A mobiltelefon napjainkban már nem csupán beszélgetésre szolgál, gyakorlatilag miniszámítógépként, afféle személyes asszisztensként áll rendelkezésünkre éjjel-nappal. Vajon mekkora utat járt be ez az eszköz, mire a mindennapjaink elengedhetetlen részévé vált? A mobiltelefon története egy olyan technológiai forradalom története, amely gyorsabban változtatta meg az emberek kommunikációjának módját, mint bármely korábbi találmány.
A kezdetek: A rádiókommunikáció és a mobiltelefon születése
A telefon feltalálása Alexander Graham Bell nevéhez fűződik 1876-ból, az első telefonbeszélgetésre pedig 1876. március 10-én került sor, amikor Bell kimondta a híres mondatot: „Mr. Watson, come here…”. Ezzel vette kezdetét a globális kommunikációs forradalom. Fontos megjegyezni, hogy a hangátvitelen Antonio Meucci is dolgozott korábban, így a találmányok ritkán egyetlen személy munkájának eredményei.
A vezeték nélküli kommunikáció gyökerei az 1880-as évekre vezethetők vissza, amikor Nikolai Tesla feltalálta a rádiót, amit 1894-ben az olasz Guglielmo Marconi mutatott be. Szinte természetes volt, hogy ez a két nagyszerű technológia egyszer majd összekapcsolódik. Az első mobil kommunikációs eszköz az autókba szerelhető rádiós telefon volt. A rádiótelefon-rendszerben egy központi antennatornyot telepítettek minden városba, és egy tornyon keresztül általában 25 csatornát lehetett elérni. A központi torony azt jelentette, hogy az autóban lévő telefont hozzá kellett csatlakoztatni egy erős adóhoz, amely elég erős volt ahhoz, hogy képes legyen körülbelül 70 kilométerre közvetíteni. Ebben a rendszerben egyszerre nem sok ember tudta a rádiós telefonját használni, egyszerűen nem volt elég csatorna.
Az első rádióhullám-alapú mobilokat még a második világháborúban vetették be, és mivel korlátozott volt a hatótávolságuk, inkább walkie-talkie-ként használták őket. A technológia azonban itt született meg, hogy mára meghódítsa a világ legeldugottabb zugát is. 1938-ban fejlesztette ki a Signal Corps Lab az első hordozható telefont, mely AM hullámok segítségével kommunikált. A 11 kilogrammos tömeghez 5 mérföldes hatótáv társult. A Motorola 1942-ben fejlesztette ki az SCR-536-os telefont, ezt már kézben is lehetett tartani, és körülbelül 130 ezer darabot gyártottak belőle a II. világháború alatt.
Az 1950-es és 1960-as években tovább fejlődött az ipar, az Ericsson Svédországban kínálta szolgáltatását, melyet főleg orvosok és üzletemberek használtak a magas ára miatt. A mobiltelefonok 0G generációja a mobil rádiótelefon volt, amit 1945-ben készítettek el, de hivatalosan nem sorolják a mobiltelefonok közé, mivel ezek nem támogatták a beszédcsatorna frekvenciájának beszélgetés közbeni automatikus átváltását (hívásátadás), amire akkor lehetett szükség, amikor a felhasználó az egyik cellából (bázisállomástól) a másikba lépett át.
1970 után már a kis hatótávolság sem jelentett problémát, amikor Amos Bell kifejlesztette a hívásátadást. A telefont használó ekkor már tudott körzetek - vagyis cellák - között haladni beszélgetés közben. Ezzel a telefonálás valóban mobillá vált.
Az első mobiltelefonok és a hálózatok kiépülése
Innen már csak pár év kellett ahhoz, hogy megjelenjen a színen a „tégla”, azaz a Motorola DynaTAC 8000x. Ez a 25 cm hosszú, majdnem egykilós készülék 35 perces beszélgetésre elegendő töltöttséget tudott. Nem kellett sokat várni az újabb előrelépéshez: 1973. április 3-án a Motorola mérnöke, Martin Cooper New Yorkban sétálva a DynaTAC-on felhívta a Motorola Kommunikációs Divíziójának igazgatóját. Talán akkor még senki sem gondolta volna, hogy a „tégla” olyan jól sikerült, hogy a szériát - persze folyamatosan megújuló formában - 1994-ig forgalmazták! Sőt, egyes modellek még ma is használhatóak. A hivatalosan Motorola DynaTEC néven bemutatott modell körülbelül 1 kilós volt, és 3995 dolláros áron hozták forgalomba. A magas ár 8 órás elérhetőséget és 1 órányi beszélgetést biztosított, mielőtt a készülék lemerült volna.
Akármennyire is sikeres volt az első hívás, a mobilok csak később, a hálózatok kiépítésével és a technológia további fejlődésével kezdtek el terjedni. A „mobiltelefonok atyjának” Martin Coopert tartják. Az amerikai Motorola vállalat hozta létre az első hordozható mobiltelefont, a Motorola DynaTAC 8000X készüléket. Vajon a Motorola DynaTAC 8000X mobiltelefon praktikus volt? Több mint egy kilogrammot nyomott, mégis elindította a mobiltelefonok világát. Ez volt az első teljes értékű mobiltelefon, elindította a mobiltelefonok fejlődését, amely a mai napig tart.
A mai 1G néven emlegetett első automatikus hálózatok a 80-as években jöttek létre. Ekkor még mindig nem használták tömegesen a hordozható telefonokat hatalmas méretük és súlyuk miatt, így leginkább autókba építették be őket. Az első automatizált kereskedelmi mobilhálózatot Japánban indították 1979. december 3-án. Az 1981-ben elindított Nordic Mobile Telephone (NMT) rendszer az első olyan hálózat volt, amely nemzetközi roamingra is képes. Ez az analóg rendszer a 450 MHz-es frekvenciát használta. Magyarországon is az első mobilhálózat NMT rendszert alkalmazott, amelyet a Westel Rádiótelefon Kft. indított útjára 1991. október 15-én. Egyes országokban pedig az AMPS leszármazottját, a TACS (Total Access Communication System) használták, amely 900 MHz-en működött.
Az első generációs hálózatok egyik fő problémája volt, hogy a különböző hálózatok nem voltak kompatibilisek egymással, továbbá nem rendelkeztek semmiféle titkosítással, így akármelyik beszélgetésbe bele lehetett hallgatni a megfelelő eszköz segítségével. A készülékek ekkoriban nagy mérettel és igen kevés tudással rendelkeztek. Extrának akkoriban például a beépített telefonkönyv számított, amivel csak bizonyos készülékek rendelkeztek.
A celluláris rendszerben a városokat kis cellákra osztották fel. Ez lehetővé teszi a frekvencia újra felhasználását a városon keresztül, így több millió ember tudja párhuzamosan használni a mobiltelefonját. A rádiótelefonokban alacsony energiájú vezetők vannak. A mobiloknak általában két jelzési erőssége van: 0,6 watt és 3 watt (összehasonlításképpen a legtöbb CB rádió 4 wattos). Az alacsony energia előnye, hogy a bázisállomás és a telefonok cellákon belüli transzmissziója nem jut el messzire a cellán kívül, ezért minden cella újra felhasználhatja ugyanazokat a frekvenciákat. A kis energiafogyasztás azt is lehetővé teszi, hogy a mobilokat működtető akkumulátorok mérete is kicsi legyen, szemben a hőskorban külön táskában hordott energiaforrással. A celluláris felépítés nagy számú bázisállomást igényel, így azután nem meglepő, hogy adótornyokat és háztetőkre, oszlopokra szerelt antennákat látunk egy nagyvárosban, bármerre is nézünk.
A digitális korszak és az okostelefonok megjelenése
Az igazi áttörést a 2. generációs (2G) hálózatok megjelenése jelentette, ugyanis ekkor vezették be a digitális technológiát a jelátvitelre. A digitális rendszerek nagyobb hatékonysággal, jobb hangátviteli minőséggel bírtak, mint az analóg hálózatok, mindemellett biztonságosabbá is váltak. A legelterjedtebb 2. generációs hálózat a GSM (Global System for Mobile Communication), amely legelsőnek Finnországban került kiépítésre 1991-ben, és mára a világ legelterjedtebb digitális rendszere lett. A GSM vezette be a SIM kártyát, mely azonosítja a felhasználót és tárolja annak néhány adatát.
A ’90-es évek elején a telefonok ára jelentősen csökkenni kezdett, mivel a készülékek energiafogyasztása és méretük is egyaránt kisebb lett, illetve új szolgáltatások - SMS, WAP - kerültek bevezetésre. Az első SMS-t „Boldog karácsonyt” szöveggel 1992-ben küldték el. A gyártók ezután egyre-másra dobták piacra egyre kisebb és kisebb készülékeiket, melyek közül több is kultmobillá vált. Magyarországon hosszú évekig a Nokia uralta a piacot - ki ne emlékezne például a 3210-esre, ami olyannyira sikeres volt, hogy pár éve modernebb belsővel, de az eredetire hajazó retró formával, új névvel ismét gyártották? A Nokia 3210-esből világszerte 160 milliót adott el az akkor még ereje teljében lévő svéd gyártó.
A telekommunikációs ipar fejlődése nem állt meg, az amerikai cég, a Motorola már 1989-ben kihozta a MicroTAC nevű készülékét, melynek alja kihajtható volt, s ott kapott helyet a mikrofon. Szintén 1989-ben, de már Magyarországon elindult a Westel Rádiótelefon Kft, mely a 0660-as számokkal és remek reklámjaival nagyon hamar országosan ismert lett. Maga a szolgáltatás 1990. október 15-én indult be, a telefon több, mint egy évnyi átlagkeresetbe került, s még a hívott fél is fizetett a hívásokért. Közben Amerikában a Motorola 1992-ben bemutatta az első GSM technológiát használó telefonját, a Motorola International 3200-at.
Az IBM Simon és az okostelefonok forradalma
Az első eszközt, amelyet ténylegesen okostelefonnak nevezhetünk, 1992-ben fejlesztettek ki az IBM-nél. Az IBM pedig Simon nevű okostelefonjával megalkotta a kategória első darabját. Kereskedelmi forgalomban az IBM Simon Personal Communicator névre keresztelt eszköz csak 1994-ben jelent meg a piacon. Az IBM Simon naptár-, jegyzetfüzet- és elektronikus levelezési funkciókat kínált. Ez volt az első okostelefon, valamint az első érintőképernyős telefon. Tollas alapú érintőképernyője volt. A Simonot a trendibb, kisebb flip telefonok fogadták el, annak ellenére, hogy hiányoztak a jellemzők. Bár a 90-es évek végére számos lehetőség állt rendelkezésre, a fogyasztók lassan alkalmazták a technológiát.
A ’90-es években felgyorsult a fejlődés, s olyan ikonikus telefonok jelentek meg, mint a Nokia 9000 Communicator (1997), a külső antenna nélküli Nokia 8810 (1998) és a Nokia 3210 (1999). 1994-ben elindult Magyarországon a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. és a Pannon GSM Rt.
A 2000-es években a legváltozatosabb telefonok jöttek ki, s a piac soha nem látott pezsgést élt át. Ez volt a mobilok aranykora, amikor nem egymást majmoló gyártók tucattelefonjai kerültek a vásárlókhoz, hanem még igazi innováció zajlott. A modem volt az első lépés a mobilinternet felé, nélküle az adatátvitel a mobiltelefon-hálózatokban nem lenne lehetséges. A technológia fejlődése megmutatta, hogy minden egyes szakasz előkészítette a következő áttörést.
A 2005 nyarától már Magyarországon is igénybe vehetőek voltak 3G szolgáltatások a T-Mobile és a Pannon hálózatában. Időközben a mobiltelefonok pedig robbanásszerű fejlődésen mentek át - a készülékekbe a gyártók egyre több funkciót tudtak belezsúfolni, egyre nagyobb teljesítmények elérése mellett. Megjelentek az okostelefonok, amelyeknél a billentyűzet helyét az érintőkijelzők vették át, és saját mobil operációs rendszert futtattak.
Az iPhone korszaka és a modern okostelefonok
A valódi forradalom 2007-ben érkezett el, amikor az Apple bemutatta az ikonikussá váló iPhone-t, jelezve az okostelefon-korszak megjelenését. Az iPhone célja a mindennapi használók számára készült, nem csak az üzletembereknek. Az iPhone-nak volt egy érintőképernyője, amely nem támaszkodott egy ceruzára, azaz a felhasználóknak csak ujjaikat kellett használniuk. Ezek a mobileszközök stílusa 2010-től kezdve uralta a piacot. A 2010-es években a piac tovább változott, a Nokia eltűnt a süllyesztőben, egy része a Microsofthoz került, ami szintén bukott a mobilpiacon.
2014-től piacra kerültek a hajlított kijelzős telefonok, majd az ujjlenyomat olvasók, a szinte csupa kijelzős telefonok, a méretek pedig elszálltak. Manapság az egyik leggyakrabban használt keresőkifejezés a Google-ben a Samsung Galaxy Note 10 tokok, mivel a dél-koreai gyártó legújabb telefonja szinte egy nagy üveglap. A következő nagy lépés már nem a súlyt és formát érintette elsősorban, hanem a technikai tudást. A „téglaforma” már a régmúlté, de a mobiloknak ma is szüksége van védelemre. Az elsődleges „frontvonalat” természetesen maga a készülék háza jelenti, ám a kijelző is érzékeny pont a készüléken. Elég, ha valaki véletlenül meglöki a kezedet, miközben az irodában beszélsz valakivel telefonon, a mobilod leesik és már meg is van a baj. Érdemes ezért inkább megelőzni az ilyen váratlan helyzeteket.
A mobiltelefonok működésének alapelvei
Az egyik legfontosabb tudnivaló a mobiltelefonnal kapcsolatban, hogy valójában egy rádió, mégpedig egy különösen fejlett rádió. Minden mobiltelefonhoz speciális kódok társulnak. Ezeknek a kódoknak a segítségével azonosítható a telefon, a telefon tulajdonosa és a szolgáltató. A telefon bekapcsolásakor elküldi ezeket a kódokat, és ez alapján tud a készülék bejelentkezni a rendszerbe. Mindez egy speciális frekvencián történik, ezen keresztül tartja a kapcsolatot egymással a telefon és a bázisállomás. Ha sikerül az azonosítás, akkor a rendszer már követi a telefon helyzetét, így a szolgáltató tudja, hogy melyik cellában vagyunk, hol csörgesse a telefont. Ahogy a cellánk széléhez közeledünk, a cella bázisállomása jelzi, hogy a térerő csökken.
A modern okostelefonok internethez való hozzáférést, alkalmazások telepítését, játékokat, jó minőségű fényképek készítését és sok más számítógéphez hasonló feladatot képesek végrehajtani, ellentétben a normál mobiltelefonokkal. Okostelefonok használhatók hívásra, üzenetküldésre, weboldalak böngészésére, fényképezésre és videók készítésére, GPS navigációra, oktató- és szórakoztató alkalmazások futtatására, és még sok másra.
A mobiltelefonok a 21. században: elterjedtség és használati szokások
Megdöbbentő, hogy az okostelefonok milyen ütemben formálták át az életünket. Alig egy évtized alatt a luxustermékekből mindenütt jelenlévő eszközökké váltak. Miközben már több mint nyolcmilliárd ember él a Földön, közel 70 százalékuk rendelkezik mobiltelefonnal az év elején. Az okostelefonok elterjedése gyors és széles körű volt, így mára az egész világon megtalálhatók a különféle gyártók egymással versengő modelljei. Az Ericsson cég adatai alapján 2023-ra az okostelefonok száma elérte a 6,7 milliárdot, miközben 2016-ban még „csupán” 3,6 milliárd volt. Az okostelefonok normává váltak a mindennapi életben, és becslések szerint 2024-ben világszerte már 6,93 milliárd eszköz lesz az emberek kezében. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének körülbelül 86%-át teszi ki az okostelefonok száma, de gyakori jelenség, amikor valaki több készüléket használ - például munkára és magánügyekre. A GSMA becslése alapján emiatt az okostelefonnal rendelkező emberek a világ lakosságának 68 százalékát tették ki 2022-ben. Ez a gyors elterjedés egyébként nem valósulhatott volna meg az egyre megfizethetőbbé váló okostelefon modellek, illetve az egyre növekvő internet-hozzáférési igény nélkül.
Az okostelefon-ipart számos kulcsszereplő uralja, amelyek mindegyike jelentősen hozzájárul a globális piachoz. A legnagyobb okostelefon-gyártók között hatalmas verseny dúl évről évre, főleg az utóbbi időben, amikor is a teljes globális piac már telítődni látszik. A versenyt jól szemlélteti, hogy a kezdeti sikerek nem jelentenek garanciát a jövőben sem. Ezt jól szemlélteti a Nokia esete, amely a 2000-es évek egyik meghatározó szereplője volt, azonban a 2010-es évek elejére kiesett a versenyből, miközben az olyan nagy nevek mellett, mint az Apple és a Samsung, egyre több kínai cég szállt be.
Internethasználat és mobilfüggőség
Egyes országokban majdnem napi tíz órát, máshol alig négy órát töltenek el az emberek a világhálón 24 óra leforgása alatt. Az internethasználat húzta magával az okostelefonok iránti növekvő igényt. A DataReportal adatai alapján az internethasználat a világon napi szinten átlagosan 6 óra 40 percet tesz ki. Az online világban a legtöbbet Dél-afrikai Köztársaságban töltenek, összesen 9 óra 24 percet, míg a legkevesebbet Japánban, négy perc híján négy órát. Magyarország 6 óra 16 perccel némiképpen alatta marad a globális átlagnak.
Nem csak földrajzi értelemben áll fenn különbség az internethasználat mennyisége esetében, a fiatalok döntően több időt töltenek el a virtuális valóságban, mint más korcsoportok. Alapvetően mindenkire igaz, hogy az elsődleges célunk az internethasználattal az, hogy a szükséges információt megtaláljuk. Második helyen a kapcsolattartás a barátokkal és családdal áll, míg harmadik helyen a videó, TV vagy filmek nézése szerepel.
A közösségi platformokon eltöltött idő az egyik legjelentősebb online tevékenység, amelyet a kényelem miatt döntően okostelefonokról használunk. A DataReportal adatai szerint 5,6 milliárd mobilhasználó mellett már ötmilliárd fős a közösségi médiát használók tábora. 20 év alatt több mint 20-szorosára nőtt tehát a felhasználók száma. Nemcsak a létszám, de az eltöltött idő is rohamosan emelkedett. Jelenleg átlagosan egy ember naponta 2 óra 23 percet tölt el valamilyen online közösségi felületen, azonban a világ egyes országaiban jelentős eltérések mutatkoznak. A skála két végén Japán 53 perccel, míg az élen Kenya áll 3 óra 43 perccel. Magyarország a világátlagtól közel 40 perccel marad el, itthon átlagosan 1 óra 47 percet szentelünk ennek a tevékenységnek.
Átlagosan a magyarok alig egyötöde internetezik hét napnál kevesebbszer, a fiataloknál azonban itthon is szépen lassan a folyamatos elérhetőség válik a normává. A Kantar-Hoffmann által 15 ezer fős mintán készített kutatás alapján a magyarok döntő többsége (több mint 70 százaléka) már okostelefonon keresztül használja az internetet, miközben laptopról kevesebb mint felük, asztali számítógépről pedig mindösszesen egyharmaduk. Összesítve pedig asztali vagy hordozható számítógépen együttesen a lakosság 72 százaléka fér hozzá a világhálóhoz. Ahogyan a világátlagra is, így Magyarországra is igaz, hogy az internet hozzáférési szokások érdemben változnak, amennyiben életkor szerint vizsgáljuk azt. Miközben a mobilról történő használat 16 és 29 év közöttieknél 80, míg a 30-39 év közöttieknél 82 százalék, addig a 60 évnél idősebb lakosság esetében alig 51 százalék. Ezzel szemben pedig az asztali vagy hordozható számítógépről történő internethasználat a 60 évnél idősebbeknél kimagasló, 84 százalékos, addig a 30 és 39 közötti, illetve 16 és 29 évesek esetében rendre 65, illetve 62 százalék.
A Kantar-Hoffmann 2023-ban közzétett kutatása alapján a 16 és 75 év közötti magyarok 98 százalékának van mobiltelefonja, miközben 87 százalékuk okostelefont birtokol. Az eszközhasználat folyamatos tud lenni, hiszen a hazai lakosság 83 százaléka már rendelkezik mobilinternettel is. 2022-es eNET kutatócég felmérése szerint a legaktívabb használóknak a 30 év alatti korcsoport, illetve a tanulók számítanak, akiknél mind az internet- mind pedig az okostelefon használat közel 100 százalékos. 2012 év végén az eNET korábbi felmérése szerint a felnőttek kevesebb mint 30 százalékának volt csak okostelefonja (összesen 2,4 millió darab) és még csak alig 60 százalékuk használta internetezésre.
A hívásforgalom összességében még kitart, de az SMS-ek már visszaesőben vannak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai alapján a hazai mobiladat-forgalom bővülése 2015 óta közel a 12-szeresére emelkedett egy átlagos felhasználó esetében. A hívásforgalom 2019 év végéig folyamatosan kis mértékben emelkedett, a Covid-19 időszakában, annak hatására egy jelentős 15-20 százalékos ugrás óta lényegében azonos szinten maradt. Ezzel ellentétes trend figyelhető meg az SMS-ek forgalmában. Az új típusú koronavírus egy jelentős esést eredményezett, illetve azóta is inkább lassú mérséklődés tapasztalható.
Napi használati szokások és a jövő
Miközben sokat használjuk az okostelefonokat, általánosan jellemző, hogy inkább a reggeli, illetve esti órákban válik a legfontosabb eszközünkké. A ComScore felmérése alapján különösen a szellemi munkakörök esetében a nappali órákban elsősorban a számítógépek használata dominálja a tevékenységeket. Sok felhasználó okostelefonja ellenőrzésével kezdi a napot. A felhasználók gyakran ellenőrzik telefonjukat a nap folyamán. Az emberek átlagosan naponta 58-szor ellenőrzik telefonjukat. Akár több mint 140-szer is a telefonunk után nyúlhatunk egyetlen nap alatt, amely egy újfajta függőséget vetít előre. A Reviews.org által készített kutatás szerint az Amerikai Egyesült Államokban élők átlagosan napi 144-szer nézték meg a telefonjukat. A magasnak tűnő szám egyébként majdnem 60 százalékos csökkenés a korábbi, 2022 januárjában készített felméréshez képest, amikor is több mint 340 ilyen pillanatról számoltak be. Miközben az „ellenőrzések” száma meredeken csökkent, az átlagos használati idő 30 százalékos emelkedést követően elérte a 4 óra 25 percet. Mindez azt jelenti, hogy az évben összesen 65 napot töltöttek a telefonjuk képernyőjének a nézésével.
A kutatás rávilágított arra, hogy az amerikaiak csaknem 57 százaléka tartja magát okostelefon-függőnek, ráadásul az ébredést követő alig tíz percen belül a megkérdezettek 89 százaléka megnézi a telefonját. Magyarországon is igaz, hogy a mobiltelefonunk már annyira az életünk központi szereplőjévé vált, hogy lefekvés előtt, illetve ébredés után is szinte ez az első tevékenységünk. A JOY Magazin és a Reacty Digital reprezentatív felmérése alapján a magyarok háromnegyede ébredés után alig egy-két órán belül már használja az internetet, ezen belül 23 százalékuk azonnal, ébredésük pillanatában tesz ugyanígy.
Elérkeztünk abba a korba, amikor a fiatalok már alapvetően szinte minden pillanatban elérhetőek az online térben. Érdemes megvizsgálni a legfiatalabb generáció telefonhasználati szokását, hiszen előrevetítheti a jövőt meghatározó tevékenységeket. A Pew Research Center fiatalokra fókuszáló kutatása megállapította, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a 13 és 17 év közöttieken belül egy évtized leforgása alatt majdnem duplájára nőtt a folyamatos online jelenlét. A fiataloknál 2014-2015 magasságában még csak közel egynegyede állította magáról, hogy folyamatosan online van, addig már 46 százalékra emelkedett ez az érték. Ennek a korcsoportnak már a 95 százaléka rendelkezik okostelefonnal, ráadásul az online jelenlét fenntartásához több különböző eszközzel, így laptoppal, játék konzollal vagy táblagéppel is rendelkeznek. Az NMHH megbízásából a Fabricula által készített, 8 és 15 év közötti iskolások mobiltelefon-használati és online viselkedését vizsgáló kutatást 2022 folyamán Magyarországon. A mintában 80 fő szerepelt, amely ugyan óvatos becslést enged meg, azonban az ilyen fiatal gyermekek már átlagosan egy napon közel négy órát töltenek el a telefonjukat használva, amelynek 60 százalékát a közösségi média, illetve chat-alkalmazások töltenek ki.
Az okostelefonok forradalma olyan módon alakította át a világot, amit korábban talán soha nem tudtunk volna elképzelni. Ahogy a jövőbe tekintünk, egyértelmű, hogy ez az apró eszköz továbbra is nagy hatással lesz az életünkre, különösen a következő generáció esetében. Az okostelefonok értéke, egyben hasznossága nem létezhetne, ha nem lennének különféle általános, illetve specifikus alkalmazások sokasága. Ráadásul a mobilinternet széles körű terjedésével már nem csak helyhez kötötten, hanem mozgásban is képesek vagyunk az online tevékenységeink végzésére. Ennek alapján okkal mondhatjuk, hogy a kezünkben, és olykor a zsebünkben vagy táskánkban megbúvó eszköz forradalmasította az emberi élet valamennyi aspektusát. Mivel egyre több tevékenységet tudunk interneten keresztül elvégezni, ezáltal értelemszerűen folyamatosan növekszik az okostelefonon töltött idő is.
Az 5G és a jövő telefonjai
Az 5G csak gyorsabb internetet jelent? Vagy inkább a mobiltelefonia új szabványa, amely intelligens városokat hoz létre? A mai mobiltelefonok fejlett elektronikai rendszerek. A modern mobiltelefon működhet modemként, VoIP-telefonként, műholdas telefonként vagy multimédiás központként. Vajon a mesterséges intelligenciával felszerelt telefon helyettesíti a személyi számítógépet? A mobiltelefonok világa gyorsabban fejlődik, mint valaha. A technológia fejlődése és a modern technológia azt mutatja, hogy a telefon története még nem ért véget - az eszközök következő generációi továbbra is meg fogják változtatni azt a módot, ahogyan az emberek kommunikálnak a világgal.
A mobiltelefon története a miniatürizáció, a digitalizáció és a globális kommunikáció története. A mobiltelefon-gyártók folyamatosan versenyeznek egymással, fejlesztve a mobiltelefon funkcióit és újabb áttörést jelentő telefonmodelleket bevezetve. Vajon a hagyományos mobiltelefonok teljesen eltűnnek? A mobiltelefon az intelligens eszközök ökoszisztémájának részévé válik? Milyen lesz a jövő telefonja? Felhőben működő internetes telefon? Hangvezérléssel irányított vezeték nélküli telefon? Vagy talán egy láthatatlan eszköz, amely a környezetbe integrálódik?
A hívásforgalom összességében még kitart, de az SMS-ek már visszaesőben vannak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai alapján a hazai mobiladat-forgalom bővülése 2015 óta közel a 12-szeresére emelkedett egy átlagos felhasználó esetében. A hívásforgalom 2019 év végéig folyamatosan kis mértékben emelkedett, a Covid-19 időszakában, annak hatására egy jelentős 15-20 százalékos ugrás óta lényegében azonos szinten maradt. Ezzel ellentétes trend figyelhető meg az SMS-ek forgalmában. Az új típusú koronavírus egy jelentős esést eredményezett, illetve azóta is inkább lassú mérséklődés tapasztalható.