Bevezetés
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) egy önkormányzattal rendelkező civil szervezet, amelyet tagjai hoztak létre, és amely az alapszabályában meghatározott célok elérésére törekszik. Tevékenységének alapja az evangélium tanúságtevő megélése. A KÉSZ 1989. január 30-án alakult, és 2015-től közhasznú jogállással rendelkezik. Székhelye Budapesten, az Aladár utca 17. szám alatt található. Az Egyesület működését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szabályozza. A KÉSZ egy olyan civil evangelizációs egyesület, amelynek feladata, hogy megőrizze és továbbadja a keresztény értékeket, ahogy azt Makláry Ákos, a szervezet országos elnöke is hangsúlyozta.
Az Egyesület céljai és tevékenységei
A KÉSZ céljai rendkívül sokrétűek, és az élet minden területén a keresztény, keresztyén evangelizációs küldetés tudatos elkötelezettségű vállalását célozzák az ökumené szellemében. Ezek közé tartozik többek között a szociális tevékenység, a családsegítés, tudományos tevékenység, nevelés és oktatás, ismeretterjesztés, valamint kulturális tevékenység.
Kulturális és közösségi programok
A szervezet kiemelten fontosnak tartja a keresztény kulturális értékek közvetítését és megóvását. Ennek érdekében számos rendezvényt, rendezvénysorozatot, ismeretterjesztő és irodalmi előadást, kiállítást, hangversenyt, jótékonysági bált, konferenciát, kongresszust, családi napot, fesztivált, lelkigyakorlatot és imanapot szerveznek. Ezenfelül nemzeti zarándokhelyeinket népszerűsítő zarándoklatokat, honismereti kirándulásokat és tanulmányutakat is szerveznek, valamint nemzeti ünnepeink alkalmával történelmi megemlékezéseket rendeznek.
A csornai KÉSZ például Alsóbodokra zarándokolt, ahol gróf Esterházy János életpéldájával és lelki örökségével ismerkedhettek meg a résztvevők. A KÉSZ elnöke, Makláry Ákos, idén is aktív szereplője volt a Keresztény Film- és Könyvnapoknak, amely május 8. és 10. között került megrendezésre. Ezek a példák jól mutatják a szervezet aktív részvételét a keresztény kultúra és közösségi élet támogatásában.
Szociális és ifjúsági támogatás
A KÉSZ elkötelezett a szociális tevékenységek és a családsegítés iránt, anyagi vagy természetbeni támogatást biztosítva a hátrányos helyzetűek számára. Emellett a gyermek- és ifjúságvédelem is kiemelt fontosságú számukra, amely magában foglalja a gyermekek táborozásának támogatását.
Tudományos és oktatási hozzájárulás
A KÉSZ tudományos tevékenységet, nevelést és oktatást, valamint ismeretterjesztést is folytat. Céljaik között szerepel a nonprofit szervezetek kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységének támogatása, valamint e tevékenységet végző szervezetek együttműködésének fejlesztése, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény alapján. A köznevelés és felnőttoktatás is a tevékenységi körükbe tartozik, a nemzeti nevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében.
Kulturális örökség és műemlékvédelem
A szervezet fontosnak tartja a kulturális örökség megóvását és a műemlékvédelmet. Közreműködnek a kulturális örökség megőrzésében, feldolgozásában, bemutatásában és állagának megóvásában, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján. Emellett együttműködnek az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátása során, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint.
Emberi és állampolgári jogok védelme
Az emberi és állampolgári jogok védelme szintén része a KÉSZ közhasznú tevékenységeinek. Ez magában foglalja a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok alapvető jogainak védelmét, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény alapján.
Határon túli magyarság és nemzetközi kapcsolatok
A KÉSZ aktívan foglalkozik a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységekkel. Kapcsolatot tart a határon túli magyarság civil szervezeteivel és szerveződéseivel, valamint közös rendezvényeket, előadásokat és zarándoklatokat szervez és valósít meg. Céljaik között szerepel a határon túli magyarság önszerveződésének támogatása, valamint a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján. Ezenfelül a nemzetközi kapcsolatok erősítésére is törekednek.
Az Egyesület szervezeti felépítése
A KÉSZ a magyar történelmi egyházakkal együttműködő önálló jogi személy. Szervezeti felépítése hierarchikus, a Küldöttgyűlés, az Elnökség és a Felügyelőbizottság alkotta alappillérekre épül, kiegészülve a Helyi csoportokkal.
Küldöttgyűlés
Az Egyesület legfőbb szerve a Küldöttgyűlés, amely az Elnökség tagjaiból, a Helyi csoportok tagjai által közvetlenül megválasztott Helyi csoport elnökökből és a Helyi csoport létszámának arányában megválasztott további küldöttekből áll. Minden Helyi csoport még egy küldöttet választhat, ha tagjainak száma meghaladja az 50 főt. Amennyiben a Helyi csoport taglétszáma meghaladja a 100 főt, további egy küldöttet választhat. Így a Helyi csoportoknak 1 fő küldötte van, s az a Helyi csoport elnöke, ha taglétszámuk 50 fő, vagy az alatti; 2 fő küldötte van (1 fő elnök és további 1 fő küldött), ha taglétszámuk 51 és 100 fő között van; illetve 3 fő küldötte van (1 fő elnök és további 2 fő küldött), ha taglétszámuk 101, vagy a feletti.
A Helyi csoportok taggyűlésein választják meg az elnökön kívüli küldötte(ke)t, és a pótküldötte(ke)t, de egy választott küldött/pótküldött legfeljebb öt évig töltheti be e tisztséget. Amennyiben a Helyi csoport elnöke vagy küldötte az Elnökség tagja, úgy ő az Elnökség tagját megillető megbízatással vesz részt a Küldöttgyűlésen. Ebben az esetben a Helyi csoportot a Helyi csoport elnökének vagy a Helyi csoport küldöttjének Elnökségi tagsága időtartama alatt egy további küldötti megbízatás illeti meg. A pótküldött a küldött akadályoztatása esetén a küldöttel azonos jogkörrel vesz részt a küldöttgyűlésen.
A Küldöttgyűlést az Elnök, vagy a Társelnök, akadályoztatásuk esetén az Elnökhelyettes hívja össze írásban a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött időpont előtt legalább 14 nappal. Össze kell hívni a Küldöttgyűlést a Felügyelőbizottság indítványára, valamint akkor, ha a Küldöttgyűlés tagjainak egyharmada - az ok és cél megjelölésével - kívánja, vagy ha a bíróság elrendeli. A Küldöttgyűlést az Egyesület Elnöke vagy Társelnöke, akadályoztatásuk esetén az Elnökhelyettes vezeti. Évente legalább egy Küldöttgyűlést kell tartani.
Elnökség
Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Elnökség tagjait a Küldöttgyűlés választja, és 11 főből áll: az Elnök, a Társelnök, az Elnökhelyettes és további 8 fő. Az Elnökség tagjainak megbízatása 5 évre szól.
Az Elnökség üléseit az Elnök vagy a Társelnök, akadályoztatásuk esetén az Elnökhelyettes hívja össze írásban a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal, a Felügyelőbizottság indítványára pedig köteles összehívni. Évente legalább két elnökségi ülést kell tartani. Az ülést az Elnök vagy a Társelnök vezeti, napirendjét ő határozza meg, azonban az Elnökség tagjai kérhetik az ülésen az Elnöktől az Egyesület számára fontos ügyek napirenden kívüli megtárgyalását. Az ügy megtárgyalása kötelező, ha a megtárgyalást az Elnökség egyszerű többsége megszavazza. Az Elnökség előkészíti a Küldöttgyűlés munkáját, elkészíti és a Küldöttgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet.
Felügyelőbizottság
A Felügyelőbizottság 3 tagból áll, akiket a Küldöttgyűlés választ. A Felügyelőbizottság tagjai közül elnököt választanak. A Felügyelőbizottság a megválasztását követő 15 napon belül tartja alakuló ülését, ahol megválasztja elnökét. Az alakuló ülést a legidősebb felügyelőbizottsági tag hívja össze. A Felügyelőbizottság legalább évente egyszer összeül, üléseit annak elnöke hívja össze és vezeti. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelőbizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól. Feladata az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése, ennek keretében véleményezi az éves beszámoló tervezetét.
Helyi csoportok
Az Egyesület szervezeti egységei a Helyi csoportok, amelyek legkisebb taglétszáma 10 fő. Az ország területén minden községben, városban azok önkormányzati illetékességi területén, a fővárosban kerületenként egy Helyi csoport hozható létre. A városok vagy községek Helyi csoportjaihoz a környékbeli kisebb települések lakói is csatlakozhatnak tagként.
A Helyi csoport megalakulását legalább 10 főnek kell írásban kezdeményeznie az Elnökségnél a belépési nyilatkozatok egyidejű megküldésével. A Helyi csoport megalakulásához az Elnökség jóváhagyása szükséges. Ezután lehet összehívni az alakuló taggyűlést, amelyen valamelyik vezető tisztségviselőnek jelen kell lenni.
A Helyi csoport legfőbb szerve a helyi taggyűlés. A Helyi csoport programjai, rendezvényei nem minősülnek taggyűlésnek. A Helyi csoport taggyűlését a Helyi csoport elnöke hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal. A taggyűlést össze kell hívni akkor is, ha a tagság egyharmada - az ok és cél megjelölésével írásban kéri. A taggyűlést a Helyi csoport elnöke vezeti.
A Helyi csoport tisztségviselői: 1 fő elnök, 1 fő titkár és 1 fő pénztáros. Ezen felül a Helyi csoport mind megalakulásakor, mind pedig a későbbiek folyamán saját hatáskörben egyéb tisztségviselőket is választhat. A helyi tisztségviselők megbízatása 5 év. A Helyi csoport tisztségviselői újraválaszthatók. A Helyi csoport a 16-35 éves tagsága körében megalakíthatja az adott Helyi csoport ifjúsági tagozatát.
Együttműködések és társadalmi szerepvállalás
A KÉSZ kiemelten fontosnak tartja az együttműködést más szervezetekkel és a társadalmi párbeszédet. Márfi Gyula érsek gondolatait idézve: "Krisztus személye összeköt minket". Makláry Ákos, a KÉSZ elnöke a keresztény párbeszéd fontosságáról beszélt a XI. Keresztény Film- és Könyvnapokon.
A veszprémi KÉSZ csoport példája is jól mutatja ezt a törekvést: Udvarhelyi Olivér, a veszprémi csoport elnöke szerint az alapításának huszonötödik évfordulóját ünneplő veszprémi csoport az elmúlt emberöltő alatt igyekezett azon munkálkodni, hogy megszólítsa azon veszprémi polgártársainkat, akiknek igénye a belső szellemi-lelki életet élő, hitet kereső vagy azt valló mentalitás, de egyben szívügyének tartja a magyarság létének és önbecsülésének támogatását is. Célkitűzésüket, a keresztény hitbéli meggyőződés erősítését és társadalmi felelősségük tudatosítását a havi rendszerességgel szervezett összejöveteleiken igyekeznek megvalósítani. Meghívott előadóik a hitélet, a tudomány és a művészet számos területéről érkeznek határon túlról is. Jó az együttműködésük a városi önkormányzattal és a főegyházmegyével.
Ovádi Péter, Veszprém országgyűlési képviselője előadásában megerősítette, hogy a nemzeti kormány számára elsődleges a keresztény kultúra megőrzése, amelyet tettekkel is bizonyít: az Alaptörvényben rögzítésre került, hogy államalapító Szent István királyunk országunkat a keresztény Európa részévé tette. Ezzel elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Porga Gyula, Veszprém polgármestere hozzászólásában figyelmeztetett, hogy a gazdag hagyományok óriási felelősséget is rónak az itt élőkre. Mint ismeretes 2023-ra Veszprémnek ítélte az Európa Kulturális Fővárosa címet egy nemzetközi bizottság. Nagyszerű lehetőség ez a városnak, rendkívül sok fejlesztésre nyílik lehetőség ennek kapcsán.
Janka Ferenc parókus, főiskolai tanár, a veszprémi csoport lelki vezetője, megosztotta a küldöttekkel, mit jelent számára a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. A hitnek szüksége van az értelem megtisztító kritikájára. A hit viszont megszabadíthatja az értelmet az önhitt elbizakodástól, és a teljes kétségbeeséstől. A szövetségnek vannak isteni és emberi dimenziói. Egy szerződés általában az adok-kapok-elven alapul. A szövetségnek, amit az Isten köt az emberrel, az alapja, hogy a másik félnek jó legyen. Fontos, hogy mi is ilyen kezdeményező szeretettel vegyünk részt szövetségeinkben, pl. a házasságban.
A házigazda KÉSZ-csoport városát Karlinszky Balázs, a Főegyházmegyei Levéltár igazgatója egykori és mai épületek képein keresztül mutatta be. Végighaladt annak történetén Szent István király idejétől napjainkig. Az ország első püspökségét Veszprémben alapították. A mindenkori veszprémi püspök kapta meg a királyné koronázási jogát. 13. századi források szerint a püspök volt a királyné kancellárja. Szó esett a törökök majd a Habsburgok pusztításairól is. A város barokk arculatát a 18. századi építményeivel kapta, amelyből a mai napig is sok épület fennmaradt a központban. A piaristák megjelenése is fontos a város művelődésében, az oktatásban.
S. Perémi Ágota, a 116 éves Laczkó Dezső Múzeum intézményvezetője a múzeum látnivalóinak ismertetésével próbálta közelebb hozni a hallgatósághoz Veszprém múltját. A múzeum jelentős régészeti gyűjteménye a megye összes régészeti korszakát magában foglalja. A sírfeltárások során bizánci kereszténységre utaló tárgyakat is találtak.
Érseki szentmisével vette kezdetét a KÉSZ küldöttgyűlésének második napja a főiskola kápolnájában. Az ezt követő előadásban a főpásztor beszélt az iszlám vallási és politikai jellemzőiről. Mint mondta, különbséget kell tenni menekültek és migránsok között, különösen a dzsihád előírásaira tekintettel, amely szerint a hódítás minden eszközzel megengedett. Az igazi probléma mégis abban rejlik, hogy Európa elvesztette a hitét. Ennek következtében földrészünkön ideológiai, vallási és demográfiai vákuum keletkezett. Márfi Gyula érsek szerint a migráció elindulásának fő oka ez lehet. Arra a kérdésre, hogy mi a katolikus egyház válasza ezekre a problémákra, véleménye szerint komolyan kell venni a kereszténységet. Felelősségteljesen, szentségi házasságban kell élni, gyermekeket vállalni.
A küldöttgyűlés beszámolókat hallgatott meg az előző küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az elnökség munkájáról. Elfogadta a szervezet közhasznúsági jelentését és a 2019. évi költségvetést.
A KÉSZ és a Budapest 2024-es Olimpiai Pályázat
Érdekes párhuzamot mutat a KÉSZ működése a 2024-es budapesti olimpiai pályázatot megalapozó megvalósíthatósági tanulmány körüli vitákkal. A tanulmány, amely egy 1300 oldalas dokumentum, hosszú ideig vitatott volt a nyilvánosságra hozatala kapcsán.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése június 10-én mondott igent arra, hogy benyújtsák a 2024-es olimpiarendezési szándéknyilatkozatot. Ismertették a tanulmány fő állításait, de nem hozták nyilvánosságra a PwC elemzését. Másnap Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja közérdekű adatigénylés formájában elkérte a MOB-tól a tanulmányt. A MOB riposztja szerint a tanulmány, mint olyan nem minősül adatnak, jóllehet az közérdekű adatokat foglalhat magában.
Június 23-án a Fővárosi Közgyűlés is döntött a pályázásról, ekkor kiderült, hogy a tanulmány nem lesz nyilvános, csak annak százoldalas „bevezetője”, az úgynevezett vezetői összefoglaló ismerhető meg mindenki számára. Ekkor az Index is belépett a küzdelembe, amely a Miniszterelnökségtől kérte ki a megvalósíthatósági tanulmányt, ugyanis mindenki úgy tudta, hogy annak megrendelője a Lázár János által vezetett hivatal volt.
Lázár János miniszter később azt mondta, csak novemberre készül el a teljes anyag, noha a PricewaterhouseCoopers (PwC) határidőre végzett az 1300 oldalas tanulmánnyal és annak 100 oldalas vezetői összefoglalójával. Az olimpiai bizottság közleménye kitért arra is, hogy az 1300 oldalas tanulmányt a parlamenti frakciók titoktartási nyilatkozat aláírása nélkül kapták meg. Indoklásuk szerint „egyetlen pályázó sem tesz közzé ilyen részletekbe menő elemzést, azzal ugyanis jelentős nemzetközi versenyhátrányba kerülne, és számottevően gyengülnének a budapesti pályázat esélyei a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésére”.
A MOB a jövőben is kiemelt feladatának tekintette a pontos, hiteles tájékoztatást, és felajánlotta segítségét minden, az olimpiai pályázással foglalkozó újságírónak. Pataki Márton ismét nekifutott a Miniszterelnökségnek, de újabb adatigénylése pattant le. Július 24-én az NFM-hez adta be adatigénylését, ám onnan nem kapott választ.
A nyilvánosságra hozatal kérdésében a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: „Én nem látom, hogy mit kellene ezen takargatni”. Ezzel szemben Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a tanulmánynak igenis vannak olyan részei, amelyek nem baj, ha nem lesznek nyilvánosak. Az ellenzéki politikus szerint a MOB titoktartást kért, ami szerinte annyiban méltányolható, hogy a dokumentum tartalmazza a pályázó gyengeségeit, valamint a kockázatokat is. Ezeknek a nyilvánosságra hozatala óriási segítség lenne a többi pályázónak, azaz Budapest versenytársainak.
Az Origo értesülései szerint a parlamenti pártok frakciói június 19-én a MOB székházában megkapták a 100 oldalas vezetői összefoglalót. A találkozón - a PwC szakértői mellett - Rogán Antal (Fidesz), Harrach Péter (KDNP), Szilágyi György, Farkas Gergely (Jobbik), Schiffer András, Tenk András (LMP), Tóbiás József és Török Ottó (MSZP) vett részt. A parlamenti frakciók ez után több időpontot is kaptak további szakértői egyeztetésekre, a felmerülő szakmai kérdések megvitatására, azonban ezzel a lehetőséggel csak a Jobbik és az MSZP élt.
A megvalósíthatósági tanulmány aktualizálása közel félmilliárd, egészen pontosan 480 millió forintba, tehát oldalanként több mint 360 ezer forintba került az adófizetőknek, úgy, hogy a 2002-es anyagot amúgy már kétszer is aktualizálta a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég - egyszer 2016-ra, egyszer pedig 2020-ra, mindkétszer a Budapesti Olimpiai Mozgalom megbízásából.
Az olimpiarendezés költsége összesen nettó 774 milliárd forintra becsülhető. A PwC tanulmánya szerint ez 11 év alatt egy emberre lebontva alig több mint évi 7 ezer forintot jelent átlagosan, vagyis 595 forintot havonta. Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a kormánypártok határozatát, így a parlament támogatja az ötkarikás játékok budapesti megrendezésének megpályázását. A MOB közgyűlése júniusban szavazta meg, hogy Budapest pályázik, majd a Fővárosi Közgyűlés is úgy döntött, hogy támogatja a kezdeményezést.
A parlamenti vitában a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatta a kormánypárti javaslatot, míg az MSZP - korábbi nyilatkozataik ellenére - és az LMP nem. Az Országgyűlés végül 151 igen és 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot.
A tanulmány elkészült, az ehhez kapcsolódó vezetői összefoglalóval együtt a döntéshozóknak átadták, ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyesen fogalmazott, mivel a PWC a megbízást ez idáig valóban csak 80 százalékig teljesítette, közölte a cég a cikk megjelenését követően.
Az MNB ügye és a 100 oldalas tanulmány
A jegybank ügyében is felmerült egy több mint 100 oldalas tanulmány, amely a magyar válaszokat tartalmazta az Európa Bizottság jogi kifogásaira. Fellegi Tamás, a tárgyalódelegáció vezetője elmondta, hogy a tárgyalások kötött eljárás mentén haladtak, így a kérdések-válaszok összeállítása folyamatos uniós vagy hazai háttérmunkát igényeltek. A kiindulópont egy január végi több mint 100 oldalas tanulmány volt, amelyben „minden szónak súlya volt, megalapozott érvekkel, az ország érdekeit szolgáló tényekkel”.
Az Európa Bizottság a jegybank ügyében emelt jogi kifogásokra elfogadta a magyar válaszokat, a többi ügyben pedig a kötelezettségszegési eljárások felgyorsultak, miután Navracsics Tibor tárgyalásai a Velencei Bizottsággal új alapokat teremtettek ennek. Fellegi a tárgyalási stratégiáról azt mondta, hogy december óta mindent megtettek azért, hogy a hivatalos tárgyalások minél előbb elkezdődhessenek. Ennek érdekében „nyitottak és kompromisszumkészek voltunk”, miközben az volt a cél, hogy a döntésnél csak gazdasági szempontok szerepeljenek, a többi vitás kérdés elrendezését pedig rábízzák az uniós eljárási rendre.
Az MNB elnök fizetésével és az eskü szövegével kapcsolatban Fellegi azt mondta, hogy az elnök fizetése a közszférára vonatkozó bérrendezés részeként került a 2 millió forintos bérplafon alá, és „ezt a pozíciót készek vagyunk megvédeni bíróság előtt is”. A kormány álláspontja az eskü szövegével is egyértelmű volt: mivel a Magyar Nemzeti Bankról van szó, ezért természetes, hogy a magyar jegybank elnöke a magyar alaptörvényre tesz esküt.
A jegybank függetlenségének garanciáját firtató kérdésre Fellegi azt mondta: „azt nem állítottam, hogy a Bizottság döntése az, hogy bíróságra viszi az ügyet. De ha és amennyiben az ügy bíróság elé kerül, akkor meg tudjuk védeni az álláspontunkat”. Állítása szerint konkrét szöveg még nem áll rendelkezésükre, de abból ki fog derülni, hogy a jegybankot érintő kérdésekre adott magyar válaszokat elfogadja-e az EU, vagy bíróságra viszi a kérdést. A Monetáris Tanács létszámának bővítése és a harmadik alelnök kinevezése ügyében Fellegi Tamás úgy fogalmazott: a magyar kormány kész arra, hogy miközben a döntés jogát továbbra is fenntartja, az abban foglaltakat Simor András mandátumának lejártáig nem vezeti be.
A főtárgyaló elmondta, a kormány precautionary arrangement-et (elővigyázatossági hitelkeretmegállapodás) szeretne kötni. A pénzügyi csomag védőhálóként szolgálna.