IBS Betegek Diétája: Átfogó Útmutató az Irritábilis Bél Szindróma Kezeléséhez

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség, amelyet hasi fájdalom, puffadás és a székelési szokások megváltozása - hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása - jellemez. Bár szervi elváltozás nem mutatható ki a háttérben, a tünetek jelentősen rontják az életminőséget, és a lakosság 10-20 százaléka tartósan szenved e tünetegyüttesben. Az IBS a vastagbél működésének zavara, amely világszerte emberek millióit érinti. Mivel az IBS pontos oka még nem ismert, és a tünetek személyenként nagyban eltérhetnek, a kezelés egyik legfontosabb alappillére a megfelelő étrend kialakítása. Sokan bizonytalanok abban, hogy mit ehetnek és mit kellene kerülniük, ha IBS-sel élnek.

Az étrend szerepe kulcsfontosságú, hiszen bizonyos élelmiszerek kiválthatják vagy súlyosbíthatják a tüneteket, míg mások segíthetnek enyhíteni azokat. Az IBS a bél-agy tengely zavarával járó, krónikus emésztőrendszeri probléma, ami sok ember életét megnehezíti. A legújabb kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy egy emésztőenzimnek, a szerinproteáznak a feleslege együtt jár a bélmiliő felborult egyensúlyával. Az IBS diéta célja a tüneteket kiváltó élelmiszerek azonosítása és elkerülése, miközben biztosítja a szervezet számára szükséges tápanyagokat. A megfelelően kialakított diéta nemcsak a kellemetlenségek enyhítésében segíthet, hanem abban is, hogy az érintettek újra teljes életet élhessenek, megszabadulva az állandó bizonytalanság és fájdalom érzésétől.

A Diagnózis és az IBS Előfordulása

A pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen a szakorvosi, gasztroenterológiai kivizsgálás, hogy más, hasonló tünetekkel járó betegségeket (például gyulladásos bélbetegségek, cöliákia) ki lehessen zárni. Az IBS olyan gyomor- és bélrendszeri betegség, amelynek tünetei (fájdalom, puffadás, hasi diszkomfort) szervi elváltozások nélkül jelentkeznek. Jellemző, hogy a hasi panaszok az elmúlt 12 hónapban legalább 12 héten keresztül fennálltak, nem feltétlenül egymás után megjelenve, és az alábbi három közül legalább kettő jelen volt: a székletürítés a panaszok javulását eredményezi, a panaszok megjelenésekor megváltozik a székelési gyakoriság, a panaszok megjelenésekor megváltozik a széklet minősége.

Világszerte egyre több embernél diagnosztizálják, különösen a fiatal felnőttek körében. Magyarországon gyakorlatilag népbetegség, a lakosság 15-20 százaléka ebben szenved. Valamivel több nő, mint férfi szenved az ún. IBS-ben, amelyet funkcionális bélpanaszként is emlegetnek.

Az IBS Okai és Kiváltó Tényezői

Bár az IBS pontos oka nem ismert, az biztos, hogy a bélflóra állapota, a pszichés tényezők és az étkezési szokások nagy hatással vannak a tünetek erősségére. Az IBS okait egyelőre nem sikerült egyértelműen tisztázni. A szervi, pszichés és szociális tényezők nyilvánvalóan együttesen váltják ki a panaszokat. Sok páciens arról számol be, hogy stressz hatására rosszabbodik az állapota. Olykor bakteriális vagy vírusos gyomor-bél fertőzés, például utazási hasmenés képes kiváltani a betegséget. A bélflóra sok esetben károsodott.

Okunk van feltételezni, hogy bizonyos élelmiszerekkel szemben intolerancia válthatja ki, vagy legalábbis súlyosbíthatja a tüneteket. Idetartozik a tejcukorral és/vagy a gyümölcscukorral szembeni intolerancia. Az élelmiszer-allergia, a hisztaminérzékenység vagy a gabonafélékben található gluténnel szembeni érzékenység is szóba jöhet. Utóbbi súlyosabb esete cöliákia néven ismert veleszületett betegség. Gyakran felmerül a glutén is a kerülendő táplálékösszetevők között, de fontos jelezni, hogy az IBS esetén fellépő gluténintolerancia (-érzékenység) nem azonos a cöliákiával (Gluten sensitivity without overt celiac disease), és nem tisztázott egyértelműen a kapcsolata az IBS-sel.

Az IBS Diéta Általános Elvei

Az IBS diéta nem egységes sablon, hanem egyéni érzékenységekhez igazított táplálkozási terv. Minden IBS-es betegnek javasolt dietetikai tanácsadáson részt vennie, mivel az étrend személyre szabása elengedhetetlen a hatékony tünetkezeléshez. Az IBS diétája során általános szabályok nem állíthatók fel, az étrend az egyéni tolerancia alapján kerül kialakításra. Minden olyan táplálékot kerülnie kell a betegnek, ami biztosan panaszt okoz, azonban a feleslegesen szigorú diéta semmiképpen sem célravezető, mint ahogy a túlzottan megengedő sem.

A fogyasztható és kerülendő táplálékok megállapítása nem egyszerű, így meghatározásuk mindenféleképpen dietetikus segítségével történik, aki a beteg által vezetett táplálkozási napló és a táplálkozási anamnézis, valamint az orvosi eredmények ismeretében segít összeállítani az egyénileg javasolt étrendet.

Étkezési Napló Vezetése

A táplálkozási napló vezetése rendkívül fontos lépés az IBS diéta során. Ebben aprólékosan felírjuk, mikor, milyen helyzetben és milyen élelmiszerek elfogyasztását követően jelentkeztek a panaszok. Ehhez türelem is kell, mivel az intoleranciát kiváltó élelmiszer megállapítása valóságos detektívmunka. Ez a módszer elősegíti abban, hogy megismerje azt, hogy melyik élelmiszer milyen reakciót vált ki a szervezetéből, melynek tükrében, a későbbiekben egészségesebb táplálkozást folytathat.

Rendszeres Étkezés és Adagok

Egyen naponta többször, kisebb adagokat. Ez különösen fontos székrekedés esetén. Ne terheld meg a bélrendszered nagy mennyiségű étellel - inkább egyél napi 4-5 alkalommal kisebb adagokat, rendszeres időpontokban. Sokan képesek elkerülni a túlzott telítettségérzetet, ha egyszerre keveset, inkább több kis adagot fogyasztanak a nap folyamán. Mások jobban boldogulnak, ha naponta háromszor étkeznek.

Folyadékbevitel

Megfelelő folyadékbevitel szükséges a rostok kedvező hatásához (ha túl kevés folyadékot viszel be, ellentétes hatást érsz el!), ezért mindig igyál elegendő vizet vagy natúr teát - pl. borsmentát, a nap folyamán legalább 1,5-2 litert, egyenletesen elosztva. Az első és legfontosabb tanács: igyál eleget! Legalább napi 2-2,5 liter víz segít a megfelelő emésztés fenntartásában. Kerüld a szénsavas, cukros, koffeintartalmú italokat, mert ezek fokozhatják a panaszokat.

Rostbevitel az IBS Diétában: Oldható és Oldhatatlan Rostok

A rostok szerepe kulcsfontosságú az IBS diétában, de nem mindegy, milyen típusú rostot és milyen mennyiségben fogyasztunk. A kutatóknak hála mára azt is tudjuk, hogy pontosan mely rostok segítenek az IBS tünetein és melyeket kell elkerülni.

Oldható Rostok

A vízben oldódó rostok vízben oldódva gélszerű anyagot képeznek, amely lassítja az emésztést. Ez segíthet a hasmenéses tünetek enyhítésében, és a széklet állagának javításával a székrekedésen is segíthet. Az oldható rostok fogyasztása általában javasolt az IBS általános tüneteinek és a hasi fájdalomnak az enyhítésére.

Jó forrásai:

• Zab, árpa, psyllium (útifűmaghéj)
• Sárgarépa, alma, citrusfélék
• Pektin (zöldség, gyümölcs, kiemelten: alma, sárgarépa, citrusfélék, ribizli, cékla, maracuja, paradicsom)
• Guargumi

A vízben oldódó rostok közül kiemelt szerepe van az útifű maghéjnak és a guarguminak, melyeket a kutatók a korpafélékkel szemben (pl. teljes kiőrlésű búzatermékek) vizsgáltak, nagyon jó eredményekkel. Ezek a rostok enyhítették a kellemetlen tüneteket és jól tolerálhatóak.

Oldhatatlan Rostok

Az oldhatatlan rostok nem oldódnak vízben, és növelik a széklet tömegét, serkentve a bélmozgást. Bár ez hasznos lehet a székrekedés megelőzésében, sok IBS-es betegnél súlyosbíthatják a puffadást, a gázképződést és a hasi fájdalmat.

Kerülendő forrásai (vagy csak mértékkel):

• Búzakorpa, teljes kiőrlésű gabonák (pl. teljes kiőrlésű búza, rozs)
• Diófélék és egyéb növények héja, főleg, ami keményebb, pl. borsó.

Rostbevitelre vonatkozó tanácsok IBS esetén

• Teljes kiőrlésű kenyér helyett: Cseréld le a teljes kiőrlésű kenyeret olyan rostban gazdag kenyérre, ami nem korpákat, hanem útifű maghéjat tartalmaz - pl. minden Szafi lisztkeverékből készült kenyér megfelel ennek a kritériumnak!
• Fokozatos emelés: Kezdetben csökkentsd le a rostbevitelt és fokozatosan emeld - kezdd például egy kevés almával, sárgarépával, finomra őrölt zabbal és mérsékeltebb rosttartalmú pékárukkal, de próbálj egyre több és többféle zöldséget és gyümölcsöt is fogyasztani.
• Gabonakásák: A különféle alacsony FODMAP-tartalmú gabonakásák is jó szolgálatot tesznek: quinoa, hajdina, zab vagy köles - pl. Szafi Free quinoa, hajdina vagy zabkásák vagy Szafi Free zabpudingok reggelire vagy kisétkezésre.
• Száraztészták: Válassz mérsékelt rosttartalmú, vízben oldódó rostot, útifű maghéjat tartalmazó tésztát, alternatív gabonából - pl. Szafi Free száraztészták.

A FODMAP Diéta: Az IBS Kezelésének Korszerű Megközelítése

Az ausztrál kutatók által kifejlesztett úgynevezett alacsony FODMAP étrend az IBS (irritábilis bél szindróma) megelőzésére és kezelésére is alkalmas lehet. Az IBS terápiájában viszonylag újdonság az ún. FODMAP (Fermentable Oligo-, Di-, Monosaccharides and Polyols)-hipotézis, amely szerint a tünetekért azok a szénhidrátok felelősek, amelyek az emésztési és felszívódási zavarból kifolyólag a távolabbi vékonybélben, illetve a vastagbélben fermentálódnak (erjesztődnek). A FODMAP egy mozaikszó, amely a fermentálható (erjeszthető) oligo-, di-, monoszacharidokat és poliolokat jelöli.

A rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok a vékonybélben rosszul szívódnak fel, vizet szívnak a bélbe, illetve a vastagbélben élő baktériumokhoz kerülnek, amik megemésztik, erjesztik és gázok képződnek. Ez okozza a puffadást, hasi fájdalmat és kellemetlen teltségérzetet.

A FODMAP diéta az egyik leghatékonyabb, tudományosan is igazolt étrendi beavatkozás az IBS tüneteinek kezelésére. Az ausztrál Monash Egyetem kutatóinak tapasztalatai szerint a követésével 4 irritábilis bélszindrómás betegből 3 panaszmentessé válik. Fontos viszont, hogy ne egyedül vágjunk bele: dietetikusi segítséggel érdemes bevezetni, majd a későbbiekben fokozatosan visszavezetni az egyes FODMAP-csoportokat. A diéta szakszerű végrehajtásához dietetikus segítsége javasolt, mivel a szigorú korlátozás tápanyaghiányhoz vezethet.

A FODMAP Diéta Fázisai

Az alacsony FODMAP diéta alkalmazása nemcsak a tünetek enyhítésében segíthet, hanem abban is, hogy a mindennapok során kevesebb szorongással nézhessünk szembe az étkezések kapcsán. Az IBS diéta követése során fontos, hogy lépésről lépésre haladjunk, hogy pontosan megértsük, mely ételek okozzák a problémát, és hogyan tudjuk ezeket megfelelően kezelni.

1. Eliminációs fázis: Ez az alacsony FODMAP diéta első lépése, amely során a cél, hogy kizárjuk az összes magas FODMAP-tartalmú ételt az étrendünkből. Ez az időszak általában 4-6 hétig tart, és segít abban, hogy a szervezetünk megnyugodjon, és a tünetek jelentősen csökkenjenek. Ez a szakasz kihívást jelenthet, mivel sok népszerű ételt és italt el kell hagynunk. Azonban a fázis célja, hogy azonosítsuk, mely ételek okozzák a tüneteket, és hogy az emésztőrendszerünk egy kis „pihenőt” kapjon a terheléstől.

2. Újrabevezetési fázis: Miután az eliminációs fázisban a tünetek enyhültek, megkezdhetjük az újrabevezetési fázist. Ez a szakasz kulcsfontosságú ahhoz, hogy megtudjuk, mely ételek, és milyen mennyiségben okoznak problémát. Minden egyes élelmiszercsoportot (pl. fruktóz, laktóz, poliolok) külön-külön kell újra bevezetni, 3-7 napos időközönként, hogy pontosan megértsük, hogyan reagálunk rájuk. Ha egy adott élelmiszer visszavezetése során a tünetek visszatérnek, akkor az adott ételt érdemes a továbbiakban is kerülni. Ha azonban jól toleráljuk, akkor azt később beépíthetjük az étrendünkbe.

3. Fenntartási fázis: A fenntartási fázis a legvégső lépés, amely során kialakítjuk a saját, személyre szabott étrendünket. Ebben a szakaszban már pontosan tudjuk, mely ételek okoznak tüneteket, és melyek azok, amelyeket nyugodtan fogyaszthatunk. A cél az, hogy egy olyan étrendet alakítsunk ki, amely minimális tüneteket okoz, de mégis változatos és élvezetes. A fenntartási fázis során az étrendi változtatásokat rugalmasan kell kezelni, és alkalmazkodni kell a szervezetünk változó igényeihez. Az IBS egyénenként eltérően változhat, és időnként visszaesések is előfordulhatnak, így fontos, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire, és szükség esetén térjünk vissza az eliminációs fázis bizonyos elemeihez.

Magas FODMAP-tartalmú élelmiszerek (kerülendők)

Az alábbi lista azokat az élelmiszereket tartalmazza, amelyek magas FODMAP-tartalmuk miatt gyakran okoznak tüneteket.

• Fermentálható Oligoszacharidok (FOS, GOS):
  • Gabonafélék: Búza, rozs, árpa (pl. teljes kiőrlésű búzakenyerek és egyéb termékek)
  • Hüvelyesek: Bab, borsó, lencse, csicseriborsó, szója, földimogyoró
  • Zöldségek: Hagyma (vöröshagyma, fokhagyma, lilahagyma, újhagyma), karfiol, brokkoli, káposztafélék (fehérkáposzta, vöröskáposzta, kelkáposzta, kínai kel, kelbimbó), articsóka, zeller, retek, tarlórépa
• Diszacharidok (Laktóz):
  • Tejtermékek (ha laktózérzékenység fennáll): Tej, tejföl, tejszín, sajt, túró, kefir, joghurt. IBS-ben leggyakrabban a tejcukor (laktóz) és a gyümölcscukor (fruktóz) okoz panaszt.
• Monoszacharidok (Fruktóz felesleg):
  • Gyümölcsök: Alma, barack, mangó, görögdinnye, sárgabarack, szilva, ringló, mazsola
  • Édesítőszerek: Méz, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup
• Poliolok (cukoralkoholok):
  • Gyümölcsök: Szilva, aszalt szilva, alma, körte, cseresznye, gomba
  • Zöldségek: Karfiol, gomba
  • Édesítőszerek: Xilitol, mannitol, maltitol, szorbitol (ezeket gyakran használják cukormentes termékekben)

Alacsony FODMAP-tartalmú élelmiszerek (fogyaszthatók)

Az alábbi élelmiszerek általában jól tolerálhatók az IBS diéta során.

• Gabonafélék: Gluténmentes gabonák, mint a rizs, kukorica, quinoa, köles, zab (garantáltan gluténmentes), hajdina.
• Tejtermékek: Laktózmentes tej, joghurt és kemény sajtok (pl. cheddar, parmezán), növényi tejek (pl. rizs, mandula, szója), lágyabb fajtájú sajtok.
• Gyümölcsök: Áfonya, sárgadinnye, grapefruit, kivi, narancs, eper, banán (mértékkel).
• Zöldségek: Sárgarépa, uborka, saláta, padlizsán, burgonya, petrezselyem, újhagyma (csak a zöld része), fehérrépa, cukkini, paprika, spenót, paradicsom.
• Húsok és halak: Mindenféle hús és hal, ha nem tartalmaz magas FODMAP-összetevőket (pl. hagyma, fokhagyma). A húst sokan jóval nehezebben képesek megemészteni, mint a halat.
• Zsírok és olajok: Olívaolaj, repceolaj, kókuszolaj.
• Édesítőszerek: Cukoralkoholoktól mentes édesítőszer, pl. Szafi Free ötszörös erősségű kókuszvirágcukor.

Mintaétrend (Alacsony FODMAP-tartalmú)

Az alábbi mintaétrend alacsony FODMAP-tartalmú, kímélő, mégis tápanyagban gazdag. Fontos, hogy ez csak egy példa, és az egyéni tolerancia szerint kell alakítani.

• Reggeli: Gyógytea (pl. borsmenta, kamilla), zabkása vízzel vagy növényi tejjel (pl. mandula, rizs), kevés bogyós gyümölccsel (áfonya, eper). Vagy Szafi Free Quinoa, hajdina vagy zabkásák/zabpudingok.
• Tízórai: Banán, puffasztott rizsszelet.
• Ebéd: Párolt zöldségek (sárgarépa, cukkini, padlizsán), grillezett csirkehús vagy hal, köretként barna rizs vagy quinoa. Fűszerezésként köményt használhatunk.
• Uzsonna: Laktózmentes joghurt (ha tolerálható), vagy Szafi Free ripsz.
• Vacsora: Könnyű, fűszerszegény fogások - például párolt zöldségleves (répa, petrezselyem, burgonya) vagy tojásos omlett, alacsony FODMAP-tartalmú kenyérrel.

Életmódbeli Tanácsok és Kiegészítők az IBS Tüneteinek Enyhítésére

Az IBS kezelése nem merül ki az étrendváltásban. A sikerhez hozzátartozik a stressz csökkentése, a rendszeres testmozgás, a pihentető alvás és a bélrendszert támogató étrend-kiegészítők tudatos használata is.

Stressz Management és Mentális Egészség

Mivel az IBS a bél-agy tengellyel összefüggő betegség, kulcsfontosságú a stressz- és a lelki blokkok oldása. A stressz bizonyítottan súlyosbítja az IBS tüneteit.

• Relaxációs technikák: Javasolt relaxációs technikák, jóga, meditáció gyakorlása.
• Pszichés támogatás: Lelki egyensúly kialakítása, ha szükséges, pszichoterápia.

Rendszeres Testmozgás

Ha IBS-ed van és szeretnél a tüneteidtől megszabadulni, mindenképp fordíts erre kellő figyelmet, hiszen a testmozgás bizonyítottan javítja a hangulatot és enyhíti a hasi panaszokat is. Kutatások szerint már heti 3-5 alkalommal végzett, alkalmanként 30-60 perces tempós gyaloglás, kerékpározás vagy úszás is csökkentheti a puffadást, a hasi diszkomfortot, sőt, a szorongást és a depressziós hangulatot is. A mozgás segít a belekben keletkező gázok eltávolításában, javítja az emésztést, és csillapítja a stressz okozta testi reakciókat is.

Gyógynövények és Étrend-kiegészítők

Bizonyos étrend-kiegészítők természetes módon is támogathatják az emésztőrendszer működését, segíthetnek enyhíteni a kellemetlen tüneteket és hozzájárulhatnak a bélflóra egészségének fenntartásához.

• Borsmenta olaj: A borsmenta olaj bizonyítottan jó hatású az IBS tüneteinek kezelésére. Szedd rendszeresen, napi 2 alkalommal, főétkezések előtt, legalább 3 hónapig, de akár folyamatosan. Fontos, hogy a gyomorsavnak ellenálló kapszulában legyen a hatóanyag, így csak ott szabadul fel, ahol szükség van rá!
• Probiotikum tartalmú termékek: Az irritábilis bél szindrómában szenvedők esetében gyakran felborul a bélflóra egyensúlya. A probiotikumok - azaz a jótékony baktériumokat tartalmazó készítmények - hozzájárulhatnak az emésztés normalizálásához, csökkenthetik a puffadást, enyhíthetik a görcsöket és segíthetnek a széklet rendezésében. A „multi-törzses” probiotikumok különösen előnyösek lehetnek.
• Szimetikon tartalmú gyógyszer: Ha szenvedsz a puffadástól és egyelőre más nem segít, szedj szimetikon tartalmú gyógyszert. (Ez egy fizikai segítség a képződött gázok semlegesítésére, nem káros.)
• Gyógyteák: Igyál rendszeresen, étkezések előtt vagy után borsmenta vagy (édes)kömény teát - ezek segítenek a szélhajtásban, nyugtatják a belet, segítik a normál emésztést. További kombinációk és gyógynövények, pl. kömény-ánizs, kamilla, citromfű, gyömbér is bevethetők. Hasmenés esetén a zöld tea vagy a kamillatea is nyugtathatja a beleket, továbbá málna vagy palástfű leveléből készített teák is bevethetők, amelyek csersavtartalma közvetlenül hasmenésellenes hatású.
• Emésztőenzimek és bélfalvédők: Sokan tapasztalnak javulást különféle emésztést segítő enzimek szedése mellett, különösen akkor, ha bizonyos ételek emésztése problémát okoz (pl. tejtermékek, hüvelyesek). Emellett egyes készítmények növényi kivonatokkal - például aloe verával vagy kamillával - nyugtatják a bélrendszert, és segítenek csökkenteni a gyulladást.

Egyéb Fontos Tippek

• Lassan rágj: „Lassan rágj, tovább élsz!” - de tényleg. Rágd meg jól az ételt, ne kapkodj, ne egyél habzsolva, ezzel már eleve sok hasfájást és puffadást el tudsz kerülni.
• Ne nassolj állandóan: Ne nassolj állandóan, a főétkezések közt, kávét sem. Hagyd pihenni az emésztőrendszered.
• Lefekvés előtti étkezés: Lefekvés előtt legalább 2 órával már ne egyél. Ideálisan legalább 12 óra telik el az esti utolsó és a másnap reggeli első étkezés között.
• Reggeli ital: Éhgyomros kávé helyett pedig kezdd a reggelt inkább egy meleg (de nem forró) gyógynövényes teával. Reggel éhgyomorra egy pohár meleg vizet is ihatunk.
• Ételek elkészítése: Nem csak az élelmiszerek kiválasztása, de az ételek elkészítése is fontos szempont. A párolással készített ételek könnyebben emészthetők, mint a serpenyőben sütött, pörkölt fogások. Az erősen fűszerezett, zsíros vagy zsiradékban sült és panírozott ételekkel kapcsolatban gyakoribb az intolerancia.
• Étel hőmérséklete: A beleknek és a gyomornak akkor a legjobb, ha az étel kellemesen temperált, tehát sem túl meleg, sem túl hideg.

Speciális Esetek és Különleges Tanácsok

Székrekedés domináns IBS esetén

• Rostbevitel: Az irritábilis bél szindrómában szenvedők, akik fő panasza a székrekedés, ügyeljenek a sok ballasztanyagot tartalmazó étrendre. Fontos tehát legalább két liter víz elfogyasztása mindennap.
• Oldható rostok: Főképp zöldségekből és gyümölcsökből származó, vízben oldódó rostokat érdemes előnyben részesíteni. Igen jól tolerálható a finom szemcséjű zabpehely vagy a tönkölykenyér finomra őrölt gabonából (amennyiben kizárták a gluténérzékenységet).
• Aszalt szilva: A beáztatott aszalt szilva székrekedés esetén igen jó hatású.

Hasmenés domináns IBS esetén

• Bélnyugtatás: Első lépésben ajánlatos a beleket teával megnyugtatni. Erre alkalmas lehet a zöld tea vagy a kamillatea.
• Folyadék- és ásványi anyag pótlás: Nem csak az elvesztett folyadékot, hanem a kiürült ásványi anyagokat, többek között a nátriumot és a káliumot is pótolni kell. Erre részben alkalmas a sárgarépaleves vagy egyéb zöldségleves.
• Reszelt alma: Régi, bevált házi módszer a reszelt alma evése (amennyiben az alma nem okoz önmagában is panaszt). Pektintartalma megköti a vizet.
• Psyllium: Hasonló hatású a bolhamag korpája (psyllium), amely nem csak székrekedés, de hasmenés esetén is képes szabályozni a székletet.

Puffadás és bélgörcs esetén

• Átmeneti rostszegény étrend: Ilyenkor - inkább csak átmenetileg - ajánlható a ballasztokban szegény étrend, például fehér kenyér, a finomlisztből készült tészták.
• Kerülendő zöldségek: Kerülje a hüvelyeseket és csak olyan zöldségeket egyen, amelyek nem okoznak panaszt.

Fontos Megjegyzések

• Gyulladásos bélbetegségek (IBD) és IBS: A gyulladásos bélbetegségek (IBD, inflammatory bowel diseases) közé a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség tartozik többek között. Ezek diétáját együtt tárgyaljuk az irritábilis bél szindróma (IBS, irritable bowel syndrome) esetén javasolt étrenddel. Fontos azonban megjegyezni, hogy az IBS egy funkcionális rendellenesség, míg az IBD szervi elváltozással járó gyulladásos betegség.
• Laktóz- és fruktózérzékenység: Gyakran, hogy IBS mellett laktóz- és/vagy fruktózérzékenységet is diagnosztizálnak, de előfordulhat, hogy pozitív laktóz- és fruktózintolerancia teszt nélkül is fennállnak a tejcukor és a gyümölcscukor emésztés zavarára utaló tünetek. Mindkét esetben a tejcukor- és a fruktózszegény étrend alkalmazása a javasolt. Ez nem a teljes tilalmat jelenti, hanem egy törekvést a minél kisebb mértékű fogyasztásukra.
• Orvosi konzultáció: A diéta megkezdése előtt minden esetben kérje ki háziorvosa vagy belgyógyásza szakvéleményét a diéta elkezdésének szükségességéről, lehetséges hatásairól és kockázatairól. Ha IBS-re utaló tüneteket tapasztal, az első lépés egy alapos gasztroenterológiai kivizsgálás.

tags: #ibs #beteg #dietaja