A kelkáposzta, amelyet fodros kel néven is ismerhetünk, a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozó, két- vagy egyéves növény, amelynek különleges helye van a magyar mezőgazdaságban és a konyhákban. A fejes káposzta közeli rokona, habár színe erősebb, íze pedig lágyabb. Arról nem is beszélve, hogy könnyebben termeszthető, és tápanyagban gazdagabb is, mint népszerűbb testvére. Ennek ellenére Magyarországon a fejes káposztát termesztjük nagyobb mennyiségben. Azonban az áttelelő kelkáposzta, különösen a Mohácsi áttelelő fajta, egyre nagyobb figyelmet kap egyedülálló tulajdonságai és gazdasági jelentősége miatt. Ez a cikk részletes betekintést nyújt a kelkáposzta, különösen az áttelelő fajták, termesztésébe, gondozásába, konyhai felhasználásába és egészségügyi előnyeibe, kiemelve a mohácsi tájra jellemző termesztési hagyományokat.
A Kelkáposzta: Története, Jellemzői és Tápértéke
A kelkáposzta, más néven fodros kel, jellegzetességei közé tartoznak a fodros, sötétzöld, hólyagos felületű levelek, amelyek lazább fejet alkotnak, mint a fejes káposzta. Színe sötétebb, íze lágyabb, mint a fejes káposztának, és levelei nem tömörek, hanem lazán simulnak egymáshoz, felületük is sokkal fodrosabb, egyenetlenebb. Létezik sima levelű és fodros változatban is. Már több mint ezer éve termesztik Európában. Savoyából vagy annak környékéről származik, ezért a régebbi irodalmi források olaszkáposzta néven emlegetik. Ma minden világrészben ismerik és termesztik. Rokonai az összes káposztafélék, közelebbi a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol is, távolabbi rokona például a kínai kel.
A kelkáposzta tápértéke jóval jelentősebb, mint a fejes káposztáé. 100 gramm kelkáposzta 35 Kcal energiát, 4 gramm fehérjét, 0,1 gramm zsírt, 4 gramm szénhidrátot és 3 gramm rostot tartalmaz. Jellemző vitamin- és ásványi anyag tartalma igen gazdag: C-, K-, B1-, B2-vitamint, folsavat, káliumot, kalciumot és magnéziumot is tartalmaz. Fontos megemlíteni, hogy béta-karotint is tartalmaz, főleg a külső haragoszöld takarólevelekben, ezért ne dobjuk el ezeket, hanem az erős levélnyélét kivágva, ugyanúgy szeletelhetjük, mint a növény többi részét. Érdemes azonban külön főzni a külső és a belső, zsengébb leveleket.
Egészségügyi Előnyök és Jelentőség
Jelentős tápanyagtartalma miatt a kelkáposzta immunerősítő, daganatmegelőző hatású élelmiszer, segítheti a vérképzést, és a gyulladások kialakulását is megakadályozhatja kívül-belül. Kiváló antioxidáns forrás, amint azt M.F. Fernández-León és társai kutatásai is igazolták az ANTIOXIDANT PHYTOCHEMICALS IN SAVOY CABBAGE (BRASSICA OLERACEA L. VAR. sabauda) címmel. Könnyebben emészthető, mint a fejes káposzta, mert kisebb mértékű a puffasztó hatása, nem terheli meg úgy az érzékeny gyomrot. Magas rosttartalma és gazdag vitamin- (A-, B6-, C-, E- és K-vitamin) és ásványianyag-tartalma (például vas és kalcium) miatt kiválóan illeszkedik a diétákba, és hozzájárul a csontok erősítéséhez.
A kelkáposzta az édesburgonya, a lencse és a spenót után az egyik legismertebb és legnépszerűbb a "Jövő 50 élelmiszere" közül. A Knorr kutatói a WWF tudósaival kiválasztották azt az 50 alapanyagot, melyek a fenntarthatóbb jövő alapjai lehetnek, összesen kilenc kategóriából. Ezeknek a növényi élelmiszereknek magas a tápanyagtartalma, kedvező az előállítási ára, és kevesebb negatív hatást gyakorolnak a környezetre, mint a jelenleg domináló alapanyagok. Ez a kezdeményezés is aláhúzza a kelkáposzta gazdasági és környezeti jelentőségét a magyar mezőgazdaságban.
A hagyományos népi gyógyászatban is szerepet kapott: eleink fogfájásra kicsit összetörték sodrófával a leveleit, és ezzel borogatták a fájó fogakat. Gyógynövényként is használható gyomorbántalmak, gyomorfekély esetében, valamint megfázás, kisebb égési sérülések és lassan gyógyuló sebek kezelésére. A borogatáshoz válasszunk 3-5 szép színű, tiszta, egészséges levelet, vágjuk ki belőlük a nagy ereket, majd sodrófával zúzzuk össze. Helyezzük a leveleket az érintett területre. A borogatást naponta kétszer cseréljük. A gyógymód akkor igazán hatékony, ha alkalmazás előtt vasalóval megmelegítjük a leveleket.
A kelkáposzta egészségügyi előnyei – 8 ok, amiért Dr. Berg imádja ezt a szuperélelmiszert!
Kelkáposzta Termesztése Magyarországon és a Mohácsi Hagyomány
Magyarországi termesztési tájai elsősorban Mohács és Szentes környéke. Mohács környékén áttelelő kelkáposztát is termesztenek, ezek zöld leveleit a hóból is lehet szedni. Hazánkban a déli területeken népszerű igazán: Mohács és Szentes környéke nagy kelkáposzta-termesztő terület. Utóbbi és hősünk közötti legnagyobb különbség a levelek fodrosságában keresendő. A kelkáposzta levelei fodrosak, sötétzöldek, hólyagosak és vastagok, talán éppen ezért nagyon jól tolerálja a hideget, sőt a szárazságot is.
A Mohácsi áttelelő kelkáposzta egy különleges magyar fajta, mely gyors fejlődésű, zárt, közepesen nagy és kemény fejet fejleszt. Levelezete kissé hólyagos, kékeszöld levelű, fejformája tompán kúpos, torzsája alacsony, átlagtömege pedig 0,35-0,70 kg. Jó hidegtűrő képességének köszönhetően áttelelő, amit többek között annak köszönhet, hogy a paraszti pozitív szelekciók eredményeként több évszázad alatt alakult ki, alkalmazkodva a helyi környezeti viszonyokhoz.
Mohács és környéke annak a mediterrán beszögellésnek a központja, ahol a napsütéses meleg órák száma a legnagyobb Magyarországon. Így Mohács környékén termesztették intenzíven, ahol a mély fekvésű területek, a magas talajvízszint és az egykori árterületek termékeny talajai kiválóan megfeleltek a mohácsi káposzta termesztésének. Államilag elismert és minősített fajta, amit az egykori nagyhírű tájfajta alapján a Zöldség-nemesítési Kutató Intézet budatétényi állomása 1966-ban jelentett be. Szaporítóanyagként az 1999. évi törvény is elismeri, és engedélyezi termesztését. Ma azonban ez a termesztőterület sem nagyobb, mint 15-20 hektár. Szentes környékén is elterjedt volt az áttelelő kelkáposzta termesztése, de ma már a kifejlett fejjel is viszonylag jól áttelelő fajták termesztésének adta át a helyét. Házikertekben, különösen az ország déli részén, sikerrel termeszthető, ha erős fagytól védett, napsütötte fekvésű ágyásba ültetjük a palántákat.
Az Áttelelő Kelkáposzta Termesztése: Lépésről Lépésre
A kelkáposzta termesztése nem igényel különleges szaktudást, de a sikerhez elengedhetetlen a megfelelő fajtaválasztás, a talaj előkészítése, a rendszeres ápolás és a betegségek elleni védekezés. A káposztafélék jól tűrik a hideget, és egyes fajtái rendkívül télállóak, akár a hó alatt is kibírják.
Talajigény és Helyválasztás
A kelkáposzta a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén lúgos talajokat kedveli. Igénytelenebb és nagyobb tápértékű, mint a fejeskáposzta. A fényigénye átlagos, de a tápanyagban dús talajt kedveli. Ültetésekor tartsuk szem előtt tápanyagigényét! Frissen trágyázott ágyásba vessük, és figyeljünk a megfelelő öntözésre is, hiszen nem veti meg a vizet. Jól érzi magát magasabb növények, kisebb fák árnyékában is, a fényhiány azonban nem tesz jót a fejlődésének. A legideálisabb hőmérséklet a 15-20 fok, a nagyobb melegben kisebb fejekkel kell számolnunk. A káposztafélék magaságyásban is remekül működnek, teljes szezonban termeszthetők, könnyen társíthatók más növényekkel. A Mohácsi áttelelő sok komposztot igényel. Palántáját ültessük lekerülő pillangós növények után.
Palántanevelés és Vetés
Az áttelelő kelkáposzta sikeres termesztésének feltétele, hogy a tél kezdetére (október vége) a palánták kellő mértékben be legyenek gyökeresedve. Nem alkalmas átteleltetésre a túl fejlett növény sem, mert a hidegben jarovizálódik és termésképzés nélkül magszárat fejleszt. Ennek megfelelően a palánták kiültetését október elejére kell időzíteni, amihez a magot augusztus végén, szeptember elején kell elvetni. A magot szeptemberben 1,5-2 cm mélyre (szabadföldbe vagy ültetőládába) vessük, az életerős palántákat október közepén (kb. 4 hét múlva) ültethetjük végleges helyükre, frissen szerves trágyázott talajba. Térállás: 50×30 cm.
Szálas palánta alkalmas az ültetésre, amit egyszerű módszerekkel úgynevezett szabad ágyakban is nevelhetünk. A kert védett részén szerves trágyával feljavított talajon, ritka vetéssel 500-600 darab/m² magot vessünk, amihez - számolva egy gyengébb csírázással is - 6-8 gramm elegendő. Ha jó a vetőmag minősége, akkor néhány nap alatt kikel, ezt követően csak a vízpótlásra, azaz a rendszeres és kisadagú öntözésre kell ügyelni. Márciusban, fólia alatt vagy melegágyban is elkezdhetjük a vetést a tavaszi betakarításhoz. A kicsírázott növényeket akkor ültessük át, ha már erős gyökereket fejlesztettek. A palántákat a veteményesben is olyan mélyre ültessük, mint ahogy a magágyban vagy a szaporítótálcán voltak. Az ültetés előtt mindegyik növényke gyökerét mártsuk földes vízbe. Ha azt látjuk, hogy a palántán nem alakul ki megfelelő növekedést biztosító hajtáscsúcs, távolítsuk el és pótoljuk egészséges palántával a megfelelő fejesedés érdekében. Ha már erőre kaptak az új helyükön és szépen növekednek, kupacoljuk föl a tövük körül a földet. Ez stabilabbá teszi a fiatal növényeket, mert arra készteti őket, hogy a száruk mentén új gyökereket eresszenek.
Ápolás és Védelem
Tekintettel arra, hogy a kelkáposzta igen tápanyagigényes növény, tanácsos az ültetésre kijelölt területet érett szerves trágyával erősen megszórni, azt alaposan beforgatni. Nagy hidegben szalmával takarjuk a kiültetett palántákat. Tavasszal a kapáláson kívül egyéb gond nincs vele. Lényegesen meggyorsíthatjuk az érést, ha tavasszal fóliát húzunk a növények fölé. Az őszi vetésű növények a tél beállta előtt kicsíráznak és megerősödnek. Télen az életfolyamataik lelassulnak, majd áttelelés után a növekedés folytatódik. A tavaszi áttelelő káposztafajtákat adventi káposztának is nevezik, termesztésük csak enyhe telű vidékeken lehetséges. Július-augusztusban szabad földbe, egymástól 15 cm-re húzott sekély barázdákba vessük. Palántázzuk októberben, áttelel a szabadban.
A kelkáposzta hajlamos néhány jellegzetes betegségre és kártevőre. Gyakori gombabetegségek esős időben a peronoszpóra és az alternáriás levélfoltosság. A káposztalégy és a káposztalepke lárvái a gyökereket, illetve a leveleket károsítják. A fuzáriumos hervadás talajban terjedő gomba, főként meleg, párás időben.
A gyökérgolyvát a több évtizede a talajban élő mikroszkopikus gombák idézik elő, ha megfelelő gazdanövényre találnak. A földből kiszedett beteg növényeket mindenképpen égessük el, ne komposztáljuk, mert ezzel csak további táptalajt adunk a betegségnek. A gyökérgolyvát okozó gomba nedves, savanyú talajban érzi jól magát. A 7-7,5 közötti pH érték az ideális, az ilyen kémhatású talajban a gomba már nem él meg. Rendszeresen meszezzük a talajt mészpor, mészkő- vagy dolomitőrlemény kiszórásával, de ez a kezelés ősszel történjen, hogy az anyag a következő vegetációs időszak előtt kifejthesse hatását a talajon.
A káposzta gyökerét egy légyfaj, a Delia radicum támadhatja meg. Ezeket a kártevőket úgy tarthatjuk eredményesen távol, hogy ha például egy régi szőnyegdarabot vagy kartonpapírt terítünk minden palánta töve köré. A paradicsomról úgy tartják, hogy riasztó hatással van a káposztalepkére. Rendszeresen helyezzünk a káposztalevelekre paradicsomnövényről levágott tősarjakat vagy leveles zanót-, illetve páfrányágakat. E növények szagát a lepkék ki nem állhatják, és messze elkerülik a káposztaágyást.
A betegségek és kártevők elleni küzdelemben a vetésforgó is kulcsfontosságú. Termesszük a káposztaféléket vetésforgóban: három éven belül ne kerüljenek vissza ugyanabba az ágyásba, különben könnyen elszaporodik a gyökérgolyva gombája és a káposztarontó légy is könnyebben hozzájut a kedvelt csemegéhez. Karózzuk az egyedileg nevelt bimbóskelt, valamint a brokkolit. A fejnehéz kelkáposztasorokat és a karfiolt is támasszuk meg, nehogy kidőljenek.
Betakarítás és Tárolás
A kelkáposzta betakarítása fajtától és vetési időtől függően július végétől októberig tart. Akár április végén, májusban is szüretelhetjük kiskertünkből a kelkáposztát (Brassica oleracea var. sabauda L. Cruciferae), ha a Mohácsi áttelelő fajta magját elvetjük. Az áttelelő kelkáposztát Mohács környékén a hóból is lehet szedni. A fodroskelt áprilisban vessük, a leveleket az első fagyoktól kezdve egész télen át szedhetjük, igény szerint. Először a növény közepéről szedjünk néhány zsenge, fiatalabb levelet, a megmaradókat szükség szerint télen is felhasználhatjuk. A kelkáposzta a legjobban bírja a fagyot, amit egyébként novembertől szedhetünk.
A káposzta betakarítását követően a fejek levágása után maradt tőcsonkokat ne húzzuk ki a földből, hanem éles késsel ejtsünk kereszt alakú bemetszést a tetejükön. A metszésből 4-5 laza káposztafej fog sarjadni, lehetővé téve a második betakarítást. A "Calabrese" típusba tartozó rózsabrokkolik is könnyedén rávehetők a kétszeri termésre ezzel a módszerrel.
A tárolást illetően száráról levágva, hűtőben tartva csak néhány napig éli túl. Földdel befedve vagy gyökerestül nedves homokba állítva áttelel, de a szárától megfosztva a hűtőszekrényben túl sokáig nem áll el. A fejeket lógatva vagy ládákba rakva, fagymentes helyen körülbelül két hónapig tárolhatjuk. A káposzta tartósításának nagy hagyománya a savanyítás. A tejsavas erjedés során a növény megőrzi vitamintartalmát, emiatt különösen nagy szerepet kap a természetes gyógymódok között.
Kelkáposzta a Konyhában: Sokszínű Felhasználás
A kelkáposzta az a zöldség, amit általában nem fogyasztunk nyersen és savanyítva. De! A kelkáposztát egész évben beszerezhetjük. Tavasszal a friss, zsengébb nyári kellel találkozhatunk a termelőknél, amelyet vékonyra szeletelve, kicsit besózva akár nyersen, salátaként vagy picit megpárolva is fogyaszthatunk. Az őszi kelnek vaskosabb erezetű levelei vannak, tovább eltartható, viszont hosszabb főzési időt is igényel. De ne főzzük sokáig sok zsiradékkal, mint az korábban szokásos volt, hanem kímélő módon inkább pároljuk. Csíkokra vágva már 5-8 perc is elegendő. Az egész leveleket blansírozhatjuk is körülbelül 10 percig, majd hideg vízbe merítve megőrzi szép zöld színét. A leveleket forrázzuk le, hogy elvegyük az esetleges keserű mellékízt, erre a célra jó lehet még a főzővízbe tett kis cukor is. A forró víz segítségével megszabadulhatunk a laza levelek közé esetleg elbújt bogaraktól is.
A kelkáposzta az édeskés ízét szinte mindenki szereti, és nagyon gyorsan megfő. Kevésbé puffaszt, mint a fejes káposzta, jobban is emészthető, magasabb a fehérjetartalma. Egyes kutatások azt igazolták, hogy minél tovább fő, annál erősebb lesz a tipikus káposztaszag, ezért is elég csupán néhány percig főzni. A kömény segít csökkenteni a káposztaszagot és a puffasztó hatást. Fűszerezéshez használhatunk ezenkívül paprikát, fokhagymát, borsot, curryt, szerecsendiót, valamint kakukkfüvet, koriandert és csilit.
A kelkáposzta remek összetevője lehet leveseknek, salátáknak, rakott ételeknek. Leveleit tölthetjük, grillezhetjük, akár apróra tépve chipsnek, vagy akár egyben is süthetjük. Ízletes húsmentes ételeket is készíthetünk belőle, például feltétként vagdaltnak, vagy önálló tésztás vagy rizsételt. Az igazán profik nem hagyják ki a húslevesből és a zöldséglevesekből sem. A bablevesnek is nagyon jól áll néhány zsenge kelkáposztalevél. A kelkáposzta főzeléket rosszul is el lehet készíteni, de egy kis köménnyel, krumplival, fokhagymával nagyon finom lehet. A rakott kelkáposzta sokunk kedvence, darált hússal, rizzsel, tejföllel ízesítve. Köretként is megállja a helyét, felcsíkozva, fokhagymával megpárolva, köménymaggal kiegészíti a legegyszerűbb ételeket is. Vannak, akik a töltött káposztát is kelkáposzta levélből készítik savanyú káposzta helyett. Nemcsak olasz, de ázsiai fogásokban is jól szerepel a kelkáposzta; zöldséges tészta- vagy rizsételekben is megállja a helyét.
Kelkáposzta Receptek
Francia parasztlevesHozzávalók: 30 dkg száraz fehérbab, só, fél citrom, fél fej kelkáposzta, 4-5 sárgarépa, 4 burgonya, 2-3 vöröshagyma, 2 póréhagyma, 8 gerezd fokhagyma, 4 csirkecomb vagy kisebb kacsacomb, 20 dkg nyers füstölt sonka, 1-2 ág kakukkfű, 1 babérlevél, fél csokor petrezselyem, néhány szem feketebors.Elkészítés: A babot egy éjszakára hideg vízbe áztatjuk. A kelt elnegyedeljük, enyhén sós, citromos forró vízbe dobjuk, és fél perc múlva leszűrjük. Az összes zöldséget megtisztítjuk. A sárgarépát és a burgonyát egészben hagyjuk, a vöröshagymát és a pórét 2-3 darabra vágjuk. A babot leszűrjük, és a zöldségekkel együtt nagy lábasba szórjuk. A csirkecombokat is beletesszük. Ha kacsacombbal készítjük, akkor azt bőrös oldalán néhány percig sütjük, így adjuk a leveshez, hogy ne legyen majd túl zsíros. A sonkát ráfektetjük, kb. 2,5 liter vízzel felengedjük. A kakukkfüvet a babérral és a petrezselyemmel összekötözzük, a készülő levesbe dobjuk (ez az úgynevezett bouquet garni, a franciák gyakran és szívesen használt fűszercsokra). Ha minden a fazékba került, kb. 1 csapott evőkanálnyi sóval ízesítjük, borsot szórunk bele, és nagy lángon fölforraljuk. Ezután kis lángon, félig lefödve kb. 1 óra 10 percig főzzük, ezalatt minden megpuhul. Ezt az egytálételnek is beillő levest friss barna kenyérrel, vörösbor kíséretében kínáljuk.
Diós keltekercsHozzávalók: 1,5 kg kelkáposzta, 6 gerezd fokhagyma, 1 csokor petrezselyem, 2 szál tárkony (vagy 1 mokkáskanál szárított), fél citrom, 40 dkg darabolt paradicsom (konzerv), 15 dkg reszelt parmezán sajt, 5 dkg darált dió, 1 evőkanál olaj, 1 evőkanál margarin, 1 evőkanál ételízesítő.Elkészítés: A kelkáposztát megtisztítjuk, leszedjük a leveleit, kivágjuk a vastag ereket a levelekről. Nagy lábasban bő sós vizet forralunk. A fokhagymát megtisztítjuk, finomra aprítjuk. A petrezselymet, a tárkonyt leöblítjük, és apróra vágjuk. A citromot alaposan megmossuk, héját lereszeljük, levét kinyomjuk. A vízbe tesszük a káposztaleveleket, két percig forraljuk, kiszedjük, lecsepegtetjük, és kihűtjük. Kiválasztunk 18 db szép kelkáposztalevelet, és félretesszük, ezeket fogjuk megtölteni. A többi kelkáposztát vékony metéltre vágjuk, és tálba tesszük. A metélt káposztához hozzáadjuk a paradicsomot, a zöldfűszereket, a citrom héját és levét, a parmezán sajtot és a darált diót. Megsózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk az olajat, és a tölteléket összedolgozzuk. A félretett káposztalevelekből 3-3 darabot egymásra fektetünk, a töltelékből evőkanálnyit ráteszünk, és kis csomagocskákat készítünk. Serpenyőben felforrósítjuk a margarint, beletesszük a batyukat. Megszórjuk az ételízesítővel, kevés vizet öntünk alá, és lefedve lassú tűzön kb. 20 percig pároljuk. Főtt burgonyával, hollandi mártással vagy paradicsommártással tálaljuk.
Kelkáposzta-krémlevesHozzávalók: 50 dkg kelkáposzta, 1 fej hagyma, víz, 1 evőkanál olívaolaj, 1 db zöldségleveskocka, pirospaprika, őrölt fűszerkömény, só, bors.Elkészítés: A megmosott kelkáposztát apróra szeleteljük. A hagymát apróra vágjuk. Olajat hevítünk egy lábosban, a hagymát ezen megdinszteljük. Egy kevés (csapott kiskanál) pirospaprikát szórunk rá, összekeverjük, majd beletesszük a kelkáposztát, összekeverjük, felöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje a kelkáposztát. Beledobunk 1 leveskockát. Ízlés szerint megszórjuk sóval, borssal, fűszerköménnyel. Fedő alatt addig pároljuk, amíg a káposzta megpuhul. Ekkor levesszük a tűzről, összeturmixoljuk.
Mazsolás kelkáposzta csirkemellcsíkokkalHozzávalók: 1 kg csirkemell, 1 kis fej kelkáposzta, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 marék mazsola, 1 marék fenyőmag vagy néhány szem dió, só, bors, olívaolaj.Elkészítés: A hagymát apró kockára vágjuk, és kevés olajon elkezdjük dinsztelni egy nagy teflon serpenyőben. A kelkáposztát darabokra tépkedjük, majd megmossuk, és a hagymára tesszük. Néhány percet pirítjuk a hagymán, majd nagyon kevés vizet öntünk alá. Fedő alatt hagyjuk, hogy összeessen, megpuhuljon. Sózzuk, borsozzuk. Amikor már majdnem kész, hozzáadjuk a mazsolát, összeforgatjuk, és néhány percig tovább pároljuk. Közben zsiradék nélkül teflon serpenyőben megpirítjuk a fenyőmagot (vagy a durvára vágott diót). A csirkemellet felcsíkozzuk, sózzuk, borsozzuk, majd olívaolajon hirtelen pirosra sütjük, összeforgatjuk az időközben elkészült kelkáposztával, majd a pirított fenyőmaggal (dióval) meghintve tálaljuk.
Vega rakott kelAz elkészítés első lépése, hogy megfőzzük a barna rizst vagy a bulgurt. Ezalatt pirítsuk meg a hagymát, majd adjuk hozzá a fokhagymát, az aprított répát! Jöhet hozzá a vörös lencse, majd annyi víz, amennyi teljesen ellepi. Főzzük meg lobogó vízben a torzsától mentesített, levelekre szedett káposztát! Keverjük össze a rizst a lencsével, és adjuk hozzá a fűszereket! Egy nagy, olívaolajjal kikent jénaiba tegyük rétegesen a tölteléket és a kelkáposztát: kelkáposzta, töltelék, kelkáposzta, töltelék, és így tovább! Fokhagymás tejföllel (akár vegán tejföllel) és sajttal (ez is lehet vegán) süssük meg!
Curry-s kelkáposzta-főzelékEgy fazékban melegítsük fel az olajat, mehet rá a hagyma, a fokhagyma a só és a fűszerek. Öntsük hozzá az alaplevet és a paradicsomot, majd a káposztát. Miután felforr, érkezhet a krumpli, és főzzük 10 percig! A káposzta másik felét lepirítjuk, curryvel ízesítjük, kevergetjük. Csak a végén sózzuk meg, hogy ne engedjen levet! Az alapléből kiveszünk egy bő merőkanálnyit a benne főtt levelekkel együtt, és pürésítjük.
További Káposztafajták és Termesztési Tippek
A káposztafejet a rétegesen egymásra boruló levelek alkotják, tehát lényegében egy nagy rügy. Ezeknek a növényeknek sok fajtája igen dekoratív is, újabban ismét nagy népszerűségnek örvendenek, és újraélesztik a virágok közötti zöldségtermesztés hagyományát. A fejes káposztát egész évben fogyaszthatjuk, ha mindhárom - korai, középkorai, őszi-téli - fajtacsoportot termesztjük.
A kelkáposzta egészségügyi előnyei – 8 ok, amiért Dr. Berg imádja ezt a szuperélelmiszert!
Káposzta fajták és termesztésük:
- Korai fajta: Szentesi korai, Gloria F1, Ditmas. Nyári káposztát korai, középkorai fajtákból nevelhetünk. Először üvegházba ládákba vagy az ablakpárkányon cserépbe vessük. Amikor a magoncok már elég nagyok, tűzdeljük őket nagyobb távolságba. Márciusban ültessük ki fólia alá 45 x 45 cm távolságra. Áprilistól a magokat vessük szabad földbe. A megfelelő nagyságú palántákat 45 cm-es sor- és tőtávolságra ültessük.
- Középkorai fajta: Hajdúsági, Pallagi gömbölyű, Vecsési gömbölyű, Topáz.
- Őszi-téli fajta: Szentesi lapos, Pallagi lapos, Vecsési fehér lapított, Amager, és a vörös Dauerrot. Az őszi-téli káposztát április-májusban, egymástól 15 cm-re húzott barázdákba vessük, majd júliusban 45 cm-es sor- és tőtávra ültessük ki.
- Kelkáposzta: Szentesi korai, a téli Vertus és a Mohácsi áttelelő.
Ültetéskor a kis palánták gyökerét mártsuk sáros vízbe, ez bevonja a gyökereket és könnyebben átvészelik a palántázást. Bár a legtöbb káposztafajta eltűr némi hideget, a korai fajtákat fagyveszélyes helyeken védenünk kell. Takarjuk fátyolfóliával vagy építsünk fölé fóliaalagutat. Ezzel megakadályozzuk, hogy hideg hatására a növények magszárba szökkenjenek. A káposzta vízigényes növény, szárazság esetén a fejek megrepedhetnek. A nyári káposztát akkor szedjük, amikor a fejek bizonyos nagyságot elérve elég kemények. Ha a maradó torzsát fent bevágjuk, ismét hoz néhány kisebb fejet. Az őszi-téli káposztát akkor szedjük, amikor a fejek elég nagyok és tömötté, keménnyé váltak. Több fajta kisebb fagyokat is eltűr, így még decemberben is fólia alatt maradhatnak.
A kelkáposzta, a Mohácsi áttelelő fajta különösen, egy olyan zöldség, amely nemcsak ízletes és sokoldalúan felhasználható, hanem rendkívül tápláló és ellenálló is. Hagyományaival és modern termesztési lehetőségeivel egyaránt hozzájárul az egészséges és fenntartható táplálkozáshoz.
tags: #kelkaposzta #mohacsi #attelelo