A naptári év bizonyos napjaihoz kötődő szokások és hiedelmek számos ősi elemet tartalmaznak. Ezek a hagyományok arra szolgáltak, hogy a gonosz, rossz szellemeket elűzzék, a termékenység szellemét felébresszék. A népszokások egyszerre illemtan, erkölcsi kódex, íratlan törvény, művészet, költészet, színjátszás, mítosz és mágia. Legfontosabb eszközei a tűz, a víz és a zöld ág, módjai pedig a tűzugrás, a vízben való mosdás vagy vízzel locsolás, a zöld ággal díszítés és a májusfaállítás.
Az évkezdés és a tél sötét hatalmai
Január a fergeteg hava, a népi megfigyelések szerint a hónap első napja, kiskarácsony napja, tele van babonával. A Muravidéken úgy tartották, ha ezen a napon hideg van, éjfélkor megszólalnak az állatok. A disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét; a szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele a lencse, amelyet első étkezésként kell enni, hogy az év során soha ne ürüljön ki a pénztárcánk.
Január 22-e, Vince napja, a szőlősgazdák védőszentjének ünnepe. A népi megfigyelések szerint olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” Vincét ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját.
Tavaszvárás és az újjászületés ünnepköre
Március a kikelet hava. „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!” - tartja a néphagyomány. A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja, ekkor érkeznek a fecskék. Benedek napja a tavasz első hivatalos napja, ünnepén a Nap erőre kap, megkezdi diadalútját.
Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából, az első harangszóra pedig szokás volt megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon. Húsvét hétfője, a vízbevető, vízbehányó hétfő, a locsolás napja, ami a lányok és asszonyok tisztulását jelképezte.
Húsvéti szokások és hagyományok
Május: Az ígéret és a közösségi rítusok ideje
Május hónap az antik világban Maia istennőnek volt szentelve. Flórián napján a Muravidéken nem asszony, hanem férfi rak tüzet, hogy a házat megvédje. Orbán napja a fagyosszentek közé tartozik, akitől a szőlőtermelő falvak védelmet és bő termést vártak. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink; a pünkösdi zarándoklat kiemelt vallási esemény, a Dunántúlon pedig a kislányok pünkösdi királyné járása napjainkig élő szokás.
Nyári napforduló és a Szent Iván-i tűzgyújtás
Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. Szent Iván napja a fény ünnepe, a nyári napfordulótól csupán 3 nap választja el. Az ünnep fénypontja a tűzugrás volt, melynek tisztító, gyógyító és termékenyítő hatást tulajdonítottak. A népi tapasztalatok szerint a június sok veszélyt rejteget, különösen a Medárd-napi jövendölés révén, miszerint ha e napon esik az eső, 40 napig esni fog.
Aratás, hálaadás és az ősz kezdete
Péter-Pál napja valamikor dologtiltó nap volt, ez az aratás kezdő időszaka. A magyar és nyugati hagyomány szerint a déli harangszó az 1456-os nándorfehérvári győzelemre emlékeztet. Augusztus 20-a Mária Terézia rendelkezése óta államalapító királyunk ünnepe. November 11-én, Szent Márton napján a cselédek megkapták évi bérüket és egy libát, mert a szárnyasok hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E nap a mezőgazdasági év vége, a téli pihenő időszak kezdete.
A naptári év vége, a decemberi ünnepkör, a várakozásról és a fény visszatéréséről szól. A Luca napjától a karácsonyi szentestéig tartó időszak tele van termésjósló és védelmező praktikákkal, amelyek biztosítják, hogy a család átvészelje a telet és bőséggel kezdhesse meg az új esztendőt.
tags: #husos #napok #a #nephagyomany #szerint