Gluténmentes diéta és ekcéma: átfogó útmutató

Az ekcéma, vagy orvosi nevén atópiás dermatitisz, egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, amely világszerte sok embert érint, gyermekek és felnőttek körében egyaránt. Jellemző tünetei a bőrirritáció, a szárazság, a viszketés, a hámlás, a vörös, irritált bőrfelületek és idővel akár bőrszerű bőrfoltok is kialakulhatnak. A tünetek intenzitása hullámzó lehet, néha enyhébbek, máskor elviselhetetlenül kellemetlenek.

Az ekcéma kialakulásában számos tényező játszik szerepet, beleértve a genetikai hajlamot, az immunrendszer működését és a környezeti hatásokat. Az utóbbi években egyre több kutatás vizsgálja az étrend és a bőr egészsége közötti kapcsolatot, felvetve a kérdést, hogy vajon bizonyos ételek, például a glutén, ronthatják-e az ekcéma tüneteit.

Mi is az a lisztérzékenység és a glutén?

A „lisztérzékenység” kifejezés valójában több kórállapotot takar, melyeket a hétköznapi nyelvben ezzel a névvel aposztrofálunk. Ezek közül talán a legismertebb, ha nem is a leggyakoribb, a cöliákia.

Cöliákia: az autoimmun betegség

A cöliákia egy genetikailag meghatározott autoimmun betegség, amelyet a búza, árpa, rozs egy fehérjekomponense, a glutén vált ki. Ez a betegség dominánsan a vékonybelet érinti, károsítva annak nyálkahártyáján található bélbolyhokat, amelyek a tápanyagok felszívódásáért felelősek. A szervezet hibásan a transzglutamináz enzim ellen termel antitesteket, amelyek megjelennek a vérben. Kisebb mennyiségű glutén is beindítja a veszélyes immunológiai reakciókat a beteg szervezetében. Ez a folyamat valójában az egész szervezetet érintő gyulladáshoz vezethet.

A cöliákia tünetei szerteágazóak lehetnek:

• Emésztőrendszeri panaszok: haspuffadás, visszatérő vagy elhúzódó hasmenés vagy éppen székrekedés, hasfájás, reflux, hányás, fogyás. Ezeket gyakran tévesen laktózintoleranciának tulajdonítják.
• Táplálkozási hiányállapotok: vérszegénység, vérzékenység, ödéma, csontritkulás, fogzománc alulfejlődés, angolkór, hajhullás, bőrszárazság, megnövekedett hajlam a fertőzésekre, nemi érés késése. Ezt a felszívódási zavar okozza, ami akár típusos bélrendszeri tünetek nélkül is jelentkezhet.
• Egyéb szervi tünetek: májenzim emelkedés, vese-, szív-, és idegrendszeri tünetek (fejfájás, végtagzsibbadás), nyirokcsomó megnagyobbodás, ízületi-, és izomfájdalom, valamint autoimmun bőrkiütés (ún. dermatitis herpetiformis Duhring).
• Társbetegségek: Gyakran fordulnak elő más autoimmun betegségek is, mint például az 1-es típusú cukorbetegség, autoimmun pajzsmirigy betegségek, autoimmun májbetegség, epevezeték gyulladás.

A betegség lehet tünetmentes, vagy jelezhet tünetekkel, amelyek megnyilvánulhatnak gasztrointesztinális (emésztőrendszeri) és extraintesztinális (az emésztőrendszeren kívüli) módon is. Felnőtt korban az esetek körülbelül 50%-ában vezető tünetek nélkül is jelen lehet a betegség.

Búzaallergia

A búzaallergia nem autoimmun folyamat, hanem egy allergiás reakció, amelyet a búza fogyasztása vált ki. Tünetei lehetnek emésztőrendszeri panaszok, könnyezés, orrdugulás, fáradtság, bőrkiütés, súlyos esetben akár anafilaxia is. Ez esetben csak olyan élelmiszerek fogyaszthatók, amelyek búzamentesek, nem feltétlenül gluténmentesek. A búzaallergia gyakori a liszttel dolgozó embereknél, például pék szakmában, felnőttek körében, gyermekkorban gyakran kinövik.

Nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS)

Ez az állapot akkor áll fenn, ha gluténfogyasztás hatására emésztőrendszeri tünetek jelentkeznek, de a cöliákia és/vagy a búzaallergia diagnózisa kizárható. Az egyénnek panaszai vannak, mégsem mutathatók ki az antitestek a szervezetből. A tünetek általában enyhébbek, és gyakran rövid idővel a gluténtartalmú táplálék elfogyasztása után jelentkeznek. A probléma gyakran szűnik a bélflóra rendezésével (megfelelően választott probiotikum kúra).

Mi a glutén?

A glutén egy fehérjecsoport, amely a kalászos gabonafélékben, például búzában, árpában és rozsban található meg. Maga a glutén is egy komplex fehérje, ennek egyik része a gliadin, mely valójában a problémákat okozza. A rozsban és az árpában ezzel az utóbbival egy-egy azonos szerkezetű fehérje található, melyek ugyanazt az immunológiai folyamatot képesek beindítani. Egyesek érzékenyek lehetnek a zabban található avenin nevű fehérjére is, mert hasonló kémiai szerkezettel rendelkezik.

A glutén és az ekcéma kapcsolata

A kutatások szerint egyes embereknél valóban megfigyelhető kapcsolat az ekcéma és a gluténnel összefüggő állapotok között. Egyes tanulmányok például azt mutatták, hogy az ekcémában szenvedők valamivel nagyobb arányban érintettek lisztérzékenységben, mint az átlagos népesség. Más kutatások arra is rámutattak, hogy a nem cöliákiás gluténérzékenységben szenvedő embereknél bőrtünetek, ekcéma vagy különböző bőrkiütések is megjelenhetnek.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a glutén önmagában nem okoz ekcémát. Inkább arról lehet szó, hogy bizonyos esetekben hozzájárulhat a tünetek fellángolásához. A bélrendszer állapota szoros összefüggésben állhat az immunrendszer működésével és a bőr egészségével (bél-bőr kapcsolat). Egyes feltételezések szerint a glutén befolyásolhatja a bél mikrobiomját, ami gyulladásos folyamatokat indíthat el, és gyengítheti a bőr védőrétegének működését, ekcémás fellángolást idézve elő.

A dermatitis herpetiformis Duhring egy speciális autoimmun bőrkiütés, amely cöliákiával társul. Ez csoportosan és fokozatosan kialakuló, nagyon viszkető, apró hólyagokat és csalánkiütésszerű elváltozásokat okoz. Szövettani vizsgálattal diagnosztizálják, és szigorú gluténmentes diétával kezelik, melynek hatására a tünetek gyermekeknél elmúlnak. Arra viszont még nem történt elég kutatás, hogy másfajta bőrbetegségekre, például pikkelysömör, atópiás dermatitisz hogyan hat a gluténmentes diéta, javítja-e a bőrelváltozásokat?

A gluténmentes diéta alapjai

A gluténmentes diéta célja elsősorban a klinikai tünetek (hasmenés, hányás) megszüntetése, a felszívódási funkciók helyreállítása, valamint a daganatos elváltozások kialakulásának megelőzése. A diétát és a cöliákiával járó panaszok megszüntetését akkor lehet megvalósítani, ha a betegek a glutént 100 százalékban kiiktatják az étrendjükből. A diéta élethosszig tartó, megszakítás nélkül szükséges tartani, hiszen a glutén molekula mindig be fogja indítani a káros autoimmun folyamatokat, mely hosszú távon a szövetek károsodásához vezet.

Tilos fogyasztani az alábbi gluténtartalmú gabonaféléket és az ezeket akár nyomokban tartalmazó élelmiszereket:

• Búza (durumbúza, tönkölybúza, alakor búza)
• Árpa
• Rozs
• Egyéb: kamut, tritikálé

A zab alapvetően gluténmentes, de a gluténmentes jelzéssel nem ellátott zabkészítmények legtöbbször a feldolgozás során gluténnel szennyeződnek. Éppen ezért csak olyan zabkészítmény fogyasztása ajánlott, amin fel van tüntetve, hogy „gluténmentes” és az is csak kis mennyiségben.

Fogyasztható gluténmentes alternatívák:

• Rizs
• Burgonya
• Kukorica
• Szója
• Babliszt
• Napraforgó
• Szezámmag
• Sárgaborsóliszt
• Köles
• Hajdina
• Amaránt
• Tojás
• Hús
• Tej (laktózérzékenység hiányában)
• Zöldségek és gyümölcsök
• Hüvelyesek
• Olajos magvak
• Méz, cukor

Élelmiszerek címkézése és vásárlási tanácsok

A boltokban kapható élelmiszerek nagy része is tartalmazhat nyomokban glutént, így ezeket is kerülni kell. Az élelmiszerek többségébe vagy adalékanyagként kerül glutén, vagy az előállítás során szennyeződnek a gyártási technológia miatt. Ilyenek lehetnek a különböző élelmiszer adalékanyagok (stabilizátorok, sűrítőanyagok), a karamell, a citromsav, a sütőpor, a különböző porok (levespor, mártások, instant kávé vagy kakaópor) és italok (rizstej, szójaital, szójaszósz), a rokfort sajt vagy a ketchup és a mustár.

A lisztérzékenyek csak a "gluténmentes" (GM) jelölésű termékeket fogyaszthatják, ezt a 41/2009/EK rendelet értelmében akkor lehet feltüntetni, ha az élelmiszer gluténtartalma legfeljebb 20 mg/kg. A "nyomokban glutént tartalmazhat" megjelölésű termékek már határérték fölött tartalmazhatnak glutént, ezért lisztérzékenyek nem fogyaszthatják. A gluténmentes élelmiszerek köre évről évre változik, így azokról folyamatosan tájékozódni kell.

Létezik már olyan szenzor, ami képes az ételekből a gluténtartalom kimutatására. Az élelmiszereken figyelni kell a gluténmentes, gliadinmentes feliratokat, áthúzott búzakalászt.

Gluténmentes ételkészítési szabályok és tanácsok

Az otthoni ételkészítésre is nagyon szigorú szabályok érvényesek. Nem lehet egy helyen használni és tárolni a gluténmentes ételek készítéséhez felhasznált eszközöket, edényeket, háztartási gépeket (pl. kenyérsütő, kenyérpirító), de még az evőeszközöket sem. Fontos, hogy a gluténmentes termékeket a konyhában teljesen külön tároljuk a glutént tartalmazóktól, elzárva, külön szekrényben. Használjunk külön eszközöket (kés, vágódeszka, tepsi, főzőedény, kenyérpirító, konyharuha) és címkézzük fel az alapanyagokat és az eszközöket is. Jelöljünk ki a konyhában egy helyet, ahol csak ezekkel az élelmiszerekkel dolgozunk. Ha a családban mentes és nem mentes élelmiszer is készül, először mindig a mentessel kezdjük. Ha hagyományos alapanyagokkal dolgoztunk, utána mindig alaposan mossunk kezet!

Pékáruk, tésztafélék

A sikérmentes extrudált kenyerek és pelyhek kiválóak tízórainak vagy uzsonnának. A boltban kapható, esetleg házilag elkészített kenyerek soha nem lesznek olyan könnyű, levegős állagúak, mint a búzalisztből készültek, ugyanakkor segíthet rajta szódabikarbóna vagy élesztő hozzáadása. A sütőporok sikérrel szennyezettek lehetnek. Érdemes a kenyeret mélyhűtőben tárolni, majd fogyasztás előtt néhány órával kivenni és felmelegíteni, ezzel növelhető élvezeti értéke. Piskóta és linzer sütemények sütésénél alacsonyabb hőfokot kell választani, és hosszabban kell sütni a minél jobb állag eléréséhez. A gluténmentes száraztészták főzés után keményebbek maradnak. Sűrítéshez kiválóan alkalmas a rizsliszt, a kukoricaliszt, a kukorica-, vagy burgonyakeményítő.

Húsok

A húsok nem tartalmaznak glutént, így azokat bátran lehet fogyasztani, elsősorban sovány csirke- és pulykahúst, halakat, sovány sertéshúst. Panírozáshoz is alkalmazhatók a fent említett lisztek és gluténmentes morzsa. A húskészítmények, felvágottak és konzervek gluténtartalmúak lehetnek, így érdemes tájékozódni előzetesen, vagy előre csomagolt, gluténmentes termékeket kell választani, amelyeket a csomagoláson feltüntetett áthúzott búzakalász jelez.

Tejtermékek

Az ízesítetlen tej és a tejtermékek fogyasztása megengedett, amennyiben nem szenved a beteg laktózérzékenységben. Ajánlható a túró, a sajtok legtöbbje, azonban a natúr kefir, tejföl és joghurt készítése során az állományjavító lehet gluténtartalmú. A tejalapú desszertekből is csak a gluténmentes termékek fogyaszthatók.

Tojás, zsiradékok

A tojás és a zsiradékok is fogyaszthatók, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei szerint, de a növényi eredetű zsiradékokat érdemes előnyben részesíteni. Egészséges zsírforrások például a mangalica zsír, avokádó, kókuszolaj.

Gyümölcsök, zöldségek

A gyümölcsök és zöldségek (friss, mirelit, konzerv) sem tartalmaznak glutént, ám egyes import termékeket (pl. zöldalma) bevonhatnak gluténtartalmú állományjavítóval. A Magyarországon készült bébiételek gluténmentesek. Mivel a lisztérzékeny betegek a búzaliszt kerülése miatt általában kevesebb rostot fogyasztanak, kiemelten fontos a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ezen élelmiszerek biztosítani tudják a szervezet vitamin- és ásványianyag-ellátását is, ám hiányállapot esetén szükség lehet a D-vitamin, továbbá a vas és a kalcium étrend-kiegészítőkkel történő pótlására is.

Nassolnivalók

Kiváló ropogtatnivalók a rizs- és kukoricapelyhek, puffasztott rizsszeletek, olajos magvak. Az édességek közül azok fogyaszthatók, amelyek szerepelnek a hivatalos listán, pl. ostyák, kekszek, sütemények, cukorkák.

Fűszerek

Fűszerezésre a száraz és a zöld fűszernövények alkalmasak. Az ételízesítők, leveskockák, mártások, fűszerkeverékek, a ketchup, mustár és a majonéz is tartalmazhat glutént.

Italok

Az italok közül ajánlott a csapvíz, szénsavmentes ásványvíz, gyümölcslevek, üdítőitalok, teák, gyógyteák, valódi kakaó, babkávé, de a pótkávé malátából készül, így azt nem szabad inni. Az alkoholtartalmú italok közül nem fogyaszthatók a gabonából erjesztettek, mint a sör, gabonapárlatok (vodka, whisky) azonban igen.

Fontos figyelni a megfelelő tápanyagellátottságra

A diéta legfontosabb feladata, hogy a glutén kiiktatása úgy valósuljon meg, hogy a gabonafélék által tartalmazott fontos tápanyagokból ne szenvedjen hiányt a beteg. Ha helyesen van összeállítva az étrend, akkor ez megvalósítható.

Tápanyagok, amelyek pótlására fokozottan figyelni kell, mert normál étrend mellett jelentős részben gabonafélék fogyasztásával visszük be szervezetünkbe:

• Rostok: pótolható gluténmentes gabonafélékkel, zöldségekkel, hüvelyesekkel. Magasabb rosttartalmú, de gluténmentes gabonák (pl. hajdina, köles, hántolatlan barnarizs, cirok, lenmag, útifűmaghéj) fogyasztásával kiküszöbölhető a rostszegény táplálkozás.
• B-vitaminok: pótolható tojással, húsfélékkel, leveles zöldségekkel, hüvelyesekkel.
• Vas: pótolható vörös húsokkal, májjal, olajos magvakkal.
• Cink és magnézium: pótolható magvakkal, diófélékkel, hüvelyesekkel, gluténmentes gabonákkal.

Egyéb étrendi szempontok ekcémásoknak

Bár a gluténmentes diéta elsősorban cöliákiásoknak és gluténérzékenyeknek ajánlott, az ekcéma tüneteit számos tényező felerősítheti, beleértve az étrendet is.

Ételallergiák és intoleranciák

Az ekcémás emberek többségét gyakran diagnosztizálják ételallergiákkal. Fontos a személyes étkezési igények feltárása, mivel minden eset más. Gyakori allergén élelmiszerek közé tartozik a búza, a tojás, a tej, a szója, a dió, a hal, a kagyló, amelyeket gyakran érdemes elkerülni azoknak, akik visszatérően szenvednek az ekcéma tüneteitől.

Gyulladáscsökkentő ételek

A gyulladáscsökkentő ételek segíthetnek az ekcéma tüneteinek csökkentésében. A lazac és a hering, mint zsíros halak, segítenek csökkenteni az ekcéma tüneteit. A halolaj is fogyasztható, mivel magas omega-3 zsírsavat tartalmaz, és gyulladáscsökkentőnek is tartják. Egy omega-3 kiegészítés is jó lehetőség lehet. A kvercetin, amely számos virág, gyümölcs és zöldség élénk színéhez hozzájárul, antihisztamin és antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik.

Kerülendő élelmiszerek

Bizonyos élelmiszerek közvetlenül nem okoznak ekcémát, de kiválthatják vagy súlyosbíthatják a tüneteket. Ilyenek lehetnek az élelmiszerekben lévő tartósítószerek és mesterséges anyagok, a magas transzzsírtartalmú élelmiszerek, mint a margarin, a feldolgozott élelmiszerek és a gyorsételek. A tejtermékekben található kazein, a glutén, a szója, a tojás, az olajos magvak, a cukor és a finomított szénhidrátok is szerepet játszhatnak az ekcéma fellángolásában egyeseknél.

Eliminációs diéta

Ha valaki úgy tapasztalja, hogy bizonyos ételek fogyasztása után romlanak az ekcéma tünetei, érdemes lehet tudatosabban megfigyelni az étrendet. Egy rövid ideig tartó eliminációs diéta segíthet azonosítani az esetleges kiváltó tényezőket. Ez azt jelenti, hogy egy adott élelmiszert ideiglenesen elhagyunk az étrendből, majd fokozatosan visszavezetjük, miközben figyeljük a bőr reakcióit. Fontos, hogy az ilyen étrendi változtatásokat lehetőleg szakember, dietetikus vagy orvos irányításával végezzük.

Dyshidrotikus ekcéma diéta

A dyshidrotikus diétát olyan emberek számára tervezték, akik dyshidrotikus ekcémában szenvednek, amely apró hólyagokat okoz a kézen és a lábon. Ennek az ekcémának az oka még mindig ismeretlen, de az allergiák, például az étrendi allergének, valamint a nikkel és a kobalt súlyosbíthatják a tüneteket.

Diagnózis és szakorvosi tanácsok

Nagyon lényeges, hogy tartósan fennálló panaszok esetén mindenképpen vizsgáltassuk ki magunkat vagy gyermekeinket gasztroenterológus szakorvossal és csak a vizsgálati eredmények és orvosi tanácsok tudatában kezdjünk bele bármilyen diétába, életmódváltásba!

Cöliákia diagnosztizálása

Ha klinikai gyanú van a gluténérzékenységre, elsődlegesen fel kell venni a kapcsolatot egy gasztroenterológus szakorvossal. Ezt követően általában vérvizsgálat történik, amely a 2-es típusú transzglutamináz ellenes antitestek kimutatására irányul. Fontos, hogy a vizsgálat előtt nem ajánlott hosszú távon gluténmentes diétát tartani, hiszen ezzel párhuzamosan az antitestek száma is a kimutathatósági szint alá csökken, mely álnegatív eredményhez vezet. Ha a vizsgálat pozitív eredményt ad, gyomortükrözéssel egybekötött szövettani vizsgálatra is szükség lehet. Gyógyítani vagy kinőni a cöliákiát sajnos nem lehet, de a tünetek nagyon jól karban tarthatók a gluténmentes diéta szigorú betartásával. Diéta mellett a javulás 3-4 hét elteltével várható.

Ételallergia vizsgálatok

Az ekcémás gyermekek körében valóban gyakrabban lehet számítani ételallergia kialakulására, de nem olyan mértékben, mint azt sokan vélik. Az ételallergia vizsgálatok (specifikus IgE vérvizsgálat, Prick bőrteszt) segíthetnek azonosítani a lehetséges allergéneket. Fontos, hogy ezeket a teszteket ne használjuk szűrővizsgálatra, csak a gyanított ételallergia megerősítésére, és az eredményeket mindig vessük össze a pontos gyakorlati megfigyelésekkel. Az eliminációs diéta az egyetlen, önmagában is megbízható diagnosztikai módszer, de kivitelezése időigényes és körülményesebb, mivel kórházi körülmények között kell elvégezni.

Áteresztő bélszindróma (ÁBSZ)

Az ekcémák kialakulását az áteresztő bélszindrómával hozzák kapcsolatba, amelynek okozói allergén élelmiszerek, alapanyagok, melyek a bélben gyulladást okoznak, a bőrön pedig száraz, viszkető bőrpír formájában okoznak problémát.

Pszichés felkészülés és életmód

A cöliákia teljes életmódbeli változást követel nemcsak a betegtől, hanem a család többi tagjától is, amire érdemes pszichésen is felkészülni. Ha máshol esznek, érdemes pontosan tájékozódni előtte, hogy milyen körülmények között készülnek a gluténmentesnek (vagy egyéb allergéntől mentesknek) mondott ételek. Az oktatási intézményekben is mindig előre szólni kell, ha a gyermeknek van ételérzékenysége, hogy a közétkeztetés során tudjanak erre figyelni.

A "mentes" termékek megítélése

Manapság kifejezetten divatossá vált a „gluténmentesség”. Sokan vallják magukat gluténérzékenynek szakorvosi vizsgálat nélkül, ami ahhoz vezet, hogy fontos tápanyagoktól fosztják meg magukat, gyermekeiket. Fontos tudni, hogy a „hagyományos” gluténmentes termékek gyakran gluténmentes alapanyagokból keményítőt és finomított lisztet (rizsliszt, kukoricaliszt, kukorica- és burgonyakeményítő) felhasználva készülnek. Ezek kényelmi termékek gyártásánál továbbá cukrot, ipari zsiradékot, egyéb adalékanyagokat ugyanúgy hozzáadhatnak az élelmiszerekhez. Ezek általában rostszegény élelmiszerek, azonban kalóriatartalmuk nagy lehet, továbbá túl sok hozzáadott cukrot, sót, zsírt tartalmazhatnak. A finomított alapanyagok nagy mennyiségben és hosszútávon tehát ugyanolyan előnytelenek a szervezet egészségére nézve, mint a glutént tartalmazó megfelelőik. Az egészséges táplálkozás alapelvei szerint az a termék lesz előnyös, amely hozzáadott cukrot nem tartalmaz, élelmi rostban gazdag és lehetőleg zsírszegény. Akinek gluténmentesen kell táplálkoznia, ugyanúgy érdemes erre odafigyelnie, ahogy az elegendő zöldség-gyümölcs fogyasztásra, a só- és zsírbevitel csökkentésére.

tags: #glutenmentes #dieta #ekcema