A hozzátáplálás megkezdése nagy mérföldkő a baba életében, hiszen hirtelen új, korábban ismeretlen ízekkel, illatokkal és ételtextúrákkal bővül étrendjük. Az újdonsült szülők, akik minden irányból kéretlen tanácsokat kapnak a szülői neveléssel kapcsolatban, gyakran minden újdonságtól tartanak. Felmerülhet a kérdés, hogy "Jól csináljuk? Nem okozunk kárt a babának? Nem gond, ha nagyanyáink másképp csinálták?". Az első szilárd ételek bevezetésénél az aggodalmakat félre kell tenni, hiszen a gyermekorvosok egyetértenek abban, hogy a hozzátáplálást 4 és 6 hónap között érdemes elkezdeni. Az első szilárd ételeket 4-6 hónapos korban ajánlott bevezetni. Lassan próbálja megismertetni a babát az új ízekkel. Kezdje gyengéd rosttartalmú zöldségekkel, azaz sárgarépával, cukkínivel, fiatal zöldbabbal és brokkolival. Állaguknak köszönhetően a baba fokozatosan megszokja az új ízeket - keserűt és savanyút. Az anyatejjel ellentétben a bébiétel, a benne található rostok miatt, nem mindig ízlik a babának és néha makacsul elutasítja azt.
Négy hónapos kortól a gyerekek elkezdenek kísérletezni, új dolgokat tanulnak, fejlődik a memóriájuk, ezért megpróbálják megérinteni az ételt, megszagolják, megfigyelik a formáját, színét. Kóstolgatásával új ízeket fedeznek fel, ízviláguk, látókörük tágul. A magas zsírtartalmú anyatejet, amely támogatja a baba növekedését, magas szénhidrát tartalmú ételekkel helyettesítjük (illetve egészítjük ki). Először zöldségek, majd gyümölcsök, valamivel később pedig keményítők kerülnek az étrendbe, hogy segítsék a baba növekedését, alvását és tanulását. Ügyeljen arra, hogy a szilárd ételek bevezetése lassú és kíméletes legyen, mert a kezdetben elsősorban a baba ízlelőbimbóinak felébresztésére szolgál. A hozzátáplálás megkezdésekor tartsa tiszteletben a baba saját tempóját. Figyelje gyermeke hozzáállását és hajlandóságát az új ételek, étel textúrák kipróbálására, a kiskanál használatára. Ha a baba képes megfogni az evőeszközt, akkor már csak egy lépés választja el őt az önálló evéstől.
Ebben a cikkben kimondottan a 10-12 hónapos kisbabák étrendjével foglalkozunk, szemügyre véve az ennek megfelelő hozzátáplálás táblázatot. Ebben a korban a kisbabád a szoptatás mellett már szépen hozzászokott a napi háromszori étkezéshez (reggeli, ebéd, vacsora). Próbálj meg minél gyakrabban együtt étkezni vele, hiszen a picik úgy tanulnak, hogy megfigyelik a szüleiket. Fontos megjegyezni, hogy a kisbaba ételéhez egyelőre nem szükséges hozzáadni sem cukrot, sem sót - ez érvényes a főzéshez használt vízre is. A só károsíthatja a veséjét, a cukor pedig megtámadja a tejfogakat.
Az anyatej és a tápszer szerepe a 10-12 hónapos korban
Az anyatej vagy a tápszer fontos szerepet játszik abban, hogy biztosítva legyen az egy évesnél fiatalabb korú kisbabád napi kalória- és tápanyag-szükséglete. A tejnek 12 hónapos korig a kisbaba fő táplálékának kell maradnia. A hozzátáplálás ezen időszakában a kisbabák általában még napi háromszor kapnak tejet. Ha szoptatsz, kisbabád annak függvényében fog anyatejet is igényelni, hogy mekkora mennyiségű szilárd ételt fogyaszt a többi étkezés során. A tápszerrel etetett piciknek ebben az időszakban akár 400 ml tápszerre is szükségük lehet naponta (ez a mennyiség csak refernciaértékként szolgál és gyermekenként eltérhet). Fontos, hogy az anyatejet/tápszert térben és időben különítsük el az evéstől. Előbbieknek jelentős érzelmi funkciójuk is van, tápanyagokon kívül a babának kellemes, komfortos, nyugodt légkört adnak. Ha úgy látod jónak, 12 hónapos kor után is folytathatod a szoptatást, de az idő elteltével, ahogy a pici egyre több szilárd ételt fogyaszt, természetes módon egyre kevesebb tejet fog igényelni.
Változatos táplálkozás: Élelmiszercsoportok és példák
Az 1 éves kor mérföldkő lehet a baba életében. Mintegy célként gondoljunk rá, de mint tudjuk, nem a végcél a lényeg, hanem maga az út. A tudomány mára igazolta, hogy a baba 1 éves koráig minél több étellel, ezzel való tapasztalattal, élménnyel rendelkezik, annál kisebb a későbbi evésproblémákra (pl. válogatósság) az esély. A 10-12 hónapos baba már elméletileg 4-6 hónapja felfedez, eszeget. A következő élelmiszercsoportokból próbáld meg a lehető legtöbbet változatosan beépíteni a pici étkezésébe.
Zöldségek
A kisbabádat feldarabolt vagy apróra zúzott étellel is kínálhatod. A zöldségeket próbáld meg sütőben elkészíteni, hogy megpuhuljanak, és darabokra vagy rudacskákra vágva kínáld. Kísérletezz minél változatosabb zöldségekkel, kesernyésebbekkel is, ne csak édesekkel. Bármelyik zöldség megfelel, de javasoljuk, hogy az alábbi táblázatban szereplő zöldségeket is próbáld bevonni a kisbabád étrendjébe:
- brokkoli
- sütőtök
- paprika
- zöldborsó
- karfiol
- spenót
- paszternák
- tök
- spárga
- káposzta
- sárgarépa
- avokádó
20 easy finger foods for babies
Gyümölcsök
A gyümölcsöket darabokra vagy rudacskákra vágva szolgáld fel. Alaposan mosd meg őket, távolítsd el a magokat és a kemény héjat. Fontos tudni, hogy több száz kisgyermek tanácsadása után rengeteg tapasztalat gyűlt össze arról, ami valóban hasznos a szülőknek. Ismerjük a problémákat, és az egyéni különbségeket. Különböző hozzátáplálás táblázatok keringenek a sajtóban, szakkönyvekben, interneten arról, mikor milyen ételt kaphat már a baba. Azonban tudni kell azt is, hogy az ajánlások országonként is eltérhetnek egymástól, hiszen éghajlattól függően mások a szezonális zöldségek-gyümölcsök. Íme hozzátáplálás táblázatunk a 10-12 hónapos korban ajánlott gyümölcsökkel:
- banán
- áfonya
- kivi
- narancs
- alma
- málna
- nektarin
- körte
- eper
- ananász
- papaya
- sárgadinnye
- barack
- szilva
- mangó
Meg kell említeni, hogy amennyiben külföldön éltek, a hozzátáplálási ajánlások eltérhetnek a hazaiaktól. Ennek az az oka, hogy a táblázat figyelembe veszi azt is, hol milyen gyümölcsök, zöldségek teremnek meg, éppen ezért a mérsékelt égöv alatti országokban (mint amilyen Magyarország is), nem ajánlják túl korán bevezetni a déligyümölcsök és nem itt termett zöldségek-gyümölcsök bevezetését (pl. banán, narancs, mangó, avokádó), mert azokat a szállítás során vegyszeresen érlelik. Ugyanakkor, bár a banán nem tekinthető gyakori allergénnek, a parlagfű-allergiában szenvedők a nyers banán elfogyasztása után orális allergia szindróma tüneteit (szájüregi viszketést és bizsergést, és néha enyhe hasi fájdalmat) tapasztalhatják. A jó hír az, hogy az orális allergiás szindróma csak ritkán kapcsolódik súlyos reakciókhoz.
Keményítőben gazdag ételek
Ezek az ételek főzhetők/párolhatók (szükség esetén) és pépesítve vagy rudacskákra vágva adhatók. A gabonafélék keverhetők anyatejjel vagy tápszerrel, esetleg pasztőrözött teljes zsírtartalmú kecske-, tehén- vagy juhtejjel. Íme hozzátáplálás táblázatunk keményítőben gazdag ételekkel:
- burgonya
- édesburgonya
- rizs
- őrölt rizs
- tészta
- zabkása
- zab
- kukoricaliszt
- quinoa
- kenyér
- pirított kenyér
- lepénykenyér/pita
Fehérjében gazdag ételek
Ehhez az élelmiszercsoporthoz tartoznak a következők: hús (beleértve a halat is), tojás és a hüvelyesek (bab, zöldborsó, csicseriborsó, lencse). Mindezek már 6 hónapos kortól ajánlottak. Amellett, hogy ezek fehérjékben gazdag ételek, számos más, a kisbabák számára rendkívül fontos tápanyagot (vasat, cinket) is tartalmaznak.A tojásról! Ellenőrzött, biztonságos forrásból származó tojást vásárolj, és próbáld kerülni a „házi” tojásokat, mivel fogyasztásuk kockázatos. A tojást minden esetben alaposan főzd meg felszolgálás előtt. Íme pár példa fehérjékben gazdag ételekre:
- csirkehús
- pulykahús
- marhahús
- bárányhús
- disznóhús
- hal (szálka nélkül)
- tojás (fehérje)
- lencse
- bab
- tofu
- zöldborsó
- csicseriborsó
Tejtermékek
A zsíros joghurt (azaz nem zsírtalanított), valamint a sajt már 6 hónapos kortól megfelelőek a kisbaba számára. A nem zsírszegény natúr (azaz édesítetlen) joghurt tökéletes választás, hiszen nem tartalmaz cukrot. Teljes zsírtartalmú, pasztőrözött tehéntej vagy kecsketej ételek hozzávalójaként felhasználható, de önmagában adni 1 éves korig nem ajánlott. Az allergének bevezetése és a glutén bevezetése az első szülinap előtt ajánlott, hogy megtörténjen egészséges baba esetében. Azaz ekkora már nagyjából pipa a búza, a földimogyi, a hal, a tojás, a tejfehérje, a szója. Fontos, hogy attól még, hogy nem fogyasztott tejtermékeket, a helyettesítő termékeket ismernie kell.
Az étkezés textúrájának fejlődése: A püréktől a darabos ételekig
A baba fejlődésében minden kis ’mérföldkő’ örömforrás a szülőknek, és a darabos ételek bevezetése az egyik ilyen különleges pillanat. A hozzátáplálás során, ahogy a csecsemők fejlődnek, étrendjük fokozatosan bővül, és a szilárd ételekkel való ismerkedés izgalmas időszak a család életében. Az első hat hónapban a baba főként anyatejjel vagy tápszerrel táplálkozik. Ebben az időszakban az emésztőrendszerük folyamatosan fejlődik.
Miért fontos a darabos ételek bevezetése?
Nem ritka, hogy kihívásokkal teli ez az időszak, mikor a kisbabát kanalas pürék után a darabosabb ételekkel, falatkákkal is elkezdjük kínálni. Az darabos táplálékra áttérő csecsemők keményen dolgoznak azon, hogy sok új készséget fejlesszenek ki, mint például a rágás, az étel mozgatása a szájukban, majd a falat lenyelése. Meg kell tanulniuk feltérképezni a szájukat, és kitapasztalni, hogy hol és hogyan mozog az étel étkezés során. A kezdeti időszakban gyakori az étel megtagadása, a frusztráció és az öklendezés. Azonban, ha a szilárd ételek bevezetése eltolódik a 9. hónap utánra, esetleg akár a 12. hónap utánra is, akkor ez összefüggésbe hozható az evésproblémák, a válogatósság, valamint az elhízás nagyobb kockázatával.
Mikor és hogyan vezessük be a darabos ételeket?
Körülbelül 6-9 hónapos korukban a csecsemőknél már működnek azok a reflexek és orális motoros mechanizmusok, amelyek támogatják a rágást és a szilárd ételek fogyasztásának megtanulását. E reflexek beindítását a rágható ételek felfedezésével segíthetjük. A babák már az ínyükkel is képesek a pépesítés-rágás folyamatát elvégezni, még anélkül, hogy megjelennének az első fogacskáik. Nem szükséges várni, amíg a fogacskák kibújnak! A tévhit, hogy a csecsemőknek fogakra van szükségük az evéshez, széles körben elterjedt. Érdekes módon azok a fogak, amelyekkel rágunk (őrlőfogak), csak jóval az első születésnap után bújnak elő. A csecsemőknek erős az ínyük, így azzal is tudják rágcsálni, pépesíteni az ételt. A rágás segít stimulálni az ínyeket, elősegítve a fogak kibújását, ez enyhítheti a fogzással járó kényelmetlenséget.
Ha a kisbabád már tud ülni, érdemes elkezdeni darabos ételeket kínálni, mivel a teljes és hibamentes művelet elsajátítása akár hónapokat is igénybe vehet. A pürés szakasz rövid, de fontos része lehet a táplálási folyamatnak. Néhány csecsemő nem fogja szeretni a püréket - minden baba más és más. A püré a legtöbb kisbaba korai étkezési tapasztalatainak része lesz, de ez nem jelenti azt, hogy minden csecsemő számára feltétlenül szükséges. Vannak babák, akik kitűnően, egészségesen elvannak a BLW-módszerrel (Baby-Led Weaning). Vannak olyan babák is, akik nem, és problémáik vannak (tápanyaghiány, vashiány, alultápláltság, kalóriahiány, gyakori öklendezés, stb.). Babát tekintve, egyénileg kell megválasztani a neki megfelelő módszert. Amint rátértünk a darabos étkezésre, onnantól időnként azért kínáljunk pürés állagú ételeket is, hogy kitegyük a babát ennek a textúrának is. Előfordul, hogy a baba, aki eleinte elutasította a püréket, később elfogadja például egy speciális eszközzel, szívesen kipróbálja.
A helyes ülőpozíció és a biztonság
Az első és legfontosabb szempont, hogy a baba önállóan tudjon ülni és helyes pozícióban üljön. A helyes ülőhelyzet kulcsfontosságú a biztonságos nyelés szempontjából. Amikor a gyermek hátra van dőlve - még ha enyhén is - a súlya hátra tolódik és a gravitáció is ebbe az irányba húzódik. A kissé hanyatt fekvő helyzetben a szájba helyezett étel is hátra felé a torok felé mozdulhat. A baba ne dőljön hátra/ ne legyen megdöntve, medencéje ne essen hátra. A baba ebben az életkorban simán felveszi ezt a pozíciót, ha a szék jól van beállítva. Ha nem, sajnos csak küzd és keresi a stabilitást, nem fog tudni az evésre koncentrálni és hamar félrenyelhet. Nem eszik órákig, nem kell aggódni, nem lesz baja a gerincének ennyi idő alatt - ez nem sok idő, a félrenyelés viszont sajnos nagyobb rizikó, ha nincs ez beállítva, és ahhoz elég 2 másodperc is a rossz ülésből. Fontos, hogy soha ne hagyjuk egyedül gyermekünket evés közben. Az állandó jelenlét biztosítja, hogy minden egyes étkezés során figyelhessük gyermekünk viselkedését és reakcióit az étellel kapcsolatban. Az együtt evés nem csak biztonságot nyújt, hanem lehetőséget is ad arra, hogy a kicsik tanuljanak. Az együtt töltött étkezési idő kiváló alkalom a kapcsolat erősítésére. Bármilyen helyzet is adódik, gyors reakcióra teremtünk lehetőséget, ha jelen vagyunk.
Az öklendezés és a fulladás különbsége
Fontos tisztában lenni az öklendezés és a fulladás közötti különbséggel. A baba elsőként „csócsáló” mozdulatokkal eszik (állkapocs fel-le mozog), amikor elkezd darabos ételeket enni. Körülbelül 6-7 hónapos korára a baba új készséget mutat: ez pl. a nyelv lateralizációja, annak érdekében, hogy az ételt jól mozgassa a szájában, és ételt vigyen a szája hátsó részébe lenyelés céljából (ha van tapasztalata pürékkel -kanálról leszopogatás/szívás, az sokat segít a falat/bólus szájban való hátra vitelében). Az öklendezés egy természetes védőreflex, amely az étel túl nagy vagy rossz állagú falatainak eltávolítására szolgál a száj hátsó részéből. Ezzel szemben a fulladás csendes, és az étel a légutakat teljesen elzárja. Az ételekkel való küzdelem, mielőtt a baba elsajátítaná a nyelés alapjait, felesleges stresszt okozhat mind a gondozóknak, mind a gyermeknek. A babának egyszerre kell, hogy tudjon lélegezni, rágni és nyelni - ez összetett és bonyolult. Ráadásul, ha egy baba sokszor, rendszeresen öklendezik és küzd az első ételeivel, emiatt hányhat, és negatív társítást hozhat létre az étkezés és e rossz érzés között. Ez tartós hatással lehet az ételekkel való interakciójára. Az öklendezés súlyosbíthatja a refluxot is. Ha a baba a darabos ételektől hetekig, hosszabb ideig, vagy rendszeresen öklendezik, érdemes sorra venni a tipikus hibákat (etetési pozíció, falat formája - ne legyen pinduri!, stb.). Az öklendezés el fog tűnni, hiszen az ezt kiváltó terület a nyelven hátrébb fog vándorolni idővel. Segít a megfelelő rágóka és formájú étel, hiszen ezek ingerlik a területet. Ha ezt a kis teste megszokja, tűrni is fogja idővel.
A "finger food" jelentősége és jellemzői
Ez a “finger food” kifejezés az olyan ételekre utal, amelyek kisebb méretűek, könnyen kézbe vehetők, és ideálisak az önálló fogyasztásra. Ezek a falatkák kifejezetten alkalmasak arra, hogy a baba maga vegye kézbe és kóstolgassa, rágja, anélkül, hogy felnőtt segítségre lenne szüksége. A finger food ételek kis méretűre vannak vágva, hogy a babák biztonságosan tudják fogni és rágcsálni. Állagát tekintve azok az alapanyagok jöhetnek szóba, melyeket az ujjaiddal össze tudsz nyomni, vagyis pl. banán. Ha már a puha ételeket jól tudja rágni és magabiztosan nyelni, utána jöhetnek a keményebb ételek is. Az ételek ujjacskákkal való fogdosása (innen az idegvégződések sokasága infót küld az agynak) felkészíti a babát arra, hogy ez az étel milyen lesz, ha a szájába jut. Fontos, hogy a finger food vagy más olyan ételek, amelyek rágásához az ínyüket használja a gyermek, megfelelő méretűek legyenek, hogy a kicsi biztonságosan tudja fogni és kezelni őket.Ilyen finger food lehet például:
- kis méretű párolt zöldségek, pl. brokkoli rózsa
- puha gyümölcsdarabok hasáb alakúra vágva
- lágy sajtdarabok
- főtt tojás darabok (negyedelve)
- kenyér darabok, itt is főként a hasáb alakú a megfelelő forma, amit gond nélkül meg tud fogni és a kezében tartani a gyerkőc.
7-9 hónapos korban/darabos ételek kezdetekor ez a finger-food (hosszúkás, kb. ujjnyi méret) az elsőként olyan állag, amelyet a szülő össze tud nyomni a saját ujjaival, azaz nem alaktartó (alias puha). A forma az ekkori jellemző fogás-technika miatt is fontos, ugyanis marok-fogással fog a gyermek kb. 9-12 hónapos koráig (átlag 9 hó körül). 9-12 hónapos kor körül alakul ez majd szép fokozatosan (nem csak evésnél megfigyelhető, hanem mást is így fog meg, pl. tárgyakat) a csipesz/csippentő fogássá (cél: mutató-, és hüvelykujjal való csippentés). Ekkor fognak jönni a majd min. 1cm X 1cm méretű kisebb, puha falatkák (pl. párolt zöldborsó, áfonya, reszelt sajt, tojás kocka, eper kocka, stb.). Addig nem célszerű, majd néha, ha látjuk, hogy a baba a tárgyakat elkezdi már nem marokkal fogni. VIGYÁZZ: ne legyen a falat túl pici (pl. rizsszem/apró husi), mert a baba, amikor beveszi a szájába, nem fogja érezni, hol van azon belül: a rágás nem fog beindulni. Legyen a falat kb. 1,5 cm X 1,5 cm-es. Érett lesz kb. 10-12 hónapos korra a csipeszfogás.
Kerülendő formák és állagok
Nagyon fontos, hogy ne keverj apró darabokat a pürébe! Így el tudod kerülni, hogy az étkezés során váratlan helyzetek alakuljanak ki. Amikor az apró darabokat belekevered a pürésített ételbe, azok kezdetben láthatatlanok lehetnek, így a kisbabád a megszokott pürére készül, és megbízik a megszerzett tapasztalatában. Azonban, ha váratlan darabkákat érzékel a szájában, az adott reakciója is váratlan lehet, beleértve a köpködéstől, öklendezéstől a fuldoklásig terjedő skálát.
KERÜLENDŐ állagok: a nagyon kemény dolgokkal (pl. nyers répa, alma, dió, mandula) legalább 2 éves korig várjunk. Tudom, rengeteg baba eszi ezeket korábban gond nélkül, de sajnos többen kórházba is kerülnek miatta, ugyanis ha félrenyeli, a kemény falat lejuthat a tüdőbe is, gondot okozva. Könnyebb ezeket félrenyelni, csökkentsük ennek valószínűségét úgy, hogy adjuk ezeket, de a megfelelő állagban (pl. reszelve, főzve, pépesítve). KERÜLENDŐ formák: érme alak keresztmetszetben (pl. virsli karika, szőlő félbevágva vagy egészben), nagy húsdarab, kemény állag (pl. nyers répa, POPCORN!), ragadós állag (pl. mogyoróvaj, pillecukor, gumicukor, aszalt gyümi!!!). Amíg a baba nem rágja jól a puha finger foodokat, ne adjunk neki kekszet se! A keksz külön kategória, ugyanis az a szájban a harapás hatására apró darabokra esik szét. Nem ajánljuk az első időszakban (mondjuk össze lehet turmixolni, így por lesz belőle, ezzel süthetünk, főzhetünk, pl. kókuszgolyót, ami már jó állag).
Rágásra szoktatás
A babának időre és türelemre van szüksége az etetési folyamat fejlődéséhez, és néhányuknak hosszabb ideig tart ez, míg másoknak. A baba testének fejlődnie kell (izom, koordináció stb.), és ez különböző ütemben történik. A rágásnál segíti az állkapocs erősödését, fejlődését, száj körüli izmokat edzi egy szuper rágóka is (nem mindegy a formája, anyaga, textúrája). Rágásra szoktatás: segíteni kell általában a babáknak ebben, nem mindig megy automatikusan, sikeresen. Ezt belemártjuk valamilyen addig fogyasztott pürébe/mártogatósba, és mi, felnőttek a baba szájába a nagyőrlők területére (ínyen, hátul) visszük (1.: középvonal, 2: elhúz, 3: mindkét oldal). A pufival vigyázzunk, tápértéke nem nagyon van, de arra szuper, hogy csak 1x kell ráharapni és elolvad a szájban. Sok babánál segít, mikor van otthon egy kutyus. Szoktuk mondani, hogy vegyünk a kutyának egy hatalmas csontot, és a babát hagyjuk, hogy nézze. Adjunk az ő kezébe is egy pufit, és a sajátunkba is, mondjuk, „utánozzuk a kutyust”! Nagy, nem túl nőies mozdulatokkal vicceskedjünk mi is, ezt a baba megfigyeli és előbb-utóbb utánoz minket.
Folyadékbevitel: Mi és hogyan?
A kisbabák ebben a korban már egyre magabiztosabban ragadják meg és használják a poharat, van, aki már önállóan is képes kortyolgatni a vizet. Továbbra is fontos, hogy kerüljétek az édes innivalókat. A facsart gyümölcslevek, shake-ek, gyümölcsös üdítőitalok, valamint a szénsavas italok mind rengeteg cukrot tartalmazhatnak, így a fogszuvasodás megelőzése érdekében kerülendők. Szemfülesnek kell lennünk szülőként, mert még a „kifejezetten csecsemőknek” forgalmazott italok is tartalmazhatnak cukrot. A kalóriák az ételekből származzanak, ne pedig az innivalóból. A legjobb, amit adhatsz a kisbabádnak innivalóként, az a víz.Elsőként nyitott picike pohárral tanítsuk a babát inni. Ez azért kell, hogy pici átmérőjű legyen, mert maga a kis szája is pici (mi sem keverőtálból iszunk). A nyelve szabadon mozog, ez a helyes ivási technika, semmi nem fogja le (pl. csőrös itató). Emellett ekkor már 9-10 hónapos kor körül szívószálas itatóban gondolkodjunk, nem ajánlom rendszeresen a csőrös itatókat. A kulacs legyen pici (igen, kb. 1,5 dl), így a szívószál is rövid lesz benne. A szívószál puha, NEM szelepes (mert akkor először rá kell harapni, majd inni, ez nem a normális ivás módszere). Vágjuk a szívószálat rövidre, a hegye a baba nyelve hegyéig érjen, ne érjen rá lefogva azt. Ne kelljen megdönteni a kulacsot (fej nem biccen hátra). Ha nem megy, kis pohárral gyakoroljuk a szívószálból való ivást, eleinte segíthet ez hígított gyümölcspürével, majd vízzel.
A családi étkezések és az önálló evés támogatása
A családi ételek akkor jók, ha a család egészségesen táplálkozik és változatosan. Az önálló evés nem egyedül evést jelent, ott vagyunk vele, optimális esetben mi is eszünk, mutatjuk/megfigyeli, hogyan kell. Az önálló evés azt jelenti, hogy a gyermeknek biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek mentén ő gyakorolhat, tapasztalhat a finom falatok által. Fontos, hogy már jó, ha egyedül, különösebb segítség nélkül, önállóan eszik. Ekkorra általában már 7 hónapos korban kb. 2-3, 9 hónapos korra már 4-5 étkezésünk van (anyatejen/tápszeren kívül). Nem baj, ha ezek közül több 1-2 falatos kóstolás, de a baba tudja, hogy van reggeli ha felkelünk. Célszerű az étkezések (anyatej/tápszeren kívül) között kb. 2,5 óra szünetet hagyni. Ha nem kért a baba enni akkor, nyilván hozzuk előrébb a következő étkezést. Éhes legyen, amitől nem kell félni: normál mód, ha éhesek vagyunk, akkor eszünk. Nem fog éhezni!
Sokszor látom a babákat teljesen elbarikádozni: kezük, testük, sőt, még a szék is letakarva, kb. csak a pici feje és ujjai látszanak ki. Én ezt nem tartom jónak. Akkor tanul és fejlődik, illetve a fenti feedback akkor jön létre, ha a babának kapcsolata van az étellel. Nem egy halom ételt adunk neki. Pl. 1-2 szem eper félbevágva, másik fakkban pirítós hasábra vágva, harmadikban görög joghurt, mellette víz a szívószálas kulacsban. Amilyen sorrendben, ahogy akarja, átéli a baba. Persze mutathatunk példát, de a sorrend tök mindegy. Bízzuk rá! Könnyű, kényelmes előke elég (és a száját se törölgesd, ha nem muszáj, főleg ne popsitörlővel).A családi ételek akkor alkalmasak a baba hozzátáplálására, ha a család egészségesen táplálkozik és változatosan. Ez nagyon szubjektív tud lenni, érdemes figyelni a kiegyensúlyozottságra, és mondjuk arra a tényre, hogy a baba igényei mások, mint egy felnőtté igényei. A vasbevitel, omega-3 bevitel (halak!) kiemelten fontosak például. Édesítőszer ne legyen, cukor se igazán. Amit kell édesíteni, lehet használni azt a módszert, miszerint pl. édesebb gyümölcsökkel, mint az alma, körte, banán.
Gyakori hibák és tévhitek a hozzátáplálás során
Sajnos sok szülő követ el hibákat a hozzátáplálás során, majd később, a kisgyermekkori táplálás idején. Természetesen nem szándékosan - minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének - de előfordulhat, hogy tudtán kívül hibázik. Könnyű letérni a helyes útról akkor is, ha csemeténk jól eszik, és akkor is, ha vannak ezen a téren nehézségeink.
A "rossz evő" és a "jó evő" babák kihívásai
A leggyakoribb hiba egy nehezen evő gyermek esetén az, ha a szülők ráhagyják, mit eszik, csak egyen. Ettől rendszerint nem nő számottevően a bevitt étel mennyisége, de az a kevés, amit hajlandó lesz a kicsi elfogyasztani, általában nem túl egészséges. Ezzel máris rossz irányba terelhetjük, hiszen később is az egészségtelen ételeket preferálhatja. Sokan hagyják nassolni nem szívesen evő gyermeküket, mondván, addig is legalább valamit eszik. Egyrészt, ez a taktika azért nem jó, mert így nem éhezik meg kellőképpen, mire elérkezne a következő étkezés, másrészt azért, mert ezzel is egy rossz szokásnak ágyazunk meg: nem kell rendesen enni, elég bekapni pár falatot. Nem ritka az sem, hogy édességet ígérnek a szülők arra az esetre, ha a gyermek rendesen megeszi az ebédet, de ez rendszerint fordítva sül el: még érdekesebb lesz az édesség, és még kevésbé akar enni az ételből.
A hús bevezetése az étrendbe: Fontosság és receptek
A csecsemő főzelékéhez 7 hónapos kortól már állati eredetű fehérjét is adhatsz. Elsőként a hússal érdemes megbarátkoznia gyermekednek. Erre szüksége is van, hiszen a magzati korban épített vasraktárak fél éves korra kiürülnek, és a legjobb utánpótlás erre a hús. Most pedig nézzük, milyen ínycsiklandozó feltétek kerüljenek a főzelékhez!Legértékesebb a természetes, háztáji környezetben nevelt, magokkal táplált baromfihús. A könnyebb emészthetőség érdekében célszerű fiatal állatok húsával főzőcskézned. Persze nem kell nagy adagokra gondolnod. A feltétek mennyisége kezdetben napi egy kiskanál húspép. Ezt az adagot fokozatosan emeld a csecsemőkor végére 5-6 kiskanálra. A húsokat nehéz megrágni, ezért egészen addig kapja turmixolva a baba, amíg nincsenek rágófogai. A húspépet először cselesen érdemes a főzelékbe belekeverni, majd ha a kicsi már megszokta az új ízt, tálalhatod a főzeléke tetején is. Ha már ügyesen rág és alul-felül is vannak fogai, egészen apró darabkákra szedve megkaphatja a húst, de ekkor ügyelj arra, hogy alaposan megrágja!Elsőként csirkemellpéppel próbálkozz, amit nyugodtan adhatsz gyümölcsökhöz is. Almával, körtével és banánnal is nagyon finom, tápláló. A csirkemell után adhatsz pulykamellet, majd 8 hónapos kortól megismertetheted a sovány disznóhússal, a marhahússal és hallal is. Szintén nyolc hónapos korától, de legfeljebb heti 1 alkalommal kaphat egy kis sovány baromfimájat. A hízott liba, kacsa mája zsíros, ezért nem adható a csecsemőknek!
Kedvenc alapreceptjeink:CsirkehúspépFolyóvízben alaposan mosd meg a csirkemellfilét vagy a lebőrözött és kicsontozott csirkecombot. Addig főzd kevés víz hozzáadásával, míg villával szétvágható lesz. A husit kevés főzővíz hozzáadásával turmixold le.
PulykahúspépFolyóvízben alaposan mosd meg a pulyka mellét. A hús szálaira merőlegesen szeleteld fel és klopfold ki. Addig főzd kevés víz hozzáadásával, míg villával szétvágható lesz. A főtt pulykamellet kevés főzővíz hozzáadásával turmixold le.
HúspüréA legjobb alapanyag a sovány sertéscomb, a rövidkaraj, a szűzérme, vagy a zsírtalan marhaszínhús. A folyóvízben megmosott húst annyi vízbe tedd fel főni, hogy a hús ússzon benne. Akkor főtt meg, ha villával szétvágható. A husit kevés főzővíz hozzáadásával turmixold le.
MájpüréA máj szerkezete laza, ezért könnyen emészthető feltétet készíthetsz belőle. A májról gondosan távolítsd el az epehólyagot és az epevezetőt, különben keserű lesz. A máj nem igényel hosszú főzést, 10 perc alatt el is készül. Turmixolás után keverd a babád főzelékébe. Bevezetésével legyél óvatos, először csak egy fél teáskanállal adj babádnak, amit később 2-3 teáskanálra növelhetsz.
Allergének és a glutén bevezetése
A hivatalos ajánlások egyetértenek abban, hogy csak egyes allergénekkel (tej, tejtermék, mogyoró, glutén stb.) kell nagyon vigyázni, valamint az első gyümölcsöket-zöldségeket jól megválasztani, a többi hétről-hétre fokozatosan bevezethető. A földimogyorót - a jelenlegi ajánlások szerint az allergiára való hajlamnak megfelelően kell bevezetni. Ha nagy az allergiás hajlam (ekcémás, kiütéses a baba), akkor 4-6 hónapos kor között, ha közepes (vannak bőrtünetek, de nem súlyosak), akkor 6 hónaposan, ha nincsenek allergiás tünetek, akkor a család életmódja szerint később is be lehet vezetni. Az allergének bevezetése és a glutén bevezetése az első szülinap előtt ajánlott, hogy megtörténjen egészséges baba esetében. Azaz ekkora már nagyjából pipa a búza, a földimogyi, a hal, a tojás, a tejfehérje, a szója. Nézd meg a Kisokosunkban, hogyan a legbiztonságosabb ezeket bevezetni, ha pedig a babád ekcémás és/vagy allergiás, gyermek-allergológus/gasztroenterológus segítségét kérd a bevezetések módjáról, idejéről.
A hozzátáplálás egyéni tempója és a szülői hozzáállás
A baba testének fejlődnie kell (izom, koordináció stb.), és ez különböző ütemben történik. A babának időre és türelemre van szüksége az etetési folyamat fejlődéséhez, és néhányuknak hosszabb ideig tart ez, míg másoknak. A hozzátáplálás mellé nem jár univerzális útmutató, amely pontosan leírná, mikor kell elkezdeni, illetve mennyi szilárd étel, milyen gyakran ajánlott a babának, hiszen ez egyénileg eltér. Hagyatkozzon a gyermek „jelzéseire”, ne erőltesse az étkezést, ha a kicsi láthatóan nyűgös vagy elhúzódik az ételtől. Ha a baba hízik, egészséges és láthatóan boldog, nincs miért aggódnia.Az étrend összetétele 1 éves korig nem teljesen mindegy, mint ahogy sokan gondolják. Láthatjuk, hogy 1 éves korhoz közeledve a baba tápanyag-ellátottságát már nagyban meghatározza az étrendje. Ennek ellenére rengeteg baba van, aki ekkor még zömmel anyatejes, és alig-alig kóstolgat. Mivel minden baba más, nem lehet azt mondani, hogy minden egyes gyermeknek jó így vagy úgy. Ezt a baba igényei, a baba-anya kapcsolat, a család helyzete, élete határozzák meg. Ezen kívül általában leginkább a minőség számít, nem a mennyiség. Ha a baba napi 5x meg van kínálva az anyatejen/tápszeren keresztül (jól válogatva, azaz nem csak zöldséggel/gyümivel, és jó időközönként), annyit eszik, amennyit kíván, jól fejlődik, nincsen semmi gond.A baba táplálásának szórakoztatónak és izgalmasnak kell lennie mindenki számára, elkerülve a stresszt és a buktatókat. Végül: amíg a baba boldog, gyarapszik ütemesen, ügyesedik és a szülők jól válogatva, jó módszerekkel táplálják, folyamatosan ügyelve a fejlődésére, nem kell aggódni az ételek pontos típusa, sorrendje miatt. Emberek vagyunk, nem is mindegyikünk szeret sütni-főzni folyamatosan, és kedvünk sincs mindig. Ennek ellenére arra bátorítanám a szülőket, hogy ha csak tehetik, friss, családi ételeket kínáljanak babájuknak már ekkor is, figyelve az igényeire. Szorítsák vissza az üveges bébiételeket, így a gyermek hamarosan ügyes kislány/kisfiú módjára, vidáman fog falatozni a családdal együtt, beavatkozás nélkül.