A Káposztarepce vetőmag: Tudnivalók és termesztési praktikák

A káposztarepce (Brassica napus) az egyik legsokoldalúbban hasznosítható szántóföldi növényünk, amely nemcsak az olajiparban és a biodízel-gyártásban tölt be kulcsszerepet, de magas fehérjetartalma révén takarmányként is kiváló, valamint kiemelkedő méhlegelőként is. Hazánkban az őszi káposztarepce dominál, köszönhetően a hosszabb tenyészidejének és ezáltal magasabb hozamának. Fejlődési szakaszai a kelés, tőlevélrózsa-képzés, szárbaindulás, virágzás és érés. Idén a korábban becsültnél jóval drágábban lehet eladni a repcét, és a parádés árak újra népszerűvé teszik a növényt, holott jelentős akadályokkal kell ősszel is szembenézni, mint például a drága vetőmag, a csökkenő vetési terület, és az időjárás, amely alaposan megnyirbálhatja a hozamot.

A repce termesztés előnyei és kihívásai

A repce kedvezően hat a talajszerkezetre, mélyre hatoló karógyökere segít lazítani a talajt és elősegíti a tápanyagok feltáródását a következő kultúrák számára. Kitűnő elővetemény: gyommentesen hagyja a talajt, korán lekerül a területről, javítja a talaj szerkezetét és termékenységét, kedvező a szármaradványok C/N-aránya. Ráadásul a növényben lévő glükozinolát mérgező hatású a rovarokra, fonálférgekre és gombákra, ami növényegészségügyi szempontból is előnyös. Emellett a repce számára kijuttatott nagy mennyiségű nitrogénműtrágyából a következő növény is profitálhat. Jó előveteménynek számít gabonafélék, különösen a búza számára.

Éghajlati szempontból is rugalmas: jól bírja a hűvös őszi időt, de a téli fagyokkal szemben megfelelő fejlettségi állapotban kell lennie a sikeres átteleléshez. Az elmúlt években tapasztalt gyengébb termésátlagok miatt azonban a repce vetésterülete csökkent. A Kleffmann és Partner Kft. 2019 őszi felmérése alapján a repce vetésterülete 304 ezer hektárt tett ki, ami 6,6 százalékos csökkenést jelent a 2018 őszi vetéshez képest, megtörve az 5 éve folyamatosan növekvő terület trendjét. A területcsökkenéssel együtt pedig felerősödött az a tendencia is, hogy a repce átlagos vetéssűrűsége, vetésnormája egyre inkább csökken a széles sortávú (45-75 cm) és nagyobb tőtávolságot (20 cm) alkalmazandó modernebb termesztéstechnológiának köszönhetően. Ma már nem ritka, hogy 4-4,5 hektáron vetnek el egy 1,5 millió csíra kiszerelésű zsákot.

A vetőmag kiválasztásának szempontjai

Közel 100 repce vetőmagját értékesítik Magyarországon. A hibridválasztást bonyolítja, hogy a repcének két fő értékmérő tulajdonsága van: a termés és az olajtartalom. A termelők többsége természetesen a saját termesztési tapasztalatai alapján, több mint tizenkét hónapra előre gondolkodva hoz döntést vetőmag vásárláskor. Mivel nem tudható, hogy a következő év milyen kihívásokat tartogat a repce számára, ezért egyre fontosabbá válik a repce kompenzáló képessége. A hibrid kiválasztásakor már nem az éves termés a fő szempont, hanem a termésstabilitás, a biztonság. A Primag kínálatában is megtalálhatóak a korszerű, hozamoptimalizált fajták, melyek segítik a piaci igények kiszolgálását.

A hibrid repce vetőmagok gyorsabb körforgásúak, mint a kukorica és napraforgó hibridek. A Kleffmann felmérések szerint 2019 őszén összesen 87 ezer zsák (1,5 milliós kiszerelésben) repcét vetettek el a termelők, az átlagéletkor 3,2 év volt a bevezetéstől számítva.

Talajelőkészítés és tápanyagellátás

A repce legjobban a mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízháztartású talajokon érzi jól magát. Az optimális talajtípusok közé tartozik a csernozjom (feketeföld), a vályog és a meszes agyag. A talajelőkészítés mélyszántással (30-35 cm) kezdődik, majd kultivátorozással biztosíthatjuk a kellően aprómorzsás magágyat. Az időben lekerülő elővetemény, a jól előkészített, ülepedett magágy a repcetermesztés kiindulópontja.

A talajvizsgálat elvégzése alapvető, hogy tudjuk, milyen tápanyagok pótlására van szükség. A repce tápanyagigényes növény, főként nitrogénből (120-180 kg/ha), de emellett fontos a foszfor (60-80 kg/ha) és kálium (120-150 kg/ha) kijuttatása is. A mikroelemek közül a bór és a mangán hiánya gyakori probléma a növény számára, így erre érdemes plusz figyelmet fordítani. A trágyázási tervet érdemes térségenként megválasztani: a Dunántúlon magasabb humusztartalmú talajokkal számolhatunk, míg az Alföldön gyakori a mikroelemhiány. A tavaszi fejtrágyázás nitrogénnel történik, gyakran két részletben. A bór és molibdén kijuttatása fontos a virágzás előtti időszakban.

Vetés és növekedésszabályozás

Az őszi repce optimális vetési ideje augusztus közepétől szeptember első negyedéig tart. Természetesen ez is eltérhet régiónként: a hűvösebb északi megyékben korábban érdemes vetni, míg délen akár szeptember eleje is elfogadható. Sok gazda esik abba a hibába, hogy túl későn vet. Előny a mérsékeltebb őszi hajtásnövekedés, vagyis az, hogy még a hosszú, meleg őszökön is inkább a gyökérfejlődésre fordítsa a növény az energiáit.

A regulátorok alkalmazása ősszel és tavasszal is indokolt a szárszilárdítás és a túlzott növekedés visszafogása érdekében. Például a DK EXPECTATION hibrid esetében, amelynek őszi fejlődése erőteljes és dinamikus, így késői vetésekre is ajánlott. Ennek ellenére korai vetés, nagy tőszám és/vagy intenzív technológia esetén regulátor használata ajánlott. A hirtelen szármegnyúlás elkerülése érdekében ajánlott a tavaszi nitrogén fejtrágyát kisebb adagokban megosztva - az állomány fejlettségének figyelembe vételével - kijuttatni.

Növényvédelem és betegségellenállóság

Kiemelten fontos a növényvédelem! A repcedarázs, repcefénybogár, ormányosok és különböző gombabetegségek (fóma, alternária) komoly kárt tehetnek a termésben. A gyomirtás már a vetés előtt, preemergens szerekkel kezdődik, majd posztemergens kezelésekkel folytatódik a fejlődési szakaszokhoz igazítva. Sok gazda nem fordít elég figyelmet a gyomirtásra.

A rovarölő szeres csávázás és az állománykezelés jelentősége régiónként változik. A térképen régiónként látható, hogy a vetett terület arányában régiónként milyen arányban alkalmaznak a termelők inszekticid csávázást és az őszi repce állományban rovarölő szeres kezelést. Pest megyét Észak-Alföldhöz soroltuk. Jelentősnek mondható, hogy a vetett terület 43 százalékán a rovarölővel csávázott vetőmagot mellett még állományban is kezeltek őszi kártevők ellen legalább egyszer. Ez a technológia a Dél-Dunántúli repce területeken a legelterjedtebb. A Nyugat-Dunántúli termelők bíznak leginkább az inszekticid csávázás hatástartamában és hatásspektrumában, ezzel szemben Dél-Alföldön és Észak-Alföldön területarányosan a legnagyobb azok aránya, akik csak a kártevők megjelenésekor védekeznek a kártétel ellen. Érdemes megemlíteni, hogy a tiametoxam hatóanyag korlátozása után a modern rovarölő csávázószerek akár 20-30%-os többletköltséget is jelenthetnek zsákonként.

A nagy termés alapvető feltétele, hogy a vetésforgóban a lehető legkevesebbszer szerepeljen a repce, mivel a gyakori vetéssel megnő a betegségek, rovarkárok előfordulása. A betegségeknek ellenálló hibridek és az intenzív növényvédelem előnyeit érdemes kihasználni, de ajánlott betartani a szükséges korlátokat. A jól megválasztott fajták vagy hibridek nagyobb rugalmasságot adnak a gombaölőszeres permetezés idejének megválasztásához, illetve nagy segítséget jelentenek egy hajlamosító időjárás esetén, ami ugyanakkor a permetezést például ellehetetleníti, vagy a betakarítást késlelteti.

Fontosabb repcebetegségek és az ellenük való védekezés

A repce egyik legfontosabb betegsége a fómás levélfoltosság és szárrák. Az egész vegetáció alatt okoz különféle tüneteket és ezzel együtt problémákat. Az őszi fejlődést, a télbemenetel sikerességét rontják a levélfelületet csökkentő fómás levélfoltok. Tavasszal pedig a szár és gyökérnyak szövetének károsításával csökkenti a víz és tápanyag felvételt, kényszerérést okoz, emiatt csökken a szemek száma és azok ezermagtömege is. Továbbá dőlést is okozhat.

A fómás betegség elleni rezisztencia nemesítésben több típust különböztetünk meg:

• Kvantitatív (poligénes) rezisztencia: hosszabb nemesítési folyamat eredménye. A növények ebben az esetben tüneteket mutatnak, de a terméseredményeket a betegség nem befolyásolja. Nehezebben áttörhető rezisztencia, mint az egy génes (Rlm).
• Rlm (Resistance to Leptosphaeria maculans) gén rezisztencia: 8 rezisztencia gént azonosítottak eddig. Ezt az egy génes rezisztenciát viszonylag gyorsabban töri át a kórokozó, mivel egy-egy rasszal szemben ad rezisztenciát. De például az Rlm 7 rezisztencia génnel rendelkező fajták meglehetősen jó és stabil rezisztenciát mutatnak. A legújabb az RlmS rezisztencia gén.
• Kettős rezisztencia: azok a fajták és hibridek, amelyek mind a két típusú (kvantitatív és Rlm) rezisztencia típussal is rendelkeznek.

A repce másik fontos betegsége a fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum), amely ellen a fajták és hibridek különböző mértékű rezisztenciát mutatnak. A gyökérgolyva savas kémhatású, illetve mélyfekvésű, vizenyős talajokon, táblarészeken okoz nagyobb problémát. Ilyen termőhelyeken választhatunk gyökérgolyva rezisztens fajtát.

Vírus rezisztencia: a tarlórépa sárgaság vírust (TuYV - Turnip Yellows Virus) Európában több helyen megfigyelték, és 10-30 %-os terméskiesést okozott. A vírust levéltetvek terjesztik. Ha az ellenük való védekezés elmarad(t), vagy nem megfelelő időben (vagy hatékonysággal) történik, akkor nagy segítség lehet, ha rezisztens fajtát vetünk/vetettünk.

A gyomirtásban nagy előnyt jelenthet a kétszikűekkel is fertőzött táblákon a gyomirtószer rezisztencia. A kipergésre való hajlam súlyos termésveszteséget okozhat egyes hibridek esetében. A modern hibrid fajták magasabb olajtartalommal és jobb stressztűréssel rendelkeznek, így ellenállóbbak a szárazságra és a betegségekre.

Betakarítás és hozam

A repce érésének fenológiai jelei közé tartozik a becők sötétedése és a magok keményedése. A túl korai betakarítás magas nedvességtartalommal, a késlekedés pedig pergési veszteséggel jár. A kombájnok repcéhez való beállítása (pl. vágóasztal, dobhézag) kulcsfontosságú a minimalizált veszteséghez. Az országos átlagtermés 2,5-3,5 tonna/hektár körül alakul, de intenzív technológiával és kedvező évjáratban 4 tonna feletti hozam is elérhető. Az olajtartalom 42-46% között mozog, a betakarításkori nedvességtartalom ideális esetben 9% alatt van.

A betakarítás ütemezése szempontjából kis és nagy gazdaságok esetében is célszerű több hibrid egyidejű vetése. A később érők időt adnak a koraiak betakarítására úgy, hogy sem egyik, sem másik hibridnél nem kell a túlérésből fakadó szemveszteséggel számolni.

Piaci lehetőségek és modern technológiák

A repce iránti kereslet stabil, köszönhetően a biodízel-gyártásban betöltött szerepének és az étolajipar igényeinek. A belföldi felvásárlók mellett komoly exportlehetőségek is rendelkezésre állnak (pl. Németország, Ausztria).

A GPS-alapú kijuttatórendszerek, drónos permetezés és NDVI-térképezés egyre inkább elérhető a közepes és nagyobb gazdaságok számára. Ezek alkalmazásával csökkenthető a költség és javítható a hozam. Ezt támasztja alá egy 2021-es francia kutatás is, amely a Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdak NDVI-indexét alkalmazta a repceállomány nyomon követésére. A repce komplex, de kiválóan tervezhető növény, amelyet megfelelő technológiai fegyelemmel, precíz időzítéssel és jó talajismerettel eredményesen termeszthetünk.

Repce vetőmag fajták és forgalmazók

A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég, mely 1995 óta tevékenykedik Magyarországon, kizárólag a gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag, műtrágya, valamint növényvédő szer piacot. 2019 őszi felmérésükben 378 gazdaság vett részt, akik a terület 16 százalékát művelték. Az adatok könnyebb elemzése miatt régiós szinten elemzik az adatokat. Az elmúlt 3 évben a Dél-Alföldön és Észak-Alföldön csökkent leginkább a vetéssűrűség.

A piacon számos kiváló repce hibrid elérhető, amelyek eltérő tulajdonságokkal és ellenállóképességgel rendelkeznek.

RAPOOL Fajták:

• MANHATTAN
• DYNAMIC
• DUPLO
• JANOSH
• DUKE - Kiemelkedő hozamú, korszerű, korai érésű, rendkívül magas olajtartalmú hibrid.
• TEMPTATION
• ROMEO
• MATRIX CL
• DAHLIA

CORTEVA Fajták:

• PT320
• PT314
• PT315
• PT302
• PT303
• PT298
• PT305
• PT279 CL

BAYER Fajták:

• DK EXCITED
• DMH591
• DK EXPECTATION - 2019-ben EU listán elismert hibrid. Mind növényvédelmi, mind termőképességi szempontból a mai kornak megfelelő új hibrid. Őszi fejlődése erőteljes és dinamikus, így késői vetésekre is ajánlott. Kiváló termés- és olajhozamú hibrid. Minden termőhelyi és termesztési területre alkalmas. Genetikai megoldás a Nagy repcebolha kártételére. Intenzív körülmények között kimagasló termésre képes. Kiválóan alkalmazkodik a gyengébb tápanyag-ellátottságú technológiához is. Erőteljes kezdeti fejlődése nagyobb rugalmasságot biztosít a vetésidőben. Szárba indulási hajlama ősszel közepes. Üzemi körülmények között, a bemutató fajtakísérletekben is visszaigazolódott nagy termőképessége. Magyarországon már két év pozitív eredménye (2020., 2021.) alapján állami elismerésben részesült. A hazai kizárólagos forgalmazó partnerünk - KITE Zrt. - kísérleteiben évek óta bizonyítja nagyon jó stabilitását.
• DK EXBURY
• DK IMMORTAL CL
• DK EXCENTRIC
• DK EXPOSE
• EXAVANCE 100M

KWS Fajták:

• KWS MIKADOS
• KWS DEMOS
• UMBERTO KWS
• KWS SAUROL CL
• KWS GRANOS
• FELICIANO KWS - A repcenemesítés egyik legfrissebb vívmánya: 2019-ben EU listán elismert hibrid.

SYNGENTA Fajták:

• SY ELISABETTA
• SY GLORIETTA
• SY FLORETTA
• SY ROBOT CL
• AGANOS

LIMAGRAIN Fajták:

• LG AMBASSADOR
• LG ARMADA
• LG AUCKLAND
• LG CONSTRUCTOR CL
• LG ASPECT

GK SZEGED Fajták:

• GK GABRIELLA

RAGT Fajták:

• RGT AMAZZONITE
• RGT AZURITE
• RGT BLACKMOON
• RGT CADRAN
• RGT CEOS
• RGT GAZZETTA
• RGT KOCAZZ
• RGT NIZZA CL
• RGT PARADIZZE
• RGT TREZZOR

Érdeklődni a SZEGÁNA Kft. részére Czirok Katalin.

tags: #kaposzta #repce #vetomag