A kén egy olyan alapvető ásványi anyag, amelyet az ókortól kezdve ismernek, és amely számos kritikus biológiai folyamatban játszik szerepet az emberi szervezetben. Bár a köztudatban leginkább a tartósítóiparban és a mezőgazdaságban, illetve a "büdös" kénes gyógyvizek kapcsán merül fel, valójában sokkal szerteágazóbb és fontosabb funkciókkal bír. A kén nemcsak méregtelenítő és fertőtlenítő hatású, hanem fiatalító tulajdonságokkal is rendelkezik, és elengedhetetlen a sejtek egészséges működéséhez, az öregedésgátló folyamatokhoz és a krónikus gyulladások csökkentéséhez.
A kén előfordulása és hozzáférhetősége
A természetben a kén többek között gyógyvizekben, mofettákban, vulkángőzökben fordul elő. Vulkanikus kőzetek és fosszilis palák lepárlásából juthatunk az egyik ismert, 10%-os kéntartalmú anyaghoz, az ichtiolhoz. Ennél is magasabb azonban a Holt-tengeri iszapból nyert ichtamol kéntartalma, egészen pontosan 27 százalék. Korábban a bányászott kén volt könnyebben elérhető, néhány éve azonban tökéletesen tudják szintetizálni növényekből is. Ez azt is jelenti, hogy ha kéntartalmú élelmiszereket eszünk, magunk is bejuttathatjuk ezt az anyagot a szervezetünkbe. A kén alapvető szerepet játszik a testünk öregedésgátló és méregtelenítő folyamataiban.
A kén szerepe az emberi szervezetben
A kén az egyik úgynevezett tömegelem, azaz olyan ásványi anyag, amelyekből az emberek (a nyomelemekkel ellentétben) több mint 50 milligrammot igényelnek naponta. A kén mennyisége a testben 40-szer nagyobb, mint a vas mennyisége, ami jól mutatja, mennyire fontos az egészség számára az elegendő mennyiségű kén.
A kénnek az emberi szervezetben különféle funkciói vannak: megtalálható az aminosavakban, amelyekből a test saját fehérjéi termelődnek. A ként tartalmazó aminosavak fontosak az egészséges ín, csontok, porc és izmok számára, valamint a kötőszövetnek is fontos alkotóeleme. Ezenkívül a kén az emberi szervezet számos anyagában megtalálható, például a véralvadásgátló heparinban és az A-koenzimben, amely elengedhetetlen az energia előállításához a sejtekben. A kén emellett kulcsszerepet játszik a DNS- és fehérjeszintézisben, az anyagcserében, valamint a szövetek egészségének biztosításában is.
Méregtelenítés és fertőtlenítés
A kén számos nemkívánatos anyagot vezet ki a sejtekből és szövetekből, valamint elpusztítja a kórokozókat is. Ezáltal csökkennek a külső és a belső allergiás tünetek is, legyen szó akár nap-, mosószer-, öblítő- vagy kozmetikumallergiáról. Peterman Krisztina, a Dermatica kozmetikus mestere, gyógykozmetikus hangsúlyozza, hogy a kén igen jó szolgálatot tehet, ha megfelelő mennyiségben, indokkal és szakértő módon alkalmazzuk.
Szaruképzés és bőrbetegségek
A kén szerepet játszik a szaruképzésben is. A szaruképzési folyamat során a cisztein nevű aminosav cisztinné kell, hogy alakuljon, ami kén jelenléte nélkül nem megy végbe. Amennyiben a szaruképzési folyamat egyensúlya felborul, olyan állapotok és betegségek alakulhatnak ki, mint az atópiás dermatitis, az ekcéma, a pikkelysömör, a hámló, korpázó bőr, vagy a talpon megjelenő kóros szarufelhalmozódás. Fontos tudni, hogy ezek a betegségek multikauzálisak, vagyis több ok is szerepet játszik a megjelenésükben, amelyek a kénes kezelés mellett további oki kezelést is igényelnek. Azonban a kén mindenképpen javítani képes a bőr állapotán, sokaknál akár teljes tünetmentességet is eredményezhet a szakszerű kezelés. A célzott kozmetikai kezelések során csupán igen kis mennyiségű ként használnak annak érdekében, hogy kizárólag pozitív hatásai érvényesüljenek.
Gyuri bácsi a bőr gyógynövényeiről beszél
A bőr fiatalítása és antioxidáns hatás
A cisztin nevű fehérje képes ciszteinné is visszaalakulni a megfelelő helyen és időben, a cisztein pedig emeli a glutation szintjét. Ez egy fontos antioxidáns, amelynek jelenléte késlelteti az öregedés látható jeleinek kialakulását. A kén alapvető szerepet játszik a testünk öregedésgátló és méregtelenítő folyamataiban. A kénben gazdag ételek rendszeres fogyasztása hatékonyan támogatja a sejtek védelmét, miközben segít csökkenteni a krónikus gyulladásokat.
Kéntartalmú élelmiszerek és azok szerepe
A kén szinte minden ételben megtalálható, így a felnőttek észszerű táplálkozásánál nem várhatók hiányjelenségek. A kén előfordul a legtöbb fehérjetartalmú élelmiszerben, mivel két általános aminosav (cisztin, metionin) is tartalmaz ként. Érdemes persze megemlíteni, hogy magunk is bejuttathatjuk ezt az anyagot a szervezetünkbe, ha magas kéntartalmú élelmiszereket eszünk.
Növényi kénforrások
Magas kéntartalmú növények az uborka és a hagyma minden formában, a brokkoli, a káposzták, a retek, illetve a páfrányfenyő (gingko biloba), amely leginkább csak táplálék-kiegészítő formájában hozzáférhető.
- Keresztesvirágú zöldségek: A brokkoli, karfiol, kelkáposzta, kelbimbó és káposzta valóságos kénraktárak. Amikor ezeket a zöldségeket felvágjuk, megrágjuk vagy összezúzzuk, a növényi szövetek roncsolódása révén egy szulforafán nevű, rendkívül erős hatóanyag jön létre. Ez a különleges vegyület képes beindítani a szervezet méregtelenítő enzimjeit, emellett pedig gátolja a rákos sejtek szaporodását. Annak érdekében, hogy az értékes tápanyagok megmaradjanak, ezeket a zöldségeket érdemes csak enyhén gőzölni; a bő vízben történő forralás, a hagyományos sütés vagy a mikrózás ugyanis jelentősen lecsökkenti a bennük lévő hasznos anyagok mennyiségét. Ezek a zöldségek tele vannak bél- és szívbarát rostokkal, antioxidánsokkal, valamint immunerősítő vassal, cinkkel, szelénnel, A-vitaminnal és C-vitaminnal.
- Hagymafélék: A hagymafélék családjába tartozó fokhagyma talán a legismertebb kénforrásunk a konyhában. Ide tartozik a vöröshagyma, a metélőhagyma, a póréhagyma, a mogyoróhagyma és a salotta is. Ezek a zöldségek olyan szerves kénvegyületeket tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a DNS- és fehérjeszintézishez, az anyagcseréhez és a szövetek egészségéhez.
- Hüvelyesek: A bab, a borsó és a lencse a növényi fehérjék legjobb forrásai közé tartoznak, és jelentős mennyiségben tartalmaznak ként is.
- Diófélék és magvak: A dió, kesudió, mandula, pekándió, napraforgómag, chiamag és lenmag nemcsak rostban, fehérjében és szívbarát telítetlen zsírokban gazdagok, hanem jelentős mennyiségű ként is tartalmaznak.
Állati eredetű kénforrások
A kénben gazdag ételek fogyasztása azért is különösen fontos, mert ezek a táplálékok biztosítják a sejtek energiatermeléséhez, illetve a káros anyagok semlegesítéséhez szükséges építőelemeket.
- Halak: A halak kiváló forrásai az aminosavaknak és a B-vitaminoknak, valamint kénben is gazdagok. A legmagasabb kéntartalmú tengeri halak közé tartozik a tonhal, a lazac, a laposhal és a makréla. Ezek a halak emellett gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavakat is tartalmaznak, amelyek tovább erősítik az immunrendszert.
- Húsok: A csirke, a pulyka és a kacsa egyaránt remek kénforrások, magas aminosav- és B-vitamin-tartalmuknak köszönhetően. A marhahús szintén jelentős mennyiségű ként tartalmaz.
- Tojás: A kénnel sokan azonosítják a záptojás jellegzetes szagát, így nem meglepő, hogy a tojás is tele van ezzel az ásványi anyaggal. A kén mellett a tojás kiváló fehérje-, foszfor-, szelén-, kolin-, A-vitamin- és B-vitamin-forrás is - ezek pedig mind támogatják az immunrendszert, a csontokat, a szemeket és az anyagcserét.
- Tejtermékek: A tej, a sajt, a joghurt és a kefir is kiváló kénforrások. Ezek az élelmiszerek nemcsak kéntartalmú aminosavakat és B-vitaminokat biztosítanak, hanem csontépítő kalciumot, foszfort és D-vitamint is.
A kén túlzott bevitele és lehetséges problémák
Bár a kén elengedhetetlen az egészséghez, a testben felhalmozódó felesleges kén azonban problémákat okozhat. Ha kéntartalmú ételeket vagy kénvegyületekkel tartósított ételeket fogyasztunk, fölösleges kénmennyiség halmozódhat fel. Néhány ember fejfájással reagál már a kis mennyiségű kén-dioxidra, de jelentkezhet émelygés, puffadás vagy hasmenés is. A kén-dioxid elpusztítja a B1-vitamint és a biotint. Már a késő középkorban kénvegyületeket használtak az élelmiszerek tartósítására.
A kén mint gyógyító anyag
A kén régóta ismert gyógyító tulajdonságairól. Főként adalékanyagként alkalmazzák fürdőkben vagy külsőleg használatos készítményekhez bőrbetegségek, például pikkelysömör és ízületi rendellenességek kezelésére. Külsőleg és belsőleg alkalmazva egyaránt jótékony hatású lehet a kén, ha szakértő kezek alkalmazzák. Peterman Krisztina egy könnyű, ásványi anyagban, nyomelemben és aminosavban gazdag turmix receptjét is ajánlja a belső feltöltéshez.