Kertész Béla név alatt két kiemelkedő magyar személyiség munkássága és élete fonódik össze, akik a 20. század különböző területein hagyták hátra maradandó nyomukat. Az egyikük a mozdonytervezés és gépgyártás, a másikuk a csomagolástechnika és logisztika világában alkotott maradandót. Bár más-más szakterületen tevékenykedtek, mindketten a szakmai kiválóság, a vezetői képességek és a hazai ipar fejlődése iránti elkötelezettség példái voltak. Az alábbi cikk részletesen bemutatja mindkét Kertész Béla életútját, munkásságát és az általuk képviselt értékeket.
Kertész Béla, a mozdonykonstruktőr
Kertész Béla, a gépészmérnök és mozdonykonstruktőr Kolozsmonostoron látta meg a napvilágot 1882. december 24-én. Egy olyan korban élt és alkotott, amikor a vasút a gazdasági fejlődés és a modernizáció motorja volt, és a mozdonyok tervezése kulcsfontosságú szerepet játszott ebben.
Tanulmányai és első lépései a MÁVAG-ban
Kertész Béla oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte 1904-ben. Már ebben az évben az Államvasutak Gépgyárába került gyakornoknak a mozdonyszerkesztési osztályra. Ez az intézmény a MÁVAG (Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár) jogelődje volt, és kulcsszerepet játszott a magyar gépipar fejlődésében. Az itt szerzett tapasztalatok alapozták meg Kertész Béla későbbi sikereit.
A 424-es sorozatú mozdony és a szakmai felemelkedés
1923-ban Kertész Béla osztályfőnöke lett a mozdonyszerkesztési osztálynak, és ekkor irányította a világviszonylatban is bevált 424-es sorozatú mozdony szerkesztését. Ez a mozdony ikonikus típus lett a magyar vasúttörténetben, és Kertész Béla nevéhez fűződik a MÁV (Magyar Államvasutak) valamennyi, a MÁVAG-ban készült mozdonyának szerkesztésében való részvétel. Más mozdonytípusok kialakításában is jelentős szerepet vállalt tervezőként.
Vezetői pozíciók és nyugdíjazás
Kertész Béla karrierje során folyamatosan emelkedett a ranglétrán. 1929-ben gyárigazgató-helyettesnek, majd 1932-ben gyárigazgatónak nevezték ki. 1939-ben nyugdíjazták, de mozdonyszakértőként és igazgatóként szerződéssel tovább alkalmazták, elismerve felbecsülhetetlen tudását és tapasztalatát. 1944 márciusában azonban lemondott állásáról.
Nehézségek a nyugdíjazás után és a visszatérés
A második világháború utáni időszak nehézségeket hozott Kertész Béla életébe. 1952-ben megvonták a nyugdíját, ami arra kényszerítette, hogy újra munkát vállaljon. Először a tapolcai Kő- és Kavicsbánya Trösztnél gépészeti előadóként, majd 1954-től a badacsonytomaji Kőbánya Vállalatnál energetikusként helyezkedett el. Noha 1954-ben visszakapta a nyugdíját, csak 1962-ben ment véglegesen nyugdíjba. A sors iróniája, hogy 1912-től kötődött Révfülöphöz, ahova 1945-ben költözött, így a Balaton-felvidék maradt az otthona az életének nehéz időszakában is.
Elhunyta és öröksége
Kertész Béla 1970. október 5-én hunyt el Budapesten. Életművét 1964-ben gyémántdiplomával ismerték el. Munkássága révén hozzájárult a magyar vasúti gépgyártás aranykorához, és a 424-es mozdony a mai napig az egyik legismertebb és legkedveltebb magyar mozdonytípus. P. Miklós Tamás "Ki kicsoda Révfülöp történetében" című művének első részében is megemlékezik róla.
A magyar vasút legendás óriása: A 424-es gőzmozdony! / HETI NAPLÓ 2024.08.25.
Dr. Kertész Béla, a csomagolástechnika és logisztika szakértője
Dr. Kertész Béla, a GS1 Magyarország Alapító szervezete, a CSAOSZ korábbi főtitkára, életének 80. évében hunyt el. Az ő munkássága a modern csomagolástechnika, logisztika és szabványosítás területén volt meghatározó, hozzájárulva a magyar gazdaság hatékonyabb működéséhez.
Szakmai indulás és vezetői szerepek
Dr. Kertész Béla első munkahelye az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet volt, ahol a műanyag csomagolószerek témafelelőse lett. Hamarosan vezetői beosztást kapott, és főosztályvezetői, fejlesztési főmérnöki munkaköröket töltött be közel három évtizedig. Meghatározó szerepet vállalt a csomagolási szakterület központi fejlesztésében és ezzel összefüggésben nemzetközi együttműködésekben. Feladatkörét a csomagolási szakterület központi fejlesztése és ezzel összefüggésben nemzetközi együttműködés jelentette.
A CSAOSZ és a GS1 Magyarország
Szakmai társadalmi munkája a csomagolási szakterület szinte összes szervezetét érintette. A Magyar Kereskedelmi Kamara Csomagolási Tagozatának megalakulásakor titkára, majd 1990 óta a Tagozat alapjain megalakult CSAOSZ szaktitkára lett, 2002 és 2010 között pedig főtitkári pozíciót töltött be a szervezet életében.
Dr. Kertész Béla nevéhez fűződik a GS1 Magyarország megalapításában játszott kulcsszerep. Viszkei György, a GS1 Magyarország elnöke méltató beszédében visszaidézte a kezdeteket, amikor 1980-ban Dr. Kertész Bélával közös kiküldetés keretében Ausztriában és (Nyugat-) Németországban, az ottani EAN szervezeteknél tanulmányozták a csomagolásokon épp csak megjelent vonalkódok szabályozását. Ez a munka alapozta meg a hazai vonalkódrendszer bevezetését és a GS1 Magyarország későbbi sikereit.
Oktatói és tanácsadói tevékenység
Dr. Kertész Béla nemcsak a gyakorlati munkában, hanem az oktatásban is aktívan részt vett. A BME Vegyészmérnöki Karán óraadó tanári feladatokat vállalt, és a Budapesti Műszaki Főiskola (ma: Óbudai Egyetem) Csomagolástechnikai Szakirányán az államvizsga bizottság elnökeként kísérte figyelemmel a szakmai utánpótlást. Ez a tevékenység biztosította, hogy tudása és tapasztalata a következő generációk számára is hozzáférhetővé váljon.
Tagja volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Csomagolási Műszaki Tanácsadó Bizottságának, és elnöke a Magyar Szabványügyi Testület Csomagolási Műszaki Bizottságának, ezzel is hozzájárulva a szakmai szabványok és előírások kialakításához.
Elismerései és öröksége
A GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. által 2016-ban alapított Életműdíj elismerést 2017-ben Dr. Kertész Bélának adományozták. Ez az elismerés méltó módon koronázta meg egy olyan életpályát, amely a magyar csomagolástechnika és logisztika fejlődésének szentelődött. Mély fájdalommal tudatták halálhírét tagjaikkal és a szakmai közösséggel. Dr. Kertész Bélát a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. is mély megrendüléssel gyászolta.
Az ő munkássága alapozta meg a modern vonalkódrendszer hazai bevezetését, a csomagolási szabványok kidolgozását és a logisztikai folyamatok hatékonyságának növelését, ezzel jelentősen hozzájárulva a magyar gazdaság versenyképességéhez.
A magyar vasút legendás óriása: A 424-es gőzmozdony! / HETI NAPLÓ 2024.08.25.
Energetikus Kertész Béla
A Kertész Béla név egy harmadik, szintén jelentős szakemberrel is kapcsolatba hozható, aki energetikusként tevékenykedett, különösen Miskolcon és környékén. Bár a fenti két Kertész Bélával nincs közvetlen rokonsági kapcsolata, munkássága a modern energiagazdálkodás és városüzemeltetés szempontjából kiemelkedő.
Tanulmányai és karrierútja
A harmadik Kertész Béla tanulmányait a Villamosenergiai Technikumban végezte el Miskolcon 1968-1972 között. Ezt követően felsőfokú energetikus képzést szerzett 1981-ben, majd a Marx Károly Közgazdaság Tudományi Egyetemen folytatta tanulmányait tervező, szervező szakon 1984-1989 között.
Munkahelyei között szerepel az LKM (Lenini Kohászati Művek), ahol elektrikusként dolgozott 1972-1980 között. Ezt követően a Városgondnokságnál volt energetikus 1981-1990 között, majd a B.-A.-Z. Megyei Moziüzemi Vállalat műszaki gazdasági igazgatója 1990-1991 között. Az ITC ügyvezető igazgatója volt 1991-1993 között, majd a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolában óraadó tanárként tevékenykedett 1993-2003 között. 2003-tól a Miskolci Városgazda Nkft. műszaki vezetőjeként dolgozott.
Szakmai tevékenysége és elismerései
Szakmai tevékenysége során kiemelkedő eredményeket ért el. 1985-ben ő készítette el és bonyolította le Miskolc város közvilágításának Energia pályázatát. Ennek keretében a higanygőz és hagyományos fényforrásokat nátrium fényforrásokra cserélték, ami éves szinten 40% energia megtakarítást eredményezett. Ez a beruházás éven belüli megtérülést hozott, és országosan is az elsők között volt. Az elmúlt évtizedekben műszaki vezetőként nagyban hozzájárult a városüzemeltetési munkák és feladatok megvalósításának sikereihez Miskolcon.
Elismerései közé tartozik a 2005-ben kapott II. osztályú Honvédelemért kitüntető cím, a 2006-ban kapott Miniszterelnöki köszönőlevél és pénzjutalom az árvízi védekezésben végzett kiemelkedő munkájáért, valamint a 2012-ben kapott I. osztályú elismerés. Munkássága révén jelentősen hozzájárult Miskolc város energiagazdálkodásának modernizálásához és a közszolgáltatások hatékonyságának növeléséhez.
