A kelkáposzta – Sokoldalú zöldség a kertben és a konyhában

A kelkáposzta, e sokrétű zöldségféle, nemcsak a kertekben hódít, hanem a konyhákban és a népi gyógyászatban is fontos szerepet tölt be. Az őshazájában már több mint 1500 éve termesztett káposztaféle Európában az 1960-as években jelent meg, míg hazánkban az 1970-es években kezdődött a termesztése, szinte kizárólag tavaszi hajtatásban. Azóta azonban szabadföldön is termeszthető, elsősorban ősszel, rövid tenyészidejének köszönhetően, hiszen akár már 45-60 nap alatt igen nagy fogyasztható tömeget fejleszt, amivel alighanem rekorder a zöldségfélék között. Az őszi termesztésből idejében begyűjtött termés jól tárolható, így akár a tél során sokáig fogyaszthatunk saját termést.

A kelkáposzta típusai és termesztése

A kelkáposzta és rokonai, mint például a kínai kel, felépítésükben a fejes káposztához állnak a legközelebb. A kínai kel fajtái három típusba sorolhatók: az ősi alakhoz legjobban hasonlító fajták levelei nem képeznek fejet, vagy a „fej” nagyon laza. A fejet képező fajták kompakt, kerekded fejet képeznek, vagy a fej hosszúkás, megnyúlt hengeres vagy fordított tojás alakú, esetleg a csúcsnál jelentősen kiszélesedő. Hazánkban a leginkább ismert fajták hengeres vagy hordó alakúak, de nem kifejezetten hosszúak.

A fajtát a termesztési időszaknak megfelelően válasszuk. A kínai kel hidegtűrő növény, a hazai két termesztési időszak közül az őszi felel meg hőmérsékleti igényeinek. Fiatal korban viszonylag jól viseli a meleget, a fejesedéskor kedvezőbbek számára a hűvös napok. Vízellátására mind a tavaszi hajtatás, mind az őszi termesztés során fontos figyelmet fordítani.

Palántanevelés és ültetés

A legolcsóbbnak számító szálas palántanevelés a kínai kel esetében nem javasolható, mert a növények nagyon megsínylik a gyökérsérüléseket, tehát tálcás vagy tápkockás palántákat kell nevelnünk. Akkor válasszuk a palántanevelést, ha a vetési időpontban a területet még elfoglalja az előnövény, vagy nem tudjuk időben előkészíteni, vagy nem tudunk jól gondoskodni a fiatal növényekről (öntözés) az augusztusi még esetleg túl meleg napokon. Lényegében minden olyan növény megfelelő előnövény, amely a kínai kel szaporítási idejére leérik, a retek és korai káposztafélék kivételével, amelyekkel közös betegségei, kártevői vannak.

Helyrevetés után szinte mindig szükség van kelesztő öntözésre (palántázáskor pedig mindig szükséges a beiszapoló öntözés), majd először 20 mm-es, utána pedig a fejesedésig 30-40 mm-es vízpótló öntözésekre (általában 2-3-szor ismételve). A sortávolság 50 cm-es, és majd a növények soron belüli távolsága is ehhez hasonló legyen.

Beltéri hajtatás

Ha tavaszi hajtatást tervezünk, a legkorábbi, február végi ültetéshez 15 °C hőlépcsőjű berendezésre van szükség, illetve március közepétől ültethetünk fűtetlen (de kettős takarású) berendezésbe. Nagy sejtű tálcás, tápkockás, vagy cserepes palántából négyzetméterenként hatot-hetet ültethetünk, négyzetes elrendezésben vagy háromszögkötésben. Az optimális nappali hőmérséklet az ültetéstől a fejesedésig 18-20 °C, a fejesedés kezdetétől 12-15 °C, éjszaka pedig mindig 3-4 fokkal hidegebb, mint nappal. Az öntözésnél és fejtrágyázásnál a szabadföldi termesztésnél leírt elvek alkalmazhatók termesztőberendezésben is, figyelembe véve, hogy a tenyészidő rövidebb, így csak egyszeri fejtrágyázásra van mód. Árunak a kemény fejek alkalmasak, amelyek azonban a szabadföldi őszi fejeknél kevésbé tömöttek és jóval kisebbek.

Tápanyagellátás a sikeres termesztéshez

A sikeres káposztatermeléshez az NPK-feltöltés mellett ügyelni kell a makro-, mezo- és mikroelemek felvehetőségére egyaránt. Ha rendelkezésre áll érett istállótrágya, annak bedolgozása optimális a tápanyagellátás és a talajszerkezet szempontjából. A fontosabb káposztafélék - így a karfiol, brokkoli és a kínai kel - esetében is a fő hatóanyag a nitrogén, foszfor és a kálium. E makroelemek feltöltése mellett ügyelni kell a mezo- és mikroelemek felvehetőségére egyaránt.

A fejes káposzta, kínai kel és a kelkáposzta esetében az egészséges levél a fontos igény, a karfiol és a brokkoli esetében a virágkezdemény. A vörös, vagy a lila káposztával szemben elvárás a fejek lila színe, amelyet megfelelő káliumellátással lehet elérni. A kelkáposzta, illetve a fejes káposzta több nitrogént igényel, azonban egy tárolási célú káposzta esetében kerülni kell a túlzott használatát. A káposztákról úgy tartjuk, hogy azok közepes tápanyagigényűek, ugyanakkor a tápanyagellátás meghatározásakor a makroelemek egymáshoz képesti arányait szoktunk megadni.

Az előnövény lekerülése után a talaj-előkészítéssel együtt indítótrágyát mértékkel juttassunk ki: maximum 5 g/m2 N-t és ugyanennyi KO2-t. Nagyobb adag kijuttatása sóstresszt okozhat a növényeknek, a gyökerek sérülhetnek, ami gyenge fejlődést és könnyebben kialakuló kalciumhiány-tüneteket okoz. A magágy mindig legyen ülepedett, aprómorzsás.

Átlagos tápanyag-ellátottságú talajon elegendő az egyszeri nitrogén-fejtrágyázás a növények 6-8 lombleveles korában. A jó tárolhatóság feltétele a magasabb szárazanyag-tartalom, amely a túlzott nitrogénadagok elkerülésével és egy hatékony káliumfeltöltéssel érhető el. Ugyanakkor a tárolási célú káposzta esetében tilos augusztus végétől, szeptember elejétől nitrogént kijuttatni, mert a fej lazul, illetve a levél bőrszövetét vékonyítva ez elősegíti a romlást, rothadást. Ekkortól már nincs értelme a kálium kiszórásának sem, az már nem fog jól hasznosulni. Ha az utolsó időszakban úgy látják a gazdák, hogy valamilyen hiánya van a növénynek, használjanak lombtrágyát okszerűen, de semmi esetben sem programszerűen.

A káposztafélék fokozottan érzékenyek a mezo- és a mikroelemek hiányára. A talaj állapotát figyelembe véve a kalcium kijuttatható akár ősszel, akár tavasszal. Egy meszezés javítja a kötött talaj szerkezetét, ugyanakkor ezzel elkerülhetjük a gyökérgolyvás betegséget is. Emellett a kalcium utánpótlása megoldható a többi tápelem, közte a bór, molibdén, kén, magnézium stb. és a mikroelemek kijuttatásával együtt, például permetezéssel.

A kínai kel esetében elég gyakori a belső levélszélbarnulás, azaz a legfiatalabb, legbelsőbb levelek szélének elhalása, amit sajnos nem is könnyű észrevenni. Ennek elkerülésére a vízellátás mellett a folyamatos gyökérnövekedést is biztosítanunk kell, a talaj jó foszforellátottságával, valamint viszonylag alacsony sótartalmával. Ez utóbbi miatt óvatosan kell trágyáznunk, hogy magas koncentrációval ne „égessük meg” gyökereket.

A talaj szerkezete és a vetésforgó

Ha rendelkezésre áll érett istállótrágya, annak bedolgozása a káposztafélék termesztéséhez optimális a tápanyagellátás és a talajszerkezet szempontjából. A modern termelő, aki szerves anyagot juttat ki, nem feltétlenül a tápanyagok biztosítása, hanem a talaj szerkezetének javítása, illetve a hasznos baktériumok jelenléte miatt teszi. A talajbaktériumok feltárják a kötött tápanyagokat, aktiválják a nitrogén felvételét, ettől már a palántanevelés időszakában szemmel láthatóan erősebb, élettelibb lesz a palánta, amely kihat a termelés eredményére.

A káposztafélék jó előveteménye szinte bármely (nem keresztesvirágú) kapásnövény, illetve a gabona, mert a hátrahagyott területe gyommal kevésbé fertőzött. A vetésforgó hasznosságára felidézhető, hogy Budapest határában, Alsónémediben hosszú éveken át tavaszi hajtatott burgonya vagy gyökérzöldség után rendre káposztafélét termeltek. Ez rendben is volt, csakhogy a burgonya miatt elmaradt a szervestrágyázás, ami 15-20 év alatt a talajszerkezet romlásával járt együtt. A zöldtrágyafélék közül a pillangósok, mint a fehér-, bíborhere és a csillagfürt ajánlott. A lucernát érdemes kizárni, mert erősen visszagyomosít.

Betegségek és kártevők megelőzése

A kínai kel egy igazán hisztis növény - hol a hideg, hol a meleg, a fény, illetve a mikroelemek hiánya is okozhat gondot. A kínai kel melegigényes, rosszul viseli a hideget, a többi káposztafélénél melegigényesebb, ún. „16 Celsius-fokos növény”. Szereti a jó nitrogénellátottságot, ezenfelül a kalciumot, magnéziumot, ez utóbbi felelős a fej belső részének egészségéért. A kínai kel érzékeny a nyári fény mennyiségére és a melegre, ekkor könnyen bevirágozhat. Ezért nyár derekán inkább nem is termesztik nálunk. A karfiol mediterrán eredetű, egyes fajtái jól viselik a fagyot, de ha palánta korában megfázik, nehezen indul a növekedése, vagy nem fejlődik jól és hamarabb virágot nevel.

Betakarítás és tárolás

Az említett szaporítási időpontokhoz igazodva, a tárolási érettségben való betakarítás október második felére esik, amikor a fejek az alsó és a felső részükön egyformán kemények. Friss fogyasztásra már 1-2 héttel korábban is szedhetünk úgynevezett félkész fejeket. A befejesedett tövek jól bírják akár a mínusz 2-4 °C-os fagyokat is, de fagyottan szedve nem tárolhatók. A kínai kel levelei ülők, vagy nagyon kicsi nyelük van, száruk a fejesedés állapotában nincs (így nincs torzsája sem). A levelek könnyen, egyesével lefejthetők a fejről.

A kelkáposzta jótékony hatásai és felhasználása a népi gyógyászatban

Hallottál már erről a régi-új praktikáról, amely szerint a nők káposzta leveleket tesznek a mellükre? Nos, nyilván nem melltartó helyett szeretnék hordani, hanem valamilyen egészségügyi probléma miatt. A kelkáposzta gyógyír lehet azok számára, akik mellfájdalommal küzdenek: akár a menstruáció előtti mellfeszülésről, akár a szoptatás alatt kialakult mellgyulladásról beszélünk.

A praktika nagyon egyszerű: tedd a hűtőbe a kelkáposztát, majd ha lehűlt, vedd ki. Szedd le a külső leveleket, és vegyél 4-6 levelet a belsőkből, amit moss meg alaposan. Ezt tedd a melleidre legalább 20 percre (addig ne vegyél melltartót). Fontos: mielőtt a melledre tennéd a káposztát, hús klopfolóval ütögesd meg egy kicsit a leveleket - így elindul belőle a leve, amit majd be tud szívni a bőröd. Szoptató kismamák NE HŰTŐ-HIDEG káposztát tegyenek a mellükre, hanem csak szoba hőmérsékletűt (a hidegtől ugyanis elapadhat a tej).

A tejcsatornák eldugulása mellgyulladáshoz vezethet, ami sok kismama hétköznapjait megkeserítheti. A mellgyulladással foglalkozni kell, ezért amint észleled a tüneteket (fájdalom, hőemelkedés/láz, csomó a mellben), érdemes bevetni a káposztaleveles praktikát. Ezen kívül még gyengéd masszázzsal, szoptatással lehet enyhíteni a tüneteket. A legrosszabb, amit mellgyulladáskor tehetsz: szoptatás korlátozása/elhagyása, hideg borogatás, nem foglalkozol a problémával.

De nem csak a mell fájdalmakra lehet gyógyír a kelkáposzta. „Fűben-fában orvosság”, hangoztatták a régiek, és ez igaz a káposztára is. Ebben az egyszerű zöldségben gyógyerő rejlik. A káposzta gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban: C- és A-vitamin, folsav, kalcium, kálium, vas, glukozinolát.

Káposztapakolás különböző fájdalmakra

• Fejfájás: Tedd rövid időre fagyasztóba a káposztalevelet, majd borítsd a homlokodra vagy a fejedre. Csodás szervünk, a bőr képes belőle felszívni a szükséges tápanyagokat. Amennyiben a fejfájást a tápanyaghiány és nem stressz vagy valamilyen betegség okozhatta, akkor segít a gyors feltöltés.
• Ízületi fájdalmak: A káposzta glukozinolát-tartalma gyulladáscsökkentő hatású. Helyezz káposztalevelet a fájó, duzzadt testrészre, és rögzítsd egy textíliával. Reuma, köszvény esetén is jó eredménnyel alkalmazható. Gyakori térdfájásnál először mézzel kend be a térdedet, majd takard be a fejes káposzta levelével.
• Gennyes fekélyek, lábszárfekély: A felhalmozódott salakanyagokat a sebre borított káposzta a felszínre hozza, és megköti. A káposzta hatóanyagai nyugtatják, fertőtlenítik is a gyulladt, ödémás testrészt. A méregtelenítés a keringést is helyreállítja, ezzel gyorsíthatod a gyógyulást.
• Egyéb gyulladásos megbetegedések: Zúzódások, ideggyulladás, égési sérülések, kelések, gyulladásos bőrbetegségek, vesegyulladás esetén is hatásos lehet a káposztapakolás. Nőgyógyászati gyulladásoknál az alhasra tedd a pakolást. Kiegészítő kezelésként is alkalmazható.
• Köhögéscsillapítás: Régi falusi módszer volt a mellkasra tett káposztalevél, ha a kisgyermek erősen köhögött. A zöldség belső, nagy levelét klopfolóval kissé meggyötörték, bekenték házi disznózsírral, és azt borították a szenvedő gyermek mellkasára. Törölközővel rögzítették.

A káposztalevél pakolás elkészítése

1. Távolítsd el a káposzta külső leveleit.
2. A kiválasztott levelet mosd meg, és tedd hűtőbe fél órára.
3. Kivéve tedd vágódeszkára, és klopfolóval ütögesd meg. A roncsolt szöveteken könnyebben árad kifelé a gyógyító nedv.
4. Helyezd a fájó testrészre, és boríts rá folpackot vagy fóliát, hogy ne párologjon el a gyógyító nedv.
5. Törölközővel vagy fáslival rögzítsd, és pár órára, esetleg éjszakára hagyd rajta. Az ízületi és egyéb fájdalmak gyógyításához 2-4 héten át naponta új káposztapakolást kell feltenni.
6. A nyílt sebeknél 1-2 óránként cseréld a pakolást. Folytasd a kezelést, míg a nedvedzés meg nem szűnik, és a hámosodás el nem indul. Ehhez 1-5 nap szükséges a seb állapotától és a gyógyulási képességtől függően.
7. A káposztát lereszelve is alkalmazhatod: Nyomd ki a fölös nedvességet a lereszelt káposztából, helyezd a reszeléket az előkészített vászonra, és fedd be vele a fájó testrészt.

A kelkáposzta a konyhában - Receptek és tippek

Jó dolog a kelkáposzta-főzelék, a rakott kelnek is van létjogosultsága, de a kelkáposzta ennél sokkal izgalmasabb zöldség, amelyből szuper levesek, saláták, köretek készülhetnek. Bemutatunk tíz meglepő és szuper receptet kelkáposztával.

A kelkáposzta nyersen kissé kesernyés, főzés után jellegzetesen édeskés, tehát alapvetően egy kellemes alapanyag, de jellegzetes szaga sokakat eltántorít. Ez a kelkáposztaszag (ami úgy szeret örök időkre megbújni a lépcsőházakban) a hosszas főzési időnek köszönhető: minél tovább főzzük, annál erősebb a szaga, ezért úgy a jó, ha már éppen megpuhult, még kicsit roppan (nem pedig szottyos-pempős az állaga), tehát: ress. Energiatartalma alacsony, A-, B-, C- és E-vitamin-tartalma, vas- és kalciumtartalma viszont magas, ezért sem érdemes túlfőzni, sőt, nyersen is kiváló.

Vásárlásnál is a friss, ruganyos levelű káposztát keressék, amelynek nem erős káposzta-, hanem friss zöldségillata van. A nagy, laza levelek között mindenféle bogarak, kukacok lakhatnak, ezért levelenként érdemes átmosni.

Levesek

Persze a frankfurti leves is jó, főleg, ha nem menzán készítik, de nem kell feltétlenül tejföllel és virslivel elnyomni az ízét. A fokhagyma, a hagyma, a parmezán mind jól illenek hozzá, ezért készíthetünk belőle tojásos stracciatella-levest, rozmaringgal és babérlevéllel fűszeres levest, gesztenyével egy népszerűsködőt, valamint egy izgalmas, wasabis-krémes változatot.

Saláták, köretek

Friss és meleg saláták is készülhetnek kelkáposztával. Frissen a mustár, az alma, a parmezán, a csili vagy a datolya egészíthetik ki, párolva-pirítva a narancs, a csili és a fokhagyma adhatnak neki plusz löketet. Nyersen a rukolához hasonlóan kesernyés az íze, pirítva pedig édessége dominál, ezért változatosan használhatjuk köretként, vagy ehetjük önmagában is könnyű ebédnek, vacsorának.

Rizottó és társai

A bor, a hagyma, a parmezán mind a barátai a kelkáposztának, ezért rizottónak is kiváló alapanyag. A sütőtök édessége is jól kiegészíti, így készülhet réteslapok között, parmezánnal, szalonnával és zsályával a kelkáposztás pite. Egyszerű krémnek is elkészíthetjük egy kis spenóttal, ami sajtok mellé, zöldségekhez, húsokhoz, halakhoz illik mártogatósnak, de friss tésztaszószként is érdemes kipróbálni.

Káposztafélék vetőmagjai és fajtái

Bimbóskel vetőmag

Középhosszú tenyészidejű, intenzív növekedésű, erőteljes szárat fejlesztő fajta. Tömör sötétzöld bimbókat nevel a levelek hónaljában a tenyészidő végére. Bimbói gömbölyűek, kézzel könnyen betakaríthatóak.Korai hibrid. A hajtások a szár felső részén kisebbek, az alján nagyobbak. Otthoni kertekbe és frisspiacra ajánlott. Kiváló hidegtoleranciája lehetővé teszi a téli betakarítást.Korai fajta, 120-130 napos, gépi betakarításra, friss piacra és ipari felhasználásra alkalmas. A kelbimbók nagyok, középzöldek, egyformák. A növény 100-110 cm magas.

Brokkoli vetőmag

Közepes tenyészidejű, sok oldalrózsát fejlesztő brokkoli. Rózsái szürkés-zöld színűek. Csak öntözött körülmények között termeszthető eredményesen. A mély rétegű, jó szerkezetű nitrogénben gazdag talajt kedveli. Tenyészidő: 65-75 nap, korai fajta. Nyári és őszi termesztésre is ajánlott.

Fejeskáposzta vetőmag

Késői érésű, jól tárolható fajta. Hosszabb tenyészidejű, a torzsa kissé megnyúlt. A káposzta gömb alakú, zárt, kemény.Középkései. Savanyításra és friss fogyasztásra is alkalmas fajta. Hosszabb ideig nem tárolható. Érése kissé elhúzódó.Frisspiaci célú, korai betakarításra javasolt, átlagosan 0,6-1,2 kg súlyú fejeskáposzta. Korai szabadföldi termesztésre és másodvetésre alkalmas. A fej gömbölyű, kemény. Levélzete világoszöld, torzsája rövid.Mini káposzta! Tenyészidő: 70 nappal átültetés után. Sűrű ültetésre lehet használni. Repedéstűrő és jól teljesít a szántóföldön. A kemény fejek átlagsúlya kicsi: 0,5 kg-1,0 kg. Friss fogyasztásra vagy tárolásra alkalmas. A levelek vékonyak, íze, kellemes, enyhe. Vetés ideje: III.-IV. hó, kiültetés ideje: V.

A kereskedelem nem szereti a nagyméretű karfiolt, miként a pultra tett káposztával szemben sem elvárás, sőt. A háziasszonyoknak kínált káposztafélék súlya jellemzően 1-1,5 kilogramm közötti (mostanában néha 0,7-0,9 kg), gondoljuk el, egy háztartásban mit lehet kezdeni egy 4 kilogramm súlyú káposztafejjel? Ellenben legyen homogén a kínálat. A nagy súlyú káposzta ipari feldolgozásra alkalmas, ott azonban követelmény a tömör, nagy fej és a jó szeletelhetőség.

tags: #kelkaposzta #level #laz