A húsfogyasztás mintegy 2 millió éve az emberiség élvezetes és tápláló étkezési célját szolgálja, a hús ugyanis az egyik legfontosabb fehérjeforrásunk. A fehérjék nélkülözhetetlenek szöveteink felépítéséhez és izomtömegünk megtartásához, ráadásul az állati eredetű fehérje olyan esszenciális aminosavakat tartalmaz, amelyekhez a növényi táplálékokból nem jutunk hozzá, és az ember szervezete sem képes azokat előállítani. Egy svéd kutatócsoport eredményei szerint a húsfogyasztás az evolúciónk motorja volt: a magasabb minőségű, húsból (is) álló étrend elterjedésének következtében a nők egyre korábban tudták elválasztani maguktól gyermekeiket, így még több utódnak adtak életet, a húsnak az étrendbe való felvétele pedig az agytérfogat növekedéséhez is vezetett.
Globális húsfogyasztási trendek és a jólét összefüggése
Globálisan az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás az évek során növekedett, és az 1960-as évek óta több mint négyszeresére nőtt a globális hústermelés. A globális trendeket nézve mind az egy főre eső fogyasztásban, mind a bruttó hústermelésben növekvő tendencia figyelhető meg. Egyes országokban nő a húsmentes életmódot választók száma, máshol azonban nő a húsfogyasztás. Bár a vegetáriánus és vegán életmód térnyerése vitathatatlan, a hústermelési trendek egyértelműen növekedést mutatnak. Egyszerűen arról van szó, hogy a növényi fehérjék előretörése az állati eredetűekkel szemben - egyelőre - nem tud lépést tartani a népességnövekedés rátájával.
Az egyik legjelentősebb meghatározója annak, hogy az emberek mennyi húst esznek az, hogy mekkora a jövedelmük. Az egy főre jutó húsfogyasztás (kg/fő) és az egy főre jutó átlagos GDP (dollárban) között erős pozitív kapcsolatot láthatunk: minél gazdagabb egy ország, annál több húst eszik ott az átlagember. Demográfiai mutatók mentén is megfigyelhetőek eltérések: a magasabb jövedelmű egyének és háztartások húsfogyasztása rendszerint jóval magasabb, mint az alacsonyabb jövedelműeké - akár 20-40 százalékkal.
Ha az utóbbi éveket nézzük, akkor a húsfogyasztás fokozódása a perifériás országokban figyelhető meg leginkább, amit a növekvő jövedelem idéz elő. Ezen országok lakói a centrumországokhoz képest tíz-tizenötször annyi húst fogyasztanak. Ezért az, hogy az „egyre nagyobb étvágyú” perifériás országokkal lenne a probléma, valójában tévhit. Országok szempontjából leginkább az Egyesült Államokat, Hong Kongot és Ausztráliát kell kiemelni, ők fogyasztják ugyanis az egy főre eső legtöbb húst évente: mindháromban 120 kilogramm feletti az éves egy főre eső mennyiség.
Környezetvédelmi kihívások és a mezőgazdaság szerepe
Mindennek megismerése azért is fontos, mivel környezetvédelmi szabályozói látókörbe kerül egyre inkább a mezőgazdaság is, első körben a tehenészetek. Ennek oka, hogy a húsipar jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki, a világ növekvő húsigénye így hat