A győri Sziget városrészben, a Töltésszer, a Stromfeld Aurél és a Lazaret utcák határolta tömbben található, egykori Győri Kekszgyár területén az 1976-ban Benczik Lajos tervei alapján felépült ötszintes raktárépület, közismertebb nevén a „Kocka”, az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ingatlant az állam vásárolta meg az egyetem részére, amely nem kívánta lebontani az épületet, hanem annak átalakításával tervezte létrehozni tudományos és innovációs parkjának első létesítményét. Ez a projekt a térség tudományos és gazdasági életének kulcsfontosságú eleme, hiszen célja egy olyan egyetemi központú, innovációs ökoszisztéma kialakítása, mely teret ad a spinoff és startup vállalkozásoknak, kreatív ipari alkotótérrel rendelkezik, inkubációs feladatokat lát el, és fontos eleme a felsőoktatási tehetséggondozásnak. Ennek eredményeként tökéletes áramlatot biztosít az ipar, a kutatás és a felsőoktatás között.
A Győri Innovációs Park létrejötte és finanszírozása
Az egyetem honlapján is hangsúlyozottan szerepel, hogy a világban számos példa mutatja az innovációs központok, úgynevezett „science park”-ok jelentőségét a nemzetközi térben. A győri kezdeményezés is ennek szellemében született meg, mint egy egyetemi központú innovációs ökoszisztéma megteremtésének első lépése. A fejlesztésre a GINOP-2.3.1-20-2020-00005 projekt keretében 6 milliárd 766 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott, ami lehetővé tette a nagyszabású beruházás megvalósítását. A 4000 négyzetméter alapterületű projekt kivitelezésére kiírt közbeszerzést a West Hungária Bau Kft. és az Euro Generál Zrt. konzorciuma nyerte el. Fontos megjegyezni, hogy a West Hungária Bau Kft. többségi tulajdonosa Paár Attila, akinek érdekeltségeit a koronavírus-járvány sem rázta meg, míg az Euro Generál Zrt. résztulajdonosa a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global 2018-ban vásárolt 50 százalékos tulajdonrésze, mely 2020 júliusától a számos ingatlanprojektben érdekelt Fejér B.-Á.-L. érdekeltségébe tartozik.
Az építkezés és a „Kocka” modernizálása
Az első ütemű fejlesztés alapkőletételére 2022. január 17-én került sor, az építési engedélyt pedig április 5-én kapták meg. Ezt követően kezdődhetett meg a kiviteli tervezés és vele párhuzamosan a bontás. Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője a Kisalföldnek adott tájékoztatása szerint az egykori raktárépület, a „Kocka” ipari műemlék, melynek szerkezete 46 éve ellenére is megfelelő állapotban volt. Geszler Norbert projektigazgató kiemelte, hogy a lebontott homlokzati paneleket ledarálták és a parkolók alépítményénél újrahasznosították, ami a fenntarthatóság szempontjából jelentős lépés. Az épület elérte legmagasabb pontját, a homlokzat háromoldalú függönyfala és az ötödik emeleti ráépítés már elkészült. Az első ütemben megújult kockaépület külsejére LED-háló került, az ötödik emeleten egy szint magas könnyűszerkezetes ráépítést végeztek. Az épületet négy oldalról látványelemként függönyszerű acélháló, illetve egy kilépőnek is alkalmas szervizfolyosó öleli majd körül.
Az újjáéledt épület funkciói és bérlői
A felújított „Kocka” számos új funkcióval bővült, melyek mind az innovációt és a tehetséggondozást szolgálják. A földszinten kialakított rendezvénytér mellett helyet kapott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vállalkozásfejlesztési irodája, illetve az egyetem, az egyetemet fenntartó alapítvány és a Humda Mobilitásfejlesztési Ügynökség által kialakított Green Traffic Cloud projektiroda. A következő szinten a Bosch győri telephelye, a második, harmadik és negyedik szinten pedig az egyetem Design Tanszéke, valamint Design Campus Kompetenciaközpontja talál otthonra. Ez a sokszínű bérlői összetétel is jól mutatja a park multidiszciplináris jellegét és azt a célt, hogy valóban egy élő, pezsgő innovációs központtá váljon. Az egyetem honlapján is hangsúlyozottan szereplő célok, miszerint egy olyan ökoszisztéma alakuljon ki, amely teret ad a spinoff és startup vállalkozásoknak, kreatív ipari alkotótérrel rendelkezik, inkubációs feladatokat lát el, és fontos eleme a felsőoktatási tehetséggondozásnak, a bérlők és funkciók elhelyezésében is visszaköszönnek.
A „Kocka” építészeti érdekességei és története
Az 1976-ban Benczik Lajos tervei alapján épült ötszintes raktárépület, a „Kocka” különleges formáját a helyhiány kényszeréből adódóan kapta, hiszen csak felfelé terjeszkedve lehetett a szükséges alapterületet kialakítani. A ház főbb szerkezeti elemei előregyártottak, a függőleges tartószerkezet 6×6 méteres kiosztással szintmagas vasbeton pillérekből áll. A homlokzat előregyártott szintmagas függesztett falpanelekből készült, amelyek a 31. Állami Építőipari Vállalat által kifejlesztett és nagy népszerűségnek örvendő panel-rendszer részét képezték. Több vidéki vállalat, köztük a Győri Közmű és Mélyépítő Vállalat is átvette és gyártotta ezeket az elemeket. A ház „kocka” formáját a lifttorony hangsúlyos jelenléte bontja meg. A nyersbeton felületképzéssel készült, nagyjából 3,5 m x 6,6 m alapterületű torony két hatalmas liftet rejt, amelyek az áruszállítást tették lehetővé, akár targoncák is kényelmesen elfértek benne. Ennek szerkezete monolit (helyszínen öntött) vasbeton, a deszkazsaluzat mintázata megjelenik a végső felületen is. Érdekes esetlegesség, hogy a lifttorony a tető fölé nyúló része kissé kiszélesedik, két oldalra mintegy 80-80 cm-rel, itt található a liftgépház, valószínűleg több helyre volt szükség kialakításához. Az épület hátsó homlokzatához kapcsolódó nyersbeton felületű lifttorony jól illeszkedett a kor ipari építészetének stílusához. Az egykori raktár belső terében szintmagas vasbeton oszlopokon gerendák és “PÍ” panel födémek adták a szerkezetet.
A Győri Kekszgyár múltja és jelene
A Győri Kekszgyár története messzire nyúlik vissza, egészen az 1880-as évekig, amikor is Back Hermann győrszigeti gőzmalmából alakították át az ország első kekszgyárát. 1892-ben Koestlin Lajos vette meg, aki hat vagonban hozta magával bregenzi biscuit gyárának összes gépét. A Koestlin Lajos és Tsai Rt. 1900-ban kezdte meg működését ötven áttelepült szakemberrel, és 1913-ban már ezer embernek adott munkát, kekszet, kétszersültet, cvibakot, ostyát és mézeskalácsot készítve. Leghíresebb terméke az Albert keksz volt, mely nevét feltehetően Viktória brit királynő férje, Albert herceg után kapta.
A gyár történetében egy tragikus esemény is szerepel, 1909. augusztus 22-én, vasárnap ütött ki tűz a Koestlin-féle piskótagyárban, melyről a Dunántúli Hírlap is beszámolt. A tűz délután négy órakor tört ki, és hatalmas kárt okozott, mintegy négyszázezer korona értékben, ami mai áron nagyjából 1 milliárd forintnak felel meg. Szerencsére a gyárban vasárnap délután lévén alig volt valaki. A nyomozás szerint a piskótasütő kemence mellett elhúzódó légfelvivő csatorna fakerítése fogott tüzet, valószínűleg egy kipattanó szikra miatt.
A Győri Kekszgyár az első világháború éveiben nőtt igazán naggyá, mivel a katonák mellett az otthon maradottak is felfedezték maguknak az ostyákat, kétszersültet, kekszeket és mézeskalácsokat. A hetvenes években az ötödik ötéves terv keretében bővítéseket hajtottak végre, a nyolcvanas évek újabb fejlesztéseket, épületeket, raktárakat, gyártósorokat hoztak. Az 1991-es privatizáció után a céget felvásárló brit United Biscuits egy jól működő gyárat vehetett át.
Egy érdekes anekdota szerint 1985. februárban részlegesen már megkezdődött a termelés az egyik gyártósoron az új gyártócsarnokban. A régi receptkönyv, melynek tartalmát csak néhány beavatottnak szánták, az ábécérendbe rakott kekszek, ostyák, masszák és cukorkák receptúráját rejtette. 1985. július 1-jén egy új gyárrészleg kezdett termelni, amely egyszer és mindenkorra tényleg a múlt időbe száműzte a 85 évig tartó kézi munkát. A régi, építésükkor világszínvonalú kemencék és technológia felett eljárt az idő. Az új, Gulyás Béla, a Vegyterv építészmérnöke által tervezett épület szép volt. A 150 méter hosszú teremben három óriás gépkígyó volt, egy NSZK gyártmányú Hecrona és két szovjet gyártmányú gyártósor. A Hecrona épp úgy a világszínvonalat képviselte, mint Koestlinék 85 évvel ezelőtti Wicars kemencéje. A szovjet gyártósoron a hagyományos termékek készültek, lényegesen egyenletesebb minőségben és természetesen jóval nagyobb darabszámban. Az itt dolgozó 1500 ember eddig több mint 31 000 tonna édességet - lisztes árut, cukorkát, pudingot, süteményport, sütőport (az országban egyedül itt készült) és pótkávét - állított elő. Az új gyár beindulásával közel 37 ezer tonna lett az össztermelés.
A Győri Kekszgyár egykori területén két épület kerülte el a lebontást, ezek közül az egyik ez az 1976-ban épült ötszintes raktárépület, mely most új életre kel, mint a Széchenyi István egyetem Tudományos és Innovációs Parkjának központi eleme.
