Hazánk élen jár a baromfitermelésben, és a magyarok nagy előszeretettel fogyasztják a csirkehúst. Évente fejenként 33 kilogramm baromfit eszünk, ami jócskán meghaladja az uniós átlagot. Ennek a mennyiségnek a kétharmada csirkehús, amelyet a fogyasztók a könnyű elkészíthetősége és az egészségessége miatt részesítenek előnyben. A világon 8600 madárfajt tartanak számon, de csak egy tucatra tehető azoknak a száma, amelyeket háziasított szárnyasoknak, összefoglaló néven baromfinak nevezünk. A FAO szerint a világ teljes háziállat-állományának több mint 60%-át szárnyasok teszik ki, és ez az arány évről évre növekszik. A magyar hústermelés felét is a baromfitenyésztés teszi ki, a szárnyasok tekinthetők a legközkedveltebb hazai állati fehérjeforrásnak. Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a különbség a tanyasi és a nagyüzemi brojlercsirke között, és az utóbbi tényleg hormonnal és antibiotikummal kezelt-e. Érdemes utánajárni ezeknek a kérdéseknek, hogy tisztán lássuk a hazai csirkehúsfogyasztás hátterét.
Brojlercsirke: Az intenzív hústermelés jellemzői
Brojlercsirkének nevezik azokat a fajtákat, amelyeket kifejezetten intenzív hústermelésre tenyésztettek, ezért alkalmasak nagyüzemi tartásra. A napjainkban legelterjedtebb brojlereket az 1960-as években kezdték el tenyészteni. A tipikus brojlerek jellegzetes fehér tollal és sárga csőrrel rendelkeznek. Fejlődésük elképesztően gyors, már 49-56 nap alatt el tudják érni a 2-2,5 kg-os vágási súlyt, amit a háznál tartott állatok csaknem 100 nap alatt közelítenek meg. A világ csirketermelésében általánosan elterjedt a brojler, és hazánk a brojlerek terén kiemelkedő helyet foglal el. Az elfogyasztott nagyüzemi csirke egy főre jutó mennyiségében a magyarok a 4. helyen állnak, csak az amerikaiak, a brazilok és az argentinok előznek meg bennünket.
Amikor valaki állatvédelmi okból utasítja el a csirkehúst, akkor ezt pont a brojlerek miatt teszi. Az intenzív tartási körülmények között ugyanis 1 négyzetméteren 60 csibét nevelnek, melyeknek csonkítják a csőrét. A felnőtt állatok helyzete sem sokkal jobb, belőlük 16-ot tartanak ugyanekkora területen. A gyors növekedést a precíz, ipari táplálás biztosítja. A szakemberek grammra pontosan tudják, hogy az állatok a kiosztott táplálékból naponta mennyit fogyasztanak. Speciális indítótáp-keverékekkel dolgoznak, és a modern technika eredményeként minden évszakban megfelelő körülményeket tudnak teremteni az állatok növekedéséhez. Mivel a szárnyasok alig mozognak és gyorsan növekednek, húsuk víztartalma is magasabb, az izomrostokban pedig bizonyos hibák is előfordulhatnak. A belőlük készült ételek íze a tapasztalatok szerint elmaradhat a szabadtartásos csirkéből vagy a biocsirkéből készültekétől.
Tévhitek és valóság: Hormonok és antibiotikumok a baromfitenyésztésben
Gyakran merül fel az a tévhit, hogy antibiotikumokat és hormonokat használnak a brojlercsirke tenyésztése során. Ezek használatának azonban a szigorú magyar szabályzások gátat szabnak. Fontos megjegyezni, hogy mivel ezek a szabályok országonként eltérhetnek, az importált húsokban van rá esély, hogy hormonnal és antibiotikummal kezelték a csirkéket. Dr. Csorba Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója, egy régebbi interjúban tisztázta a kérdést: „A baromfitenyésztésben és -tartásban soha nem használtak hormonokat, de ez meglévő tévhit. A baromfifélék tehát a hatékony tenyésztéstől és a jó minőségű takarmánytól növekednek, ami jelenleg nem tartalmazhat még állati eredetű fehérjét sem. Antibiotikumot a hazai baromfitartásban és -tenyésztésben megelőzési céllal egyáltalán nem, terápiás céllal is csak szigorú állatorvosi felügyelettel és komoly előírások betartása mellett lehet alkalmazni.”
Hazánkban az antibiotikum-használat rendkívül ritka, a baromfifélék esetében a betegségek megelőzésére vakcinázást, védőoltást alkalmaznak. Ennek anyagi oka is van, az antibiotikum ugyanis drága. Ha mégis szükségszerű a használata, akkor be kell tartani az alkalmazás szigorú szabályait, az alkalmazott készítményre vonatkozó meghatározott várakozási időt, aminek el kell telnie a kezelés után ahhoz, hogy a vágóüzem egyáltalán átvegye a baromfit. Mivel ezt az élelmiszer-biztonsági hatóság folyamatosan ellenőrzi is, az antibiotikum-maradványok jelenléte a baromfihúsban gyakorlatilag kizárt - fogalmazott a szakember. Ez garantálja a fogyasztók számára a biztonságos és egészséges hazai csirkehús elérhetőségét.
Szabadtartásos csirke: Hagyományos nevelés és kiváló minőség
A világ piacain kétféle csirke van jelen: a gyorsan növekedő, ipari tartásra fejlesztett brojler, és a szabadtartásos fajtacsoport, amely a hagyományos háztáji tartás mintáira épül. A szabadtartású csirke teljesen másfajta nevelésű, tartású és takarmányozású baromfi. Az Európai Unió szabályzata előírja, hogy konkrétan mit jelent a szabadtartás, milyen fajtacsoportoknál alkalmazható, egy állat számára hány négyzetméter szükséges, és milyen takarmányokat fogyaszthatnak.
4200 csirke évente szabadtartásban! 😍
A szabadtartás vagy ökotartás lényege, hogy a speciális feltételek között tartott csirkéknek ólanként egy hektár kifutót kell biztosítani, amelynek 30 százaléka fás, bokros rész. Az ól területe összesen nem lehet nagyobb 400 négyzetméternél, és úgynevezett „körbe ablakos"-nak kell lennie, azaz az oldalfelület 40 százalékának kell ablakból állnia. A szabadtartásos csirke takarmánya kizárólag gabonamagvakból állhat, amit kiegészíthetnek ásványi alkotóelemek, valamint szója. A takarmány nem tartalmazhat semmilyen hozamfokozót, mesterséges anyagot, antibiotikumot és állati fehérjét. Ezek az állatok - részben a fajtajelleg, részben a mozgás miatt - lassabban növekednek, de izmaik fejlettebbek, kevesebb vizet tartalmaznak, és teltebb az ízük. A vágási súlyt pedig kétszer annyi idő alatt, 80-82 nap nevelés után érik el. Az ára magasabb, de az íze miatt megéri szabadtartásos baromfit választani.
A különbség ára és értéke: Brojler vs. Tanyasi csirke
A szabadtartás nem olcsó a hosszabb nevelési idő, az összetettebb körülmények miatt. Ezt még fokozhatja, ha a táplálás bioterményekkel történik, amelyeknek egyrészt magasabb az áruk, másrészt több is kell belőlük egy állat felneveléséhez. A szabadtartás kétszer, míg a biotartás háromszor akkora költséggel valósítható meg, az intenzív körülmények között előállított baromfihoz képest. A magasabb ár ellenére itthon is egyre többen keresik a szabadtartásos baromfit, értékelve annak minden előnyét. A KSH adatai szerint évente fejenként 33 kilogramm baromfit eszünk, ami jócskán meghaladja az uniós átlagot, ennek a mennyiségnek a kétharmada csirkehús, amit a fogyasztók a könnyű elkészíthetősége és az egészségessége miatt részesítenek előnyben.
A Tanyasi csirke szülőpárjai falusi jellegűek, lassú növekedésük, valamint kiváló minőségű és kivételes ízű húsuk miatt kerülnek kiválasztásra. Tilos bármilyen növekedésserkentő szer és antibiotikum használata. Kitollasodás után a csirkék legkésőbb 42 napos életkorban kikerülnek a tágas utónevelő farmokra, friss levegőre a szabadba. Napközben fűvel borított területen tartózkodnak, ahol kedvükre csipegethetnek a füvek zöld hajtásaiból is. A Tanyasi csirke jól izmolt, rostos húsa kevés szabad vizet tartalmaz (16 %-kal kevesebb, mint az ipari csirke esetében), így ,,nem esik össze” felére a sütőben. A hosszú nevelési idő és a takarmány összetétele miatt fogyasztása sokkal magasabb élvezeti értéket nyújt. Íze felidézi bennünk a nagyanyáink udvarán kapirgáló csirke feledhetetlen zamatát. A Royal Tanyasi csirkék hagyományos, szabadtartásos körülmények között nőnek fel, egész élete során figyelmes gondoskodásban részesülnek. A hosszú 80 napos nevelési idő nemcsak a testformát határozza meg, hanem a hús érettségét, azaz a termék élvezeti értékét is. A baromfit természetes körülmények között, az állatok jó közérzetének tiszteletben tartása mellett nevelik, szabadon mozoghatnak és táplálkozhatnak a füves legelőkön.
A Remény Farm példája: Etikus és bio csirkehús
A Remény Farmon szabadtartású, etikus csirkehúst kínálnak. A náluk nevelt állatok nem láttak gyógyszereket, antibiotikumot, hormonokat, vegyszert és felesleges adalékanyagokat - mert ezekre biztosan nincs szüksége a szervezetünknek, és szerintük nekik sem. Ismerős lehet a helyzet, hogy a bolti hús főzéskor a felére megy össze a magas víztartalom miatt, ráadásul előfordul, hogy szétesik és alig van íze. Mindez azért, mert lélek nélküli, mennyiségorientált tartásból kerülnek a konyhába. A Remény Farmon minden csirke annyit kapirgál és annyit van a napon, amennyi jól esik neki, és tiszta táplálékot eszik, ezért „igazi tanyasi csirke” ízű és állagú húst adnak. 100% bio minősített takarmányt kapnak. Semmi GMO, vegyszer, antibiotikum, gyógyszer. Erre garanciát vállalnak. Sokan tudják, mit jelent sokszor a „bio”-nak mondott kapirgálós, vidéki csirke: kietlen tyúkudvaron GMO takarmányt (génmódosított szóját) kapó jószágok. A Remény Farmon ez nem így van.
Mindig friss zöld legelőn vannak (folyamatosan költöztetik őket), ami fontos a talaj védelme és építése miatt. A szarvasmarháikkal és gyümölcsfáikkal együtt egy rendszert alkotnak (regeneratív mezőgazdaság). Az összes csirkéjük lassú növekedésű, vörös tollazatú, háztáji fajta (nem fehér brojler csirkék), szabadtartású és etikus tartásmódból származik. 100% bio minősített takarmányt esznek, bio minősített legelőn. Húsa zsenge, nem „kőkemény” tyúkhús. A csibék az első naptól a Remény Farmon laknak, tehát vagy közvetlenül itt kelnek ki, vagy a kelés után azonnal hozzájuk kerülnek. A biztonságot adó ólakat néhány naponta új helyre költöztetik, hogy a csirkék folyamatosan friss zöldhöz, gyümölcsfákról lepotyogó gyümölcsökhöz és rovarokhoz jussanak. Tulajdonképpen így gondoskodnak az egészséges életmódjukról, mert a természetes táplálék mellett eleget mozognak, napoznak (és az is előfordul, hogy igazi csirkeként összevesznek egy-egy jó falaton, ami szintén jót tesz nekik). Az átláthatóság fontos: a Remény Farmon szívesen megmutatják az összes lépést egészen a csomagolásig, mit és hogyan csinálnak, miért tartják ezt így jobbnak, miért döntöttek így. Olyan minőségű friss csirkehúst tehet az asztalra, ami a sokcsillagos éttermekben sem kapható. Teljesen tiszta élelmiszert kínálnak, a legmagasabb minőségben.
A „Tanyasi csirke” márkanév és a hazai ellátás kérdése
A Master Good Kft. gondozásában márkanévként is megjelenik a Tanyasi csirke, amely szabadtartású állatokat jelöl. A Royal Tanyasi Rántani való csirke előállítása különleges nevelési, tartási és takarmányozási feltételeket igényel. Ahhoz, hogy ilyen alacsony vágott súlyú terméket kapjunk, lassú növekedésű speciális fajtákra van szükség. A rántanivaló csirke húsa elég érett ahhoz, hogy sütés után élvezhető legyen természetes íze, illata és omlóssága. Napjainkra az egészséges táplálkozás jelentősége felértékelődött. A csirkemell húsa ebben kifejezetten hangsúlyos szerepet tölt be, ugyanis a magas fehérje és alacsony zsírtartalom miatt szinte bármilyen reformétel elkészítésére alkalmas. Ki ne emlékezne a nagyszülei házában, vasárnap délben az asztalra kerülő ízletes aranysárgára kisütött rántott csirkecombokra és szárnyakra. A Royal Tanyasi csirke combjából és szárnyából készített ételek nem csak ízletesek, és egészségesek. A mai korszerű táplálkozásban hangsúlyos szerepet tölt be az alapanyagok összeválogatása, egészséges mivolta. Kifejezetten a háziasszonyok részére kedveskednek, a Színe java, és a Bőségtál csomag összeválogatásával. A Royal Tanyasi combfiléből kiváló gasztronómiai különlegességeket készíthetünk, mely a családi események igazi attrakciója lehet.
A berlini Humboldt Egyetem megvizsgálta, mi történne, ha az európai baromfitelepek extenzív termelésre állnának át. Azt az eredményt kapták, hogy 20%-kal, mintegy 2,5 millió tonnával csökkenne az EU csirke- és pulykahús-termelése. Ökológiai termelésre történő teljes átállás esetén még drasztikusabb, 50%-os lenne a visszaesés. Magyarország baromfiexportőr, tehát elvileg az átlagosnál magasabb hazai fogyasztást is 140-180%-ban képes lenne ellátni, de sajnos az orosz-ukrán háború itt is komoly befolyásoló tényező. Egyrészről az emelkedő energiaárak növelik a gazdaságok rezsiköltségét. Másrészről talán még problémásabb a takarmány. Hiába lehetnénk önfenntartóak az állatállományban, ha ehhez szükség van az ukrán és orosz gabonára, amelynek az ára már egyáltalán nem olcsó. Az egész csirke ideális választás azok számára, akik szeretik a sokoldalú felhasználhatóságot és a hagyományos ízeket. Az egész csirke kiválóan alkalmas sütőben sütéshez, levesekhez, pörköltekhez, vagy akár grillezéshez is. A húsban található kollagén jótékony hatással van az ízületekre és a bőrre is, valamint a tanyasi tartásból adódóan a hús minősége garantáltan magasabb.