Bőrtünetek és a cöliákia: Amikor a bőr jelzi a gluténérzékenységet

A cöliákia, vagyis a lisztérzékenység, a világ népességének körülbelül egy százalékát érinti. Ez az autoimmun eredetű betegség nem csupán egy ételallergia vagy intolerancia, hanem egy összetett folyamat, amely a genetikai hajlammal rendelkező egyéneknél a glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztására adott kóros immunválaszt eredményez. A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. A gyomor-, bélrendszeri tünetek megjelenése előtt már évekkel - a diagnózis felállítása nélkül - az egyik legjellemzőbb lehet a bőrfelület elváltozása.

bőrtünetek és autoimmun folyamatok kapcsolata

A bőrön észlelhető elváltozások mint figyelmeztető jelek

A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a megszokottnak vélt hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. A betegség komplexitása révén olyan, elsőre nem is gondolnánk, hogy ezzel összefüggő problémákat okozhat, mint például vérszegénység, ízületi fájdalmak, csontritkulás, meddőség, 1-es típusú cukorbetegség, vagy éppen különböző bőrproblémák. A cöliákiához azonban bőrbetegségek is társulhatnak, így előfordulhat, hogy a betegséget elsőként nem is a glutén tartalmú ételek fogyasztását követő emésztőrendszeri panaszok, hanem a különböző bőrtünetek jelzik. Súlyos, későn felismert hiányállapotok is hozzájárulnak a bőrön észlelhető eltérések kialakulásához.

Lisztérzékenység esetén az alábbi bőrtünetek jelentkezhetnek, akár egy vagy több is ezek közül, de olyan eset is előfordul, hogy a lisztérzékeny betegnél nem jelentkeznek bőrtünetek. Sok esetben nem specifikus bőrtünetek is megjelenhetnek: pattanásos, aknés, gyulladt bőr, száraz, hámló, viszkető bőr, ekcémás bőreltérések, de akár pikkelysömör esetén is gondolni kell - főleg egyéb társuló tünet mellett - lisztérzékenységre. Ha igazolódik a coeliakia, akkor sajnos sosem zárható ki más, társuló autoimmun folyamat, amely örökletes, tehát megakadályozására nincs feltétlenül mód, a tünetek a folyamat jellegétől függően csökkenthetőek és kezelhetőek.

Dermatitis herpetiformis (DHD): A leggyakoribb bőrjelenség

A leggyakoribb eltérés, mely lisztérzékenységben megjelenik, a dermatitis herpetiformis (DHD). Ez a kórkép elsősorban 10-40 éves kor között jellemző, de van, hogy kisgyermek első tünete a gyakori hasfájások mellett a hólyagos bőrkiütés. A betegségre elsősorban a könyök, térdek és a fenék területén, esetleg deréktájon vagy tarkón csoportosan megjelenő, viszkető, apró hólyagos kiütések hívják fel a figyelmet. Kezdetben hosszabb tünetmentes időszakokat követően a betegség hullámokban kiújulhat. Gyakran összetéveszthető ekcémával. Bőrből vett biopszia esetén is kimutathatóak a lisztérzékenységben ismert ellenanyagok. DHD és lisztérzékenység esetén érdemes autoimmun pajzsmirigyeltérés irányában is vizsgálni a beteget.

Vitiligo és foltos hajhullás mint társuló folyamatok

A vitiligo, vagy foltos festékhiány egy autoimmun eltérés, mely ritkán társulhat cöliákiához. A folyamatot a melanin hiánya okozza: a festékanyagot előállító sejtek elhalnak, vagy pigmenttermelésük leáll, és a bőrön egyre növekvő kiterjedésű, éles határú fehér foltok jelennek meg, gyakran a fénynek kitett helyeken, például az arcon vagy a kézfejen. A vitiligo diagnózisa esetén ezért mindig érdemes a társbetegségeket is vizsgálni.

Hasonlóan autoimmun hátterű a foltokban jelentkező hajhullás (alopecia areata), amelyben túlzott immunválasz alakul ki a hajhagymák sejtjei ellen. Nem diffúz, egyenletes megritkulásról van szó, hanem jól körülírt foltokban megjelenő haj-, szemöldök- vagy szakállszőrzet-vesztésről. A hajszálak elvesztését az adott bőrterület égő, viszkető érzése is kísérheti. Kialakulásában döntő szerepet játszik az öröklődés, és megjelenése egyes esetekben további autoimmun betegségek fokozott kockázatával jár.

autoimmun bőrbetegségek lokalizációja

A diagnosztika és a kezelés alapelvei

Minden esetben, mikor bőrtünet jelentkezik, az orvosi véleményezés célszerű. Gyakran nem alapvetően bőrgyógyászati háttérrel kell számolni, ezért fontos a beteg teljes körű vizsgálata, más betegségek - például pajzsmirigybetegség, allergia, ételintolerancia, hormonális eltérések vagy gócok - kizárása. Bőrtünet esetén, amennyiben mögötte igazolt lisztérzékenység áll, a lokális, helyi kezelés önmagában nem szokott eredményre vezetni. A betegség kezelésének egyetlen módja a gluténmentes diéta szigorú betartása élethosszig.

A gluténmentes étrend szigorú tartása bizonyos esetekben (pl. DHD esetén) teljesen megszünteti a bőrtüneteket, máskor (pl. vitiligo) már csak a további elváltozások kialakulása akadályozható meg. Amíg nincs érezhető javulás, szükség esetén szteroidot vagy gyulladáscsökkentőt tartalmazó helyi készítmények, antiallergiás szerek vagy fototerápia csökkenthetik a panaszokat. A liszt visszakerülése az étrendbe újra a panaszok fellángolását eredményezheti.

A gluténmentes diéta és a rejtett kockázatok

A gluténmentes diéta pontos betartása érdekében fontos tudatosítani, hogy a glutén nemcsak a kenyérgabonákban (búza, árpa, rozs) található, hanem számos rejtett forrásban is: szószokban, levesporokban, felvágottakban, sajtokban, édességekben, sőt kozmetikumokban is. Bár a bőrön át nem szívódik fel a glutén, az ajkakon keresztül történő véletlen lenyelés problémát jelenthet.

A gluténmentes diéta szegény lehet bizonyos tápanyagokban, mint a B-vitaminok, D-vitamin, cink, kalcium, magnézium és vas. Ezért a diéta kialakításakor tudatosan kell figyelni a természetesen gluténmentes élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök, húsok, rizs, burgonya) fogyasztására. A zabfogyasztás kérdése megosztja a szakértőket: bár maga a zab nem tartalmaz káros fehérjét, a keresztszennyeződés veszélye miatt csak a garantáltan gluténmentes (GM jelzéssel ellátott) termékek fogyaszthatók biztonsággal. A diéta hatékonyságának ellenőrzésére rendszeres kontrollvizsgálatok és szakorvosi konzultáció szükséges.

tags: #glutenmentes #dieta #eseten #is #jelentkezo #bortunetek