A konyhakert egyik legnagyobb dicsősége, amikor a saját magunk által gondozott uborka kerül a kamrapolcra, majd télen az asztalra. A ropogós, zamatos savanyúság nem csupán a nagymamák kiváltsága, hanem megfelelő technológiával és fajtaválasztással bárki számára elérhető cél. Ahhoz, hogy az uborka ne puhuljon meg, és hónapok múlva is büszkén kínálhassuk, a folyamat már a magok kiválasztásánál és a növények gondozásánál elkezdődik.

Uborka fajták és jellegzetességeik - a szebb termésért
A megfelelő uborkafajta kiválasztása kulcsfontosságú a sikeres termesztéshez, hiszen az adott fajta alkalmazkodóképessége a környezeti tényezőkhöz és a rendelkezésre álló lehetőségekhez jelentősen befolyásolja a termés minőségét. Ha figyelembe vesszük a talajviszonyokat, a helyi éghajlatot, valamint az ápolási lehetőségeinket, akkor nemcsak bőséges, de szép, egészséges uborkatermést is nevelhetünk.
- Kígyóuborka (Cucumis sativus var.): Népszerű fajtája a Telegraph Improved, amely kiváló ízű, hosszú termésű, és alkalmas hajtatásra, valamint szabadföldi termesztésre is.
- Konzervuborka: Kisebb méretű uborkák, amelyeket főként savanyításra használnak. Érdemes olyan hibrid fajtákat választani, amelyek általánosan ellenállóbbak a betegségekkel és kártevőkkel szemben, például a Regina F1 vagy a Delfin F1. A Regina F1 egy középkorai hibrid, amely kiválóan alkalmas szabadföldi termesztésre és hajtatásra is, míg a Delfin F1 szintén nagyon népszerű, köszönhetően a bőtermő képességének és a betegségekkel szembeni ellenállóságának.
Ezekkel a tippekkel a kertben termesztett uborkák nemcsak egészségesek és finomak lesznek, de valóban a kert és a konyha kincsei is lehetnek.
A savanyítás alapelvei: miért puhul meg az uborka?
Sokak számára ismerős a csalódás, amikor a télire eltett csemegeuborka megpuhul vagy megromlik. Ha azért nem raksz el egy ideje csemegeuborkát, mert korábban többször megromlott, próbáld ki ezzel a módszerrel! A házi savanyúságok éppúgy, mint a lekvárok, a gyermekkor ízei, a hagyomány és a minőség garanciája.
A savanyúság legfontosabb eleme a kiegyensúlyozott pác: a megfelelő mennyiségű ecet, cukor, só és fűszerek. A ropogós uborka olyan téma, ami minden háziasszonyt izgat. Az első és legfontosabb szabály: lehetőleg aznap tedd el az uborkát, amikor leszeded. Csak ép, egészséges darabokat rakj el, a pöttyös vagy sérült példányokból inkább készíts salátát. Az uborkát savanyítás vagy pácolás előtt legalább 2-3 órán át hideg vízben kell áztatni, ettől megkeményedik. Kerüljük a túlérett vagy puha uborkát.

Minden egyes uborkát alaposan dörzsöljünk át hideg vízben. Ehhez javasoljuk a dörzsi szivacs használatát a körömkefe helyett. Ideális méret nincs, abszolút ízlés kérdése: valaki az apróbb (3-6 cm-es) savanyú uborkákat szereti, mások a nagyobb (7-10 cm-es) ropogtatnivalóra esküsznek.
A tartósítás technikái és a titkos hozzávalók
Alapvetően két fő metódus közül választhatunk: hideg vizes vagy meleg vizes eljárás. Az utóbbi esetében a tartósító levet felforraljuk, majd ráöntjük az uborkára. A befőttesüvegeket jól mosd ki, és sterilizáld mikróban egy-két perc alatt, vagy mosogatógépben, esetleg főzd fazékban 15 percig. A fedőkkel is hasonlóan járj el.
A ropogósság megőrzése érdekében tegyünk a felöntő léhez kevés borként és/vagy szódabikarbónát - ezek segítenek megőrizni a ropogósságot és a szép színt. Minden üvegbe tegyünk egy darab tormagyökeret és egy szál kaprot, hogy megőrizzük az uborka állagát. A fűszerezésnél a vízen, az eceten, a cukron és a són kívül kerülhet bele egész borsszem, babérlevél, szegfűbors, mustármag, csombor, koriandermag, kapor, torma, de akár karikákra vágott vöröshagyma is.
Egy kipróbált klasszikus recept 450 g uborkához:
- Az üveg aljára tegyünk kaprot.
- Pakoljuk bele szorosan az uborkákat.
- Készítsük el a levet: 1 l víz, 4 evőkanál só, 2 dl ecet, 4-5 gerezd fokhagyma, 10-12 babérlevél, ízlés szerint 2 evőkanál fekete bors, 2 evőkanál mustármag, 2 evőkanál kapormag, fél teáskanál szódabikarbóna és fél teáskanál borkén.
- Ezt a keveréket összeforraljuk, majd miután lehűlt, ráöntjük az uborkára.
- Ha biztosra akarsz menni, dobj rá késhegynyi szalicilt is.
- Fedd le celofánnal, majd szorosan húzd rá a tetejét. Ezt követően állítsd az üvegeket egy lábosba, öntsd félig vízzel, és a forrástól számítva 15 percig dunsztold (főzd).
Csemege uborka tartósítószer nélkül @Szoky konyhája
Kovászos uborka: a tejsavas erjedés csodája
Nálunk nyáron nincs hét kovászos uborka nélkül. Hűsít, savanykás, roppan, és minden mellé illik. Ha nem a saját kertedben szeded, érdemes a zöldségesnél akkor vásárolni, amikor friss áru érkezett. Rövid időre áztasd hideg vízbe, majd mosd meg alaposan.
Az üveg aljára kerüljön egy csomag friss kapor, pakold rá szorosan az uborkákat, majd a tetejére is tegyél kaprot. Végül helyezz a tetejére egy szelet kenyeret. Fontos megjegyzés: az uborka akkor is „kovászolódik”, ha nem teszünk rá semmit - ez a tejsavas erjedés, amivel például sós uborka is készül. 1 liter vízhez adj 1 evőkanál jódozatlan sót - ez nagyon fontos! Az üveget ne tedd ki tűző napra, inkább meleg, világos, de árnyékos helyet keress neki. Ebben a melegben 2-3 nap alatt elkészül. Tedd át az uborkákat egy tiszta edénybe, szűrd rá a levét, és mehet a hűtőbe.

Felhasználási lehetőségek és praktikák
Bár leggyakrabban szendvicsekhez vagy sültek mellé kínáljuk, a savanyúságok felhasználási területe sokkal szélesebb. Kiválóak salátákban, előételként grillezett ételekhez vagy sült húsokhoz is. Érdemes nekiállni a házi eltevésnek, mert így a bolti ár töredékéből az asztalra varázsolhatjuk a téli ételek népszerű kiegészítőjét, és nem kell megalkudnunk a bolti ízével - magunk állíthatjuk be az ecet-cukor arányt, attól függően, hogy a csemegésebb vagy az ecetesebb ízt kedveljük.
Ha a kertben vagy a konyhában egyéb alapanyagok is rendelkezésre állnak, mint például a burgonya, érdemes kísérletezni. Ezerarcú alapanyag a krumpli is, amelyből leves, egytálétel, rakottas, saláta és édesség is készülhet. Az uborka mellé kínált változatos ételek a kert kincseit az étkezőasztal méltó központi elemeivé emelik, legyen szó egy egyszerű hétköznapi vacsoráról vagy egy ünnepi vendégváró fogásról. A kulcs mindig a minőség, a tisztaság és a gondos odafigyelés az apró részletekre.