A magyar sporttörténelemben ritkán robban ki olyan horderejű botrány, mint Kiss László, a magyar úszóválogatott szövetségi kapitányának esete. Az 55 évvel ezelőtti, csoportos nemi erőszak ügye nem csupán egy személy, hanem az egész magyar sport - és azon belül különösen az úszás - morális alapjait rázta meg. A történtek rávilágítottak arra, hogy a múlt árnyai, még évtizedek távlatából is, súlyos terheket róhatnak a jelenre, és kérdéseket vetnek fel a bűnhődés, a megbocsátás, valamint a társadalmi felelősségvállalás témakörében.
A botrány kirobbanása és a kezdeti reakciók
A „Privátkopo.hu” bűnügyi portál 2016. április 5-én hozta nyilvánosságra azokat az eredeti dokumentumokat, amelyek bizonyították, hogy Kiss László, a magyar úszóválogatott akkori szövetségi kapitánya két társával együtt 1961-ben megerőszakolt egy nőt, amiért börtönbüntetésre ítélték. A hír bombaként robbant, hiszen a szélesebb nyilvánosság eddig nem tudott erről az esetről.
A Magyar Úszószövetség (MÚSZ) még aznap jelezte, hogy az elnökség és az edzőbizottság - amelynek egyébként maga Kiss László volt a vezetője - összeül, hogy megvitassa az ügyet. A szerdai üléseken a megjelentek amellett foglaltak állást, hogy Kiss Lászlónak nem kell távoznia a szövetségi kapitányi posztról. Az edzők külön közleményben is kiálltak mellette, hangsúlyozva, hogy „Kiss Lászlóval szemben 55 évvel ezelőtt milyen ítélet született. A történtek ellenére módot kapott arra, hogy a sportágban dolgozhasson; a mögöttünk álló több mint fél évszázadban edzőként, pedagógusként, kapitányként példás munkát végzett”.
Gyárfás Tamás, a szövetség elnöke a döntés után az Origónak elmondta, hogy mindkét szavazás nyílt volt, a jelenlévők egyhangúan szavaztak, vita nem volt. Elismerte ugyanakkor, ha 1964-ben kérdezik meg, hogy javasolja-e Kiss Lászlót edzőnek, akkor „alighanem másképp foglal állást, hiszen senki sem akar a gyereke közelében tudni valakit, akit nemi erőszakért elítéltek. De még ’70-ben is így döntöttem volna”. Gyárfás szerint az akkori egyhangú szavazás után „nem időszerű ez a kérdés”, hogy Kiss László mégis távozni kényszerül a posztjáról. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában hozzátette: „Mindenki tudott róla, de senki sem beszélt”. „Nem lehet valakit kétszer elítélni” - mondta arról, miért gondolja, hogy a kapitány a posztján maradhat. Ugyanakkor elismerte, hogy erkölcsileg sohasem évül el, amit Kiss tett, és szerinte hibáztak, akik Kiss Lászlónak szabadulása után a sportágban lehetőséget adtak.
A történtek kronológiája és Kiss László tagadása
A „Privátkopo.hu” keddi közleményét követően gyorsan peregtek az események.Szerda reggel újabb cikk jelent meg, amely alapján Kiss nem töltötte le az 1962-ben kiszabott teljes börtönbüntetését, nem három évet, hanem csak húsz hónapot ült. Gyárfás Tamás szerda este még arról beszélt: „van-e erkölcsi alapunk arra, hogy miután 55 évig bizalmat adtak, adtunk neki, most elítéljük? Szerintem ennyi idő után így dönteni abszurd volna”.
Csütörtök reggel több szponzor is kitartott az úszószövetség mellett, azzal indokolták, hogy ők a szövetséget támogatják, nem Kiss Lászlót. Délután Kiss lemondott százhalombattai alpolgármesteri posztjáról. Vezér Mihály, Százhalombatta polgármestere elmondta, hogy Kiss 2014-ben a város tiszteletbeli alpolgármestere lett, díszpolgárává választották, és róla nevezték el a helyi uszodát. Hozzátette, hogy nem tudott az ügyről a díszpolgári cím odaítélésekor, és csak idő kérdése, hogy megfosztják díszpolgári címétől, és az uszodát is átnevezik.
Csütörtök délután a KÉSZ Csoport bejelentette, hogy felbontja támogatási szerződését a Magyar Úszószövetséggel, mert megítélése szerint a botránnyal a szervezet elveszítette feddhetetlenségét. A vállalat ugyanakkor Hosszú Katinkát a jövőben is szponzorálni akarta.
Csütörtökön öt óra után nem sokkal Kiss László közleményt küldött az MTI-nek, amelyben bejelentette a lemondását, „a magyar sport érdekeit, valamint a személyemet ért támadás folytán megrendült egészségi állapotomat is szem előtt tartva”. Ebben a közleményben Kiss először tagadta a bűncselekmény elkövetését, mondván: „1961-ben koholt vádak alapján, koncepciós perben született meg az a döntés, amelyet utóbb ártó és lejárató szándékkal tettek közzé rólam”. Azt írta, az ítéletben foglaltak valótlanságának bizonyítása érdekében megtette a szükséges lépéseket, keresi a perújítás lehetőségét is. „Kijelentem, hogy az ítéletben foglalt cselekményt soha, semmilyen körülmények között nem követtem el” - fogalmazott. Azt is hozzáfűzte, hogy „szembesülnöm kellett azonban azzal, hogy tevékenységemet és személyemet jelenleg az ellenem folytatott sajtóhadjáratnak köszönhetően olyan mértékű közfelháborodás övezi, amely súlyosan megosztotta a sportszerető embereket”.
Kiss László pályafutása és az ügy részletei
Kiss László 1940-ben született, 6 éves korában egri nagyszüleinél nyaralva tanult meg úszni. Alig 17 évesen már országos bajnok lett a Ferencváros színeiben, pillangón a favoritnak számító Trumpek Györgyöt győzte le. Részt vett az 1960-as olimpián, de döntőbe nem jutott.
Az eset 1961 júliusában történt, amikor a Ferencvárosi TC három akkori tehetsége, L. László, V. Lajos és az akkor 21 éves Kiss László megismerkedett a Nemzeti Sportuszodában Zsuzsannával. L. azzal csalta fel a sportuszoda területén található lakásba, hogy V. is ott lakik, és megmutatja neki az ingatlant. A férfi a lakásban egyből letámadta a nőt, és közölte vele, hogy addig nem engedi ki, amíg nem közösül vele. Dulakodásuknak az vetett véget, hogy megérkezett Kiss László és V. Lajos. A három sportoló együtt nyomta le az ágyra a tiltakozó nőt. V. hátracsavarta a nő karjait, száját pedig lefogta, így tartotta őt ledöntve, amíg L. a sértett lábait szétfeszítve közösült vele. Ezután Kiss László vette át a lefogó pozíciót, és V. erőszakolta meg a lányt. Ekkor a lány már rosszul lett, ellenállásától már nem kellett tartani, ezért Kiss László fokozatosan elengedte, majd amikor sorra került, ő közösült „az elernyedt sértettel”. Miután a lány magához tért és megmosakodott, újból rátört a rosszullét, ezért az élsportolók nyugtatót adtak neki - idézte a lap a jogerős ítéletet, amelynek iratait be is szkennelték a Privátkopo.hu-n.
A folytatólagosan elkövetett nemi erőszak miatt Kiss Lászlót 5 év, L. Lászlót és V. Lajost pedig 4-4 év letöltendő börtönre ítélte első fokon a bíróság. Az ügyészség egy további, egyrendbeli nemi erőszakkal is megvádolta a sportolókat, ám ez utóbbi vádat a bíróság bizonyítottság hiányában ejtette. Mivel a sportolók fellebbeztek az ítélet ellen, a másodfokú bíróság mondta ki a végső ítéletet: L. Lászlót 3 év 2 hónapra, V. Lajost 2 évre, Kiss Lászlót pedig 3 év börtönre ítélték. Kiss László Nagyfán töltötte a büntetését, 20 hónapot, vagy a későbbi adatok szerint 21 és fél hónapot. Az 1962 februári ítélet után 1963-ban már indult az országos bajnokságon, ahol harmadik lett 200 méter pillangón, ami arra utalhat, hogy volt előzetesben is, amit beleszámoltak a büntetésbe.
Kiss 1964-ben egy újabb érmet, ezúttal ezüstöt nyert az ob-n 200 pillangón, és még versenyzett, amikor Markovits Kálmán rábízta a Spartacus úszószakosztályát. 1965-ben vonult vissza, és a Spartacus mellett 1969-től az öttusa-válogatott úszóedzőjeként is dolgozott. 1972-ben szerzett szakedzői diplomát, majd 1983-ban mesteredző lett. Az igazi áttörés akkor következett, amikor elkezdte a közös munkát Egerszegi Krisztinával. Egerszegi öt olimpiai bajnoki cím mellett két vb- és kilenc Eb-aranyat nyert, de rajta kívül az olimpiai és vb-ezüstérmes, Európa-bajnok Güttler Károly, valamint a hozzá hasonlóan mellúszó, olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kovács Ágnes is Kiss irányításával ért el sikereket.
1993-ban az úszószövetség alelnöke, majd 1999-ben szövetségi kapitány lett, így 2000-ben otthagyta a Spartacust, és attól fogva csak a válogatottra koncentrált. Hatszor volt az év edzője, 2008-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, majd négy évvel később a Magyar Érdemrend nagykeresztjét. Volt első és harmadik is az év szövetségi kapitánya választáson, a magyar úszósport halhatatlanjának választották. 2014 novembere óta Százhalombatta alpolgármestere is volt.
Erkölcsi dilemmák és társadalmi felelősség
A botrány kirobbanása számos erkölcsi és jogi kérdést vetett fel. Az elévülés gyakorlata a nemi erőszak ügyekben, az áldozatok helyzete, valamint a „zseniális szakember” státusza mint mentség lehetősége mind téma lett. Dr. Takáts Zsuzsanna rámutatott, hogy a gyerek sérelmére elkövetett szexuális erőszak cselekmény miatti büntetettség tényét az erkölcsi bizonyítványnak a mentesülési időn túl is tartalmaznia kell. Ez a 2013 óta élő szabály, egyfajta „szexuális elkövetői regiszter”, ami azt hivatott szolgálni (más országokhoz hasonlóan), hogy ne kerülhessenek olyanok kapcsolatba gyerekekkel, akik ilyet követtek el. Ennek oka az ismételt elkövetővé válás magas kockázata, illetve az, hogy az ilyen bűncselekményben való érintettség miatt más lehet az adott személy viszonyulása a testiséghez, szexualitáshoz, nemiséghez.
„Persze mindenki joga van méltó módon beilleszkedni, de a beilleszkedésnek is vannak fokozatai. És van a társadalomnak is egy önvédelmi igénye és lehetősége. A gyerekeknek meg érdeke. Meg a szülőknek” - fogalmazott Takáts Zsuzsanna. Hozzátette: „Sok mindent gondolhatunk a bírósági ítéletekről, de azt mondani, hogy okkal vagy ok nélkül kapott valaki többéves letöltendő szabadságvesztés büntetést egy olyan cselekmény miatt, amiben társtettesek és tanúk is voltak, nem túl elegáns.” Kiemelte, hogy a nemi erőszak az egyik legkomolyabb bűntett, amit egy ember teste, lelke ellen elkövethetnek, és az áldozatnak nem az hoz megnyugvást, ha az elkövetőt bezárják, hanem az, ha a társadalom azt jelzi vissza neki, nem ő a hibás.
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki sajtótájékoztatóján az Origó kérdésére elmondta, nincs napirenden, hogy kezdeményezzék Kiss László állami kitüntetéseinek visszavonását. Megjegyezte, a törvény értelmében ha valaki korábban bűncselekményt követett el, azt kivételesen méltánylandó okból figyelmen kívül lehet hagyni, és „tíz olimpiai aranyérem elég súlyos dolog”. A miniszter többször is hangsúlyozta, hogy nem kíván erkölcsileg állást foglalni a kérdésben.
Az ügy kapcsán az is felmerült, hogy a háttérben valójában Gyárfás Tamás, az Úszószövetség elnökének megbuktatása a cél. A „kabátgombok” - mint a 2017-es vizes-világbajnokság 50 milliárd forintos költségvetése - egyéni pénzügyi érdeket, egzisztenciát sértenek. Két ember, Hornyák Viktor és Németh György, akik más-más érdeksérelmek mentén, eleinte egymástól függetlenül szervezkedtek az Úszószövetség vezérkara ellen, de a legfrissebb hírek szerint már deklaráltan is egymás kezébe csaptak. Hornyák Viktor, a debreceni edző, akinek ellenszenve a MÚSZ vezetése ellen kommunista vezetési módszereken és egy sikertelen üzleti histórián alapul, Széles Sándor mesteredző nevét használva üzemelteti klubját. Németh György pedig, akinek neve Hosszú Katinka amerikai doppinggyanúsításakor is felmerült, szintén a MÚSZ ellenfelei között van.
Következmények és az úszószövetség állásfoglalása
A Magyar Úszószövetség közleményt adott ki Kiss László lemondásával kapcsolatban, ebben úgy fogalmaztak, „Kiss László levette a vállakról a terhet” azzal, hogy önként távozott. Hargitay András elnökségi tag, utánpótlás-kapitány az MTI-nek azt mondta, a szövetség az elnök hazaérkezése után foglal majd állást a történtekről. Valószínűleg Hargitay lesz az új kapitány, Gyárfás legalábbis korábban azt mondta, hogy ő a kijelölt utód. Kiss az eredeti tervek szerint a riói olimpia után távozott volna a posztjáról.
A botrány rávilágított a sportvezetők felelősségére is, akik évtizedekkel korábban meghozták azt a döntést, hogy Kiss László mindenféle korlátozás nélkül dolgozhat gyerekekkel. „Egy ilyen bűncselekményt elhallgatni az egyén felelőssége. Azonban lehetőséget biztosítani valakinek, hogy ilyen munkát ellásson, azok felelőssége, akik erről döntenek” - fogalmazott Dr. Takáts Zsuzsanna. Hangsúlyozta, hogy „simán lehet az erőszaktevő tehetséges, vagy akár briliáns személyiség - ahogy például a Pannonhalmi bencés gimnáziumban szexuális visszaélést elkövető tanárával kapcsolatban fogalmaztak az áldozatok. Az erőszak attól még erőszak - amiért felelősséget kell vállalni.”
A WMN magazin is reagált az ügyre, több írásban is boncolgatva a témát, kiemelve, hogy a szégyen, hogy „mennyire nem számít a nagy »mentegetőzésben« az áldozat és az áldozat családja”. Morális nyomornak nevezte, ahogy egyre több emberről derült ki, „hogy milyen emberek törtek nyílegyenes pályán előre és teremtették meg a tisztelet helyett az erkölcs mocsarát”.
tags: #kiss #laszlo #hares #sos #szovetsegi #kapitanyok