéve, ha azok véletlenül kerültek a termékbe, és az összetevők GMO-aránya nem haladja meg a 0,9 százalékot.

Gazdasági és jogi aggályok

A GMO növényeket mindig szabadalmak védik, törvényesen csak a gyártótól lehet őket beszerezni. Azonban a GMO növényeket nem érdeklik a földhatárok, ha a pollenjüket átviszik a rovarok vagy a szél a szomszédos földre, a nem-GMO növényeket is beporozzák, így a nem-GMO termelő termése is GMO lesz. Ha ezt a gyártó észreveszi, nagyon komoly pereket indíthatnak a szabadalmuk jogtalan használata miatt. Ez a két tényező számtalan kistermelő csődjéhez vezetett, akik nem tudták megfizetni a magvakat vagy pert vesztettek befolyásukon kívül eső ok miatt.

Állattenyésztés és a GMO-k

A genetikai módosítás az állattenyésztésre is kiterjed, például a tenyésztett lazacokat azért vetik alá GM-eljárásnak, hogy a növekedésüket felgyorsítsák, így néhány hónap alatt hatalmasra nőnek, ezáltal a profitszerzés időszaka megrövidül. A génmódosított lazacok összekerülnek a természetben élőkkel, így megváltoztatják az egész faj tulajdonságait.

Az éhezés problémája és a GMO-k

Napjainkban a szakemberek sokat vitatott kérdése, hogy a fent említett, ígéretesnek tűnő alkalmazási lehetőségek megoldást nyújtanak-e az éhezés problémájára. Egyes szakemberek úgy gondolják, hogy a második generációs növényeket olyan helyeken lehetne elültetni, ahol jelenleg semmi sem terem meg a kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt, például a csapadékhiány vagy a túlzottan sós talaj miatt. A megfelelő gének kukoricába vagy búzába történő bejuttatásával ezeket a növényeket is képessé lehetne tenni arra, hogy a szélsőséges éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodni tudjanak.

Más kutatók szerint nem megoldás a GM növényekkel előállított hozamnövelés, mert az éhezés fő oka nem a megtermelt élelmiszerek túl alacsony mennyisége, hanem a rossz élelmiszer-elosztás, a szegénység, a termőföld és a vásárlóerő hiánya.

Szabályozás és fogyasztói attitűdök

Amerikában már 1994-ben megjelentek a GM-növények, azonban egyes európai országok kezdetektől fogva tiltották a GM-növények termesztését, valamint nagyobb óvatosságot tanúsítottak a tudományos és technológiai fejlődés ezen irányával szemben. Az Európai Unió 25 tagállamában végzett Eurobarometer-felmérés szerint az európaiak 62 százaléka ellenérzést, jelentős aggodalmat táplál a genetikailag módosított termékekkel szemben. Az európai polgárok többször is kinyilvánították, hogy - többek között a hosszú távú következmények ismeretének hiánya miatt - GMO-mentes mezőgazdaság hívei. Ennek ellenére az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is. Jelenleg azonban nem engedélyezett Magyarországon genetikailag módosított növények termesztése és ilyen élelmiszerek előállítása sem folyik, azonban egyre több híresztelést hallunk, miszerint különböző génmódosított (GMO) élelmiszerek lépik át a magyar határt és kerülnek az asztalunkra.

Tanácsok a tudatos fogyasztóknak

A Földet csak úgy menthetjük meg, ha változatunk a fogyasztási szokásainkon. A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fenntartható fogyasztásért küzdő hazai közhasznú civil szervezet. A GMO-kat támogatók szerint az így előállított ételek előnyei sokkal jelentősebbek, mint az esetleges veszélyek, amelyek az eljárásból származhatnak. Bizonyos génmódosított ételforrások például a világ több pontján is sikeresen megakadályozták az éhínséget, és egész gazdaságokat mentettek meg a csődtől. Azonban a génmódosítás nem veszélytelen.

Hogyan kerülhetjük el a legproblémásabb GMO-kat?

Ha szeretnénk elkerülni a legproblémásabb GMO-kat, érdemes odafigyelni bizonyos termékekre:

• Kukorica: A génmódosított kukorica az elmúlt évek során széles körökben elérhetővé vált, és elképesztő mennyiségű termékben jelenhet meg a későbbiekben - az egyértelműen kukoricából készült termékek (kukoricaolajok, lisztek, stb.) mellett olyan ételekben is megjelenhetnek származékai, mint a C-vitamin kiegészítők, szószok, chipsek, stb.
• Paradicsom: A paradicsomok módosításának köszönhetően ezek az alaphozzávalók sokkal tovább maradnak frissek, mielőtt romlásnak indulnának.
• Rizs: Az egyik legjellegzetesebb keleti ételalap sokak kedvence világszerte, azonban a GMO változatoktól érdemes tartózkodni. A rizst azért módosították, hogy több A-vitamint tartalmazzon. Néhány évvel ezelőtt kiderült, hogy a módosított rizs génjeibe emberi géneket helyeznek, amelyek hatására a rizsek emberi fehérjéket termelnek majd - ezek különösen fontosak a visszamaradott országokban súlyos problémát jelentő újszülött hasmenés elleni küzdelemben.
• Repce (kanola): Rengeteg olyan termék kapható manapság, amely valamilyen formában tartalmaz repcét, vagy annak leggyakoribb származékát, a kanolát (canola). A génmódosított repcét méztermeléshez is használják.
• Krumpli: Kísérleti egereket etettek módosított krumplival, és szervezetükben több méreganyagot is találtak.
• Pamut: A pamutból kinyert olaj fogyasztásra is alkalmas. A GMO pamut főként Kínában terjedt el, ahol a génmódosításnak köszönhetően a kutatók egy újszerű vegyszert fejleszthettek ki a pamut kártevői ellen. Ez lehetővé tette a gyapottermesztők számára, hogy kevesebb rovarirtót kelljen használniuk a földjeiken és más területeken is.
• Szója: A szója génmódosításával azért kezdtek el kísérletezni, hogy egy olyan növényt hozzanak létre, amely ellenáll a gyomirtóknak. A tofu, aójaliszt, a szójaolaj, a szójás italok és rengeteg más termék is tartalmazhat szójaszármazékot.
• Papaya: A génmódosított papaya ellenáll a vírusoknak és a világ legtöbb részén kapható.

A GMO-k elkerülése a piacon

A GMO cégeket, mint minden céget a profit érdekli. Ha az emberek nem akarnak GMO-t vásárolni és eltűnik a piacuk, nem fognak GMO-t gyártani, amikor már nincs benne pénz. Támogassuk a nem-GMO termelőket. Fontos azonban elkerülni a pánikkeltést és a tudománytalan állításokat, melyek szerint a GMO veszélyes az egészségünkre, rákot okoz, stb. Ez egyszerűen nem igaz minden esetben.

tags: #genetikailag #modositott #etel