Sokan tapasztalnak különféle emésztőrendszeri panaszokat étkezéseket követően, és hajlamosak öndiagnózisként megállapítani valamilyen ételintoleranciát. Mivel a különböző ételérzékenységek gyakran előforduló kórképek, nem kizárt, hogy valóban helytálló a feltételezés. Azonban gyanú esetén mindenképp fontos az orvosi vizsgálatok elvégzése és diagnosztizálása, hogy elkerüljük a téves következtetéseket és a felesleges diétákat. Az ételintolerancia egy gyűjtőfogalom, amely magába foglalja többek között az enzimhiány okozta problémákat, mint például a laktóz és hisztamin intolerancia, továbbá az immunmediált, IgG antitestek megjelenésével járó folyamatokat is. Fontos, hogy az ételintolerancia és az ételallergia két különböző kórkép.
Az ételallergia egy - általános esetben ártalmatlan - élelmiszer-komponensre adott azonnali, súlyos immunválasz, amelyben az immunsejtek által termelt IgE típusú antitestek játszákk a fő szerepet. Ezzel szemben az ételintolerancia tünetei gyakran csak hosszú órákkal, napokkal az étel rendszeres fogyasztása után jelentkeznek, és nem produkálnak olyan heves reakciókat. Az ételintolerancia tünetei nagyon változatosak lehetnek, sokkal lassabban jelentkeznek, ráadásul kevésbé intenzívek. Az ételintolerancia vizsgálat szolgáltatásra egyre gyakrabban jönnek a páciensek, mert az ételintolerancia diagnózisa alapján, az étkezési szokások megváltoztatásával jelentősen lehet javítani az érintettek életminőségén.
Miért Fontos a Szakszerű Kivizsgálás és az Öndiagnózis Veszélyei?
Gyanú alapján soha nem zárjunk ki ételeket teljes mértékben az étrendünkből, mielőtt meg nem erősíti orvosi vizsgálat az eltérést. A téves diagnózisalkotásnak ugyanis kockázatai lehetnek. Az öndiagnózist felállító betegek gyakran jóval több élelmiszert zárnak ki étrendjükből, mint ami szükséges lenne. Miért lehet káros az öndiagnózis? Emésztési panaszokat számos eltérés okozhat, az életmód vagy stressz okozta kórképektől, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS), a komolyabb szervi elváltozásokkal járó betegségekig, mint a krónikus gyulladásos bélbetegségek (IBD), fekélyek, anatómiai eltérések, vagy akár daganatok is. Az öndiagnosztizálással késhet ezen kezelést igénylő betegségek felismerése és kezelésének megkezdése.
Az ételintoleranciával járó panaszok felismerése nehéz, sokszor órákkal a panaszokat kiváltó étel után jelentkezik. Éppen ezért könnyen gondolhat a beteg más, tüneteket nem okozó összetevőre, így elhúzódik a ténylegesen panaszokat kiváltó élelmiszer azonosítása. Az elfogyasztott ételek jellemzően többféle összetevőt tartalmaznak, így egy adott ételre adott reakciók alapján nehezen dönthető el, hogy annak melyik összetevőjére vagyunk érzékenyek. Egy tápanyag is többféle mechanizmuson keresztül okozhat panaszokat, például fruktóz intolerancia vs. fruktóz malabszorpció, vagy a gabonaallergia vs. lisztérzékenység, márpedig mindez meghatározza azt is, hogy az ételek pontosan mely körét és milyen mértékben kell kizárni az étrendből.
Diagnosztizálhatsz magadnál mentális betegséget?
A tévesen, feleslegesen kizárt ételek fontos tápanyagokat, nyomelemeket tartalmazhatnak, így pedig nő a hiánybetegségek vagy újabb táplálkozási problémák előfordulása. Például a gabonafélék teljes kizárása alacsony rostfogyasztáshoz vezethet, ami bélbetegségek rizikóját növelheti, a tejszármazékok kizárása pedig fontos kalciumforrás elvesztésével jár. Fontos tudni azt is, hogy amennyiben valaki krónikus betegségek miatt járó adókedvezményt venne igénybe laktózérzékenység, gluténérzékenység és fruktózintolerancia esetén állítható ki igazolás, ahhoz is szükséges, hogy orvos állapítsa meg az ételintolerancia tényét.
Az ételintolerancia okai közé tartozik az enzimhiány vagy enzimhiba. Ilyen esetben az emésztés során a tápcsatornába került élelmiszerek - az emésztőenzimek alacsony mennyisége vagy hiánya miatt - nem tudnak teljesen komponensekre bomlani és felszívódni. Az emésztőrendszerben maradó táplálék az ételintolerancia klasszikus tüneteit okozhatja és a bélhámsejtek áteresztőképességének megváltozását idézheti elő. Gyógyszerek, kémiai anyagok is hozzájárulhatnak az ételintolerancia kialakulásához, mivel reakcióba léphetnek az élelmiszerben található komponensekkel, mint a koffein, szalicilátok vagy hisztaminok. Ezenkívül számos élelmiszer tartalmaz természetesen előforduló toxikus komponenseket, melyek megzavarhatják az emésztőrendszert és panaszokat válthatnak ki.
Az Ételintolerancia Kivizsgálásának Lépései
Az ételintoleranciák kivizsgálásához és diagnosztizálásához rendszerint több vizsgálatra is szükség van. Az ételallergia vizsgálat első és legfontosabb lépése a szakorvosi konzilium. Fontos, hogy a szakorvos részletesen átbeszélje a beteggel a tüneteket, azok kialakulásának körülményeit, ismétlődését, fajtáját, súlyosságát, lefolyását. Az Allergiaközpontban elérhető mindenféle étel allergia vizsgálat, több száz allergénnel, beleértve az IgE mediálta allergiákat is. Az ételallergia vizsgálatot mindig szakszerűen kell végezni.
Táplálkozási Napló VezetéseLegalább 1-2 héten keresztül érdemes vezetni mindenre kiterjedően, hogy pontosan mit ettünk, mikor ettük, és mikor milyen panaszokat tapasztaltunk. A napló önmagában nem elég a diagnózishoz, de a vizsgálatok mellett fontos információ lesz az orvos számára is. Ez a részletes feljegyzés segít az orvosnak azonosítani a lehetséges összefüggéseket az elfogyasztott ételek és a tünetek között.
Gyorstesztek - Határok és KorlátokLéteznek patikában kapható gyorstesztek különféle élelmiszerérzékenységek kimutatására. Ezek a tesztek az ujjbegyből származó vércseppből mutatják ki az IgG (immunoglobulin G) ellenanyagokat, ami az immunrendszeri válasz markere. A gyorstesztek azonban nem diagnosztikai eszközök, az IgG ugyanis a normál immunválasz része is lehet, nem feltétlenül jelez túlérzékenységet. A betegség megállapításához fontos további immunoglobulin-szintek ellenőrzése is, továbbá ki kell szűrni az esetleges álpozitív vagy álnegatív eredményeket is. A gyorstesztek alkalmasak lehetnek annak eldöntésére, hogy milyen irányban érdemes folytatni a kivizsgálást, ugyanakkor nem szabad önmagában ennek alapján felállítani a diagnózist és dönteni a diétáról.
Gasztroenterológiai Vizsgálatok - Az AlapokAlapelv, hogy emésztési panaszok esetén először ki kell zárni az esetleges szervi elváltozásokat, egyéb gasztroenterológiai betegségeket. Az ételintoleranciához hasonló általános emésztőszervi tüneteket, mint a hasmenés, székrekedés, haspuffadás, teltségérzés, okozhatnak például gyulladásos bélbetegségek, fekélyek, anatómiai eltérések, akár daganatok is. Akár együtt is jelentkezhetnek különböző kórképek, gyakori jelenség, hogy az ételintolerancia bélbetegségek (pl. IBS, IBD) tüneteit erősíti fel. A gasztroenterológiai kivizsgálás része a fizikális vizsgálat és a kórtörténet kikérdezése. Ezek alapján az orvosban más betegség lehetősége is felmerülhet, vagy épp megerősítheti bizonyos ételintoleranciák gyanúját. A lisztérzékenység (cöliákia) például gyakran társul különféle autoimmun kórképekkel, bőrgyógyászati, nőgyógyászati panaszokkal, így ezek az információk is segítik a diagnózist. Más betegség, vagy adott ételcsoport intoleranciájának alapos gyanúja esetén sor kerülhet különböző endoszkópos, képalkotó és laboratóriumi vizsgálatokra. A teljesség igénye nélkül a leggyakoribbak a gyomor- és vastagbéltükrözés, kilégzéses vizsgálatok, hasi UH, terheléses vérvételes vizsgálat.
Specifikus Ételintolerancia Vizsgálatok
Laborvizsgálatok - Immunválaszok DetektálásaSzerológiai vizsgálatok során az immunoglobulin, azaz az IgA, IgE és IgG, illetve IgG4 szintek mérésével elkülöníthető az élelmiszerre adott allergiás reakciók (IgE szint magas) és a nem allergiás túlérzékenységi reakciók (IgG szint emelkedett, cöliákia esetén az IgA antitest is magas). Az IgG szint ugyanakkor a normál immunreakciónak is része, így bár segíti a diagnózist, de emelkedett szintje önmagában nem elegendő az intolerancia megállapításához, további vizsgálatokra van szükség. Fontos tudni, hogy amennyiben a beteg a kivizsgálás előtt már huzamosabb ideje kizárt az étrendjéből a valószínűsíthetően panaszokat okozó élelmiszereket, a vizsgálat eredménye nem lesz mérvadó, álnegatív eredményt fog hozni. A vérvétel csak abban az esetben mutatja ki az érzékenységet, ha aktuálisan fennáll a szervezetben a tápanyagra adott immunválasz, azaz az immunoglobulinok emelkedett szintje. Éppen ezért vérvételre úgy kell érkezni, hogy a vizsgálat előtti napokban és hetekben a beteg nem folytatott diétát.
A vércukorszint mérésére kerül sor laktózintolerancia gyanúja esetén. Laktóz fogyasztását követően több méréssel állapítják meg a vércukor szintjét, ebből lehet következtetni a tejcukor feldolgozásának esetleges zavarára. A vizsgálat kb. 2 órát vesz igénybe, intolerancia esetén kellemetlen enteralis tünetek megjelenésére számítani kell. Laktózérzékenység akkor mondható ki, ha az induló éhgyomri vércukor szint és a terhelés során mért legmagasabb vércukor értéke közti különbség nem haladja meg az 1,1 mmol/l értéket. A DAO enzim vérben mért szintje diagnosztikus kritérium a hisztamin intolerancia vizsgálatában. A laborvizsgálatok további célja az esetleges tápanyaghiányok felmérése, amennyiben az ételintolerancia hiányállapot kialakulásával jár, ennek a kezelése is szükséges. Az ételintolerancia vizsgálat a nap bármely szakaszában elvégezhető, ezzel együtt fontos, hogy a vérvétel előtt csak könnyed, zsírszegény ételeket fogyasszunk. A mérés során, könyökhajlati vénából történő vérvételt követően immunkémia módszerrel detektálják az egyes analitok mennyiségét.
Allergológiai Vizsgálatok - Az Ételallergia KimutatásaAnnak eldöntéséhez, hogy bizonyos táplálékokkal szemben milyen immunológiai reakció lép fel, azaz ételallergiáról vagy ételintoleranciáról beszélhetünk-e, a szerológiai vizsgálatokon felül bizonyos allergológiai vizsgálatok is hozzásegíthetnek. A táplálékallergiák kimutatásában a Prick-teszt elnevezésű bőrpróbát alkalmazzák. Ennek során allergénkivonatot cseppentenek a bőrre, a bőr felszínét megkarcolják, a rövid időn belül jelentkező pirosodás és duzzanat allergiás reakciót jelez.
Kilégzési Tesztek - Laktóz és Fruktóz MalabszorpcióA hidrogén kilégzési tesztek az ételintoleranciák közül a laktóz és a fruktóz lebontásával kapcsolatos zavarok kimutatására alkalmasak. A vizsgálat során laktóz, illetve fruktóz fogyasztása után mérik a kilélegzett levegőben bizonyos bomlástermékek koncentrációját.
Diagnosztizálhatsz magadnál mentális betegséget?
Eliminációs Diéta - Diagnosztikai és Terápiás EszközNem csupán a későbbi terápia részeként, hanem a diagnosztikában is hasznos a diéta. Ennek során az orvossal egyeztetve bizonyos táplálékokat egy időre (néhány hétre) teljesen ki kell zárni az étrendből, majd egyesével visszavezetni azokat. A panaszok megszűnése és visszatérése informatív a kiváltó élelmiszerre vonatkozóan. Hátránya, hogy a panaszokat pszichés tényezők is befolyásolják. Egyes élelmiszerek esetében semmilyen fizikális eltérés nem mérhető, diagnosztizálásuk nehéz. Ilyen esetekben fontos minden egyéb lehetőség kizárása, végső soron pedig csak az eliminációs diéta eredménye alapján lehet a panaszokat okozó tápanyag étrendből történő mellőzése mellett dönteni. A nem-cöliákiás gluténérzékenység a leggyakoribb ide tartozó kórkép, ami csak ezzel a módszerrel állapítható meg, emellett hasonló tapasztalati alapon okozhat érzékenységi panaszokat a kukorica, a tojásfehérje vagy egyes adalékanyagok.
További Lehetséges Vizsgálatok
Genetikai VizsgálatA laktózintolerancia és a cöliákiás lisztérzékenység diagnosztikájában alkalmazható vizsgálat, amely a szájnyálkahártyáról vett mintából történhet. Nem minden esetben alkalmazzák, ám ellentmondásos esetekben vagy igazolt betegek elsőfokú rokonainál fontos vizsgálat. Egyéb, jellegzetes genetikai eltérésekhez nem kapcsolható ételintoleranciák esetén nem alkalmazott módszer.
Vékonybél-biopsziaCsak a cöliákia diagnosztikájában alkalmazott vizsgálat a vékonybél-biopszia, amit csak más vizsgálatok alapján erős cöliákia-gyanú esetén végeznek el, felnőttek esetében. Mivel a lisztérzékenység a vékonybél-bolyhok sorvadását okozza, ennek kimutatása döntő jelentőségű a diagnózisban.
Az ételintolerancia kivizsgálását legtöbbször a betegek kezdeményezik, orvosi szempontból nézve ritkábban szükséges. Szigorú indikáció hiányállapotot okozó felszívódási zavar, illetve súlyos allergiás reakció (anafilaxia) esetén áll fenn.
Az Ételintolerancia Tünetei és Kezelése
Az ÉTELINTOLERANCIA tünetei lassabban alakulnak ki és nem annyira egyértelműek, mint az allergiáé. A tünetek sokszor csak hosszú órákkal vagy napokkal az étel elfogyasztása után mutatkoznak, illetve sok esetben csak a rendszeres fogyasztás hatására, kumuláltan jönnek elő. Intolerancia akkor alakul ki, mikor bizonyos ételek nem teljesen képesek felszívódó komponensekké lebomlani az emésztés során, az emésztő enzimek alacsony mennyisége vagy hiánya miatt.
Bármely életkorban előforduló tünetek közé tartozik a hányinger, puffadás és hasmenés. Gyermekeknél az ételintolerancia tanulási nehézségeket, hiperaktivitást, ekcémát és hasi fájdalmakat is okozhat. Felnőtteknél gyakori tünetek a depresszió és szorongás, elhízás, bőrproblémák, emésztési zavarok. Fontos tudni, hogy az ételallergiával ellentétben a tünetek nagyon változatosak lehetnek, sokkal lassabban jelentkeznek, ráadásul nem produkál olyan heves tüneteket sem. Az allergiás tünetek az adott étel elfogyasztását követően jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, puffadásra, hasmenésre panaszkodnak. A legsúlyosabb allergiás reakció, ami ételek elfogyasztását követően kialakulhat, az anafilaxiás sokk. Ilyenkor a beteg hányingerre, szédülésre panaszkodik, verejtékezik, bőre sápadt. A kezdetben enyhének tűnő tünetek idővel súlyosbodhatnak, drasztikus vérnyomás esés is bekövetkezhet. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, már a kezdeti enyhe tünetek észlelésekor orvoshoz kell fordulni. Leggyakrabban a tejben, a gabonafélékben és a tojásban található fehérje okoz gondot, de jelentkezhet allergia például földimogyoróra, szójára, tenger gyümölcseire is, sőt a készételekben található adalékanyagok is előidézhetnek allergiás reakciót. Ezzel szemben az ÉTELALLERGIA gyors és akár súlyos immunválasz egy adott élelmiszerre, az immunrendszer IgE antitestjei az adott élelmiszert tévedésből „ellenségnek” tekintik és megtámadják.
A laktóz intolerancia a tejcukor emésztéséhez szükséges laktáz enzim hiányából ered. A kezelése egyszerűen az érzékenységet okozó étel elhagyása az étrendből. Márpedig a változatos étrendből csak azt az ételt szabad kihagyni, amit feltétlenül szükséges. Ügyelni kell azonban arra, hogy az elhagyott élelmiszerben található fontos tápanyagokat más módon pótoljuk, és elkerüljük az elégtelen táplálkozást.
Speciális Vizsgálatok: A FOODTEST 200+ és Amit Tudni Érdemes
A FOODTEST 200+ a bélrendszer által le nem bontott ételfehérjékre adott immunreakciót, vagyis az IgG ellenanyag termelődést vizsgálja. A FOODTEST 200+ vizsgálat nem terjed ki az IgE allergiák, cöliakia, tejcukor érzékenység, hisztamin- és fruktóz intolerancia kimutatására. Ha valaki ezekre az állapotokra keres megoldást, nem ezt a tesztet kell elvégeztetnie. Az ételintolerancia az orvosok körében vitatott, ellentmondásos terület, ennek szerteágazó okai vannak.
A vizsgálatról tudni kell, hogy vérmintából, a fehérjechip alapú teszttel, több mint 220 féle élelmiszerre vizsgálható az érzékenység. A vizsgálat előtt étkezzen változatosan, ha valamely ételt tartósan nem fogyaszt, fals negatív eredményt adhat, hisz szervezete nincs kitéve az étel hatásainak. Természetesen ez alól kivételt képeznek az IgE reakciót, azaz heves allergiás tüneteket kiváltó élelmiszerek. Bizonyos gyógyszerek befolyásolhatják a teszt eredményt, ezért konzultáljon a vizsgálatot végző laboratóriummal.
Az eredményről annyit érdemes tudni, hogy a pozitív tartományba került élelmiszereket 3-6 hónapra javasolt mellőzni az étrendből. Önállóan ne kezdjen diétába! Keressen fel a témában járatos dietetikust, gasztroenterológust, aki segít a teszt eredmények értelmezésében. Diéta után az IgG alapú ételintolerancia esetén az allergiákkal és enzimhiányos ételintoleranciával ellentétben, a pozitív élelmiszerek a 3-6 hónap után fokozatosan visszaépíthetők az étrendbe, ha a tünetek megszűnnek.
Mindenkinél hatásos az eliminációs étrend? Előre nem állapítható meg, nem minden kiderítetlen ok mögött áll ételintolerancia. Elkerülhető-e az ételintolerancia? Az ételintolerancia szoros összefüggést mutat a bélrendszer, az immunrendszer állapotával, az étrend változatosságával.
Ha már régóta tapasztal kellemetlen tüneteket bizonyos ételek fogyasztása után, érdemes utána járni, mi okozza a panaszokat. Hasfájás, hasmenés, puffadás és egyes bőrtünetek hátterében is állhat ételallergia vagy ételintolerancia. Ahhoz, hogy a tüneteket okozó élelmiszert azonosítani lehessen, fontos, hogy a vizsgálat előtti hetekben ne iktassa ki étrendjéből a feltételezett allergént, mert így a vizsgálat során könnyen álnegatív eredmény születhet. Dr. Polgár Marianne magyarázza: „Ma már jellemző, hogy a betegek első körben az internetről informálódnak. Az itt elérhető információk alapján körvonalazódik, hogy tüneteik hátterében valamilyen élelmiszer fogyasztása állhat, ezért többnyire célzottan jelentkeznek szakorvoshoz. Érthető módon szeretnék, ha tüneteik mielőbb megszűnnének, ezért ezzel egy időben sajnos diétázni is kezdenek, és hogy biztosra menjenek, sokan egyszerre több „problémás” élelmiszert, például a gabonafélék mellett a tejtermékeket, tojást is mellőzik az étrendből.” Ha azonban a beteg már a vizsgálat előtt hosszabb ideje folytatja diétát, akkor szervezetében az ellenanyag mértéke lecsökkent, ezért elképzelhető, hogy nem sikerül vizsgálattal igazolni a betegség meglétét. Ez is alátámasztja a szakszerű kivizsgálás fontosságát, mielőtt bármilyen diétába kezdenénk. Dr. Dunás-Varga Veronika belgyógyász lektorálta ezeket az információkat, hangsúlyozva a tudományos alapokon nyugvó diagnosztika jelentőségét.
Példaként egy aggódó nagyszülő esete is aláhúzza a professzionális diagnózis szükségességét: "5 éves fiú unokám van, aki óvodába járna ugyan, de három nap után már megbetegszik. Az orra váladékoz, hurutos köhögése van, de ami aggasztó, hogy a váladék rendre a füle irányába megy, melynek következtében középfültő gyulladás lép fel. A fül-orr-gégészeten kéthetente jelennek meg, ahol megállapítják, hogy nincs nyomás a fülében. A szülei betartják az orvosi utasításokat, /fülmelegítés, orrporszívózás/ a felírt gyógyszereket előírás szerint adják neki. Két hét gyógyulási idő után 3 napig jár óvodába és újra kezdődik minden elölről. Elolvastam az ezzel kapcsolatos információkat, hasmenést, vagy a leírt jellemző tüneteket nem tapasztalom a gyereknél. Szeretném megtudni, hogy lehet-e arra következtetni a leírtakból, hogy valóban ételallergiája illetve gluténérzékenysége lehet." Ebben az esetben, ahogy Dr. is hangsúlyozza, az ételintolerancia tünetei számos egyéb betegség okozta tünettel is megegyeznek, és a leírt tünetek önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy ételallergiára vagy gluténérzékenységre lehessen egyértelműen következtetni. Szakorvosi vizsgálatra van szükség a pontos diagnózishoz.
tags: #jo #etel #intolerancia #vizsgalat