Gombóc Artúr, Csukás István és Sajdik Ferenc közös teremtménye, a nyolcvanas évek elején kezdte meg csokoládéfogyasztói működését Pom Pom barátjaként. Artúr a világon mindennél jobban szerette a csokoládét. Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta, mint aki éjjel-nappal ezen töri a fejét: a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a lapos csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon. A csokoládé iránti olthatatlan szerelme azonban nem volt következmények nélkül. Artúr legnagyobb bánata az volt, hogy minden hiába, mert csak hízik, csak kövéredik, csak dagad, pedig keményen és összepréselt csőrrel fogyókúrázik. Ez a dilemmája áll a középpontjában, amikor egy reggel azt látja, hogy az égen köröznek a madarak, meg a villanydróton gyülekeznek, meg a háztetőn sorakoznak, aztán: huss! - elrepülnek Afrikába. Artúr is szeretne, de a túlsúlyától nem tud repülni.
Az afrikai út keresése
Artúr vágya, hogy eljusson Afrikába, a klasszikus mese egyik legmeghatározóbb motívuma. A történetben Gombóc Artúr gyorsan megnézte a naptárt, s a homlokára csapott. „Hát persze! Ősz van!” Ekkor eldöntötte, hogy elindul a messzi kontinensre. Azonban az út tele van kihívásokkal. Alig ment pár lépést, megállt, letette a két bőröndöt, megtörülte a homlokát, s felsóhajtott: „Haj! Haj! De messze van Afrika!” A túlsúlya miatt a gyaloglás is nehézkes. Aztán eszébe jutott valami, s rögtön vidámabb lett: „De miért menjek gyalog?”
A teherautó és a vonat
Az utazás első próbálkozásai kalandosak, de nem teljesen sikeresek. Artúr felugrik egy teherautó hátuljára: „Ugorj fel hátra!” A teherautó hátulja azonban leült a földre, az orra meg az égnek emelkedett. Artúr elcsodálkozott: „Hogy kerültem én az égbe?!” „Haj! Haj!” - sóhajtott Gombóc Artúr. „Hogy jutok Afrikába?”A következő próbálkozása egy vonat volt. „Mehetünk!” Robogott a vonat, robogott, s egyszer csak egy dombhoz ért. A vonat vezetője észrevette Artúrt: „Mi ez?! Mi ez?! „Ezeket már láttam!” - dünnyögte. - Aha! - mondta. - Egy potyautas! Azonnal szállj le!” Gombóc Artúr leszállt, fogta a bőröndjeit, és búsan nézett az elrobogó vonat után. „Haj! Haj!” - sóhajtozott. Aztán eszébe jutott valami. És rögtön vidámabb lett.
A repülőgép és a gőzhajó
A légi utazás sem bizonyult egyszerűnek. Artúr felmászott egy hatalmas repülőgép farkára, és kényelmesen elhelyezkedett. Egyszer csak megrázkódott a repülőgép, s elindult körbe-körbe a repülőtéren. „Repülünk!” - ujjongott Gombóc Artúr. A pilóta azonban meglátta őt: „Aha! - mondta, mikor meglátta Gombóc Artúrt a repülőgép farkán. - Ettől a dagadttól nem tudunk repülni!” „Haj! Haj!” - sóhajtozott Gombóc Artúr. Aztán eszébe jutott valami, s rögtön vidámabb lett: „Hogyan?”Az utolsó reménysugár egy hajó volt. „Ez jó lesz!” - mutatott egy kis tehergőzösre. - „De hogyan jutok fel?” - Meglátta a teherdarut. - „Hogyan?” A kapitány fent állt a hídon, s a korláton áthajolva figyelte a hajó merülését. „Mehetünk! - Ezer árboc és vitorla! Úgy mászunk, mint egy csiga!” Végül Gombóc Artúr kiszállt a partra, s elbúcsúzott a hajótól.
A színpadi adaptáció: Gombóc Artúr, a nagy utazó
Csukás István maga dolgozta át a Játékszín fölkérésére a népszerű klasszikus meséjét, s mindehhez nagyszerű színészek, különleges ütős-hangszerekkel kísért dalok és Sajdik Ferenc-ihlette látványvilág társul! A zenés mesejáték két részben mutatja be Gombóc Artúr kalandjait, miközben Afrikába igyekszik, hogy találkozzon a madarakkal.
Szereposztás és alkotók
A Játékszín előadásában a következő szereposztás várja a nézőket:
- Gombóc Artúr……………………. VIDA PÉTER / VADÁSZ GÁBOR
- Esernyőmadár…………………… ERDÉLYI TIMEA
- Sipirc, a macska………………… KOVÁCS VANDA
- Téglagyári Megálló Kutya……. FICZA ISTVÁN / GERNER CSABA
- Nulla Kilométerkő………………. SZŐLŐSKEI TIMEA
- Füttyös Rezső…………………… DOLMÁNY ATTILA
- Sofőr, Masiniszta, Pilóta……… VASS GYÖRGY
- Madárkák………………………….. PAZSICZKI Máté, CZÉGÉ Dóra, GULYÁS Vivien, KALÓ Kristóf, KOLTAI Vivien, MAKOFKA Blanka, HORVÁTH Fanni
Az alkotók között szerepel:
- Zene: Szitha Miklós
- Dramaturg: Lőkös Ildikó
- Díszlet- és jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
- A látvány ihletője Sajdik Ferenc
- Videó effektek: Dicső Dániel
- Koreográfus: Vida Gábor
- Ügyelő: Skrabán Judit, Petyi János
- Súgó: Dobos Erika, Sajben Anita
- Rendezőasszisztens: Petyi János, Skrabán Judit
- Rendező: ZSURZS KATI
Pompom Meséi - Gombóc Artúr és a csokoládé
A kritikus szemével
Az előadásról azt mondják, hogy „Van benne minden, ami kell: kedves, kék, kövér Gombóc Artúr (Vida Péter eszköztelen, éppen ezért szerethető előadásában), egy majdnem madár esernyő (akit Erdélyi Tímea alakít, méghozzá kitűnően és viccesen), egy kicsit túl sokat nyávogó, gyáva macska (Kovács Vanda), egy jó szimatú és igen művelt, bár némiképp túljátszott eb (Gerner Csaba) és még sokan mások (madarak, sofőrök és a Nulla Kilométerkő).” Az előadás látványvilágát Sajdik Ferenc ihlette és Kovács Yvette Alida valósította meg - gyönyörűen.
Csokoládé-expedíció Gombóc Artúr nyomában
A Gombóc Artúr iránti szeretet és a csokoládé iránti rajongása ihlette meg a „Kerek csokoládé, szögletes csokoládé, mogyorós csokoládé… A'la Gombóc Artúr” meseutat. Ez az utazás minden a csokoládéról, Gombóc Artúrról, Pom-Pomról, pompáról és a finomságokról szól. Az utazás közben megannyi varázslatos és érdekes dolgot tudhatunk meg a csokigyártás fortélyairól.
A Hauswirth csokigyár Kittseeben
Az egyik fő állomása az útnak a Hauswirth csokigyár Kittseeben, Ausztriában. Itt egy igazi csokoládégyárat látogatunk meg, ahol az osztrák csokigyár mintaboltjában gyártói áron vásárolhatunk a finomabbnál finomabb csemegék közül, ráadásul ingyen meg is kóstolhatjuk azokat! Ez egy kiváló alkalom, hogy elmerüljünk a csokoládé világában és felfedezzük a különféle ízeket és textúrákat, amelyek Artúr szívét is olyannyira rabul ejtették.
Schönbrunni kastély és almás rétes show
Miután mindent megtudtunk a gyártási fortélyokról, fenséges császári kastélyba látogatunk, Schönbrunnba, ahol almás rétes show-t fogunk nézni! A Habsburg császári család, világörökség részét képező nyári rezidenciájának, a Schönbrunni kastélynak a bemutató pékségében, tapasztalt cukrászok készítik elő és sütik az eredeti, kézzel húzott, bécsi almás rétest. A show alatt elfogyaszthatnak a vendégek egy frissen sült almás rétest, hozzá illő bécsi Melange-al, a gyerekek pedig egy bögre forró csokoládéval. Ez az élmény nemcsak a csokoládéhoz, hanem a finomságok és a kulináris élvezetek szélesebb világához is kapcsolódik, ami Artúr számára is oly fontos volt.
Demel cukrászda Bécsben
Bécsi programunkat pompázatos helyen, a Demel cukrászdában zárjuk, ami Bécs egyik leghíresebb, az egykori császári és királyi udvari cukrászdája. Itt végigkísérhetjük a finom bécsi sütemények születését. Az üzletet a Hofburg belvárosi bejáratánál találjuk. A Demel cukrászda a luxus és a hagyomány találkozása, ahol a látogatók bepillanthatnak a monarchia korának édességeinek titkaiba. Ez az utazás tehát nem csupán a csokoládéról, hanem a kulináris kultúráról és a történelmi környezetről is szól, melyek mind hozzájárulnak egy Gombóc Artúr-típusú karakter élvezeti szintjének emeléséhez.
A Zotter Csokoládé Manufaktúra: Artúr álmai a valóságban
Bár Gombóc Artúr a mese világában él, a valóságban is léteznek olyan helyek, amelyek kielégíthetik a legédesebb álmokat. A Zotter Csokoládé Manufaktúra látogatóközpontja pontosan ilyen hely. Joseph Zotter, a különleges kreációiról ismert cukrász, 1987-ben, mindössze 26 évesen, feleségével együtt nyitotta meg cukrászdáját Grazban, ahol fő védjegye a bátor ízkombinációk használata volt.
A bean-to-bar forradalom és a Csokoládé Színház
1992-ben kezdett a kézműves csokoládékkal is kísérletezni, és már akkor úgy döntött, hogy 70 grammos táblákkal fog dolgozni, és hogy kockák helyett folytonos lesz a táblákon a csokoládé bevonat. Első csokoládéi között olyan ízkombinációk voltak, mint például a mák-fahéj vagy a pezsgő-pörkölt dió-marcipán, de kísérletezett már a zöldséges töltelékekkel is. A kiváló csokoládékhoz méltó csomagolás is járt, így 1994-től (napjainkig) Andreas H. 2007-ben elindult a bean-to-bar termékek gyártása és létrejött a Csokoládé Színház. A bean-to-bar folyamat azt jelenti, hogy a kakaóbabtól a kész csokoládéig minden lépést a manufaktúra maga végez, így biztosítva a legmagasabb minőséget és a különleges ízélményt. A Csokoládé Színház pedig egy interaktív élményt nyújt, ahol a látogatók végigkövethetik a csokoládékészítés minden fázisát, kóstolókkal kiegészítve. Ez egy olyan hely, ahol Gombóc Artúr valószínűleg a mennyországban érezné magát.
A csokirobot és a jövő
10 évvel a Csokoládé Színház létrehozása után, megszületett az első csokirobot is, melyet egy diákcsoport fejlesztett ki az idősebb mérnökök kezdeti ellenállása ellenére, és amellyel Zotter azt kívánja bizonyítani, hogy a robotok nem szüntetik meg a munkahelyeket, hanem helyettesítik a többi gépet, ezzel védve meg a meglévő alkalmazottak jövőjét, amely jelenleg 200 embert jelent. Ez a modern megközelítés is azt mutatja, hogy a csokoládégyártás folyamatosan fejlődik, és új technológiákat alkalmaz a minőség és a fenntarthatóság érdekében. A Zotter Csokoládé Manufaktúra tehát nemcsak a hagyományos ízeket, hanem az innovációt is képviseli, és egy olyan hely, ahol a csokoládé iránti szenvedély találkozik a kreativitással és a jövő technológiáival.
Pompom Meséi - Gombóc Artúr és a csokoládé
Pom Pom és Picur történetei
A Gombóc Artúrral való találkozások során Pom Pom is fontos szerepet játszik. Pom Pom, mint egy szőrpamacs vagy paróka vagy egyujjas, kifordított bundakesztyű vagy szobafestő pemzli, vagy papucs orrán pamutbojt, képes alakot változtatni. Most leginkább egy szőrsapkához hasonlít, ahogy ül az ágon. Egyszer fönt, egyszer lent. Picur kíváncsian figyelte. - Most olyan nehéz vagyok, mint… mint szegény Gombóc Artúr! - mondta Pom Pom fülmagasságban, mivel a szellő elfutott, s az ág abbahagyta a hintázást. - Igen - mondta Picur. - Majd szép lassan megyek. Pom Pom Picur fejére ült, mint egy sapka, és mesélt. Az első epizódban Pom Pom azt is elmeséli, hogy Gombóc Artúr egy különösen kövér madár, aki már röpképtelenné vált, ebből feltételezhetjük, hogy óceánokat nehezen szelne át minőségi kakaóbabért, és azt is megtudjuk róla, hogy úgy döntött, különleges fogyókúrába vág, mely szerint kizárólag csokoládét ehet. Ez a paradox fogyókúra is Artúr jellemzője, amely humoros és egyben tanulságos is.A mese útvonalán Gombóc Artúr találkozott Radírpókkal is. "De erről majd legközelebb mesélek. Megérkeztünk az iskolához!" - ez a mondat is jelzi, hogy Artúr kalandjai sosem érnek véget, és mindig tartogatnak új meglepetéseket.
