A természet és a kultúrtörténet számtalan ponton kapcsolódik össze, legyen szó a környezetünkben élő fákról, a téli csapadék kristályos szerkezetéről, vagy az emberiség szellemi fejlődését jelképező ősi szimbólumokról. Ezen témák közös metszete az a csodálat, amellyel a világ jelenségei felé fordulunk.
A fák szerepe és az Év Fája mozgalom
A 2010 óta minden évben megszervezett versennyel az Ökotárs Alapítvány a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története van, és amely szerepet játszik a körülötte élők életében. A vetélkedő ma talán aktuálisabb, mint valaha, hiszen az éghajlatváltozás fenyegető árnyékában a korábbinál is fontosabb a településeinket hűtő, árnyékoló fák megőrzése.
Idén 32 jelölt indult a versenyen, melyek közül a szakmai zsűri választott ki a 12 döntőst. Ezek közül a közönség online szavazással választotta ki kedvencét július 1. és október 1. között. A fákra összesen 12606 szavazat érkezett. A július óta tartó online szavazás végén 3887 szavazattal szerezte meg az Év Fája verseny első helyét a tatai angolkertben a Cseke-tó felett álló (fekvő) a platán „híd”.
A nyertes tatai platánfa 230-250 éves. Valószínűleg nem sokkal ültetése után megdőlt, így a földfelszínnel párhuzamosan növekedett. Kialakításakor a Cseke-tó partja nem volt kikövezve a jelenleg ismert módon, így a közvetlenül a tó partjára ültetett platánsor több példánya is megdőlt a laza szerkezetű, vizes talajon, de egyik sem feküdt fel a partfalra ilyen csodával határos módon. Szerencsére a platánokra jellemzően remekül alkalmazkodott a helyzethez és törzséből további statikai támasztó gyökereket növesztett. A tatai Angolkert egyik legjellegzetesebb fája, közkedvelt esküvői és szerelmes fotó készítő helyszín, de a Bikini zenekar egyik nagylemezének zenekari fotója is ezen a fán ülve készült. Egyfajta hidat képez a Cseke-tó vízfelszíne felett, a bátrabbakat egészen közel vezeti a víztükörhöz.
A zsűri döntése alapján a Lengyeli-legelő fái kapták a 2022-es Hős Fa címet. A legelő a Zala megyei Szentpéterúr és Pacsa települések határvidékén fekszik, és a benevezett matuzsálemi vadkörte- és tölgyfák az itt található gémeskutakkal, forrással, pásztorszoborral együtt a hely jelképei. Az idősebb fák még láthatták I. Ferenc Józsefet is, amint elkocsizott a közeli főúton. Az állattartás visszaszorulása után a legelő minimális háborítottságával a béke és a nyugalom szigetévé, a vadon élő állatok fontos bázisává, találkozási pontjává vált. Az idilli állapot fennmaradt egészen addig, amíg el nem döntötték, hogy a tervbe vett M76-os autóút nyomvonala ne az eredeti tervek szerint, a legelőt elkerülve, hanem épp annak közepén menjen. Ezzel a döntéssel nemcsak a fák és az élővilág járna rosszabbul, de a három szomszédos település lakossága is.
A különdíjas hársak a Pest megyei Dánszentmikós határában állnak. Egy elszánt és lelkes helyi csapat már korábban megtisztította elhanyagolt környezetüket, pihenő- és kirándulóhelyet hozott létre, faápolót fogadott megmentésükre. Az Év Fája egy speciális kezelést nyer, amit Börzsei Bence faápoló és csapata fog elvégezni. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa az OEE ajándékcsomagját kapta. Az Országos Erdészeti Egyesület már 1996-ban elindította az ugyanilyen néven futó Év Fája mozgalmat. Az Év Fája mozgalom nem egy konkrét fát, hanem egy-egy kevésbé ismert hazai fafajt ismertet meg a nagyközönséggel és az erdészeti szakmával. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskolai programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak a választott fafajjal. Az elmúlt időszakban mintegy 200 tanulmány és kiadvány jelent meg az év fáival kapcsolatban. 2021-ben az év fafaja a lisztes berkenye, melyről bővebb információt a www.azevfaja.hu honlapon olvashatnak.
A tudás fája: Szimbolikus gyökerek
A tudás fája az 1Móz 2,9-ben említett fa, amely az »élet fájával« együtt az Éden kertjének közepén állott. Teljesebb neve: »a jó és a rossz tudásának fája«. Az Éden kertjének egyetlen fája, melynek gyümölcséből nem volt szabad fogyasztania az első emberpárnak. A tiltáshoz kapcsolódott Istennek az a fenyegetése, hogy a tiltott fa gyümölcséből való evést halállal bünteti. Éva azonban nem tudott ellenállni a kígyó kísértésének, és a gyümölcs csábításának, evett belőle és adott Ádámnak is. Ezáltal Teremtőjének parancsa iránt engedetlenné vált. Megnyílt mindkettőjük szeme, észrevették, hogy mezítelenek, elrejtőztek mezítelenségük miatt. Az ember a jó és a rossz ismerője lett.
A hópehely mint természeti jelenség
A csapadék a levegő vízpára tartalmából kicsapódással keletkező folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz. A csapadék eső, jégeső, ónos eső, dér, hó stb. Ha a hűlő levegőben felhő vagy köd alakul ki, valamint a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, akkor a pára kiválik, látható lesz, csapadék keletkezik. Minden csapadék jégkristályból lesz, de hogy miként ér földet, az a felszín közelében lévő hőmérséklettől függ. Ha a felszín közelében lévő hőmérséklet fagypont közeli, akkor a csapadék hó formájában ér a földre. A hó hókristályokból áll, amelyek hatszögletű formát vesznek fel.
Azt mondják, nincs két egyforma hópehely. Wilson Bentley több mint 10 éve tanulmányozza a hópelyheket. Le is fotózta őket, de egyformát nem talált közöttük. A Bentley Múzeumban, Amerikában megtekinthetik az érdeklődők a hópelyhekről készült fotókiállítást. Mióta az ún. globális felmelegedés tanúi és elszenvedői vagyunk, azóta úgy látszik, mintha felborult volna az évszakok rendje. A mérsékelt égöv országaiban élők klasszikus értelemben a 4 évszak váltakozását szokták meg: tavasz, nyár, ősz, tél. Mindegyik évszakra sajátos hőmérséklet, csapadék jellemzőek.
Kreativitás és gasztronómia a tél jegyében
A hópehely a téli időszakban dekorációként sokféleképpen hasznosítható. A tél, a karácsony közeledtével egyszer csak azt vesszük észre, hogy a boltok kirakataiban a hópehelytől a csillagig, a színes, csillogó díszektől a szilveszteri szerpentinig láthatunk szebbnél szebb díszeket. Mi is felkészülhetünk, ráhangolódhatunk erre az időszakra, ha saját magunk készítünk díszeket. Ezek olcsóbbak is, mintha készen vásárolnánk meg. Ugyanakkor a kis- és nagygyermekes családokban, az iskolákban, óvodákban sokféle szabadidős, időkitöltő tevékenység épülhet a téli díszek elkészítésére.
A gasztronómiában is találkozhatunk a névvel: ha édesszájú, vagy csak egy kis kényeztetésre vágyik az ízlelőbimbójuk, látogassák meg a Hópehely cukrászdát Budapesten, a XIX. Kerületben, az Ady Endre út 97. szám alatt, nem messze a Fodrászati Múzeumtól. Ehetnek itt különleges olasz fagylaltot, melynek alapanyagai egy olasz fagylaltkészítő cégtől származnak, s a legnagyobb gondossággal készítik el a hűsítő nyalánkságot. A sütemények széles választékával várják az idelátogatókat.
Ha pedig otthoni sütésre vágynak, íme egy recept: egy tálba beleöntjük a lisztet, margarint, vaníliás cukrot és a tojásokat. Az élesztőt felfuttatjuk a langyos tejjel és a cukorral, majd a lisztes keverékhez adjuk. Jól összedolgozzuk a tésztát. A megkelt tésztát 4 egyenlő cipóra osztjuk. Az első cipóból 28 cm kört formázunk, majd áthelyezzük a tepsire. Megkenjük a Nutella 1/3-val. A második és a harmadik cipóval is ugyanígy járunk el. A tészta közepébe egy poharat helyezünk, csak idáig fogjuk bevágni a szeleteket (a közepe egyben marad). Az első szeletet kétszer megcsavarjuk jobb oldalra, majd a tőle balra levőt kétszer balra. Az így kapott 2 sodort rudat összeillesztjük. A további szeletekkel is hasonlóan járunk el. Sütés előtt megkenjük egy kevés tejjel a tetejét. Vigyázzunk, ha sütés közben nagyon pirul, takarjuk le félidőben. Kb. 1 óra alatt elkészül.