Az elmúlt évtizedben a kenyér ára jelentősen megemelkedett Magyarországon, és ez a drágulás az Európai Unión belül is kiemelkedő. Míg tíz év alatt a zöldségek ára 245, a burgonya ára pedig 276 százalékkal nőtt, addig a kenyér ára 262 százalékkal emelkedett. Ez a tendencia különösen látványossá vált az elmúlt négy évben, amikor is a kenyér ára majdnem háromszorosára nőtt hazánkban, már az uniós átlagot is meghaladva. Ez az élelmiszer-infláció az egyik legfájdalmasabb a háztartások számára, mivel a kenyér, jövedelmi szinttől függetlenül, minden fogyasztói kosárban alapvető tétel, helyettesíteni pedig szinte lehetetlen.
Drámai áremelkedés a számok tükrében
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint négy éve még csak 333 forintot kértek egy kiló fehér kenyérért, idén márciusban azonban már átlagosan 875 forintba került. Tavaly óta az alapélelmiszernek számító fehér kenyér kilója több mint 30 forinttal nőtt, és kis híján elérte a 400 forintot. 2023-ban átlagosan 35,6 százalékkal nőtt itthon a kenyerek ára, míg az egyéb péksüteményeké 29,6 százalékkal. Az Eurostat legújabb méréséből kiderült, hogy az egész Európai Unión belül Magyarországon drágult legjelentősebben a kenyér ára. Magyarországon a kenyér ára közel 65%-kal drágult a tavalyi árhoz képest. Minket követ Litvánia, ahol a drágulás mértéke éppen, hogy csak meghaladja a 30%-ot, az EU-s átlag pedig 18-19% körül van. 2022 augusztusában a kenyér ára az EU-ban átlagosan 18%-kal volt magasabb, mint 2021 augusztusában. Ez hatalmas emelkedés 2021 augusztusához képest, amikor a kenyér ára átlagosan 3%-kal volt magasabb, mint 2020 augusztusában. A drágulás üteme tehát az ötszörösére nőtt éves viszonylatban az unión belül is.
Érdekesség, hogy a nagyobb áremelkedés leginkább Kelet-Közép-Európában jellemző: Magyarország mellett Litvániában, Észtországban, Szlovákiában, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Bulgáriában, Csehországban és Romániában is 20 százalék fölött nőtt a kenyér ára. Feltűnő az is, hogy míg a kenyér 18 százalékkal drágult, addig az uniós infláció nagyjából „csak” 10 százalékos.
Okok és felelősök: Komplex háttér
Az áremelkedés hátterében számos tényező áll, melyek közül több is összefügg. Nagy István agrárminiszter a háborús helyzetet és az uniós szankciókat tette felelőssé a helyzetért, és arról beszélt, hogy más országokban is hasonló a helyzet. Szerinte főleg a magasabb energiaárakat fizetik a vevők, és korábban a kenyér nálunk volt a legolcsóbb az Unióban, ezért ilyen mértékű a drágulás. Ugyanakkor az ő hatásköre csak a gabona árára terjed ki.
Raskó György agrárközgazdász szerint azonban az állam is jól keres a kenyéren, elvégre egy kiló kenyér árából a búza körülbelül 50-60 forintot tesz ki (Nagy konkrétan 53 forintot mondott), az adó pedig 160-170 forint. Az agrárközgazdász kiemelte, hogy a mezőgazdasági nyersanyagpiac az európaival együtt mozog, a világpiaci trendek határozzák meg az árakat. A 2022-es orosz-ukrán háború eszkalációjakor volt egy időszak, amikor a gabonaárak kilőttek, de azóta a helyzet normalizálódott. Raskó szerint a hazai agrár nyersanyagpiac az európaival együtt mozog, és a mezőgazdasági termelők nem önkényesen emelték áraikat. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a 2014-2016-os időszakhoz képest a mezőgazdasági nyersanyagárak 30 százalékkal emelkedtek.
A Világbank figyelmeztet: a globális energiaárak akár 24%-kal is emelkedhetnek
Az Európai Unióban az utóbbi évtizedben állatjóléti és környezetvédelmi előírások sora lépett életbe, melyek addicionális költségeket jelentenek a termelőknek, és ezeket az eladási árban érvényesítik. Bár az elmúlt években 30 százalékkal emelkedtek a termelői árak, ez nem jelenti azt, hogy a szektor jövedelmezősége javult volna, mivel a költségek ennél nagyobb mértékben nőttek.
Kormányzati különadók és adózás
Az agrárközgazdász szerint az is hozzájárult az élelmiszerek hazai áremelkedéséhez, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország nem jutott hozzá az uniós helyreállítási alapok forrásaihoz - az uniós országok közül egyedüliként. A kormány emiatt alternatív bevételi források után nézett, hogy finanszírozni tudja a költségvetést. Ekkor született meg a kiskereskedelmi különadó ötlete. Eleinte 1,7 százalékot kellett a nagyobb üzletláncoknak fizetni, majd 4,5 százalékra emelkedett az adó mértéke. Raskó szerint ez bődületes összeg, és ebbe a képbe illeszkednek a banki különadók, tranzakciós illeték és a MOL által fizetett különadó is. Az infláció egyik okozója ezeknek a kormányzati különadóknak a megjelenése volt. Az ágazati különadókat pedig a magyar lakosság fizette meg végső soron, miután beépültek a termékek és szolgáltatások árába.
Raskó úgy becsüli, hogy csak a kiskereskedelmi különadó és a népegészségügyi termékadó miatt éves szinten egy négytagú családnak 450 ezer forinttal növekedtek a pénzügyi terhei 2015-höz viszonyítva. Vagyis havi szinten közel 40 ezer forinttal nőtt az élelmiszerre költött összeg. Tíz évvel ezelőtt a kiskereskedelmi forgalom 48 százalékát tette ki az élelmiszer aránya, ma ez 51 százalékra emelkedett. "Vagyis az élelmiszer-fogyasztókra van leginkább ráterhelve a kormányzati különadók terhe. Ezért van, hogy a magyar élelmiszer-infláció messze az uniós átlag felett van" - tette hozzá. Tíz évvel ezelőtt a családok a jövedelmük kevesebb, mint 20 százalékát költötték élelmiszerre, ma ez az arány közelíti 30 százalékot.
Az agrárközgazdász szerint Lengyelországban ilyen különadókat nem vetettek ki. A lengyel élelmiszer áfa 5 százalékos, miközben a magyar súlyozott élelmiszer áfa 22 százalékos. (Van olyan élelmiszer, amelyre 5, 18 és 27 százalékos áfakulcs vonatkozik). Egy lengyel fogyasztó 17 százalékponttal kevesebb áfát fizet, miközben a magyar árakra még rájön a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó és népegészségügyi termékadó.
Termelékenységi gondok és innovációs lemaradás
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszerinfláció okainak megértéséhez látni kell azt is, hogy a mezőgazdasági termékek árai 2015 óta megduplázódtak Magyarországon (a tej, tejtermék, illetve tojás árak ennél is magasabb mértékben növekedtek). Ennek szerinte több oka is van, egyrészt a mezőgazdasági ráfordítások árindexe közel megduplázódott, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a (munkaerő alapú) munkatermelékenység javulása a mezőgazdaságban például Lengyelországban közel másfélszerese volt a hazainak az elmúlt tíz évben.
„A mezőgazdasági termelők, élelmiszer feldolgozók az áremelkedések hatását, így a költségtöbbletet igyekeznek a kereskedőkre tovább hárítani, mindeközben az élelmiszer kiskereskedők árképzése, pontosabban árképzési szabadsága az elmúlt években különböző módon korlátozva volt, illetve korlátozott” - hangsúlyozta Kozák. Többek között ennek is következtében az ellátási láncban az elmúlt öt évben a termelőknél, illetve a feldolgozóknál jellemzően magasabb a jövedelmezőség, mint a kiskereskedelemben.
Kozák szerint a termelők és a feldolgozók az input költségeinek emelkedése mellett a szabályozási környezet változása is sokszor inflációs hatással jár. A főtitkár szerint erre példa lehet a kiskereskedelmi különadó, hiszen „az élelmiszer-forgalom több mint felét azok a cégek adják, amelyeket érint a 4,5 százalékos különadó”, de példaként említhetők az elmúlt hetekben teljesen váratlanul megemelt EPR-díjak, miközben ezek a költségek magasabbak, mint sok más uniós országban.
A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában, és ez is beépült az élelmiszer-csomagolásokon keresztül az árakba. Kozák szerint érdemes lett volna átgondolni azt is, hogy a kormány legutóbb a trappista sajttal kapcsolatban hozott rendelete hogyan befolyásolja a termékkategória árait. A friss rendelet szerint a hazai gyártású trappista sajt hagyományosan korong alakú, ezért a hasáb alakú trappista sajt - melynek döntő többsége import eredetű - kizárólag szeletelt vagy reszelt formában lehet majd forgalomba hozni. Szerinte az olcsóbb hasáb alakú trappista sajtok fognak lekerülni a polcokról. Kozák szerint az ehhez hasonló jogalkotói lépések nem fogják a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonysági gondjait orvosolni.
Kozák szerint az élelmiszerinfláció tartós csökkentése csak ellátási lánc szintű, összehangolt üzlet és infrastruktúra fejlesztésekkel érhető el, a szabályozási környezetnek a versenysemlegességet kell erősítenie. Az nem megoldás szerinte, hogy például az árrésstop következtében nagyrészt veszteséget vagy minimális jövedelmezőséget érnek el az élelmiszer-kiskereskedők méretnagyságtól, tulajdonosi szerkezettől függetlenül. „Az adminisztratív beavatkozás az árképzésbe korlátozza a versenyt és mindenek következtében a hazai termelők, feldolgozók is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Ez pedig az árakban is visszatükröződik, sokkal drágább lesz ugyanaz a termék itthon, mint külföldön” - tette hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy korábbi elemzése is rámutatott arra, hogy az innovációs lemaradás és a modernizáció hiánya jelentős versenyhátrányt eredményez. A magyar mezőgazdaság termelékenysége az Európai Unión belül a második legrosszabb, csupán Bulgáriát előzi meg. Tovább csökkenti a hatékonyságot a szektorban dolgozók számának csökkenése, az elöregedő munkaerő, valamint a hatékonyságnövelő gépesítés hiánya.
Kenyérfogyasztási szokások változása
A kenyérfogyasztás ugyanakkor jelentősen csökkent az elmúlt 10 évben a magyar lakosság körében. A KSH adatai szerint 2010-ben még 44,5 kg kenyeret, 9,9 kg péksüteményt és 30,8 kg egyéb cereálikat fogyasztott éves szinten egy magyar átlagosan. 2015-re 36,6 kg-ra csökkent a kenyérfogyasztás, viszont a pékáru és egyéb cereáliák kategóriája nőtt: 12,9 és 35,1 kg-ra. Ez a trend 2019-re is folytatódott: a péksüteményekből 22,8 kg-ot fogyasztottak a magyarok. Ez a változás részben magyarázható az árak emelkedésével, hiszen a dráguló kenyér helyett a fogyasztók más, esetleg olcsóbb alternatívákhoz fordulhatnak.
Magyarország helyzete az EU-s árak tekintetében
Az elmúlt 10 évben az uniós statisztikai hivatal adatai szerint arányaiban 2015-ben fizettünk kenyérért EU-s viszonylatban. Akkor a magyar kenyérár csak 69 százaléka volt az uniósnak. 2011-ben még 77,3%, utána folyamatosan nőtt a magyar kenyér javára a különbség, majd 2016-tól ismét közelíteni kezdtük az uniós árszintet. 2019-ben 77,7 százalékon állt a magyar kenyér árszintje az EU-shoz képest - egy éve pedig visszaesett 73,4 százalékra. Bár az Eurostat adatai szerint a kenyérfélék olcsóságának rangsorában Magyarország a negyedik, csak Lengyelország, Bulgária, és Románia van előttünk, az elmúlt időszakban tapasztalt drasztikus áremelkedés megváltoztatta ezt a képet.
Az Eurostat most bemutatta, hogy az Európai Unióban nálunk drágult a legjobban a kenyér az elmúlt évben, 66 százalékkal. Drágulásban a hozzánk legközelebb eső országokban - Litvániában, Észtországban és Szlovákiában - is csak feleekkora, 33 és 32 százalékos az áremelkedés. Az átlaghoz legközelebb a horvát, német, észt, portugál kenyérárak állnak.
A magyar kenyérárak tehát - az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint - a 2020-as évtől kezdődően elléptek az uniós átlagtól. Ha a 2015-ös évet vesszük alapul, akkor tíz év alatt, 2024-re a magyar árak több, mint a duplájára nőttek. A második helyezett Bulgáriában, „csak 76 százalékos drágulást mértek, míg a legkevésbé Írországban emelkedtek az árak, a szigetországban 11 százalékkal kell többet fizetni a bevásárlás után. A Financial Times cikke szerint, amit a Portfolio.hu szemlézett elsőként, az elmúlt öt évben sokkal nagyobb mértékben nőtt az élelmiszerek fogyasztói ára Magyarországon, mint az általános infláció. A kumulált infláció 2019-2025 között 49,9 százalék volt, miközben az élelmiszerek ez idő alatt 81,6 százalékkal nőttek.
Az Eurostat adatai egyértelműen alátámasztják a fogyasztói tapasztalatokat: a kenyér drágulása Magyarországon kiugró mértékű, messze meghaladja az uniós átlagot, és ez komoly kihívások elé állítja a háztartásokat.