A művészettörténet évszázadokon keresztül elsősorban az emberi alakok, a vallási jelenetek vagy a történelmi események dicsőítésére összpontosított. Mégis, a csendéletek, és különösen a gyümölcsöket ábrázoló kompozíciók, mélyebb betekintést engednek a művészek technikai tudásába, filozófiai nézeteibe és a mindennapi élet apró csodái iránti alázatukba. Kevésszer találkozunk olyan alkotással, ahol egy-egy gyümölcs kerülne rivaldafénybe, mégis ezek a művek gyakran a legmeghatározóbbak egy-egy korszak vagy alkotói pálya szempontjából.
Cézanne és a csendéletek bűvölete
Cézanne a csendéletek mestere volt, aki zsebpénzgyarapítás gyanánt előszeretettel festett csillogó almákat, szőrös barackokat és egyéb gyümölcsöket. Ezekbe viszont nem tanácsos beleharapni, ugyanis a vászon eszmei értéke több millió dollárra rúg. Cézanne számára a gyümölcs nem csupán táplálék volt, hanem egy geometriai kísérlet terepe, ahol a fény, az árnyék és a forma találkozása új dimenziókat nyitott meg a festészetben. Az ő almái nem csak gyümölcsök voltak, hanem a modern művészet alapkövei, amelyek a későbbi irányzatok, mint a kubizmus, előfutáraivá váltak.
Van Gogh és az arles-i étterem
Van Gogh, csakúgy mint elődei, csendéletei segítségével finomította a senki máséhoz nem hasonlítható kézjegyét. Ezt a képét egyébként még életében kiállították, az egyik arles-i étterem falain. A művész számára a gyümölcsök és a virágok a természet életerejét szimbolizálták, amelyet a vásznon élénk, vibráló ecsetvonásokkal örökített meg. Az a tény, hogy ezek a képek éttermek falait díszítették, rávilágít arra, hogy a művészetet Van Gogh nem egy elérhetetlen elefántcsonttoronyba, hanem a hétköznapi emberek életébe kívánta beemelni.
VAN GOGH: A Gyötört Zseni Aki Átalakította A Szenvedést Művészetté - Dokumentumfilm
Németalföldi idill és a mindennapok varázsa
A németalföldi reneszánszt ne úgy képzeljük el, mint az olaszt: da Vinci izmos férfijaival vagy Michelangelo égigérő szobraival. A németalföldi festészet sokkal inkább a belső terek intimitására és a hétköznapi élet apró mozzanatainak rögzítésére fókuszált. Hasonlónak képzeljük el de Hooch reakcióját is, aki egy idilli almapucolást jelenített meg anyja és lánya között. Ez a kép nem a nagy hősöket, hanem az otthon melegét, a családi kötődést és a gyümölcs tisztításának egyszerű, mégis szent pillanatát ragadja meg.
Az olasz "Photoshop-mester" és a Gyümölcskosár
Az olasz festőt portréi tették világhírűvé, ám nem a rejtélyes fényviszonyok vagy a textíliák tökéletes megkomponálása miatt. Nem véletlenül keresték a királyok is ezt a korabeli Photoshop-mestert. Különleges látásmódjának egyik legmarkánsabb példája a Gyümölcskosár, amit ha megfordítunk, egy emberi fejet kapunk. Ez a játékos, optikai illúziókra épülő ábrázolásmód nem csupán technikai bravúr, hanem egyfajta filozófiai állásfoglalás is az ember és a természet elválaszthatatlanságáról.
Warhol, a banán és a popkultúra
Warholról biztosan nem a csendéletek jutnak eszünkbe. Mégis, az egyik legismertebb képe egy banán - csak egy banán. A furcsa gyümölcs egy albumhoz tartozik, amit a The Rolling Stone magazin azóta beválasztott a világ legremekebbjei közé. És habár Warhol neve a producerek között szerepel, valójában kis beleszólása volt csak az album létrejöttebe - a borítót leszámítva. Ez a banán az ikonikus pop-art stílus egyik legtöbbet reprodukált szimbóluma lett, amely átmosta a határokat a magas művészet és a tömegtermelés között.
Frida Kahlo: Viva la Vida
A mexikói művész, Frida utolsó alkotása a Viva la Vida. A görögdinnyéket ábrázoló festmény nem csupán egy csendélet, hanem egy életigenlő kiáltvány. A vásznon a vörös gyümölcsök húsos, érett formái az élet mulandóságát és egyben a létezés intenzitását is tükrözik. Frida számára a festészet volt az egyetlen eszköz, amellyel fájdalmát és szenvedélyét egyaránt kifejezhette, a Viva la Vida pedig az utolsó, dacos üzenete a világnak.
Rousseau és a dzsungel gyümölcsei
Rousseau nem az a Rousseau, aki egy szék kíséretében legszívesebben kivonult volna egy erdőbe, hogy ott folytassa filozofikus elmélkedését. Ez a Rousseau pár évszázaddal később született és a posztimpresszionizmus egyik legkiválóbb képviselői közé került, bár ő is előszeretettel járt-kelt füvész- és állatkertekben. Így született a Majmok a dzsungelben c. A buja növényzet és a különleges, egzotikus gyümölcsök ábrázolása nála nem a valóság hű másolása, hanem egy álomszerű, naiv világ megteremtése, amelyben az ember és természet harmóniája uralkodik.
Picasso, Braque és a kenyér
Picasso és Georges Braque között szoros barátság alakult ki fiatal korukban. Olyannyira életre szóló pajtások lettek, hogy az alkotás perceit is megosztották egymással. Így született a Kenyér és gyümölcsöstányér is, amelyet Picasso egyik legremekebb alkotásának tartanak ezekből az évekből. A közös alkotói folyamat, a látásmódok cseréje és a kísérletezés vágya olyan műveket hozott létre, amelyek alapjaiban változtatták meg a festészetről alkotott elképzeléseinket.
VAN GOGH: A Gyötört Zseni Aki Átalakította A Szenvedést Művészetté - Dokumentumfilm
Manet és a magányos citrom
Ki gondolta volna, hogy egy magányos citrom is képes begurulni a művészettörténetbe? Ez a citrom nem csupán egy sárga, egzotikus gyümölcs egy tálcán: elődeivel és kortársaival szemben Manet úgy döntött, nem egy zsúfolt gyümölcsöstál megfestésével vesztegeti a drága idejét, hanem egyetlen citromon keresztül bizonyítja be tehetségét. Persze, ezt nem csak úgy, egyik napról a másikra alkotta meg, ugyanis állítólag több prototípusát is megfestette a képnek. Ez az alkotás a minimalizmus előhírnöke, ahol a kevesebb több elve érvényesül.
Az ember fia és a rejtélyes alma
Elérkeztünk az egyik legismertebb festményhez
tags: #hires #gyumolcsos #festmenyek