Az iskolai menzákon naponta keletkező ételmaradék, ami a gyerekeknek gyakran „nemszeretem fogás”, valójában életmentő kinccsé válhat a rászorulók számára. Különösen az elmúlt évek magas élelmiszerinflációja idején, amikor a kis költségvetésből működő háztartásokban az étkezési kiadások aránya növekedett, egyre nagyobb jelentősége van az élelmiszerpazarlás csökkentésének és a felesleges ételek hasznosításának.
Az Élelmiszerbank Szerepe és az Élelmiszermentés Innovatív Megoldásai
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület már két évtizede küzd az élelmiszerpazarlás ellen, ez idő alatt 288 millió adagnyi ételt mentett meg. Kezdetben főként áruházakból és gyártóktól gyűjtötték be a felesleges termékeket. Azonban Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója szerint az utóbbi években a kereskedőknél a pontosabb készlettervezés és a megmaradt termékek féláron történő értékesítése miatt egyre kevesebb felesleg marad meg.
Mozaik - „Maradék nélkül” - Utcatárlat az élelmiszerpazarlás ellen (2022-09-07) - HÍR TV
A készételek mentése azonban sokkal bonyolultabb eljárás, mint a csokimikulásoké, mivel nagyon komoly élelmiszerbiztonsági előírásoknak kell megfelelni. Szigorúan szabályozott például, hogy hányszor lehet újramelegíteni egy ételt, mielőtt kiosztják. A hagyományos módszerek szerint mindössze egy háromórás időablak áll rendelkezésre ahhoz, hogy például egy vendéglátóhelyről átvegyék, majd eljuttassák a meleg ételt a nélkülözőkhöz.
A Sokkoló Hűtők Forradalma
Az Élelmiszerbank a Nébih-hel közösen 2023-ban kidolgozott egy egyedülálló eljárást, amely forradalmasította a melegétel-mentést. A kulcs az úgynevezett sokkoló hűtők alkalmazása, amelyek nagyon rövid idő alatt hűtik biztonságos hőmérsékletűre (-5 Celsius fok alá) az ételt. Ez a technológia, amely egyébként az éttermekben is bevett gyakorlat, háromról 24, vagy akár 48 órára növeli az engedélyezett időablakot az étel begyűjtése és kiosztása között. Ez a módszer tette lehetővé, hogy az Élelmiszerbank állandó partnerévé válhasson olyan rendezvényközpontoknak, mint a Várkert Bazár vagy a Vigadó. Ez több mint 350 ezer adag ebédet jelent évente.
Fontos tudni, hogy minden esetben ki nem tálalt ételekről van szó, amelyek nem találkoztak a gyerekekkel vagy a vendégekkel. Ahogy a céges rendezvényeken is kizárólag azokat az ételeket gyűjtik be, amelyek ki sem kerültek a svédasztalra. Az Élelmiszerbank rendszere egyszerű, de nagyszerű: összeköti a felesleget „termelő” intézményeket és a hozzájuk közeli karitatív szervezeteket. Van, hogy a szomszédban működő tanodának viszik át a megmaradt ebédet, máshol egy fogyatékosokat segítő szervezethez kerül, de jut így ételhez hajléktalanközpont, családsegítő szolgálat és anyaotthon is.
Az Ételmentési Folyamat és a Felelősségvállalás
A gyakorlatban az ételmentés úgy néz ki, hogy a nap végén a konyhások bedobozolják a ki nem adott ételeket, majd beteszik az Élelmiszerbank által biztosított sokkoló hűtőbe. Az Élelmiszerbank koordinálja a kapcsolattartást, és biztosítja a speciális hűtőket és az ételdobozokat is. A folyamatos minőségbiztosítást is ők végzik, folyamatosan ellenőrizve az élelmiszerbiztonsági előírások betartását. Gondoskodnak arról is, hogy az intézmények munkatársai képzést kapjanak a különböző meleg ételek kezeléséből. Ami talán a legfontosabb, igyekeznek előteremteni mindehhez az anyagi forrást is. Az Élelmiszerbank arra törekszik, hogy egy-egy iskola csatlakozásakor találjon egy támogató céget az adott intézmény térségében, amely szívesen segítené az ételmentést.
Furcsán hangozhat, de az élelmiszermentés nemhogy plusz költséget nem jelent a közétkeztető cégeknek, de még spórol is nekik. Ennek oka, hogy az ételmaradék megsemmisítése - mivel veszélyes hulladéknak minősül - kifejezetten költséges. Ezért is fogadják sok helyen örömmel az ételmentő programot, és persze azért, mert mindenhol emberek dolgoznak, akik közül sokan szomorúan látják az értelmetlen ételpazarlást. Sajnos ennek ellenére sem mindenki nyitott a kezdeményezésre. Nagygyörgy András szerint több évtizedes beidegződéseket kell legyőzni és sok tévhitet eloszlatni. A meleg ételek karitatív célú hasznosításáról szóló jogszabályok hosszú éveken át ellentmondásosak voltak. Az Élelmiszerbankkal való együttműködésben azonban minden felelősséget ők vállalnak. Azaz nemcsak a megsemmisítés terhét és költségét, hanem a felelősséget is leveszik az intézményekről. Nekik mindössze annyi a dolguk, hogy bedobozolják és elhelyezzék a hűtőben a megmaradt ételt. Nagygyörgy András elárulta, hogy nem tudnak ilyen formában működő, ennyire összehangolt és kiterjedt melegétel-mentési rendszerről Európában, ezt tényleg ők dolgozták ki és indították el. Olyannyira, hogy több hozzájuk hasonló külföldi szervezet is megkereste őket, hogy megismerjék a folyamatot és megnézzék, hogyan tudják átültetni ezt a modellt a saját gyakorlatukba. A programhoz bárki csatlakozhat, az Élelmiszerbank várja iskolák, de még inkább közétkeztetők és önkormányzatok jelentkezését.
Az ÉSZ GSZ Elkötelezettsége az Élelmiszerpazarlás Csökkentése Iránt
Az Étkeztetési Szolgáltató Gazdasági Szervezet (ÉSZ GSZ) elkötelezetten dolgozik az élelmiszerpazarlás csökkentésén, valamint a fenntartható étkezési gyakorlatok bevezetésén, amelyekkel a környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás előmozdítását célozza meg. Az ételmentési program során az ÉSZ GSZ konyháin az ebédeltetés végén megmaradt, de még ki nem tálalt, fogyasztásra alkalmas ételeket csomagolják, sokkolva hűtik, és másnap elszállítják a rászorulóknak. A megvalósítás kulcsa egyrészt az ÉSZ GSZ élelmiszerbiztonsági rendszere, amely szigorúan felügyelt és teljes egészében nyomon követhető, másrészt az Élelmiszerbank szakemberei, akik a sokkoló technológia biztosítása mellett - szervezett keretek között - valósítják meg az adományozást. A pilot program 2023 májusban egy iskolai tesztkonyhán indult, ugyanebben az évben szeptembertől az ételmentés már 5 konyhán tudott megvalósulni. Ennek eredményeképpen a 2023/2024-es tanítási évben több, mint 18 000 kg étel került megmentésre. Az ÉSZ GSZ célja az, hogy a következő években tovább bővítse ételmentési kezdeményezéseit, valamint ösztönözze az étkeztetésben dolgozókat és a közétkeztetési intézményekben étkezőket a tudatosabb élelmiszerfogyasztásra.
A Nébih Maradék Nélkül Programja és a Gyermekek Szemléletformálása
Mozaik - „Maradék nélkül” - Utcatárlat az élelmiszerpazarlás ellen (2022-09-07) - HÍR TV
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja az általános iskolások szemléletformálását is kiemelten kezeli az élelmiszerpazarlás megelőzése érdekében. A 2016-ban indult program célja a háztartások élelmiszerpazarlásának megelőzése, az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése. A program alapja az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek által összeállított, ismeretterjesztő kiadvány, amely gyerekek számára is könnyen értelmezhető módon mutatja be az élelmiszerpazarlás problémakörét, valamint olyan megoldásokat sorakoztat fel, amelyeket alkalmazva a tanulók is csökkenteni tudják az élelmiszerpazarlás mértékét a saját háztartásukban. Szakos Dávid, a Maradék nélkül program munkatársa egy előadásáról beszámolva kiemelte, hogy a gyerekek nagyon nyitottak és fogékonyak a témára, és már egészen fiatalon megérthetik a pazarlás súlyát és a tudatos fogyasztás fontosságát. Egy kisfiú például az előadás hatására megfogadta, hogy biztosan nem dob ki többé élelmiszert, még egy néhány harapás után maradt almát sem. A program iránt érdeklődő iskolák figyelmébe ajánlották az online kvíz versenyüket is.
Jó Gyakorlatok az Iskolai Élelmiszerpazarlás Csökkentésére
Cikkünkben olyan, a mindennapi iskolai életbe könnyedén beilleszthető jó gyakorlatokat gyűjtöttünk össze, amelyekkel játékosan formálhatjuk a diákok gondolkodását az élelmiszerpazarlás témájában.
Diákok Aktív Bevonása és Interaktív Tanulás
Az első és legfontosabb lépés a diákok aktív bevonása. A témával kapcsolatos beszélgetések és projektfeladatok segítenek, hogy a diákok személyesen is kapcsolatba kerüljenek az élelmiszerpazarlás problémájával. A közös diskurzusok lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók megosszák saját véleményüket, kérdéseket tegyenek fel, és együtt találják ki a megoldásokat. A kreatív feladatok, mint a poszterek vagy plakátok készítése, lehetőséget adnak a diákoknak arra, hogy vizuálisan dolgozzák fel a tanultakat.
Az iskolai szemléletformálás keretében akár egy interaktív, élményalapú tantermi programot is megvalósíthatunk „Élelmiszeréletút” címmel. Ilyenkor a tantermet vagy a tornatermet egy izgalmas útvonallá alakítjuk, amely végigvezeti a diákokat az élelmiszer útján: a termőföldtől egészen addig, amíg hulladékká válik. Az út különböző állomásain játékos, ugyanakkor ismeretterjesztő feladatok várják őket - például terményeket ismernek fel, elolvassák egy paradicsom „naplóját” a kerttől a tányérig, vagy kiszámolhatják, mennyi vízre és energiára van szükség egyetlen szelet kenyér előállításához. A honlapunkon elérhető kiadványok, prezentációk és videók hasznos anyagként szolgálhatnak a téma színes és élményszerű feldolgozásához.
Hulladéknapló Vezetése és Élelmiszerhulladék Mérés
A diákok nap végén átgondolhatják, mi maradt meg az étkezéseikből, mit dobtak ki - és miért történt ez. Hulladéknapló vezetése során konkrét adatokat is gyűjthetnek, ezt akár több héten keresztül is mérhetik, melyet később egy osztályfőnöki vagy matematika óra keretében közösen értékelhetnek. A személyes tapasztalatok mindennél többet érnek a tanulás során, ezért is buzdítjuk az iskolai csoportokat, ha van lehetőségük, végezzenek élelmiszerhulladék mérést osztályukban.
Praktikus Megoldások és Kihívások
A hűtőtáska használata az iskolában praktikus és tudatos megoldás, amely segít megelőzni az élelmiszerromlást és az ebből fakadó pazarlást. A gyerekek rendkívül lelkesednek a kihívásokért, és egy izgalmas feladat könnyedén motiválhatja őket, hogy jobban odafigyeljenek a fenntarthatóságra. Egy „nulla hulladék nap” kihívás tökéletes lehetőség arra, hogy a diákokat aktívan bevonjuk az élelmiszerpazarlás csökkentésébe. Ez a nap arra ösztönözheti őket, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy elkerüljék a felesleges hulladékot, akár az étkezéseknél, akár az iskolai tevékenységek során. A kihívás nemcsak a tanulásról szól, hanem arról is, hogy a gyerekek kreatívan gondolkodjanak a megoldásokon, és valódi változást érjenek el. Minden osztály vagy csoport állítson össze egy-egy receptet olyan hozzávalókból, amelyek maradéknak számítanak (pl. száraz kenyér, főtt rizs, túlérett banán).
Kreatív Pályázatok és Komposztálás
Minden évben több alkalommal hirdetnek kreatív pályázatokat az iskolások számára. 2025-ben meseíró pályázattal készültek az általános és középiskolások számára, amelynek jelentkezési határideje június 1. A szakmai zsűri és a közönség által kiválasztott nyertesek mellett a legaktívabb iskolát is díjazásban részesítik.
Mozaik - „Maradék nélkül” - Utcatárlat az élelmiszerpazarlás ellen (2022-09-07) - HÍR TV
Egyre több iskola használ beltéri vagy kültéri komposztáló rendszert, ahol a biohulladékot - például almacsutkát, zöldségmaradékot - külön lehet gyűjteni. A hulladékot külön gyűjtve, komposztálva értékes tápanyaggá alakíthatjuk, amely később felhasználható az iskolakertben. A beltéri komposztálás egyik formája a gilisztakomposztáló, így azok az osztályok, akik kis helyen tudják csak megoldani a komposztálást is csatlakozhatnak ehhez. A Nébih Oktatási Program és a Maradék nélkül rendszeresen hirdet pályázatokat és vetélkedőket.
A Tudatos Vásárlók Egyesületének "Turn the Tables" Projektje
A Tudatos Vásárlók Egyesületénél cél, hogy az asztalra fenntartható forrásból származó élelmiszer kerüljön, minél kevesebb élelmiszerhulladékot termelve. A „Turn the Tables” projekt fókuszában a közétkeztetés áll, eseményeket és rendezvényeket szerveznek, helyi fenntartható projekteket népszerűsítenek. A „Turn the Tables” projektet az Európai Unió DEAR Programjának pénzügyi támogatásával valósítják meg.
Változások a Hulladékgazdálkodásban
- július 1-jét követően az eddigi megosztott önkormányzati és állami hulladékgazdálkodási közfeladatok helyett az előbbi megszűnésével egy centralizált hulladékgazdálkodási rendszer jön létre, melyben az állam hulladékgazdálkodási közfeladata a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységre terjed ki. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére koncessziós szerződéssel 2023. július 1-től a MOHU Zrt.-nek adta át. Ezzel összefüggésben változások lesznek a hulladékudvarok igénybevételének szabályiban is. Az intézményi beszállítások kizárólag előre egyeztetett időpontban történhetnek, hétköznapokon 09:00-15:00 óra között. Példaként említhetők a Tatabánya Dubnik völgyi hulladékudvar, a Budakalász hulladékudvar és az Esztergomi Hulladékudvar. A hulladékürítést körültekintően kell végezni!