Az ukrán kenyér- és pékáruk piacán jelentős áremelkedésre kell számítani, melynek gyökerei összetettek, és számos tényezőre vezethetők vissza. Bár sokan hajlamosak mindent a háború számlájára írni, valójában a folyamatok jóval korábban kezdődtek, és a konfliktus csupán ráerősített a már meglévő tendenciákra. Az alapvető élelmiszerek árának alakulása alapvetően befolyásolja a lakosság mindennapjait, így kulcsfontosságú megérteni, milyen erők formálják ezt a dinamikát.
Az áremelkedés okai: búzaliszt és egyéb tényezők
Jurij Ducsenko, az ukrán pékszövetség elnöke és a Kijev Hlib cég igazgatója szerint az áremelés már októberben kezdetét veszi, és várhatóan 5 százalékos lesz. Az ukrán pékek fő problémája a kenyérsütéshez használt másodosztályú búzaliszt magas ára, illetve a hazai piacon való elégtelen mennyiség. A jelenlegi becslések alapján kijelenthető, hogy a szezon végére megközelítőleg 1 millió tonnával kevesebb jut az ukrán iparnak. Ducsenko hangsúlyozta, hogy már most elmondható, hogy a szezon végére közel 1 millió tonna 2. osztályú búzát nem kaphat meg a sütőipar.
A szakértő hozzátette, hogy a kenyér és pékáru árát az energiahordozók és az üzemanyagok drágulása is befolyásolni fogja. Az elhúzódó áramkimaradások az alapvető élelmiszerek árának emelkedéséhez vezethetnek Ukrajnában - még azoknál a termékeknél is, amelyek nem igényelnek hűtött tárolást. A drágulás nem lesz ugrásszerű, de a fogyasztók számára érezhető. A kenyérpiacon a szakértő szerint a gyártók egyre több niche terméket vezetnek be, ami magasabb árrést tesz lehetővé. A minőségi kenyér ára már átlépte a lélektani határnak számító kilónkénti 100 hrivnyát, és az év során elérheti a 150 hrivnyát.
Statisztikai adatok és piaci trendek
Idén júliusban az ágazati statisztikák alapján a legnépszerűbb pékáruk közül a finomlisztből készült búzakenyér átlagára 41,9 hrivnya (420 forint), a rozs- vagy rozs-búzakenyér átlagára 36 hrivnya (360 forint) volt, a fél kilós vekni pedig 22,4 hrivnyába (224 forint) került. Ugyanezekért a termékekért a fővárosban, Kijevben 62,6, 41,1, illetve 227 hrivnyát kértek átlagosan a boltok.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemcsak a finomlisztet, hanem a háború előtt nagyjából 20 százalékkal drágább réteslisztet is méri - ez jó közelítés arra, hogy mi történt a pékségekben, hiszen ők nem kaptak árstopos lisztet. A rétesliszt alig két év alatt, 2021 januártól 124 százalékkal drágult, majd 2022 vége és 2023 tavasza között 482-486 forint között tetőzött. Közben a lakossági finomliszt ára mindössze 18 százalékkal nőtt, 213 forintra. A kenyér viszont a réteslisztet követte: 2023 márciusában már 1000 forintba került egy kiló fehér kenyér, 167 százalékos drágulás után.
2023 tavasza óta a rétesliszt ára - a világpiaci trenddel együtt - esett, a kenyér ára viszont alig mozdult: nagyjából 10 százalékkal lett olcsóbb. 2024 végén a kereskedők megpróbáltak újra árat emelni, de a forint erősödése gyorsan lefékezte a kísérletet.
A háború és az árak közötti komplex összefüggések
Miközben mindenki azt várja, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború, és feltételezi, hogy egy tartós fegyvernyugvás hosszabb távon a gazdaságnak is jót tehetne, sokan hajlamosak lehetnek mindent ehhez a reményhez kötni - még olyasmit is, aminek valójában nincs sok köze hozzá. Ilyen például a kenyér ára, amelyről egyre gyakrabban hallani, hogy olcsóbb lesz, ha kitör a béke. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű.
A liszt és a pékáruk ára már jóval az orosz-ukrán háború előtt, 2021 második felében elindult felfelé: drágult a világpiaci búza és az energia, gyengült a forint, és mindezek együtt gyorsan éreztették a hatásukat a boltok polcain. A háború kitörése 2022 elején csak ráerősített a folyamatra. A finomliszt ára hónapról hónapra új rekordokat dönthetett volna, ha a kormány nem húz vészféket, és nem vezeti be rá is az árstopot.
A háború tehát ma már gyakorlatilag semmilyen hatással sincs a búza és a liszt forintban számított árára. Sőt: ma olcsóbb a búza, mint a háború kitörése előtt.
Érdekes viszont, hogy a száraztészta ára - ami tartósabb, kevesebb kézimunkát igényel és gyakran importból jön - sokkal jobban csökkent, mint a kenyér vagy a zsemle ára. A különbség valószínűleg belföldi okokra vezethető vissza.
A búza közel ötéves, a dollár-forint-árfolyam hároméves mélyponton van. Ennél kedvezőbb piaci környezetet nehéz elképzelni a fogyasztók szempontjából - a pékségek tehát nehezen hivatkozhatnak arra, hogy a világpiac miatt nem tudnak árat csökkenteni.
Az ukrajnai háború világszerte hozzájárul a búzaárak emelkedéséhez
Költségstruktúra és a bérinfláció hatása
Négy éve a liszt és az egyéb költségek - energia, adók, bérek, szállítás, profit - nagyjából fele-fele arányban osztozhattak a kenyér árában. A KSH adataiból az látszik, hogy az arányok mára teljesen eltolódtak. A 2025 szeptemberi statisztikák alapján a 903 forintos kenyérárból mindössze 236 forint a liszt, 683 forint minden más. Ez 250 százalékos költséginflációnak felel meg az egyéb tételeknél 2021 óta. (Az Agrárközgazdasági Intézet 2017-es elemzése a liszt és egyéb segédanyagok arányát 34 százalékra becsülte, a konzisztencia kedvéért mi most a KSH statisztikáját használtuk.)
Mivel a liszten kívüli költségek nominálisan majd’ három éve gyakorlatilag változatlanok, árcsökkenés most nem tűnik valószínűnek. Egyrészt a bérinfláció tovább nyomhatja felfelé az árakat. Ha kitörne a béke, mondjuk egy olyan, ami nyomán be tudna indulni az újjáépítés Ukrajnában, a régiós versenyben akár még jobban drágulhatna a munkaerő, mely az elmúlt öt évben már amúgy is 70-85 százalékkal drágult a feldolgozóiparban. Ez a kenyér önköltségének egyre jelentősebb hányadát magyarázhatja.
Felvetődik az is, hogy a béke esetleg csökkenést hozhat az energiaárakban. A szállítás szempontjából releváns olajárak jelentős esése sem lenne túl valószínű forgatókönyv, mivel Szaúd-Arábia vezetésével az OPEC-tagok az árak támasztása érdekében valószínűleg beavatkoznának az olajpiacon.
Úgy tűnik, a pékségek az alapanyagok olcsóbbodásából kigazdálkodhatták a bérnövekedést az utóbbi két évben, bár ezt pontosan csak a sütőipari cégek beszámolóinak elemzése bizonyíthatná.
Az élelmiszerkosár árának emelkedése és egyéb termékek
Idén tovább emelkedhet az élelmiszerek ára, ezen belül is a kenyér és a gabonafélék kerülhetnek fokozatosan egyre többe. Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács alelnöke egy kijevi sajtóeseményen arról beszélt: az agrárszektort továbbra is sújtja a pénzügyi forráshiány és a munkaerőhiány, miközben az orosz támadások a kritikus infrastruktúrát sem kímélik. Az előrejelzések alapján a közeljövőben a gabonafélék ára mintegy 5 százalékkal emelkedhet.
A húsárak egyelőre viszonylag stabilak, ugyanakkor a sertés- és marhahús esetében kisebb kilengések várhatók. A hús piacán egyelőre viszonylagos stabilitás tapasztalható, ugyanakkor a sertés- és marhahús ára ingadozhat.
A zöldségfélék drágulása szintén folytatódik, elsősorban a tárolási költségek emelkedése miatt. Az importált zöldségek - például az uborka és a paradicsom - beszerzési ára is nőtt. A zöldségfélék ára elsősorban a tárolási költségek növekedése miatt emelkedik, miközben az importált termékek - különösen az uborka és a paradicsom - beszerzési ára is nőtt.
A napraforgóolaj folyamatosan drágul. 2025 elején egy nagyjából 850 grammos palack minimális ára még 50 hrivnya körül alakult, jelenleg 61 hrivnya alatt szinte lehetetlen találni. A napraforgóolaj ugyanakkor Ukrajna egyik legfontosabb exportcikke: 2025-ben több mint 5 milliárd dollár devizabevételt hozott az élelmiszer-kivitelből. A növényi olajok ára 5,1 százalékkal nőtt február óta, ezzel 13,2 százalékos drágulást produkálva egy év alatt.
Összességében a szakértők szerint 2026-ban az élelmiszerkosár értéke tovább nő, a drágulás pedig inkább fokozatos lesz. Ukrajnában 2026-ban tovább emelkedhet az élelmiszerkosár ára. Az agrárszakértő szerint a pénzügyi források hiánya és a munkaerőhiány továbbra is súlyosan terheli a gazdaságot, és megnehezíti a vállalkozások működését.
Gabonapiaci helyzet és nemzetközi összefüggések
A gabonafélék árindexe 1,5 százalékkal drágult februárhoz képest főként a búza árának 4,3 százalékos növekedése miatt, ami az Amerikai Egyesült Államok aszályos időjárásával és a magas műtrágya árak miatt esetlegesen csökkenő ausztrál vetésterületekkel függ össze. A kukorica is drágult, miután a bőséges készletek ellenére a műtrágya elérhetősége körüli aggodalmak és a növekvő energiaárak hatása domináltak.
„A konfliktus kezdete óta nem történtek jelentős árváltozások, a kis drágulás a magas nyersolaj árból fakadt, amit a bőséges gabonakészletek fogtak vissza” - mondta a FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero. „Ha a konfliktus - valamint a magas inputárak és alacsony árrés - 40 napon túl is fennmaradnak, a gazdák választás elé kerülnek: kevesebb inputtal kevesebbet termeljenek vagy alacsonyabb műtrágya-igényű növényekre váltsanak.
Megállapodott az ukrán gabonával kapcsolatban Varsó és Kijev. A két ország viszonya az importtilalom bevezetése óta fagyos volt. Ezúttal a Lengyelországon áthaladó, világpiacra irányuló gabona kapcsán jutottak dűlőre. Ez a megállapodás kulcsfontosságú lehet az ukrán gabonaexport szempontjából, és hozzájárulhat a globális élelmiszerellátás stabilitásához.
tags: #kenyer #ara #ukrajnaban