Hasított marha ÁFA szabályok és a kedvezményes adókulcsok

Bevezetés

Az általános forgalmi adó (ÁFA) kulcsok és az adómentes tevékenységek köre folyamatosan változik, és számos termék, illetve szolgáltatás esetében speciális szabályozás érvényesül. A hasított marha ÁFA-jának kérdése az élelmiszeripar és a fogyasztók számára egyaránt kiemelt fontosságú, hiszen közvetlenül befolyásolja az árakat és a piaci versenyképességet. Ebben a cikkben részletesen áttekintjük a hasított marhára vonatkozó ÁFA szabályokat, a kedvezményes adókulcs alá tartozó termékek körét, valamint a kapcsolódó vámtarifaszámokat és értelmezéseket.

A kedvezményes, 5%-os ÁFA kulcs bevezetése a marhahúsra

Nagy István agrárminiszter bejelentése szerint a sertés és a baromfi után a marha tőkehús áfája is 5 százalékra csökkent. Ez a lépés logikusnak tekinthető, hiszen a tőkehús termékkategóriában mind a baromfi, mind a sertéshús már régóta 5 százalékos áfával kerül forgalomba, és ezek egymással versenyző, helyettesítő termékek. A fél- és a negyedelt marha már korábban is 5 százalékos áfakulcs alá esett, és ezt a kedvezményt terjesztették ki a marha tőkehúsra és a marha belsőségekre is.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke szerint az intézkedés növeli az értékesítésbiztonságot és tovább mérsékelheti a piaci kockázatokat. Hozzátette, hogy a lépés megszünteti a baromfi és sertéshús eddigi adóelőnyét, ami némileg befolyásolhatja a fogyasztást, de nagymértékű változásra nem kell számítani. Ennek oka, hogy a hazai húsfogyasztásban döntő jelentőségű a baromfi, illetve sertés forgalma, míg marhahúsból mindössze néhány kilogramm az éves, egy főre vetített fogyasztás. Ebből fakadóan fennáll a kockázat, hogy az egyébként marzshiánnyal küzdő kiskereskedők esetleg nem teljes egészében adják át az adócsökkentést a fogyasztónak.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 82. § (2) bekezdés, 84. §, 375. §, valamint a 3. számú melléklet I. rész 60. sorában foglaltak szerint 2026. január 1-jétől bővült a kedvezményes, 5%-os adómérték alá eső termékek köre. Ez a bővítés magában foglalja a háziasított szarvasmarha élelmezési célra alkalmas húsát, vágási melléktermékét és belsőségét frissen, hűtve vagy fagyasztva.

A kedvezményes adókulcs alá tartozó termékek pontos meghatározása

A kedvezményes, 5%-os adókulcs alá tartozó termékek köre megnevezéssel és vámtarifaszámra (vtsz.) hivatkozással is meghatározott. Ahhoz, hogy valamely termékre az 5%-os adókulcs alkalmazható legyen, a terméknek egyrészt a hivatkozott vtsz. alá kell tartoznia, másrészt meg kell felelnie a szöveges meghatározásnak.

A felsorolt termékek besorolását a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet 2018. január 1-jei állapota szerint kell elvégezni (KN). A vámtarifaszám (8 számjegyű KN-kód) megállapítása a KN áruosztályhoz, árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzései, a vámtarifaszámok szövegében foglalt feltételek alapján, valamint a KN értelmezését segítő magyarázatok figyelembevételével végezhető el.

Fogalommeghatározások a vámtarifaszámok értelmezéséhez

Szarvasmarha: A Bovine al-család Bos nembe tartozó állatokat jelenti, amely négy alfajból áll: Bos, Bibos, Novibos és Poephagus. Ide tartozik többek között: a közönséges szarvasmarha (Bos taurus), a zebu vagy púpos tulok (Bos indicus) és a vatusszi marha, a Bibos alfajba tartozó ázsiai tulok, a gaur (Bibos gaurus), a gayal (Bibos frontalis) és a banteng (Bos sondaicus vagy Bos javanicus), a Poephagus alfajba tartozó állatok, úgymint a tibeti jak (Bos grunniens).

Háziasított: A szarvasmarha minden háziasított fajtája, függetlenül attól, hogy milyen felhasználási célra (törzsállomány, tenyésztés, hizlalás, nevelés, vágás stb.) szánták, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat. A „fajtatiszta tenyészállat” kifejezés csak azokra a tenyészállatokra vonatkozik, amelyeket az illetékes nemzeti hatóság „fajtatisztá”-nak minősít.

Egész szarvasmarha: Az egész levágott állatot jelenti kivéreztetés, kibelezés és megnyúzás után, fejjel együtt vagy anélkül, lábakkal együtt vagy azok nélkül, valamint a kapcsolódó vágási melléktermékeivel és belsőségeivel együtt vagy ezek nélkül. Ha az egész levágott állatot fej nélkül hozzák be, azt az atlaszcsigolya mentén kell leválasztani. Ha lábak nélkül hozzák be, az első, ill. a hátsó lábtőízületnél kell azokat levágni; az „egész test” a levágott állat szügyi részét tartalmazza az összes csonttal, a hátrészt, a nyakat és a lapockát, több mint 10 pár bordával együtt.

Fél szarvasmarha: A test szimmetrikus kettévágásával keletkezik, az összes nyaki, háti, ágyéki és keresztcsigolya középpontján keresztül, valamint a szegycsont és az ülőfancsonti ízesülés középvonalán keresztül; a „féltest” tartalmazza a félbevágott állat elülső (szügyi) részét az összes csonttal, a hátrészt, a nyakat és a lapockát, több mint 10 bordával együtt. Az első nyolc vagy kilenc hátcsigolya apofízise rajta maradhat a bal vagy a jobb hasított fél állaton.

Egymást kiegészítő szarvasmarha-testnegyedek („kompenzált negyedek”): Olyan testdarabok, amelyek tartalmazzák az alábbiak valamelyikét:

• olyan elülső testnegyedek, amelyek tartalmazzák az összes csontot, a hátrészt, a nyakat és a lapockát, valamint a 10. bordánál vannak elvágva; vagy olyan hátulsó testnegyedek, amelyek tartalmazzák az összes csontot, a combot és a hátszínt, valamint a 3. bordánál vannak elvágva, vagy
• olyan elülső testnegyedek, amelyek tartalmazzák az összes csontot, a hátrészt, a nyakat és a lapockát, valamint az 5. bordánál vannak elvágva, és kapcsolódik hozzájuk a teljes ágyék és a mell; vagy olyan hátulsó testnegyedek, amelyek tartalmazzák az összes csontot, a combot és a hátszínt, valamint a 8. bordánál vannak elvágva.

„Bontatlan elülső testnegyedek”: A test elülső részét jelentik, amely az összes csontot tartalmazza, a tarját, a nyakat és a lapockát, valamint legalább négy, legfeljebb 10 pár bordát (az első négy pár bordának teljesnek kell lennie, a többit el lehet vágni) a puha hátszínnel együtt vagy anélkül.

„Bontott elülső testnegyedek”: A féltest elülső részét jelentik, amely az összes csontot tartalmazza, a tarját, a nyakat és a lapockát, valamint legalább négy, legfeljebb 10 pár bordát (az első négy pár bordának teljesnek kell lennie, a többit el lehet vágni) a puha hátszínnel együtt vagy anélkül.

„Bontatlan hátulsó testnegyedek”: A test hátulsó részét jelentik, amely az összes csontot tartalmazza, a combot és a hátszínt (bélszínt is), valamint legalább három pár teljes vagy részbordát, a lábszárral vagy anélkül, illetve a puha hátszínnel vagy anélkül.

„Bontott hátulsó testnegyedek”: A féltest hátulsó részét jelentik, amely az összes csontot tartalmazza, a combot és a hátszínt, ideértve a bélszínt is, valamint legalább három teljes vagy részbordát, a lábszárral vagy anélkül, illetve a puha hátszínnel vagy anélkül.

Az a) - g) pontokban említett termékek a gerincoszloppal együtt és anélkül is értendők. Az a) - g) pontokban a teljes vagy levágott bordák számának meghatározásánál csak azokat kell figyelembe venni, amelyek csatlakoznak a gerincoszlophoz. Ha a gerincoszlopot eltávolították, csak azokat a teljes vagy levágott bordákat kell figyelembe venni, amelyek egyébként közvetlenül csatlakoznak a gerincoszlophoz.

Az elülső és hátsó negyedrészek meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: a nyak és a nyaktő a nyak izmos része, a hét fél nyakcsigolyával együtt; a lapocka alatt a mellső lábak ízületeit értjük, beleértve a lapocka-, felkar-, sing- és orsócsontokat és az azokat körülvevő izmokat; a hátszín és vesepecsenye (sirloin) alatt kizárólag a hátszín és a vesepecsenye értendő (csontok és más részek nélkül); a fartő tartalmazhatja a dagadót is.

A 2. Árucsoportba tartozó termékek általános jellemzői

A 2. Árucsoportba az élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség tartozik. A friss hús, vágási melléktermék és a belsőség alatt értendő az is, ha a szállítás idejére ideiglenesen sózással tartósították. A hűtött hús, vágási melléktermék és a belsőség hőmérsékletét általában 0 °C körülire csökkentik, fagyasztás nélkül. A fagyasztás alatt a termék fagyáspontja alá való hűtését, teljes átfagyasztását kell érteni. A mélyhűtött húst és a részben vagy teljesen kiolvasztott húst fagyasztottként kell osztályozni. A „fagyasztott” kifejezés nem csak a frissen lefagyasztott húsokra vonatkozik, hanem az előzetesen enyhén szárított, majd lefagyasztott húsra is, amennyiben annak tényleges és tartós konzerválása alapvetően a fagyasztástól függ.

A hűtés és fagyasztás előtt a hús, vágási melléktermék és a belsőség lehet forrázva vagy hasonló módon kezelve, de nem főzve. A hűtött/fagyasztott hús, vágási melléktermék és a belsőség fehérjét bontó enzimekkel (pl. papainnal) porhanyósító eljáráson mehet keresztül vagy lehet kezelt, lehet továbbá vágva, szeletelve, aprítva (darálva) is. A húshoz, vágási melléktermékhez és a belsőséghez a megromlásának megakadályozására tartósítószereket, stabilizátorokat vagy antioxidánsokat adhatnak, lehet gyengén cukrozva vagy cukros vízzel meglocsolva is.

A csonttal kifejezés a valamennyi csontot sértetlenül tartalmazó húst, valamint azt a húst jelenti, amelyből néhány csontot vagy a csontok egy részét eltávolították (pl. csont nélküli és félig csont nélküli sonka). Ez a kifejezés nem foglalja magába azokat a termékeket, amelyekből a csontokat eltávolították és ezt követően visszahelyezték, így a továbbiakban nem kapcsolódik a hússzövetekhez. A csontos és a csont nélküli darabok megkülönböztetése során a porcok és az inak nem számítanak csontoknak.

A hasított állatot (tőkehúst) zsiradékkal vagy a húshoz tapadt zsiradékot a hús alkotórészeként kell osztályozni és nem zsiradékként. A húst, vágási mellékterméket és belsőséget akkor is ide kell osztályozni, ha légmentes csomagolásban vannak, illetve, ha módosított atmoszférikus (védőgázos) csomagolási (MAP) eljárással csomagolták. A MAP eljárás során a terméket körülvevő gázkeveréket megváltoztatják vagy összetételét beállítják (pl. az oxigéntartalom eltávolításával vagy csökkentésével és annak nitrogén vagy széndioxiddal történő helyettesítésével vagy ezen tartalom növelésével).

A 2. Árucsoportba például az alábbi hús, vágási melléktermék és belsőség nem osztályozható: a nyers, fűszerezett hús, amelyet a teljes felületén vagy belsejében fűszerrel kezeltek, a fűszerezés lehet szabad szemmel látható vagy ízlelés útján egyértelműen megállapítható (16. Árucsoport); olyan húsok, vágási melléktermékek és belsőségek, amelyeket bármilyen módon főztek (pároltak, gőzöltek, roston, zsírban vagy nyárson sütöttek) vagy a 2. Árucsoportban nem említett eljárással készítettek el, beleértve a csupán palacsintatésztával vagy zsemlemorzsával való beborítást, szarvasgombával vagy mással (pl. borssal és sóval) való ízesítést, valamint a májkrémet és pástétomot (1602 vámtarifaszám).

A 2. Árucsoportba tartozik az emberi fogyasztásra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség, még akkor is, ha pl. kutya- vagy macskaeledel előállítására hozták be.

Specifikus vámtarifaszámok és azok értelmezései

I. Húsok

• 0201 20 90 vámtarifaszámból: a háziasított szarvasmarha élelmezési célra szolgáló darabolt, csontos húsa, frissen vagy hűtve. E vámtarifaszám alá tartozik például: lapocka, comb, valamint a hátszín és vesepecsenye csonttal, az elülső és hátsó hasított fél állat csonttal, amely nem felel meg a „kompenzált” negyed, az elülső vagy a hátulsó testnegyed meghatározásának (pl. hasított fél állat olyan elülső részei, amelyek az összes vonatkozó csonttal együtt négynél kevesebb bordát tartalmaznak, amelyekből a nyak vagy a lapocka hiányzik, vagy amelyekből egy csontot, pl. az Atlasz-csontot eltávolították; a hasított fél állat olyan hátsó részei, amelyek az összes vonatkozó csonttal együtt csak háromnál kevesebb bordát tartalmaznak, vagy amelyekből a comb vagy a hátszín és a vesepecsenye hiányzik).
  • Kivéve: Egész és fél (0201 10 00 vámtarifaszám), Darabolt, csonttal, kompenzált negyedek (0201 20 20 vámtarifaszám), Darabolt, csonttal, bontatlan vagy bontott elülső testnegyed (0201 20 30 vámtarifaszám), Darabolt, csonttal, bontatlan vagy bontott hátulsó testnegyed, például: hátsó negyedrész vese vagy veseháj nélkül, dagadóval vagy anélkül (0201 20 50 vámtarifaszám). Ezek a felsorolt kivételek az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 31-38. sorai alapján tartoznak az 5%-os adómérték alá.
• 0201 30 00 vámtarifaszámból: a háziasított szarvasmarha élelmezési célra szolgáló friss vagy hűtött húsának minden olyan darabja, amelyből minden csontot eltávolítottak. E vámtarifaszám alá tartozik például: vesepecsenye szelet csont nélkül, comb csont nélkül, darált hús.
• 0202 20 90 vámtarifaszámból: a háziasított szarvasmarha élelmezési célra szolgáló darabolt, csontos, fagyasztott húsa. E vámtarifaszám alá tartozik például: lapocka, comb, valamint hátszín és vesepecsenye csonttal; az elülső és hátsó hasított fél állat (csonttal), amely nem felel meg a „kompenzált” negyed, az elülső vagy a hátulsó testnegyed meghatározásának.
• 0202 30 50 vámtarifaszámból: a háziasított szarvasmarha élelmezési célra szolgáló fagyasztott, csont nélküli lapocka és szegy húsa.
  • Lapocka: az elülső testnegyed háti részét jelenti, amely az oldallapockát tartalmazza, és amelyet olyan elülső testnegyedből nyertek, amely legalább 4, legfeljebb 10 bordát tartalmaz, valamint amelyet egyenesen vágtak el olyan vonal mentén, amely keresztülmegy az első borda és a szegycsont ízületén és addig a pontig tart, ahol a 10. bordára a rekesz ráhajlik.
  • Szegy: az elülső negyed alsó részét jelenti, amely tartalmazza a szegy mindkét részét (vékony szegy és szegykötés).
• 0202 30 90 vámtarifaszámból: a háziasított szarvasmarha élelmezési célra szolgáló húsa, fagyasztva, csont nélkül. E vámtarifaszám alá tartozik például: a comb csont nélkül, a vesepecsenye csont nélkül.
  • Kivéve: elülső negyedek, egyben vagy legfeljebb öt részre vágva, minden negyed külön csomagolva; „kompenzált” negyedek két részben, amelyből az egyik az elülső negyedet tartalmazza egyben, vagy legfeljebb öt darabra vágva, a másik pedig a hátulsó negyedet a bélszín nélkül, egy darabban (0202 30 10 vámtarifaszám).

II. Vágási melléktermékek és belsőségek

0206 vámtarifaszámból: a háziasított szarvasmarha élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva. A vágási melléktermékek és belsőségek az alábbiak szerint osztályozhatók:

• Elsősorban emberi fogyasztásra használt termékek (pl. fej és annak részei, beleértve a fület is, láb, farok, szív, nyelv, rekeszizom (koronahús), nagy cseplesz (hashártya rész), torok, csecsemőmirigy): Frissen, hűtve, fagyasztva a 02. Árucsoportba, ha azonban emberi fogyasztásra nem alkalmas, a 0511 vámtarifaszám alá kell osztályozni.
• Kizárólag gyógyszeripari termékek előállítására használt termékek (pl. epehólyag, mellékvesemirigy, méhlepény): Frissen, hűtve, fagyasztva a 0510 vámtarifaszám alá, szárítva a 3001 vámtarifaszám alá tartozik.
• Emberi fogyasztásra vagy gyógyszeripari termékek előállítására használt termékek (pl. máj, vese, tüdő, velő, hasnyálmirigy, lép, gerincvelő, petefészek, méh, here, tőgy, pajzsmirigy, hipofízismirigy):
  • A 0510 vámtarifaszám alá, ha gyógyszeripari termékekhez történő felhasználás céljára ideiglenesen tartósították (pl. glicerinben, acetonban, alkoholban, formaldehidben, nátrium borátban).
  • A 3001 vámtarifaszám alá, ha szárítva van.
  • A 2. Árucsoportba, ha emberi fogyasztásra alkalmas, de a 0511 vámtarifaszám alá, ha emberi fogyasztásra nem alkalmas.

Például a bőrt emberi fogyasztásra vagy más célokra (pl. bőrgyártás) használnak fel. Ha emberi fogyasztásra alkalmas, a 2. Árucsoportba, vagy ha nem alkalmas, általában a 0511 vámtarifaszám alá, vagy a 41. Árucsoportba kell besorolni.

Egyéb ÁFA szabályok és kivételek

Az Áfa tv. számos más termékre és szolgáltatásra is tartalmaz speciális szabályokat és kivételeket. Fontos megjegyezni, hogy nincs egységes áfakulcs megállapítás, és a törvényalkotó ezeken változtathat. Az oldalon szereplő adatok könyvelők által egyszerűsítettek, és tájékoztató jellegűek, bizonyítékként nem szolgálhatnak.

Például az új lakóingatlanok esetében átmeneti szabályozás van érvényben. A négyzetméterek számítását az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK rendelet) alapján kell elvégezni. Amennyiben a lakóingatlan megfelel az előírásoknak, akkor az általános forgalmi adó mértéke 5 százalék, ellenkező esetben (pl. a hasznos alapterület 400 m2 felett van), akkor az adó mértéke 27 százalék. Ez a szabály eredetileg 2022. december 31-éig lett volna igaz, de egy év közbeni Áfa törvény módosítás ezt a dátumot 2024. december 31-éig tolta ki. A legújabb változás szerint az 5 százalékos lakásáfa 2028. december 31-éig érvényes, amennyiben az építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2024. december 31-éig jogerőssé válik, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2024. december 31-éig bejelentik.

A tejtermékek (kivéve az anyatejet, továbbá a 3. számú melléklet I. rész 54. sorában felsoroltakat) és az egészségügyi oxigén (max. 10, ill. 20 liter űrtartalmú, 150, ill. 200 bar nyomású palackban) is eltérő szabályozás alá esik. Ezen felül a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet is befolyásolja az ÁFA szabályokat bizonyos esetekben.

A piaci hatások és a jövőbeli kilátások

Az ÁFA kulcsok változásai, különösen az élelmiszeriparban, jelentős hatással lehetnek a fogyasztói árakra és a termelők versenyképességére. Bár a marhahús ÁFA-jának csökkentése logikus lépés volt a piaci torzulások csökkentése érdekében, a fogyasztási szokások rövid távú átrendeződésénél nagyobb mértékű változásra nem számítanak. A hazai húsfogyasztásban a baromfi és sertés dominál, így a marhahús iránti kereslet növekedése várhatóan lassabb lesz.

A Portfolio Csoport AgroFood és AgroFuture konferenciáin a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák kedvezményes áron vehetnek részt, ahol az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai, valamint a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Ezek a rendezvények lehetőséget biztosítanak a piaci szereplők számára, hogy megvitassák az ÁFA változások és egyéb szabályozások hatásait, és közösen keressenek megoldásokat a felmerülő kihívásokra. A kormányzati intézkedések célja az értékesítésbiztonság növelése és a piaci kockázatok mérséklése, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak az élelmiszeripar stabilitásához és fejlődéséhez.

tags: #hasitott #marha #afa #tart