Hekk és Tilapia: Melyik hal kerüljön az asztalra?

A halételek fogyasztása kiválóan beilleszthető az egészséges táplálkozásba, kedvező tápanyag-összetételük hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Azonban a széles választékban, a hazai édesvízi és a tengeri halak között eligazodni nem mindig egyszerű. Különösen igaz ez a népszerű hekk és az egyre inkább teret hódító tilapia esetében, melyek eltérő származásuk, ízük és elkészítési módjuk révén is különböznek egymástól. Cikkünkben részletesen összehasonlítjuk e két halfajtát, kitérve eredetükre, táplálkozási szempontjaikra és a fogyasztói döntések hátterére.

A hekk: Ismerős íz, távoli eredet

A hekk, vagy más néven csacsihal, évtizedek óta a magyar strandbüfék elmaradhatatlan kínálata. Sokan biztosra mennek, és idén is hekket rendelnek a tóparti büfékben, de valójában milyen hal is a hekk, és honnan érkezik az asztalunkra?

Mi is az a hekk?

Az örök téma: mi a franc az a hekk? Egyesek szerint létező halfaj, megint mások szerint ez csak egy gyűjtőnév, melyet a közönséges tengeri halakra alkalmaznak. Az igazság az, hogy ez egy tőkehal faj, melynek tudományos neve Merluccius merluccius (Linnaeus, 1758). Latin neve Merluccius merluccius és általában heringgel táplálkozik, vagyis ragadozó. Magyar nevét vélhetően az angol hake-ből kaphatta, hála a balatoni büféseknek. A tőkehalak családjába tartozik, de valójában a hekk egy tengeri csuka, aminek a háta és oldala szürke, a hasa pedig fehér-ezüstszürke. A szája a szeme alá húzódik, a fogai hosszúak és ragadozó voltát tekintve nagyon hegyesek. Átlagosan 40-60 cm nagyságúra megnövő hal. Teste hosszúkás, feje nagy, szájában félelmetes tűszerű fogak. A test színe a szürkésbarnától a szürkésfeketéig terjedhet. A szemei nagyok. Hosszú életű, akár elérheti a 20 éves kort is, ekkor már a test közel 1,5 m és a súlya 15 kg is lehet.

Életmód és élőhely

A hekk leginkább éjszaka közlekedik, nagy rajokban a felszín közeli nyílt vizeken, nappal 200-300 méteres mélységbe húzódik. A leggyakrabban a 70-400 méter mélységű vizekben érzi jól magát, de találkoztak már vele 1000 méter mélységben is. Szaporodása márciustól augusztusig tart elterjedési területtől függően. Apró szemű ikrája sok olajcseppet tartalmaz, ennek segítségével lebeg.

Hekk a magyar asztalon: Honnan jön és miért népszerű?

Hogy került ide kis hazánkba? Német pajtásainknak köszönhetjük elterjedését, ugyanis amikor a Balatont ellepték az NDK-s turisták, jött velük a tengeri halra való igény is. Mivel a hekk olcsó is volt, plusz könnyen beszerezhető, így hamar elterjedt. A másik ok, amiért a hekk beszivárgott az életünkbe, az a hetvenes évek keszeghiánya volt. Egyre kevesebbet fogtak ki, mire az ára az egekbe szökött. Ellenben a Seehecht, azaz angolul Hake, olcsó volt, így a balatoni halsütödék rákaptak és egykettőre népszerűvé tették az addig a magyarok számára ismeretlen tengeri halat.

Az európai hekket valójában Argentínában, Chilében, Peruban (Dél-Amerika) és Namíbiában vagy Dél-Afrikában halásszák, de nagyüzemben vadásznak rá a Dél-Atlanti óceán partja mentén a Földközi-tengeren, Észak-Skandináviában és Izlandon is. Sajnos már csak elvétve Európa vizeiből származik. Ennek egészen egyszerűen az az oka, hogy kifogták az összeset a környező vizekből.

A sütni való hekk fagyasztva, nagy tömbökben érkezik Argentínából és/vagy Chiléből, tehát egyértelmű, hogy milyen sok energiába kerül, míg az asztalunkra kerül. Argentína megközelítőleg 12 000 km-re van tőlünk, a szállítás során pedig végig hűteni kell, tehát el tudjuk képzelni, hogy ez mekkora környezetterhelést jelent.

A népszerűsége azóta is töretlen, mert nincs halszaga és alig van benne szálka. Éppen ezért a hekknek csak egyszerűen jobb a híre, makulátlan fehér húsa van és nincs szálka benne. De azt elfelejtjük, hogy honnan jön.

A hekk íze és elkészítése

A hekk húsának az íze egészen különleges, hiszen a helyes elkészítési módszer után tudja megmutatni, mire is képes igazán. Többféle elkészítési módszer eredménye többfajta íz és illat. Ez a „mi hekkünk”. Felfedezhetjük a ropogós sült burgonya illatát és ízét a ropogósra sült bőrében, a meleg vanília édes aromáját vagy a tejes, kissé citromos ízt is. A hús íze egyszerű elkészítési módszerrel tartalmas, de könnyű, selymes, mégis határozott. Különlegesebb elkészítési módszer után az íz aromás, jellegzetes, elegáns és pikáns. Kereskedelmi formája: Előhűtött, nyers filé, szelet, egész hal, gyorsfagyasztott filé, egész hal. Konyhatechnológia: Sütve sütőben, grillen, roston, serpenyőben, olajsütőben.

Nehézfémtartalom a hekkben

A Tudatos Vásárlók Egyesületének szakértői laboratóriumban vizsgálták 29, nálunk kapható (friss illetve fagyasztott) haltermékben levő négy nehézfém (higany, arzén, kadmium, ólom) koncentrációját. A hekk mintákban (5 db) jellemzően két-két nehézfém is kimutatható mértékben volt jelen, de még ezek is határérték ALATT maradtak. A hekkfélék jelentették a legtöbb gondot, és az utolsó helyezettek lettek a vizsgált termékek között. A vizsgált hekktermékek a Classic Gyorsfagyasztott Hekkfilé; Delforg Gyorsfagyasztott Argentín Hekktörzs; 7 tenger Gyorsfagyasztott Hekk; Almare Gyorsfagyasztott tengeri haltörzs (hekk); Auchan Hekktörzs, gyorsfagyasztott voltak. Fontos megjegyezni, hogy az összes hal nehézfémtartalma a határérték alatt maradt, számos esetben ezek koncentrációja még a kimutathatósági határértéket sem érte el. A vizsgált halak fogyasztása tehát nem jelent a nehézfémek terén egészségügyi kockázatot. Sajnos az már közismert, hogy vízben a halak húsában könnyebben felhalmozódnak a nehézfémek, egyéb mérgező anyagok, amik ránk nézve is veszélyesek lehetnek.

A Tilapia: Az édesvízi meglepetés

A tilapia, vagy nílusi tilapia, egyre népszerűbbé válik világszerte, és Magyarországon is megjelent a boltok polcain. De mit is érdemes tudni erről az édesvízi halról?

A Tilapia bemutatása

A Tilapia magyar neve Tilapia, angolul Nile Tilapia, latinul Oreochromis niloticus (Linnaeus, 1758). Maximális mért tömege 23,4 kg, átlagos tömege 3-4 kg. Maximális mért hossza 0,85 m, átlagos hossza 0,3-0,5 m. Környezete trópusi édesvízi, brakkvízi környezet. Előfordulása: Eredetileg Észak- és Közép-Afrika folyóinak vízrendszerében honos, de Afrika számos kisebb-nagyobb tavába is betelepítették.

A Tilapia íze és elkészítése

Az édesvízben élő tilapia igazi meglepetés volt a kóstolók számára. A kiolvasztott súlya több lett, mint amit a csomagon ígértek. A halszeletek vaskosak, jó tartásúak, illatuk szinte nincs. Halutálóknak jó választás lehet. Vajban körülbelül oldalanként 2 percig sütötték, mivel jóval vastagabbak voltak, mint a lepényhalak. A végeredmény itt is tökéletesen élvezhető volt, a megsütött szelet egyben maradt, villával kicsit kevésbé volt jól vágható, de nem kellett trancsírozni. A megsült hal jó állagú, van tartása, kicsit rágni kell, de nem volt rágós.

Fenntarthatóság és utaztatás

A fenntarthatósági (ASC, MSC, ökotermék) védjegyek megléte fontos szempont az értékelés során. Az értékelés során fontos szempont volt, hogy mennyit utazott a termék. A legmagasabb pontszámot a hazai tenyésztésű, illetve ökovédjeggyel rendelkező halak kapták - egyrészt mert ezek utaztak legkevesebbet, összességében pedig a legkevésbé szennyezett termékek között voltak.

Hazai édesvízi halak: Alternatívák a hekk és tilapia mellett

A Balatonon vagy más hazai vízparti nyaraláson a büfében gyakran csak hekket választhatunk, ha halat szeretnénk enni. Pedig a magyar vizekben is számos finom és egészséges halfajta él.

Milyen ehető halak élnek a vizeinkben?

A világon körülbelül 5000 édesvízi halfajta van, ebből 200 él Európa és nagyjából 50 a Balatonban. Például ponty, csuka, kárász, keszeg, fogas, garda, afrikai harcsa, busa, sügér és süllő is úszkál. A Tiszában szintén élnek süllők, no meg persze kecsegék, sügérek, menyhalak, csukák, harcsák, amurok, domolykók, küszök, kárászok, márnák és pontyok is. A Duna hazai szakaszán ki lehet fogni a kecsegén, pontyon és csukán kívül lesőharcsákat, rózsás márnákat, dévérkeszegeket, kárászokat, szivárványos ökléket, csapó sügéreket és fogasokat is. A Velencei tóban élnek pontyok, harcsák, süllők, csukák, amúrok, busák, sügérek, angolnák, dévérkeszegek, bodorkák, ezüstkárászok és compók is.

Honnan származnak az éttermek halai?

A törvények tiltják az ipari halászatot a hazai vizeken, így például a Balatonban és a Tiszán is, csak a horgászatot engedélyezik. A horgászok viszont nem adhatják el azt, amit kifognak, így a legtöbb vízparti vendéglőben felszolgált hal vagy halgazdaságból, vagy külföldről származik.

Büféje válogatja, de a keszeget például sok vendéglátós Romániából és Kazahsztánból veszi, ugyanis itthon szinte beszerezhetetlen, tenyészteni pedig nagyon nehéz, mert az ikráit megeszi a kárász. A fogas és süllő jellemzően Ukrajnából jön, a ponty és a harcsa pedig a hazai hal és tógazdaságokból.

A Hello hal kezdeményezés

Nem csak halazók működtetését, de különleges halételeivel az édesvízi halfogyasztás népszerűsítését tűzte ki célul a Hello hal. A Tisza-tó partján, Tiszaörvényben ez komolyan gondolják. Hello hal néven halfalatozó nyílt a kerékpárút mellett, az ártéri tanösvényhez vezető kikötő közelében. A kínálat ötféle tiszai halból készült: harcsa, süllő, keszeg, ponty, busa. Olyan - nem éppen szokványos - halételek közül választhattunk, mint halhamburger, halkolbász, halas wrap, de volt ismertebb fish&chips és halleves is. A halak mind filézettek, így nincs gond a szálkával, és gyereknek is nyugodt szívvel adhatjuk. Az ízvilág kellemes, az adag bőséges. A sörön kívül háziszörpöt is választhatunk az étel mellé. A Hello hal jelenleg három helyen működik az országban: Tiszaörvényen kívül Kecskeméten és Budapesten a Ráday utcában is népszerűsítik a hazai édesvízi halfogyasztást.

Nehézfémtartalom az édesvízi halakban

Az édesvizi halakban (ponty, pangasius, afrikai harcsa) volt a legkevesebb nehézfém a Tudatos Vásárlók Egyesületének vizsgálata szerint. Az összes hal nehézfémtartalma a határérték alatt maradt, számos esetben ezek koncentrációja még a kimutathatósági határértéket sem érte el. A vizsgált halak fogyasztása tehát nem jelent a nehézfémek terén egészségügyi kockázatot.

Egyéb halak és érdekességek

A hekk és a tilapia mellett számos más halfajta is elérhető és érdemes kipróbálni.

Az Escolar (Vajhal)

Magyar neve Escolar, Vajhal, olajhal, fehér tonhal, kígyómakréla. Angol neve Escolar, latin neve Lepidocybium flavobrunneum (Smith, 1843). Maximális mért tömeg: 45 kg, átlagos tömeg: 20-32 kg. Maximális mért hossz: 2,0 m, átlagos hossz: 1,5 m. Környezete sósvízi, 200-1100 méter mélységig. Előfordulása: trópusi és mérsékelt égövi tengerek, óceánok.

A Hoki (Blue Hake)

Az európai hekknek van egy távoli unokatestvére is, a neve hoki, azaz blue hake, és kizárólag Új-Zéland vizeiben él. Lehet, hogy Új-Zéland messze van, és lehet, hogy nem találkoztunk ezzel a hallal a halkereskedések hűtőpultjaiban, mégis jól ismerjük és szeretjük.

Fagyasztott haltermékek tesztje

Kipróbálták, melyik fagyasztott hal milyen, és találtak közöttük a szenzációstól a teljesen használhatatlanig mindent. A kiolvasztott halakat serpenyőben, vajon készítették, bármiféle extra faxni nélkül, éppen csak átsütve, nem kiszárítva.

• Hajszálvékony lepényhalszeletek: A kiolvasztás után is tökéletesen néztek ki, megmaradt a hal állaga, nem esett szét, nem mállott. Drága, de nagyon jól néz ki, jól bírta a fagyasztást. Vajban, oldalanként 40 másodperc alatt megsütve is igazi luxushalként viselkedik, a szelet egyben marad, de a villával a legkisebb erőfeszítés nélkül vágható, a szájban omlós.
• Pangasius szeletek: A kiolvasztott pangasius szeletek érdekes benyomást keltettek. Egyik oldaluk kifejezetten mállott, a hatalmas szeletek hátulja viszont mégis egyben tartotta őket nyersen. Kevésbé vonzó, mint az előző két versenyző, igaz, sokkal olcsóbb is. Ehhez képest megsütve teljesen jól viselkedik, a szelet nem mállik szét, és nem is töpörödik látványosan. Az illata tipikus menzai halszag, az íze így vajon, nem túlsütve elmegy.
• Pollock: Ezt a halat teljesen jól lehet használni halpogácsának (csak számoljanak úgy, hogy a tervezett súly háromszorosa fog kelleni). A felolvasztott halszeletek teljesen jól néznek ki, egészen addig a percig, amíg meg nem fogjuk őket, akkor ugyanis kiderül, ez valójában egy szivacs. Hiába vaskosak a szeletek, a felolvasztás után is annyi víz van bennük, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy bármit kezdjünk vele.
• Natúr halfilé: Csalódás volt, hogy a haldarabkák szétestek, na, meg az is, hogy már ránézésre látszott, hogy puffadnak a rengeteg víztől. Annyira visszataszító volt a vízben tocsogó hal látványa, hogy ezt csak a legmerészebbek kóstolták.

Különböző halak jellege

• Sovány halak: például amur, fehér busa, süllő, keszeg, fogas, tőkehal, lepényhal.
• Zsíros halak: például hering, lazac, makréla.
• Fehér húsú hal: például pisztráng, harcsa, fogassüllő, nyelvhal, angolna, tőkehal, csuka.
• Barna húsú hal: például tonhal, szardínia, makréla.
• Szálkás húsú halak: például ponty, keszeg, kárász, busa, balin, amur, csuka.
• Szálkamentes húsú halak: például kecsege, afrikai harcsa. A kecsegének például egyáltalán nincsen szálkája, viszont húsa igen markáns ízű, ezért a gyermekek nem biztos, hogy szívesen megeszik. Ellenben kiváló választás például az afrikai harcsa, melynek az íze kevésbé karakteres, ezért gyermekek körében is kedvelt. Elkészíthetőségének csak a kreativitásunk szabhat határt, hiszen kiváló sütve, roston sütve, grillezve, párolva, gőzölve, főzve egyaránt, és mindenféle fűszerezés jól illik hozzá. Különösen válogatós gyermekek esetén bevált ötlet, ha például egy vagdalt elkészítése során a felhasznált csirke- vagy pulykahúst fele mennyiségben afrikai harcsa filével helyettesítjük. Hasonlóan járhatunk el a különféle rakott és csőben sült ételek esetén, ahol a hagyományos receptúrában szereplő hús mennyiségének egy részét halra cseréljük ki.

A keszegről tudni érdemes

A szépen irdalt, ropogósra sült keszeg is könnyen ehető, de kevés hús van rajta, aki húsosabb halra vágyik, kérjen süllőt! Irdalás nélkül sütve a keszeg nagyon szálkás marad.

A pontyról tudni érdemes

Sajnos könnyű rosszul elkészíteni, és szokás a pontyot iszapos, zsíros, fáradt ízű halnak is titulálni, ami a táppal etetett, iszapban tartott példányokra sajnos igaz is. A pontyhalászlével, pontytöpörtyűvel, rántott pontyfilével, pontytatárral viszont jó választás lehet a büfékben.

A harcsáról tudni érdemes

Finom, kevésbé szálkás halfajta. Rántva, sütve, roston a szürke harcsa a legjobb, mert a húsa feszesebb. A cápaharcsa is jó választás, mert a húsa világos színű, enyhén olajos, puha, laza szerkezetű, szálkamentes és halszagtól is mentes.

A fogasról és süllőről tudni érdemes

Finom, fehér húsú hal, a gerinc kiemelése után szálkamentes, nem tolakodó a hal szaga, de erős hal íze nincs. A süllő és a fogas ugyanaz a halfaj, csak a kisebb példányokat süllőnek, a nagyobbakat - a nagyjából 1,5 kg felettieket - fogasnak nevezik.

A sügérről tudni érdemes

A fogashoz hasonlóan szintén fehér, lemezes húsa van. A rántott verzióján érdemes lehet kerülni és nem is igazán árulják, mert a sügér bőrét nehéz kezelni.

tags: #hekk #vagy #tilapia