Kerékgyártó István neve összefonódik a magyar társadalom mélységeinek éles és kegyetlen bemutatásával, különösen a rendszerváltás utáni időszak morális és etikai válságainak feltárásával. Munkásságában kiemelt helyet foglal el „A Hurok” című regénye és az abból készült színdarab, amely a hatalmi játszmák, a megaláztatás és a kiszolgáltatottság örök körforgását tárja fel.
Kerékgyártó István életútja és sokoldalú karrierje
Kerékgyártó István 1953. augusztus 27-én született Kaposváron. Érettségi bizonyítványát 1971-ben szerezte matematika-fizika tagozaton a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán kezdte, ahol 1977-ben doktorált. Ezt követően az ELTE filozófia szakán is diplomát szerzett 1981-ben.
Karrierjének kezdetén az egyetemi oktatásban helyezkedett el: 1972 és 1987 között a Pécsi Jogi kar tanársegédje, majd adjunktusa volt, tíz évig tanított filozófiatörténetet joghallgatóknak. Ez az időszak mély betekintést engedett számára a tudományos közegbe.
A rendszerváltás környékén a közigazgatás és az üzleti élet felé fordult. 1987-89 között a Somogy Megyei Tanács főosztályvezetőjeként dolgozott, majd 1990-93 között privatizációs tanácsadó cégek munkatársa, ügyvezetője volt, ahol megismerte az üzleti élet működését az ősprivatizáció korában. Az 1994-98 közötti időszakban befektetői konzorciumok tagjaként tevékenykedett, közép- és nagyvállalatok társtulajdonosa volt. 1998-99-ben az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) főigazgatói posztját töltötte be, ami lehetőséget adott számára a parlamenti világ és a miniszterek működésének megismerésére.
1999-től kezdve szabadúszóként, írással foglalkozik, és késői, ám annál gyorsabban kiteljesedő írói pályáján számos ütős művet alkotott. A jogi és üzleti tapasztalatai, valamint a közigazgatásban szerzett ismeretei mind-mind alapul szolgáltak azokhoz a mélyreható társadalmi kritikákhoz, amelyeket regényeiben és drámáiban megfogalmaz.
„A Hurok” - Egy regény születése és színpadi adaptációi
„A Hurok” története 2013-ban kezdődött, amikor a szombathelyi Weöres Sándor Színház drámaíró pályázatot hirdetett. Kerékgyártó István, a „Rükverc” című, a Katona József Színházban öt évig játszott darabjának sikerén felbuzdulva, „Puzzle” címen írt és adott be egy darabot. Bár a pályázaton Székely Csaba „Vitéz Mihály” című drámája nyerte az első díjat, Kerékgyártó műve a zsűri által felállított sorrend szerint a százvalahány pályamű közül a második helyezést érte el. Annak ellenére, hogy a darabot jónak találták, a kőszínházak nem vállalták a bemutatását.
Néhány hét múlva azonban egy fordulat következett be: a stuttgarti Theater Tri-Bühne - gyerekkora óta Németországban élő - magyar dramaturgja elolvasta a könyvet, és úgy érezte, a regényben benne van egy színmű, amit átdolgozna és bemutatnának. Kerékgyártó István ekkor válaszolt, hogy nem kell darabbá formálnia, mert ez egy kész színdarabból írt regény. Elküldte a darabot magyarul, amit lefordítottak, majd a színház felkérte Bagossy Lászlót az előadás megrendezésére. Bagossy László a regényt is olvasta, és úgy találta jónak, ha bizonyos részleteket átemel belőle, amelyek narrációkként, magyarázatokként jelentek meg az előadásban.
A darab német nyelvű bemutatója „Geldreigen” (A Hurok német fordítása) címmel a Stuttgarti Tri-Bühne Színházban zajlott 2014-ben, Bagossy László rendezésében. Az előadás egy szenvedéstörténet, egy barokk passió kereteit kapta, csembalózenével, recitatívókkal és kórussal, ahol a kórus a halál pillanatában, a német zsoltárszövegben nem az Istenhez, hanem a pénzhez imádkozott.
Magyarországon az Orlai Produkciós Iroda készített új ősbemutatót „A Hurok” című darabból Bagossy László rendezésében, melynek szövege a stuttgarti előadás alapján készült. A darab hazai ősbemutatója 2019-ben volt, de az előzetes információk szerint a SKORPIÓ című Orlai produkció - Belvárosi színházi előadás, Máté Gábor rendezésében, mely 2024-ben debütált, szintén Kerékgyártó István művére épül.
Hurok - trailer
2014-ben Koltai Tamás elkérte a darabot, és lehozta a szövegét a Színház folyóiratban, még ekkor is „Puzzle” címmel. Ennek következményeként 2015-ben a nagyváradi Szigligeti Színház fiatal színészei egy kávéházban felolvasószínházként mutatták be a darabot, és ugyanabban az évben Kelemen József is készített Kaposváron egy izgalmas előadást, szintén felolvasószínházi formában, barokk operabetétekkel. Érdekes, hogy Bagossy és Kelemen is a barokk zenével ütköztette „A Hurok” kegyetlen világát és nagyon kemény nyelvét, talán azért, mert nyilvánvalóan, felismerhetően, úgyszólván egy az egyben arról szól, amiben ma élünk: az egész velejéig romlott rendszerről.
A Hurok - A társadalmi körforgás anatómiája
„A Hurok” regény és dráma kegyetlenül éles reflektorfénnyel pásztázza a magyar társadalom szinte teljes keresztmetszetét, a minisztertől a drogos fiúig, a nagyvállalati vezérigazgatótól a bolti eladóig. A történet mintázata régről ismert: Kerékgyártó István Arthur Schnitzlernek a huszadik század fordulóján írt „Körtánca” szerkezetét eleveníti fel, csakhogy míg ott a történet továbblendítője az erotika, a szexuális aktus, addig „A Hurokban” napjaink emberének alávetettsége, kiszolgáltatottsága mozgatja a történetet. A szerző a darab szerkezeti mintájául Arthur Schnitzler „Körtáncát” adja - aminek alapján Kornis Mihály a „Körmagyart” írta.
A kisregény e társadalmi-pszichológiai képletre mintázza prózamodelljét: ha valaki valamely okból és valamilyen módon igencsak megszorul, a nála egy fokozattal gyengébbet kezdi szorongatni a remélt megoldás érdekében. A megalázottból a következő jelenetben megalázó lesz, aki éppoly kegyetlenül kínozza áldozatát, ahogy őt kínozta nemrég valaki, akinek ez hatalmában állt.
Az első jelenetben egy miniszter, napjaink figurája, aki megalázza a helyettes államtitkárát. A miniszter a hatalmi kikezdhetetlenségének illúziójában hirtelen megingva tapos rá bosszúból és megleckéztetésül az államtitkárára, mint a békára. A második jelenetben a helyettes államtitkár aláz meg egy állami vállalat vezetőjét. Az államtitkár, aki ugyanúgy bábtáncoltatója egy nagy hatalmú igazgatónak, mint neki a miniszter, válaszul erre az egy lépcsővel alatta álló pasasra vet hurkot. Azaz ő is tipor. Utána az állami vállalat vezetője egy magáncég vezetőjét, és így tovább. Sorban lépnek elénk a bolti pénztárosnő, a drogos fiú, a prostitúcióból kimenekült lány, míg a végén ismét megjelenik a miniszter.
A maga módján mindegyik áldozat perkál, s aztán lép egyet lefelé, hogy a kisebb - és mindegyre kisebb - következő eszközemberen legalább veszteségeinek töredékét anyagi követelés formájában behajtsa. A minisztertől így szállunk alá a drogos munkanélküliig, tőle a befuccsolt egyetemista szerelméig, aki testével keres pénzt az éjszakában.
A "Pénzmagyar" társadalom kritikája
Mivel a mű alcíme „Pénzmagyar”, előre sejthető, az olvasás lendületében pedig hamar nyilvánvalóvá válik: Kerékgyártó István érdekes, noha panelszerű elemekből összeálló példázatos története nem a fordulatosságával hat, és nem is a valóság minden szintjét átható, rohasztó tisztességtelenség, korruptság, nagyüzemi hazugság és alantas gyávaság, egyéni és társadalmi mocskosság leleplezésével. Sőt, e vonatkozásokban az események lelassításától, már-már fölöslegesnek ható részletezgetésektől és ismételgetésektől sem riad vissza.
„A Hurok” leginkább a hasadt tudat regényeként kap el: ahogy a „fölfelé” és „lefelé” másként viselkedő, a szolga és az úr végletes szerepeit eljátszani kényszerülő (és eljátszani kész) figurák a saját grádicsukon rogynak meg. Ez a konfliktusköteg Kerékgyártó könyvében nyelvi természetűvé válik. Bár nem bonyolult poétikai fogásokkal, de rendre tudtunkra adja a narráció - vagy a kommentárba szőtt belső mikromonológ - hogy az aktuális főszereplő nem azt gondolja, amit mond - vagy fordítva -; tudja ellenséggé tett volt szövetségeséről, hogy az hasonló kelepcébe szorult; s mindkettejüknek számolniuk kell azzal: tagadás és állítás, igazság és hazugság morális libikókaként hintáztatja őket, majdhogynem a nagy semmi felett. A belső, gondolati villámpartik sietős stratégiai terveinek grammatikája különválva mosódik össze a külső erőszak-sakkjátszmák gyilkos mondatokba öntött taktikájával. Többek között ezért lehet alaposan reflektált jellemző az egyik alak még mindig tájszólásos beszéde (amelyről ő azt hiszi, már rég levetkőzte).
Kerékgyártó István kritikájának igazáról összességében keserűen és keservesen meggyőz „A Hurok”, szituációinak hitelességéről azonban nem mindig. A regény fejezeteinek datálásai szerint 2013 őszére lehet időzíteni a történetet, ahol elhangzik a „Jöjjön a jelen!” mondata, egy szinkron zsarolási technikai beharangozására. Átvitten ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a lesújtó jelen már itt van, nem is most érkezett, és magában hordozza az ugyanilyen, sőt még drasztikusabb jövőt. Ez a könyv egy zsebbe csúsztatható, olyan, amelynek elolvasására szívesen beszélünk rá két szabad órával és nyitott állampolgári vegyértékekkel rendelkező ismerőseinket. A Jurányi közönsége nyilván tudja, mire ül be. Nem lesz jó kedve „A Huroktól”, de talán élesebben fogja látni azt a korrupt, csaló, megalázó világot, ami körülveszi. Annál is inkább, mert a szereplők szövegei nem légből kapott, kitalált párbeszédek, hanem Kerékgyártó István korábbi életeiben szerzett tapasztalatokból erednek.
Kerékgyártó István egyéb művei és alkotói világa
Kerékgyártó István késői, annál gyorsabban kiteljesedő írói pályáján az ütős bűnregény keretei között akadt a legtöbb közlendője, s azt nem társadalmi, hanem történelmi regényként írta meg eddig a legjobban: a 2009-es „Trüffel Milánban”. „Trüffel Milán”, a kedvelni való szélhámos történetében a szerző még képes volt kellemesebb dolgokról írni, mint például szerelemről.
Új regénye, a „Rükverc”, mely színházi darabként is sikert aratott, napjainkban játszódik. A „Rükverc” egy elhunyt hajléktalan életét „visszafelé”, haláltól a születéséig tartó sors-visszaszámlálással göngyölítette fel. Mint Kerékgyártó István legtöbb más művében, „A Hurokban” is ráutal a mű címe az epikai szerkezetre.
A „Rendszerváltó” című regénye közel negyven évet fog át, Vidra Milán életét követheti az olvasó joghallgató korától napjainkig. A nagy feltűnést keltett „Vagyonregény” után a szerző új regénye ezúttal a hatvanas évek elejéhez tér vissza. „Hogy a makk ász hogyan kerül az Olajfák Hegyére, azt nem mondom meg. Megtudhatja bárki, aki elolvassa Kerékgyártó István regényét.”
Kerékgyártó István új regénye egy nagystílű szélhámos élettörténete, ami azt mutatja, hogy a szerző nem riad vissza a különböző műfaji keretektől és témáktól. Szentandrássy István alkotói pályája, bár üstökösként emelkedő, mégis inkább olyan, mintha valaki egy őserdőn küzdené át magát. Kerékgyártó István művei a mai napig aktuálisak, és éles rálátást biztosítanak a magyar társadalom működésére.
tags: #kerekgyarto #istvan #hurok