A majonéz egy olyan alapvető élelmiszer, amely valószínűleg minden magyar háztartásban megtalálható. Szendvicsekhez, salátákhoz, sült krumplihoz vagy húsokhoz egyaránt remek kiegészítő. Bár összetétele egyszerű - tojássárgájához olajat kell önteni, majd ízesíteni cukorral, citrommal vagy borssal -, sokan inkább a kész, bolti termékeket választják a konyhai előállítás helyett. E népszerűségnek köszönhetően a bolti kínálat is rendkívül széles, és számos márka verseng a fogyasztók kegyeiért.
A majonéz titokzatos eredete és a hazai piacon betöltött szerepe
A majonéz múltját egy laza bizonytalanság fedi, de talán annyit biztosan állíthatunk, hogy 1750 környéke óta jegyzik a nagy könyvek sorai között. A „mayonnaise” szó eredete is bizonytalan, elképzelhető, hogy a francia „moyeunaise” szóból származik, aminek az alapja a „moyeeu” régen a tojássárgáját jelentette a francia nyelvben. A története éppúgy bizonytalan, mint a nevének eredete.
A hazai piacon a majonézek (egyik) piacvezetője a Globus. Vannak, akiknek ez az igazi majonéz, és minden más csak kamu. A Globus márkanév azonban érdekes módon több vállalatot is takar, ami sokak számára ismeretlen tény. Magyarországon egyedülálló módon három egymástól független vállalat használja a Globus márkanevet.
A Globus márkák felosztása és a tulajdonosi struktúra
A Globus márkanév alatt jelenleg három különböző kategória található, amelyek egymástól független vállalatokhoz tartoznak:
- Szószok: A Globus márkajelzés alatt kapható szószok védjegyhasználati, illetve gyártási és forgalmazási joga az Unilever Magyarország Kft. tulajdona immáron több mint 20 éve. Ez a brit-holland tulajdonú vállalat készíti a magyar eredetű termékeket.
- Konzervált húskészítmények, pástétomok: Ezen termékek tekintetében a csehországi Hamé birtokolja ezen jogokat 2009 óta.
- Zöldség- és gyümölcskonzervek: Mi, a Globus Konzervipari Zrt. kizárólag a Globus márkajelzésű zöldség- és gyümölcskonzervek gyártói és márkavédjegy-tulajdonosai vagyunk. Ez a vállalat francia tulajdonban áll, a francia Eureden vállalatcsoport jogelődje, a CECAB csoport vásárolta meg 2006-ban.
Ez a megosztott márkahasználat gyakran okoz zavart a fogyasztók körében, hiszen nem mindig világos, hogy melyik termék mögött melyik gyártó áll. A Globus Konzervipari Zrt. célja, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy három különböző vállalatról van szó a Globus márkanév mögött, és egy élesebb irányt szeretnének ennek adni a jövőben.
A Globus Konzervipari Zrt. története és fejlődése
A Globus Zrt. egyike Magyarország legnagyobb tradíciókkal rendelkező konzervgyárainak, története egészen 1882-re nyúlik vissza, és a Weiss-család nevéhez kapcsolható. Ők alapították meg az Első Magyar Konzerv- és Ércárugyárat, ami gyakorlatilag a Globus elődjének nevezhető. Az üzemben katonák számára konzerváltak húskészítményeket és kávét, lakossági fogyasztásra pedig zöldség- és gyümölcskonzerveket készítettek.
A Globus márkát 1924-ben jegyezték be zöldség- és gyümölcskonzervekre. A második világháborút követően államosították, 1993-ban pedig privatizálták a gyárat. A francia CECAB csoport 2006-ban vásárolta meg a gyárat, amely a jelenlegi tulajdonos, a francia Eureden vállalatcsoport jogelődje. A tulajdonosváltást követően, 2009-ben a Globus eladta a Globus védjegyet egyes termékkategóriák esetében, így a márkanevet a mai napig három különböző cég használja.
Piacnyerés és márkaépítés 2017 óta
Dankó Áron, a Globus Konzervipari Zrt. képviselője elmondta, hogy a piacnyerésük 2017-ben kezdődött el, és azóta a marketingszemlélet is nagy hangsúlyt kap a márkájuk életében. Számos termékfejlesztés is történt, és az elmúlt években újabb régiókban jelentek meg a konzervtermékek. Hozzá 19 ország tartozik, ebből már 16-ban ott vannak termékeikkel, bár nem feltétlenül Globus néven, hanem anyavállalati branddel (d’aucy) vagy helyi márkanevekkel.
2017 fontos fordulópontot jelentett, mert ekkor kezdtek komoly figyelmet fordítani a kommunikációra és a márkaépítésre Magyarországon. A márka ismertsége hatalmas, 86%-os, ami óriási arány. A kutatások szerint a Globus egy tradicionális magyar márka, azonban a tradicionális jelzőben az is benne van, hogy kicsit elavultnak, kicsit ósdinak tartják az emberek, ahogyan a konzervtermékek sem számítanak kifejezetten trendinek. Az elmúlt évek kommunikációja ott érik be, hogy sikerült „fiatalítani” a márkán. Ezt bizonyítja, hogy egy tavalyi kutatás szerint, márkaismertséget nézve a 35 év alatti korosztályban megelőzték a versenytársukat. Hangsúlyosabban szeretnének építeni a fiatalabb korosztályokra, miközben hosszú távon fiatalítják a márkát.
Az újrapozícionálás és a termékfejlesztések
Az újrapozícionálást elsősorban megjelenésben tervezik. A megújításnak az is célja, hogy maga a márka képes legyen innovációk bevezetésére, és a zöldségkonzervek mellett más termékkategóriákban is megjelenhessen. Hosszú út vezetett idáig: megpróbálták megfejteni, hogy mik azok a márkaértékek, amelyekkel már most is rendelkezik a Globus, és ezekből mire szeretnének hosszú távon építeni. Megállapították azt is, hogy milyen új értékeket szeretnének behozni a márkájukba.
Címketervet, vizuális terveket készítettek az új megjelenéshez, majd többek között neurotesztes kutatásokkal véglegesítettek két verziót. Így született meg az új logójuk és termékcímkéjük, amivel ki szeretnének menni a piacra. Két boltban lecserélték a termékeiket az új dizájnnal ellátott árukra, és kerestek egy harmadik boltot a kontrollhoz. Mindhárom üzlet hasonló kondíciókkal rendelkezett, hasonló volt a GDP a környéken, a boltok elrendezése és az átlagos fogyások. Az új külsővel ellátott portfólió már látható a boltokban, egy „soft change” (fokozatos csere) keretében. Januárban egy tévékampány is indult, amikor sokkal hangsúlyosabban lesznek kint a polcokon az új külsővel a Globus zöldségkonzervek.
A Globusnak versenyelőnyt jelent a hazai piacon az, hogy a márka imidzse a minőséget és a megbízhatóságot jelenti a fogyasztóknak, és tudják, hogy hazai. Az általuk Magyarországon nagy volumenben felhasznált zöldségek - mint a kukorica és a borsó - hazai földeken, teljesen kontrollálva teremnek. A minőségbiztosítási rendszerük „a termőföldtől a tányérig” elven alapul. Ez azt jelenti, hogy kvázi bérbe veszik a földeket a termelőktől, és szabályozzák, hogy mit, mikor ültetnek, mennyi permetszert használnak, mikor takarítható be a termés.
A portfólió összeállításában arra törekszenek, hogy minden évben legyen valami újdonságuk, amit bevezetnek a piacra. Visszahozták például a kínálatukba az általuk retrónak hívott termékeket: a csemegeuborkát, meggybefőttet, almabefőttet. Ezt követően jelentek meg a Vital termékcsaláddal, amely a hagyomány helyett már inkább a trendekre épül. Ennek a termékcsaládnak az a sajátossága, hogy csak a zöldséget és a vizet tartalmazzák a konzervek. Semmi só, cukor, ízfokozó, színezék nincsen benne. Csak a zöldség és a víz, mindenféle trükk nélkül. Erre van egy teljes termékportfóliójuk a kukoricától a csicseriborsón át akár olyan superfooddal, mint a szója és a quinoa. Egyébként egyik termékükben sincsen tartósítószer vagy egyéb mesterséges anyag. Pusztán hőkezeléssel tartósítják a zöldségkonzerveket.
A Globus számokban
A debreceni székhelyű Globus Konzervipari Zrt. 80 termelővel és 15 biotermesztővel dolgozik. A cég évente 80 ezer tonna nyersanyagot dolgoz fel. Ezekből 72% kukorica, 13% borsó, 10% hüvelyesek, 5% egyéb zöldség. Magyarországi termékportfóliójuk 48 cikkelemből áll. Több mint 10 zöldségféléből álló standard termék és zöldségkeverék, illetve 5 különböző kiszerelés is fellelhető hazai választékukban a kis formátumoktól egészen a gasztro kiszerelésig. Minden termékük tartósítószermentes, az Európai Uniós előírásnak megfelelően nem használnak tartósítószert termékeik gyártásakor. Zöldségkonzerveik a hőkezelési eljárásnak köszönhetően őrzik meg frissességüket. Emellett minden általuk használt konzervdoboz újrahasznosítható és BPA mentes, amely lehetővé teszi, hogy a káros biszfenol-A ne oldódjon bele a termékbe. A Vital termékcsaládjuk minden tagja hozzáadott só- és cukormentes. Alapanyagaik nagy része gyártóüzemük közvetlen vonzáskörzetéből származik, a gyártás 80-85%-a Debrecen 70-80 km-es vonzáskörzetéből származó alapanyagokból történik.
Technológiai innovációk és fenntarthatóság
Technológiai innováció volt az évek során a nyitófülecske a konzerven, így már konzervnyitó nélkül is kibonthatóak. A másik fontos gyakorlat a lakkozás. A konzervek belsejében egy speciális lakkréteget használnak, ami azt hivatott megakadályozni, hogy bármi beleoldódjon a zöldségekbe a konzervdobozokból. A harmadik fontos változás pedig a vákuumtechnológia, amelynek köszönhetően 70%-kal kevesebb vizet használnak, mint egy hagyományos konzervhez szokás. Magát a levegőt is kiszívják belőle és úgy zárják le. Így hosszú távon is megmarad a zöldség minősége, nem ázik hónapokon át a polcokon. Ráadásul a hőkezeléskor kevés víz miatt csak párolódik a zöldség.
A fenntarthatóság a Globusnál a vállalati CSR-stratégia része. A csomagolást illetően a fém végtelenszer újrahasznosítható. A konzerveket 12-es pakkokban papírtálcán szállítják, ami szintén újrahasznosítható. A papírtálcákat fóliába csomagolva szállítják az üzletekbe. Ezen a fólián is annyit vékonyítottak, amennyit lehet, és törekszenek arra, hogy újrahasznosított anyagokkal dúsított fóliákat használjanak. A vállalatcsoport szintjén is támogatást kapnak. Az Eureden Csoport fenntarthatósági ütemterve három pillérre alapul: az emberek támogatása, a régiók fejlesztése és a józanság ösztönzése. Ennek egyik célkitűzése a cégcsoport környezeti lábnyomának javítása. Szeretnék előmozdítani a mezőgazdasági modellek átalakítását a szén-dioxid-mentesítés, a megfelelő finanszírozás és az innováció biztosítása révén.
A majonézteszt eredményei
Annak érdekében, hogy kiderüljön, melyik majonézt érdemes levenni a boltok polcairól, és melyiket nem, 11 különböző flakonos majonézt teszteltek. Mindegyik natúr, hagyományos kivitel volt, egyik sem light vagy hasonló. A teszt során főként az ízükre és az állagukra figyeltek. A majonézeket a hűtőből kivéve 6-7 Celsius-fokon kóstolták. Természetesen vakteszt volt, előkészítők adagolták a termékeket, egyik kóstoló sem tudhatta, mely márkák vesznek részt a teszten. A majonéz különlegessége abban rejlik, hogy az összetevők egy olyan illat és íz keveréket hoznak létre, amelyek egy új zamatot jelentenek, a majonézt. Állagra lágy, krémes, de mégsem folyós, homogén textúrát vártak. Ízben a jellegzetes, összeérett majonéz ízt keresték, amit nem zavar meg az egyik összetevő túlzott intenzitású íze sem. Hibák, amiket tapasztaltak: túl édes, túl savanyú, jellegtelen ízek.
A tesztelt termékek és értékelésük
- Globus (479 Ft): Illatra kellemesen tojásos. Ízpróba után szerencsére nem kellett csalódni. Teljesen más, mint az eddigiek. Könnyed édesség mozgatja az egészet, amihez egy pillekönnyű, krémes állag társul. A végén egy nagyon minimális savanykás vonal, pont amennyi kell. Finom. A teszt első helyezettje, állagával és meglepően krémes ízével érdemelte ki az első helyet.
- Univer (599 Ft): Magyarország kedvenc majonéze - hirdeti a csomagolás. Illatra minimál tojásos aromát villant, ízre pedig hoz egy jó erős közepest. Enyhén édes, egészen krémes, a végére jön egy kicsi savanyú mellékzönge is. Pont amennyi kell mindenből, de ezzel teszt győztes aligha lesz. „Mindössze” egy jó erős versenyző. A második helyezett, egy lágyabb, konzervatívabb ízvilágot képvisel.
- Lomee (Aldi) (349 Ft): Az ALDI polcairól emelhető le. Illatra ebben is érkezik a savanykás nyitóakkord, de nem olyan hevesen szerencsére. Kóstolásnál jön az igazi meglepetés. Ízre a savanykás vonal elvész és egy krémes, lágyan zsíros ízvilág érkezik meg. A másik ütőkártyája, hogy van egy laza fűszeres hatás benne, amit nem könnyű megfejteni, viszont valóban kellemes. Állagra krémes és sűrű, ez jól sikerült. A harmadik helyezett, a tökéletes meglepetés, érdeme a rejtélyes fűszeres íz, annak ellenére, hogy natúrként tüntették fel.
- Hellmann’s (699 Ft): Az eredeti majonéz, így hirdeti magát a brand. Kibontás után illatra kissé olajos aromákat ereget magából, de nagyon lágyan csupán. Feltűnően sűrű állaga van és fénylik, ami valószínűleg a magas zsírtartalomnak köszönhető. Kóstolásnál aztán jön az arcszaggató élmény, mivel egyszerre sós és savanyú, ami tényleg megtornáztatja minden arcizmot. Az egyik tesztalany kifejezetten tormás ízt vélt benne felfedezni. Igazi kérdőjel a mezőnyben, megosztó a majonézrajongók körében.
- Kania (LIDL) (449 Ft): A LIDL polcain szerezhető be. Illatra picit ez is savanykás, de ezzel nem akarunk azonnal vízkövet lemosni a csapról. Kóstolásnál megszűnik a savanykás irány és átvált egy kifejezetten zsíros, krémes, ám enyhén tojásos ízre. Utóízében egy könnyed édességet is fel lehet fedezni, nem annyira vészes.
- Kalocsai (735 Ft): Egyből megtudjuk, hogy ebben zéró a cukor. Kinyomásnál már feltűnik, hogy sokkal hígabb, mint eddig bármelyik társa. Illatra egyáltalán nem savanyú, sőt, egy lágy tojásos huzatot is kapunk. Kóstolásnál az elején az édesség a domináns, majd pár másodperccel később a helyébe lép a savanykás ízvilág.
- SPAR (249 Ft): Hihetetlen, de háttérbe szorul a zöldes színvilág, például a kupakja is piros. Illatra egy halovány savanykás aroma reppen fel belőle. Kóstolásnál kapunk egy gyengéd tojásos legyintést, de azonnal átveszi a helyét az édeskés beütés, amit ha tovább tartunk a szánkban, azonnal átcsap az arctépő savanyúság irányába. Állagra se nem híg, se nem masszív, ez valahol közötte mozog.
- Olé (369 Ft): Mintha egyenesen a Topeco ikertestvére lenne, erős a gyanú, hogy egyazon magyarországi gyárban látták meg a napvilágot. Itt vége is szakad a hasonlóságnak, ugyanis messze nem annyira savanyú, mint ál-ikertesója. Az első élmény, hogy zsíros, majd ez csap át egy édeskés tavaszi fuvallatba, csak ezután jön a savanykás vonal. Állaga közepesen krémes, az aranyközépútra esküsznek a gyárban.
- Tesco (305 Ft): Méretre eltér a többiektől, ugyanis egy számmal nagyobb a flakon. Annak ellenére, hogy nem a legolcsóbb Tescós változat, már az illata is büntet. Valahol a hígító és a vízbázisú festék között lehet. Kóstolás után sem csillapodik a sokkhatás, ugyanis amellett, hogy büntetően zsíros, még rossz is. Ezt a terméket mindenképpen kerülni érdemes.
- CBA (399 Ft): Az egyetlen kiemelendő tulajdonsága, hogy az Univer gyártja az üzletláncnak. Az első meglepetés, hogy ez bizony hófehér, nem sárgás, krémszínű. Illata diszkréten a savanyú vonalat hozza, majd szánkba érve felerősödik ez az érzés. Íze nem sok van kezdetben, majd a végére megjön az arcösszehúzó érzés, mintha egy fél liter citromlével készülő limonádét húztunk volna le.
- Topeco: Illatra ecetes, amit kóstolva sem lehet cáfolni. Iszonyatosan savanyú, és ez az íz sokáig kitart. Állagra krémes, amivel az ég világon semmi baj nincs. Vakon kóstolva viszont nehéz lenne azt mondani rá, hogy majonéz. Ezt a terméket mindenképpen kerülni érdemes.
Összességében a Globus, az Univer és a Lomee bizonyult a teszt legjobb három helyezettjének. A Hellmann’s megosztó, míg a Topeco és a Tesco termékei kerülendők. Fontos megjegyezni, hogy a készen kapható majonézek minőségére, összetételére vonatkozóan nincsenek sem Európai Uniós, sem hazai szabályozások.