Iskolai Diétás Étkeztetés: Útmutató a Biztonságos és Szabályozott Étkezéshez

Bevezetés: Az Étkezés Biztonságának Garantálása az Intézményekben

Az ételallergiák, intoleranciák és a speciális igények egyre több családban jelentenek napi szintű kihívást. Jogos a szülői aggodalom, hogy amikor a gyermek óvodába, iskolába kerül, garantálható-e a biztonságos étkezése. - hívta fel a figyelmet Hornyák Emese, a Julienne Kft. A gyermekétkeztetés a szívügyünk, fontos, hogy már gyermekkorban segítsük a megfelelő táplálkozási szokások kialakítását azzal, hogy nemcsak otthon, hanem az intézményekben is megfelelő minőségű, korszerű technológiával elkészített, egészséges ételeket kínálunk - hangsúlyozta Escusol Szőcs Julianna, szintén a Julienne Kft.-től.

A speciális étrend összeállítása komplex feladat. Nem elég csupán elhagyni egy allergént, gondoskodni kell arról is, hogy a gyermek étrendje teljes értékű és tápláló maradjon. Kulcsfontosságú a nyílt kommunikáció, különösen kamaszkorban, amikor a gyerekek hajlamosak egymás étkezési szokásait befolyásolni. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy beszélgessünk az érintett gyermekkel arról, miért fontos a diéta, és milyen hosszú távú egészségügyi előnyökkel jár annak betartása.

A Diétás Étkeztetés Jogi Alapjai és Szabályozása

A szakértők szerint a speciális étrend biztosítása a közoktatásban egy jól szabályozott folyamat. A diétás étkeztetés alapja minden esetben a pontos és hivatalos szakorvosi igazolás. Az irányadó jogszabályok és szakmai szokások betartása kiemelten fontos, melyek az élelmiszerekre és az étkeztetésre vonatkozó előírásokat tartalmazzák. Ezek között szerepel például a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet, valamint a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet. Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok kimerítő jegyzéke, és a vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatára vonatkozó előírások a NÉBIH oldalán is megtalálhatók.

A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet alapján közétkeztetésnek minősül a szociális, a gyermek és iskolai, valamint a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmények részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás. A rendelet nagy jelentőségű az érintettek egészséges étkeztetésének biztosításában. Kimondja, hogy nevelési-oktatási intézményben minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet kell biztosítani, figyelemmel az étkezések szakorvos által meghatározottak szerinti időzítésére és az étel dietetikus által meghatározott megfelelő adagolására, különös tekintettel a szénhidrátanyagcsere-rendellenességgel élő személyekre, mint például az 1-es típusú cukorbetegség.

A rendelet meghatározza a naponta biztosítandó élelmiszerek és élelmiszercsoportok körét (például zöldség, gyümölcs, gabona), valamint a tej, tejtermék, hús, húskészítmény, és egyéb alapanyagok 10 étkezési napra vonatkozó gyakoriságát és mennyiségét. Felhasználási előírásokat (például tej, tejtermék mennyisége), korlátozásokat és tilalmakat fogalmaz meg egyes élelmiszerek és ételek vonatkozásában (például allergén összetevők, zsiradék, cukor, só, szénsavas és cukrozott üdítőitalok). Továbbá előírja az ellátás során biztosítandó étkezésekkel kapcsolatos követelményeket, mint az étrend tervezési szabályok, a nyersanyag kiszabati ív, és a változatossági mutató. Tájékoztatási kötelezettséget is rögzít a számított energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukortartalom, a számított sótartalom, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevők vonatkozásában.

A Diétás Étkeztetés Igénylésének Menete

A diétás étkezés igényléséhez a szülőnek be kell nyújtania a szakorvosi igazolást vagy egy átmeneti orvosi dokumentumot, amely pontosan tartalmazza, milyen allergén anyagokat kell kizárni az étrendből. Fontos megjegyezni, hogy az emelt családi pótlékra és további kedvezményekre (például utazás, étkezés) jogosító szakorvosi igazolás nem megfelelő a személyre szabott étrend összeállításához, mert a dokumentumon csak a kedvezményre jogosító diéta kerül megnevezésre. Kizárólag a gyermek minden diétáját, ételérzékenységét és allergiáját tartalmazó részletes szakorvosi igazolást tudjuk elfogadni. Az allergiákról szóló igazolásokat megadott időközönként meg kell újítani, és az étkezés addig biztosított, ameddig az igazolás érvényes. A 15/A. § (1) bekezdése értelmében a háziorvos, a házi gyermekorvos vagy az iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvos a diétás étkezést igénylő személy számára 2 éves korig, valamint 2 éves kor felett a kiállítás napjától számított legfeljebb 6 hónap időtartamra állíthat ki igazolást, táplálékallergia vagy táplálékintolerancia diagnózisának felállítása céljából, a 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Mellékletében felsorolt, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek vonatkozásában, a glutént tartalmazó gabonafélék és a belőlük készült termékek kivételével. A diétás étkezés igényléséhez szükséges szakorvosi igazolás tartalmi elemeit a rendelet 15/B.§ határozza meg.

Az igénylés leadható online is, az online igénylő segítségével pár kattintással leadhatod gyermeked diétás közétkeztetés igénylését. Emellett hagyományosan, postai úton is el lehet küldeni az igényt. A dokumentumot postai úton az Eatrend Kft. - Dietetikai osztály részére kell küldeni (8500 Pápa, Fáy András ltp. 14.).

A Közintézményeket Működtető Központ tájékoztatása szerint a szülőnek a következő dokumentumokat kell benyújtania:

• „Nyilatkozat az étkezés igénybevételéhez” nyomtatvány (itt kell megjelölni a diétás igényt).
• „Szülői/Gondviselői nyilatkozat diétás szolgáltatásról és adatkezelésről” (Hungast-nyomtatvány, amely tartalmazza a diéta típusát).
• Szakorvos által kiállított ambuláns lap.
• Szakorvosi igazolás tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekről nyomtatvány - ha van (amennyiben ezen nincs feltüntetve pontosan a diéta típusa, külön igazolás is szükséges az allergénekről).

A szolgáltató kizárólag meghatározott szakorvosok által kiállított dokumentumok alapján biztosíthat diétás étkezést. Szakorvosnak minősül:

• endokrinológia és anyagcsere-betegségek ráépített szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
• gasztroenterológia alap szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
• diabetológiai szakorvosi licenccel rendelkező szakorvos,
• allergológia és klinikai immunológia ráépített szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
• nefrológia alap szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
• gyermek gasztroenterológia ráépített szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
• neurológia alap szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
• gyermek-neurológia ráépített szakképesítéssel rendelkező szakorvos.

A dokumentumok leadása után a dietetikus átnézi az adatokat, és ha szükséges, további információkat kér a szülőtől. Ezután dönt a diéta elfogadásáról, és rögzíti azt a Szolgáltatási nyilatkozaton, amit az iskola továbbít a szülőnek. A szülőnek ezt a nyilatkozatot alá kell írnia - ezzel elfogadva a szolgáltató vállalását - és vissza kell juttatnia a KÖZIM részére. Ezután indulhat a diétás étkezés megrendelése és kiszolgálása. Nem árt tudni, hogy a szakorvosi vizsgálatra sokszor hosszú a várólista: szülők beszámolói szerint hónapokat, sőt egyes helyeken fél évet is várni kell az időpontra, ami jelentősen lassíthatja a diétás étkeztetés elindítását. Új diéta esetén a szolgáltatónak általában három munkanapra van szüksége, hogy összeállítsa az egyedi menüt.

Speciális Diéták és Kihívások a Gyakorlatban

A diétás étrend összeállítása során csak olyan élelmiszer használható fel, amely az adott diétás célra alkalmas, és diétás étrendet alkotó ételeket a megadott diétára való alkalmasságot befolyásoló anyag kizárásával kell elkészíteni, tárolni, szállítani, átadni a végső fogyasztónak, kizárva az ételek ilyen anyaggal való szennyeződésének lehetőségét. Az IMFK a közétkeztetésen belül szakorvosi javaslat alapján biztosítja a gyermekek számára a megfelelő, szakorvos által előírt napi diétás étkezést (főétkezést: ebédet, valamint a kisétkezéseket: tízórait és uzsonnát).

A gluténmentes diétát is egyre több cöliákiás és nem gluténérzékeny gyermek szülei is igénylik. Ez az egyik legszigorúbb protokollt igénylő diéta, ahol a konyhai folyamatok teljes szétválasztása elengedhetetlen a keresztszennyeződés elkerülése érdekében. Egy gyakorlott cukorbeteg szemmértékkel meg tudja mondani, hogy az elé tett étel mennyi szénhidrátot tartalmaz, viszont egy gyakorlott cöliákiás sem tudja, hogy (nyomokban) glutént tartalmaz-e az étele, ami aláhúzza a konyhai folyamatok szigorú ellenőrzésének fontosságát. A diétás ételeket a Korona Konyha biztosítja a gyermekek számára. Az ebédet a konyha névre szóló, légmentesen lezárt csomagolásban szállítja az iskolákba, minimalizálva a szennyeződés kockázatát.

A diák a saját diétakódja alapján megtekintheti az egyéni étrendjét a Nevelési és Kulturális Intézmények Gazdasági Szolgálata (NGSZ) honlapján. A felület havonta frissül, és elérhető hozzá egy részletes segédlet is, amely segít a szülőknek és a diákoknak nyomon követni az előírt étrendet.

A gyakorlatban azonban azért nem mindig egyszerű a diétás étkeztetés. Korábbi cikkünkben megkérdeztük a szülőket, hogyan működik náluk a diétás étkeztetés, melyből megtudhattuk, hogy a valóságban a szülők véleménye nagyon vegyes. Bár sokan elégedettek az iskolai menzával, nem kevesen vannak, akik szerint nem működik jól a rendszer. Volt, ahol a tanító néni titokban hűtötte és melegítette a gyerek ebédjét éveken át, mert a suli nem engedte, hogy otthonról vigyenek be ételt. Így azt a kislánynak a szertárban bujkálva kellett megennie. Egy szülő például olyan esetről is beszámolt, amikor a gluténérzékeny gyereke véletlenül a tejmentes pogácsát kapta az iskolában. Ugyanis hiába volt felcímkézve az ebéd, az intézményben lévő melegítő konyhán véletlenül összecserélték a két ételt, emiatt a gyereknek egész délután görcsölt a hasa. Emellett sokan a minőségre vagy inkább az egysíkú menüre panaszkodnak.

Amennyiben a közétkeztetés keretében nem biztosítható a diétás étkezés, a gyermek által az intézménybe bevitt, vagy a szülő, más törvényes képviselő által az intézménybe rendelt étel intézményben történő elfogyasztásának lehetővé tételével is biztosítható. Ebben az esetben az intézménynek kell gondoskodnia a biztonságos tárolásról, hűtésről és melegítésről - a hozott étel azonban nem kerülhet be az iskola konyhájára, külön kell kezelni, elkerülve a keresztszennyeződést.

Pénzügyi és Támogatási Lehetőségek

A tartós betegek számára a bölcsődei és óvodai közétkeztetés ingyenes, az iskolai 50 százalékos térítéssel vehető igénybe. Ez a támogatás jelentős segítséget nyújt a családoknak, akiknek a speciális étrendek biztosítása egyébként is többletköltséggel járhat. Fontos, hogy a szülők tájékozódjanak ezekről a lehetőségekről, és éljenek velük, hogy gyermekük számára minden körülmények között biztosított legyen a megfelelő étkezés.

Az Étkeztetés Minősége és Fejlesztése

Az iskolai étkeztetés területén egyre nagyobb figyelmet kap a svédasztalos - más néven szabadszedéses vagy önkiszolgáló - menzarendszer is, mely számos intézményben egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ez a rendszer lehetővé teszi a diákok számára, hogy maguk válasszanak az ételek közül, ami hozzájárulhat az ételmaradék csökkentéséhez és az étkezési élmény javításához. Azonban diétás étkezés esetén különös figyelmet igényel, hogy a speciális igényű gyermekek számára is elérhetőek legyenek a számukra biztonságos és megfelelő ételek, és ne történjenek tévedések a választás során.

A közétkeztetési rendelet részletes előírásokat tartalmaz az étrend tervezési szabályaira, a nyersanyagok felhasználására és az ételek változatosságára vonatkozóan. Ezek a szabályok biztosítják, hogy az intézményekben kínált ételek egészségesek és táplálóak legyenek, figyelembe véve a különböző korcsoportok táplálkozási igényeit. Az ételek elkészítésekor kerülni kell a túlzott zsiradék-, cukor- és sóhasználatot, valamint tilos a szénsavas és cukrozott üdítőitalok felszolgálása.

Gyakori Kérdések és Részletes Szabályozás a Rendelet Fényében

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet számos kérdést vet fel a mindennapi gyakorlatban. Az alábbiakban néhány gyakori kérdést és a rendelet szerinti válaszokat tekintjük át, melyek segítenek jobban megérteni a szabályozás részleteit.

Édességek és Péksütemények Besorolása és Felszolgálása

A rendelet 2. § (1) bekezdés 4. pontja szerint édességnek minősül valamennyi édesipari termék és cukrászati termék. A finom pékárukról a Rendelet 6. számú mellékletének 12. sora ad iránymutatást. A Magyar Élelmiszerkönyvi előírások alapján az édes és a sós kekszek is az édesipari termékek alá tartoznak, azaz a Rendelet értelmében édességnek számítanak. A Rendelet az édesség adását „Önállóan ebédként” korlátozza - amely azt jelenti, hogy kizárólag édesség kerülne ebédként az asztalra. Amennyiben leves és főétel után kerül édesség felszolgálásra, már nem értelmezhető önálló ebédként, ezáltal adható. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy édességek 10 élelmezési nap vonatkozásában történő biztosítása esetén a Rendelet 6. számú mellékletének 12. sora az irányadó, amely meghatározza a gyakorisági korlátokat. Továbbá figyelembe kell venni a Rendelet 11. § (2) bekezdését, mely szerint a tíz élelmezési nap átlagában a napi összes energiamennyiség legfeljebb 20%-a, egyszeri étkeztetés esetén 15%-a származhat cukrokból.

A rendelet 14. § (3) bekezdése szerint „Édesség önállóan ebédként nem adható. Egyéb étkezésként kizárólag a legalább 1/3 rész gyümölcsöt vagy 1/3 rész tejet vagy tejterméket tartalmazó édesség adható.” Ez alapján kisétkezésre nem adható olyan édesség, amely nem felel meg ennek a kritériumnak. A kakaós csiga például nem a rendeletben meghatározott édesség kategóriába tartozik, hanem finompékáru, így uzsonnára tejjel együtt adható, azonban figyelembe kell venni a cukortartalmát és a Rendelet 6. számú mellékletének 12. sorában rögzített gyakorisági előírásokat.

Tej és Tejtermékek Felhasználása

A közétkeztetésben az egy főre biztosítandó tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék mennyiségét korcsoportonként a rendelet 7. számú melléklete határozza meg. A tejföl az étel részeként értelmezendő, és a felhasznált mennyiségére vonatkozóan az 1. számú melléklet 31. és 32. pontjai az irányadók. Amennyiben tejföl az étel jellegének kialakítása érdekében kerül az ételbe, el lehet térni az 1. számú mellékletben szereplő gyakorisági előírásoktól, ebben az esetben a receptúrában meghatározott mennyiség az irányadó. Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a Rendelet 1. mellékletének 32. sora a zsír- és telített zsírsav-tartalomra vonatkozó korlátozásokat is tartalmazza. Például egy tejfölös karfiolleves vonatkozásában a tejföl ízesítő anyagként van jelen, és az étel jellegének kialakításában vesz részt. Ebben az esetben a zöldség mennyisége - a Rendelet 1. számú melléklet 53. sorában előírtak szerint - a meghatározó. Egyéb termékek esetében az alacsony zsírtartalmú készítményeket kell előnyben részesíteni, illetve különös tekintettel kell lenni a Rendelet 11. § (2) bekezdésében rögzített zsír- és telített zsírsav-tartalomra vonatkozó korlátozásokra. Hozzáadott cukor a tejalapú italokba olyan mértékben kerülhet, hogy tíz egymást követő élelmezési nap átlagában a cukrokból származó energiamennyiség ne haladja meg a napi összes energiamennyiség 20%-át, egyszeri étkezés esetén a 15%-át. Ezen kívül a Rendelet 6. mellékletének 19. sora a tej és tejtermék gyakoriságra vonatkozó előírásait is tartalmazza.

Só és Cukor Használata és Jelölése

Az édes jellegű ételek készítésekor a cukor a rá vonatkozó, a Rendelet 11. § (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi korlátok figyelembevételével használható fel. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a só, vagy cukor kihelyezési, illetve átadási helyén jól olvashatóan fel kell tüntetni „A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, szívinfarktust és agyvérzést okozhat! A túlzott cukorfogyasztás elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet!” szövegű figyelmeztető feliratot. A só meghatározásánál minden egyes összetevő nátriumtartalmával számolni kell. A húsvágó tőke sózására felhasznált sót nem a nyersanyag-kiszabatban kell szerepeltetni, mivel az nem az ételkészítés része. A burgonya és a tészta főzővizébe kerülő só mennyiségének a 10%-át kell beszámítani, és ezt a mennyiséget kell feltüntetni a nyersanyag-kiszabati íven. A Rendelet 14. § (4) bekezdése szerint édesítőszer ételkészítéshez - a diétás étkezést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedők kivételével - nem adható. Valamint a 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az élelmiszer-adalékokról II. mellékletének E része 14. pontja is vonatkozik erre.

Gyümölcsök és Zöldségek Besorolása és Felhasználása

Az iskolagyümölcs és iskolatej program az EU, a magyar állam, a nevelési-oktatási intézmény és a termelő közötti jogviszony, melynek a közétkeztető nem részese. Nyers zöldség és gyümölcs ételnek minősül az az étel, amely nem esett át hőkezelésen. A Magyar Élelmiszerkönyv Savanyúságokról szóló 2-603 számú irányelve a savanyítással, vagy savanyítással és tartósítószer hozzáadásával tartósított növényi eredetű élelmiszerekre vonatkozik. A Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó előírásai alapján a „Savanyított zöldség és gyümölcs” élelmiszer kategória, valamint a „Savanyított/savanyú káposzta” élelmiszer kategória vonatkozásában, nem hőkezelt termékek esetén a „nem hőkezelt” kifejezést a megnevezéshez kapcsolódóan kell feltüntetni. A „Csemegeuborka” meghatározása a Magyar Élelmiszerkönyv alapján: „a csemegeuborka olyan hőkezeléssel tartósított élelmiszer, amelyet frissen szedett uborka terméséből közvetlen gyártás útján készítenek ecetes, sós, édesített felöntőlével, fűszerekkel, ízesítő és/vagy díszítő növényi részekkel kiegészítve”. Annak megállapítása, hogy az élelmezésben felhasznált savanyúság nem esett át hőkezelési eljáráson, azaz a nyers zöldség kategóriába beszámítható-e, a kérdéses savanyúság pontos megnevezése alapján lehetséges. Burgonyából és zöldségből (például köretek esetében vagy mártások mellé) fél adag is kiszabható, ilyenkor a Rendelet 1. mellékletének 49. és 54. pontjai az irányadók. A befőtt vagy a savanyúság töltőtömege, azaz felöntőlé nélküli része beleszámít a gyümölcs- és zöldségmennyiségbe. Étlapra tervezésük esetén azonban szem előtt kell tartani a 11. § (2) bekezdését, illetve az 5. számú mellékletben rögzített egyéb előírásokat.

Húsok és Gabonaalapú Élelmiszerek

Ragunak tekintjük azokat a bő párolólevű ételeket, melyekben valamely más nyersanyag (zöldség, gyümölcs, tejtermék, gomba) szerepel a hús mellett, a húsmennyiség 1/3 részének megfelelően. Az anyagkiszabás során az 1. számú melléklet 7. pontja irányadó. Ragura vágott hús esetében az 1. számú melléklet 4. pontjának előírásai érvényesek. A rozskenyér, rozsos zsemle, rozskifli, magvas zsemle, kornspitz stb. a Rendelet 2. § (1) bekezdés 20. pontja szerint a gabona alapú élelmiszerek közé tartoznak. A teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszer a gabonaszem összes alkotórészét - beleértve a csírát és a korpát is - tartalmazó gabonamag és pszeudo gabonamag, valamint az ezek felhasználásával készült, ezen alkotórészeket legalább 50%-ban tartalmazó, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendeletnek megfelelő élelmiszer. Nem az elnevezés miatt lesz egy élelmiszer teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszer, hanem akkor, ha a receptúra szerinti gabona összetevőjének 50 tömegszázaléka teljes kiőrlésű. A barnarizs is a teljes kiőrlésű gabonafélékhez sorolandó.

Italok és Koffeintartalom

Italok esetében jelenleg csak a „Magas koffeintartalom” értéke definiált a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet III. melléklete értelmében. Ez 150 mg/litert meghaladó koffein mennyiséget jelent a fogyasztásra kész termékben. Tájékoztatásul csak példaként említjük, hogy a gyümölcstea (a gyümölcs ízű, vagy gyümölcs ízesítésű teák nem tekinthetők gyümölcsteának), vagy a rooibos tea nem tartalmaz koffeint. A gyümölcs ízű fekete teák nem minősülnek gyümölcsteának, azok ízesített fekete teák, ezáltal koffeint tartalmaznak.

Sajátos Igények és Fogyatékossággal Élők Étkeztetése

Fogyatékossággal élőket gondozó intézményben „normál” étrendet fogyasztók között is vannak olyanok, akik rágási (például foghiány), nyelési nehézséggel küzdenek, így a rendeletben előírtak nehezen tarthatóak. Halnál a szálkára, húsnál a csontra, valamint a tojásnál is figyelni kell (mert egyben lenyelheti, megfulladhat a gyermek). A halat, húst is fel kell aprózni minden ellátott számára, aspiráció megelőzése miatt. A Rendelet 15. § (6) bekezdése előírja, hogy az étkezés során az ellátottak speciális állapotához (például nyelési nehézségek, hiányos fogazat) történő igazodás az elsődleges szempont. Ez aláhúzza az egyedi elbírálás és a személyre szabott gondoskodás fontosságát.

Adminisztráció és Ellenőrzés

A rendelet hatálya a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézményekre, a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézményekre, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekre, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre is kiterjed. A közétkeztetésben az egy főre biztosítandó tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék mennyiségét korcsoportonként a 7. számú melléklet tartalmazza.A közétkeztető köteles betartani a rendelet előírásait. Ennek érdekében azon élelmiszerek esetében, melyek tápanyag-összetétele, jelölésük, vagy az élelmiszerre vonatkozó minőségi előírás (pl. MÉ előírás), vagy a tápanyagtáblázat (Rodler I.: Új tápanyagtáblázat. Szerk. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2006.) hiányában nem tud biztonsággal nyilatkozni a felhasználó, azok nem használhatók fel.A hatósági ellenőrzést végző népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal munkatársa a NutriComp program használatakor minden esetben a közétkeztető által vezetett nyersanyag-kiszabati ívben és a receptúrában szereplő adatokból végez számítást.A menüválasztásos étkeztetés esetén (például kétféle főétel közül választhatnak a gyermekek) a Rendelet 4. § (1) bekezdése előírja, hogy a normál és a diétás étrend összeállításánál biztosítani kell, hogy az egymást követő tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor ételei csak egy alkalommal forduljanak elő. A hivatkozott bekezdés, és a Rendelet 6. mellékletében az egyes élelmiszerekre, élelmiszercsoportok tekintetében tíz egymást követő élelmezési napra meghatározott gyakorisági előírások biztosítják a kellő változatosságot.

A Szolgáltatói Hálózat és a Szakmai Háttér

A diétás főzőkonyha és az IMFK kizárólag a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően látja el feladatát. A fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben, személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást, gyermekvédelmi szakellátást, illetve szociális szakosított ellátást nyújtó intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményben minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet kell biztosítani.

A fekvőbeteg-gyógyintézetekben a páciensek több mint fele valamilyen diétás ellátásra szorul, a diéta legtöbb esetben a terápia része. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet (Szmfr.) értelmében a betegélelmezésben napi háromszori főétkezést és egy kisétkezést kell biztosítani. Egész napos ellátás esetén a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban a korcsoportonkénti előírt napi energiaszükséglet 100%-a biztosítandó. A rendelet 16. § (4) bekezdésének előírása, mely szerint a fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés esetén az élelmezésvezetőnek dietetikus szakképesítéssel kell rendelkeznie, összhangban áll az Szmfr. 3. § (5) bekezdésével. Ilyen ismeretekkel kizárólag a dietetikus szakképzettségű személyek rendelkeznek, akik kulcsfontosságúak a biztonságos és hatékony diétás étkeztetés biztosításában. Amennyiben nem áll alkalmazásban diétás szakács képzettséggel rendelkező személy, abban az esetben a Rendelet 16. § (5) bekezdése előírja, hogy a közétkeztető más módon (pl. képzéssel, külső dietetikus bevonásával) köteles gondoskodni a megfelelő szakmai tudás és gyakorlat biztosításáról. A rendeletben előírt diétás étkeztetés biztosítását igazoló szakorvosok körét a 2.§ (1) 22. pontja határozza meg.[CHARACTERCOUNTCHECK]

tags: #iskolai #dietas #etkeztetes