Hamvazószerda és a böjti ételek: Hagyományok, tisztulás és kulináris megújulás

Hamvazószerda a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, amely a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznapra esik. Ez a nap nem csupán a vallásukat gyakorlók számára jelent megálljt a kulináris élvezetekben, hanem sokan a téli hónapok lakomái után a tavaszi megújulást és tisztulást is remélik tőle. A nagyböjt, amely egészen húsvétvasárnapig tart, a testi-lelki megtisztulás ideje.

A hamvazás eredete és jelentősége

A hamvazószerda elnevezése egyházi szokásra utal, amely az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét máig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon - és nagyböjt első vasárnapján - keresztet rajzol a hívek homlokára. A pap eközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást, valamint azt a bizonyságot, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn.

A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. Dédanyáink hamuval tisztították az edényeket, ami a legjobb súrolószer volt.

A nagyböjt és a böjt szigora

Régen a böjti napokon csak kenyeret és vizet fogyasztottak. Mára a szigorú böjt két napra korlátozódott a katolikusok számára: hamvazószerdán és nagypénteken tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, és összesen három alkalommal szabad enni. Az évszázadok alatt a szigor fokozatosan enyhült, bár a 20. században még sokan nagy szigorúsággal böjtöltek tovább. A 4. századtól kezdett kialakulni a negyvennapos böjti időszak, és a 7. századra általánossá vált a római egyházban. A magyar kereszténység első századaiban a hústól, zsírtól és egyéb állati termékektől való tartózkodást jelentette, konkrétan csak kenyeret, sót, vizet, halat és száraz növényi eledeleket volt szabad enni, naponta egyszer.

A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó. Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre. Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. A nagyböjti bűnbánat különösen szigorú fajtája volt a negyvenelés.

Torkos Csütörtök és a csonkahét

A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három napot „semmihétnek” nevezik. Ez a csonkahét még tartogatott örömet a gyomrukat szeretőknek: hamvazószerda utáni csütörtökön még szabad volt húst enni, hogy elfogyjon a farsangi maradék. Innen ered a Torkos Csütörtök kifejezés. Régebben arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák, ahogy a mondás tartja: „Inkább a has fakaggyon, mincsen az a kicsi étel megmaraggyon”. A hamvazószerdára következő napot csonkacsütörtökként említik, ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Nagyanyáink idejében a zsíros edényeket ekkor elmosták, s csak húsvétkor vették elő azokat. A kamra kulcsát jelképesen a kútba dobták, valójában a legmagasabb szekrény tetejére rejtették.

Cibere vajda és Konc király

A hamvazószerda drámai népszokásai közé tartozott a böjt és a farsang jelképes párviadalát bemutató rítus. Európában a farsangot jelképező figurát, karnevál hercegét kivégzik, rendszerint máglyán égetik el. Ez a farsangot lezáró rítus magában hordozza mind a halál (a telet jelképező bábu), mind a megtisztulás mozzanatát (a „gyászolóké”). Erdélyben szalmabábokkal is eljátszották ezt a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros falatokat. Egész Európában ismert legenda, hogy Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor is birokra kel egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, hiszen ekkor kezdődik a farsang. Húshagyókedden ellenben Cibere vajda győz, vagyis kezdetét veszi a böjt.

Böjti ételek és hagyományok

A néphagyomány szerint hamvazószerdán, valamint a nagyböjt idején húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos. A paraszti étkezésben az év egyéb szakában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek. Böjt idején nem a húsos fazékban, hanem külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek.

A cibereleves

Gyakran került az asztalra cibereleves, amely a legegyszerűbb böjti ételek közé tartozott. Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték.

A cibere név a Dunától keletre volt jellemző. A Dunántúlon használt neve: keszőce. Észak-Magyarországon és a Felvidéken kiszi a neve. Mindegyik név ugyanazt a savanyításra használt lé-, illetve levestípust jelölte. Fő jelentése az erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a korpa, amit nagy cserép- vagy faedényben bőven leöntöttek forró vízzel. Ez pár nap alatt savanyúvá erjedt. Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel.

Egy egyszerű és olcsó cibereleves receptje:

• Hozzávalók: 2-3 fokhagyma, 3 evőkanál liszt, 2 dl tej, 2 dl tejföl, citrom, só és persze víz.
• Elkészítés: Egy fazékban 3 liter víz kerül, bele a zúzott fokhagyma. Felforraljuk. A lisztet elkeverjük a tejjel és ugyanannyi tejföllel, behabarjuk. Sózzuk, egy citrom levével savanykásra ízesítjük.

Mákos tészta és egyéb böjti édességek

Az ötödik hét és vasárnap neve: feketehét, feketevasárnap, kereszthét, keresztvasárnap. Az elnevezés onnan eredt, hogy e hét szombat délutánján a templomokban fekete lepellel borították le Jézus alakját és a szentek képeit. Ilyenkor általában szigorúbb böjtöt tartottak, feketevasárnap pedig a lányok és menyecskék fekete ruhában mentek a misére. Szokásban volt, hogy ebédre mákos tésztát főztek, mert a mák fekete színe is a gyászt jelképezte. A mákos tészta, vagy ahogy a mondóka tartja: "Csík, csík, csík, Zsíros a mácsik, könnyen lecsúszik!", hagyományos böjti étel. A "mácsik" eredetileg a mákos csík, azaz mákos metélt rövidített tájnyelvi alakja.

Tejleves

A tejleves szintén kedvelt böjti étel volt.

Tejleves receptje:

• Hozzávalók: 1 liter tehéntej, 1 csomag vaníliás cukor, 3 marék tészta, 3 evőkanál kristálycukor, 3 dkg liszt, 1 csipet só, vaj.
• Elkészítés: A lisztet megpirítjuk, felöntjük a forrásban lévő tejjel. Beletesszük a tésztát, lassú tűznél forraljuk, majd ízesítjük a vaníliás cukorral, a citromhéjjal, a fahéjjal, a kristálycukorral és a sóval.

Modern böjti ételek és kihívások

Amikor a böjti időszak megkezdődik, előtérbe kerülnek a húsmentes ételek. Napjainkban könnyebb, egyszersmind nehezebb ezeket elkészíteni. Könnyebb, hiszen számtalan zöldség, illetve gyümölcs télen is elérhető, ráadásul egyre többen választják a húsmentes étkezést. Ám ha hozzászoktunk ahhoz, hogy mindig jóllakottak vagyunk, változatosan étkezünk, s nemegyszer túl sok húst is fogyasztunk a hétköznapokban, nehéz hirtelen kiszakadni. Íme néhány egyszerű, könnyen elkészíthető, de laktató és böjti mindennapokba tökéletesen beilleszthető recept, amelyek gyermekek számára is megfelelőek.

Tonhalkrém

Ez a recept Olaszországból érkezett. Nagyon egyszerű és könnyen elkészíthető, csupán tonhal konzerv, majonéz és kapribogyó kell hozzá, no meg jó sok paradicsom. Eredetileg a tonhalkrémmel megtöltik a kivájt paradicsomokat, így még fogadásra is kitűnő, látványos étel, de krémként is elkészíthető, kis hagymával megbolondítva.

• Hozzávalók: Kenyér - lehetőleg kovászos, 1 közepes tonhalkonzerv (160 g körüli), 1 szál újhagyma (lila hagyma is jó), 4 ek majonéz, kapribogyó - 2-3 tk ízlés szerint, só, bors, citrom, paradicsom - opcionális.
• Elkészítése: Csepegtessük le a konzervet, majd törjük össze a villával a halat. Ezt követően adjuk hozzá a majonézt és a lecsöpögtetett kapribogyót. Sózzuk, borsozzuk, kevés citromlével ízesítsük, majd a végén keverjük hozzá az apróra vágott hagymát. Gazdagon kenjük meg vele a kenyerünket. Ha valaki nem ehet sok majonézt, tejföllel is elkészítheti. Paradicsommal tálaljuk.

Paradicsomleves

Ez az abszolút kedvenc, és olyan gyorsan elkészül, hogy sokszor kerül életmentő ötletként az asztalra. Nokedlivel is szeretjük, de bármilyen más levesbetét feldobja. Különlegessége az olaszos fűszerezés és a reszelt sajt, amitől gazdagabb, kevésbé édes és sokkal izgalmasabb.

• Hozzávalók: 1 üveg paradicsompüré, 1 l víz, 1 ek liszt, 1 ek olaj, 3 ek cukor, 1 fél tk só, kevés bors, zöldfűszerek: bazsalikom, babérlevél, rozmaring, oregano ízlés szerint, 10 dkg reszelt sajt (trappista).
• Elkészítése: Egy kevés olajon pirítsuk meg a lisztet, majd amikor kezd zsemleszínű lenni, folyamatos kevergetés mellett öntsük fel a paradicsompürével. Vigyázzunk, mert ilyenkor sűrű, könnyen fröcsköl! Adjuk hozzá a víz felét, majd a maradékkal öntsük fel az üvegben maradt pürét, hogy ne vesszen kárba. Sózzuk, cukrozzuk, borsozzuk, fűszerezzük. Amikor újra felforrt, készen van, de keverhetünk bele galuskát vagy bármilyen levestésztát. Reszelt sajttal megszórva tálaljuk!

Tojásos galuska

Ez az étel gyorsan elkészül, és sokkal finomabb, mint a bolti.

• Hozzávalók: 250 g liszt, 1 tojás + 5-6 tojás, fél tk só, olaj, víz.
• Elkészítése: Egy nagy lábosban tegyünk fel 3 liter sós vizet forrni. Ha már majdnem forr, elkezdhetjük a galuskát. Korábban nem érdemes, mert a tésztának nem szabad állnia. A lisztet keverjük össze először a sóval, majd üssük bele a tojást. Ezután fakanállal keverve óvatosan adagoljunk hozzá hideg vizet, amíg a galuskánk kellemesen sűrű, de még nyúlós, szaggatható nem lesz. A galuskaszaggatót helyezzük a forró víz fölé, fejjel lefelé, hogy kissé bepárásodjon, így nem fog rátapadni a tészta. Egy-két perc után fordítsuk meg, és kis adagokban szaggassuk bele a vízbe a galuskát. Ha feljöttek a tetejére, további egy percig főzzük, majd lyukas merőkanállal szűrjük ki egy olajjal megkent tálba. Minden kiszedett adagnál keverjünk rajta, hogy egyenletesen legyen olaj a galuskákon, így nem tapadnak össze. Ha elkészültünk, verjük fel a többi tojást kevés sóval, mintha rántottát készítenénk. Egy serpenyőbe kis olajon pirítsuk le a galuskát, majd öntsük rá a tojást, és keverjük addig, amíg szépen összesül. Ecetes salátával kínáljuk.

A nagyböjti időszak elnevezései és szokásai

A nagyböjt első napjának elnevezései - hamvazószerda, böjtfőszerda, böjtfogadószerda, hammazószerda (bukovinai székelyeknél), fogöblítőszerda (Székelyföldön tréfásan), szárazszerda, aszalószerda, tisztaszerda - egyrészt a hamvazás szokására, s a böjt kezdetére utalnak. A nagyböjti heteknek is külön nevük volt. Az elnevezések utalnak az elvégzendő munkára - a szövés-fonás befejezése (guzsahét), virágmagok elültetése (virághét), nagytakarítás, meszelés (fehérhét) -, az időszak jellegzetességeire (zaj tilalma - süketvasárnap).

A hamvazószerda mozgó ünnep. Sok évszázada már, hogy a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdán kezdődik a nagyböjt időszaka. Így valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. Azonban az egyházi hagyományban a vasárnapok nem számítanak böjti napnak, innen ered a 40 napos időtartam.

A böjtölés nem csupán az ételek korlátozását jelenti. Szokásban volt az egyéni fogadott böjt is, amit olyan napon kellett tartani, ami különben nem böjti nap. Létezett emellett a ráböjtölés szokása is, amely ártó szándékból eredt. Azért böjtölt valaki, hogy a haragosa legyen beteg, vagy haljon meg. Ráböjtölhetett a megesett leány a legényre, ha az nem vette el, ilyenkor a ráböjtölés a halálig tartott.

A böjt és a tavaszi megújulás

A nagyböjt időszakában nemcsak a vallásukat gyakorlók tartózkodnak a húsevéstől és a kulináris élvezetektől, hanem sokan a téli hónapok lakomái után a tavaszi megújulást és tisztulást is remélik. Mint egy népdalunk is mutatja az év nagy ünnepeit: „Nagykarácsony napján nagy hóeső esett, / Hangos húsvét napján Duna megáradott, / Piros pünkösd napján rózsa megvirágzott”. Közülük is kiemelkedik a húsvét, amelynek jelentőségét mutatja a hosszú, szigorúan betartott készülődés. A hamvazószerda tehát nem csupán egy egyházi ünnep, hanem egy olyan időszak kezdete, amely lehetőséget ad a testi és lelki megtisztulásra, a befelé fordulásra és a tavaszi megújulásra való felkészülésre.

tags: #hamvazoszerda #bojti #etelek