Életünk során gyakran találkozunk olyan szokásokkal, hagyományokkal, melyek eredetét vagy funkcióját már teljesen elfelejtettük, mégis valahogy nap mint nap betartjuk őket. Szinte hihetetlen, de őseink majdnem minden napjához kapcsolódott valamilyen ünnep. December 13-a, Szent Lucia, magyarosan Luca napja, melyhez sok varázslatos, boszorkányos, a fény elmúlásával és újjászületésével kapcsolatos szokás fűződik. A magyar néphagyományok gazdag tárházában ez a nap különleges helyet foglal el, mert olyan szokásokat őriz, amelyek generációról generációra öröklődtek. Ez a nap egyszerre kapcsolódik a keresztény szentek tiszteletéhez és a pogány eredetű hiedelmekhez, amelyek számos varázslatos és misztikus elemet tartalmaznak. A Luca-nap ma is egy misztikumokkal, rejtélyekkel és "jóboszorkánysággal" teli múltidézés.
Luca napjának eredete és jelentősége
Luca napjáról azok is hallottak, akiktől távol állnak a népi hiedelmek. A legtöbb babona, hiedelem, varázslás ehhez a naphoz kötődik, hiszen az év legsötétebb napja kiváló alkalmat teremt az okkult erők megidézésére, így a jóslásokra és boszorkányűzésre is. A Julianus naptár szerint ekkor volt a téli napforduló. Az 1582-es Gergely-féle naptárreform előtt ez volt a téli napforduló napja, erre a napra esett az év leghosszabb éjszakája, így sok népi hiedelem szerint a gonosz erőkhöz is köze volt. A legrövidebb naphoz a leghosszabb éjszaka tartozik: az év legboszorkányosabb éjszakája.
Luca napját Szent Lúcia, a 3. században élt szűz és vértanú tiszteletére tartják, aki a keresztény hagyomány szerint hitéért szenvedett mártíromságot. Luca valamikor a 300-as években élt Siracusában. Miután a gyógyulás reményében beteg édesanyját Szent Ágota sírjához kísérte, és az asszony teljesen felépült betegségéből, a lány hálából szüzességi fogadalmat tett, közelgő esküvőjétől is visszalépett, amit akkori vőlegénye nem tudott elfogadni. A dühös vőlegény a fiatal lányt a bíróság elé hurcolta, ahol bűnösnek találták. Lucát először bálványimádásra kényszerítették, majd bordélyházba akarták vinni, ám Isten segítségével nem tudták őt elvonszolni. Ezután máglyahalálra ítélték, de a tűz sem fogott rajta. Végül egy késsel vetettek véget életének, de csak akkor hunyt el végleg, miután imádságát befejezte. A legenda úgy tartja, amikor a bíró elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, őrei meg sem tudták mozdítani, amikor pedig máglyára vetették, a lángok kialudtak, végül karddal döfték át a torkát. Szemeit kivájta és tálcán küldte el a férfinak, de a Szűzanyától még szebb szemeket kapott.
A Lucia név a latin lux, vagyis fény szóból ered. December 13-a a téli napforduló, azaz ettől a naptól fogva nő a világos órák száma. Ezért Szent Lucia a római katolikus egyházban a vakok, a szembetegségtől szenvedők, valamint a földműves és a kézművesek védőszentje is. A mártírhalált halt Szent Lúcia neve önmagában is szimbolikus, hiszen a latin „lux" szóból származik, amely fényességet és ragyogást jelent. Ezen a napon, az év leghosszabb éjszakáján Szent Lúcia hozta el a világosságot. Tisztaságának és hitének fényével megvilágította és leleplezte a boszorkányokat, ártó lelkeket, valamint segítette a fiatal lányoknak megjósolni jövendőbelijük nevét. A legenda szerint ugyanis Szent Lúcia titokban ételt vitt az egykor a római katakombákban bujkáló keresztényeknek.
A két Lúcia és a boszorkányok
A köztudatban két Lúcia is szerepel: egy jóságos, és egy boszorkány. A magyar néphitben Luca nem hasonlít a legendabeli Szent Lúciához, sokkal inkább kísértetszerű, kitalált alak. A hírhedt Luca boszorkányszerű, rontó személy, aki ezen a napon embert és állatot egyaránt megronthat. A népi hitvilág kétféle Lucát különböztetett meg, a jóságos és a boszorkányos Lucát, kettejük közül inkább az utóbbi jelenik meg többször a folklórban. Magyarországon nem szent és jó lélekként emlékeznek meg Lucáról. A fiatal lányt az itthoni hagyományok boszorkányként tartják számon. Így nem meglepő, hogy különféle babonás szokásokat is társítunk Luca-napjához. A néphiedelem szerint az előestén a rontások ellen védekezünk. A téli ünnepkör meghatározó napja éppúgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására.
Luca napi szokások és hiedelmek
Luca napja a naptár szerint az év legsötétebb időszakára esik, ezért sok hiedelem kapcsolódott a gonosz szellemek és a rossz erők elűzéséhez. Az ünnep egyedi szokásai a védelem, a jóslás és a termékenység köré épültek.
Luca-szék készítése és a boszorkányok leleplezése
A Luca-nap talán legismertebb hagyománya a Luca székének elkészítése. A lucaszékének az elkészítéséhez december 13-án láttak hozzá. Az ülőeszköz hagyományosan kilenc- vagy tizenháromféle fából készült a boszorkányszögnek megfelelően, és karácsony estéjére kellett elkészülnie. A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa. A magyar hagyományok szerint Luca napján kezdték el ácsolni a lucaszékét, amelynek segítségével az éjféli misén a szék készítője megpillanthatta a boszorkányokat. Különlegessége az volt, hogy nem volt szabad vasat tartalmaznia, három lábon állt és minden nap csak egy munkafázist lehetett elvégezni rajta. A hagyomány szerint december 13-án kellett a készítéséhez hozzákezdeni, és karácsonyig minden nap egy kis részt faragni rajta, összesen kilencféle faanyag felhasználásával. A kész székre a karácsonyi éjféli misén álltak rá, hogy felismerjék a boszorkányokat, akik a legenda szerint szarvakat viseltek. A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak, és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték őket. Ezután a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák széjjeltépjék őket. A menekülők a zsebükben mákot vittek, hogy menekülés közben elszórhassák. A Luca székét aztán otthon tűzre vetették, a tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett, és ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták a boszorkányok a fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz a boszorkák végét jelentette. A Drávaszögben úgy tartották, hogy a lucaszékhez hasonlóan meg lehet tudakolni, hogy ki a boszorkány, ha lucainget készítenek. Luca napjához más hagyományok is fűződnek, legfőképp a boszorkányüldözés, amikor is a Luca székébe ültetve állapították meg valakiről, hogy az ördöggel szövetkezett-e.
Termékenységvarázslás és időjóslás
A téli ünnepkör meghatározó napja éppúgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására.
Tudta? - Luca nap #shorts
Luca-búza vetése
A búza szimbolikus jelentősége és felhasználása több európai ország szokásai között is megtalálható. Magyarországon Luca napján vetették el a Luca-búzát, amely karácsonyra kizöldült, majd az adventi oltárt díszítették vele. A búzához kapcsolódva Szicíliában terjedt el a cuccìa hagyománya, amely főtt búza bogyókból, cukorból, tejből, mézből vagy ricottából készült. A Luca-búza vetése egy másik népszerű szokás, amely a termékenységhez és a bőséghez kapcsolódik. Luca napján egy tányér földbe búzaszemeket vetettek, és karácsonyig gondozva figyelték, hogyan hajtanak ki. A Csallóközben egy tál vízbe tették a búzaszemeket, ez karácsonyra kicsírázott. Ezután tálra tették, hogy olyan gazdag legyen a termés, mint a kicsírázott gabona.
Időjárás- és haláljóslás
Jóslások és varázslatok Luca napja a jóslások és a varázslatok ideje is volt. A lányok például hagymából készült "időjósló kalendáriumot" készítettek: 12 hagymalevélbe sót tettek, és ebből jósolták meg a következő év hónapjainak időjárását. A hagymáról 12 réteget húztak le, amelyek közül mind egy-egy hónapot jelképezett a következő évből. Ha például december 13-án havazik, az a jóslat szerint azt jelenti, hogy az év első hónapja, január havas lesz. Amilyen a második nap, olyan lesz a második hónap és így tovább. Ha az ötödik napon esik az eső, akkor nagy valószínűséggel a következő év májusa esős lesz. Luca napjához kapcsolódóan kevésbé örömteli jóslások is fűszerezték őseink életét, mégpedig a haláljóslás. A szegedi tájon máig sütött lucapogácsa jó sok zsírral készül, és sütés előtt mindegyik pogácsába egy-egy tollat szúrnak - minden családtag számára külön-külön. Amelyik toll a sütés közben elégett, annak gazdája a következő évben meghalt. Madártollat szúrnak a pogácsa tésztájába. A jósló eljárás lényege az, hogy akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődik, annak közeli halált jelez. Egyes vidékeken pénzt is sütöttek a pogácsába.
Házasságjóslás
Ahol több lány volt a családban, úgy jósoltak, például a Drávaszögben, hogy a saját neveiket tették a gombócba. A jóslás lényege az volt, hogy a lányok 12 cédulára fölírtak különböző fiúneveket. A Luca napi szokások számos vidéken tiltásokat is tartalmaztak. A jóslások között népszerű módszer volt még a gombóc jóslás is. A lányok 12 gombócot főztek, amelyben férfineveket rejtettek el.
Kívánságok beváltása
A lényeg, hogy minden este körülbelül azonos időben egy gyertya tüzében égessen el egy-egy lapot. Ne nézze meg, hogy időközben mely kívánságok váltak hamuvá. Végül december 24-én este az utolsó papírt nyissa ki.
Luca napi dologtiltások
Luca napját dologtiltó napnak tartják, a nők semmiféle munkát sem végezhetnek. Nem volt szabad fonni, varrni, mosni vagy sütni, mert úgy hitték, hogy ezek bajt, betegséget vagy szerencsétlenséget hoznak a házra. A fonás tilalma különösen erős volt, hiszen a legenda szerint Luca megbünteti a túl szorgos asszonyokat.
A gonosz erők elűzése fokhagymával és tökkel
A gonosz erők elűzése Luca napját a "boszorkányok napjaként" is emlegették, mivel úgy tartották, hogy ezen a napon a gonosz erők különösen aktívak. A gonoszjárás miatt a fokhagymának is nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ilyenkor minden ajtót, ablakot zárva kell tartani, a kulcslyukba pedig fokhagymát kell tömni, de ezzel dörzsölték be az állatok fejét is, sőt sok háztartásban ezen a napon fokhagymás kenyeret ettek vacsorára. Általában fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, a házak és az istállók kapuját is. Azért, hogy az állatokat a lehető legnagyobb biztonságban tudja a gazda, azok óljainak ajtajára keresztet rajzoltak, a kapuk elé hamut szórtak, a seprűket pedig elzárták, nehogy azzal röpködjenek a boszorkányok. Luca-napkor az emberek két szemet, egy vigyorgó szájat és egy orrot faragtak a sütőtökökbe. A tököket ezután az ablakokba helyezték, hogy ijesztgethessék egymást.
Lucázás és kotyolás
Luca napjának hajnalán a fiúgyerekek körbejárták a házakat. Fadarabot vagy szalmát vittek magukkal, s arra térdelve mondták vagy énekelték mágikus, termékenyvarázsló szövegüket. Az ének és mondóka után, szétszórták a konyhában a szalmát, majd várták, hogy a gazdasszony valami ajándékot adjon nekik. A lucázó fiúknak mindehol örültek, mert a hiedelem szerint, ha fiúgyermek érkezett elsőnek a házhoz, „szerencse lett a tyúkok körű”, ha azonban nő jött volna, a tyúkok nem tojnak és nem kotlanak meg. Egy másik néphagyomány szerint a háziasszony vízzel fröcskölte le és kukoricával öntötte le a kotyoló fiúkat, majd libáival, tyúkjaival etette-itatta fel a „maradékot“. Csuzán piszkavassal megérintették a tyúkokat és közben mondták: „Az én tyúkom tojj, tojj, tojj, a szomszédé kotkodát.” Kopácson pedig így szólt a mondóka: „Tyúkom, tyúkom tojj tojást.” Azért, hogy jó ülősek legyenek a tyúkok, a gazdasszonynak napközben ülnie vagy feküdnie kellett.
Luca-alakoskodók
A Csallóközben a Luca csak férfi lehetett, fehérbe öltözött, nem volt szabad megszólalnia. Söprűt vagy meszelőt vitt magával. Mímelték a meszelést, söprést, a háziak arcát is „meszelték”, hogy ne legyenek kiütésesek. A Szerémségben a lányok öltöznek Lucának - fehér lepedővel leterítve, fehér szoknyában, az arcuk elé szitát borítva, hogy ne ismerjék fel őket. Kikérdezik a gyerekeket, megimádkoztatják őket. Kókán (Pest megye) a Luca-alakoskodók fehér ruhába öltözött fiatal asszonyok, a gyerekeket ijesztgették. A lucadisznó gyermekijesztőkben is előfordul. Azzal ijesztgették a rossz gyereket.
Luca napi ételek és receptek
Luca napján a konyhában tevékenykedés nagy részét a jövő történéseinek kifürkészésére épült. Magyarországon Luca napján elterjedt volt a lucapogácsa, melyben gyakran pénzt rejtettek el. Aki megtalálta és ráharapott, annak szerencsés év jutott. Skandináviában, ahol Szent Lúcia napja az év egyik legfontosabb ünnepe, ehhez pedig megfelelő ital is dukál. Az ünnepkor legszívesebben Gloggot, azaz a skandináv forralt bort fogyasztottak. Siracusában például a mai napig Luca-napi körmenetet tartanak, a skandináv országokban pedig süteménnyel köszöntik a családtagokat fehér ruhába öltözött leányok.
Lucapogácsa (hagyományos)
A szegedi tájon máig sütött lucapogácsa jó sok zsírral készül, és sütés előtt mindegyik pogácsába egy-egy tollat szúrnak - minden családtag számára külön-külön. Amelyik toll a sütés közben elégett, annak gazdája a következő évben meghalt. Madártollat szúrnak a pogácsa tésztájába. A jósló eljárás lényege az, hogy akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődik, annak közeli halált jelez. Egyes vidékeken pénzt is sütöttek a pogácsába.
Mézeskalács Luca napjára
Hozzávalók: (kb. 50-60 darabhoz)
- 50 dkg finomliszt
- 20 dkg margarin
- 15 dkg méz
- 15 dkg porcukor
- 1 tojás
- 1 teáskanál szódabikarbóna
- 2 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék (fahéj, szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió)
- tej a felengedéshez
- 1 tojássárgája a kenéshez
Elkészítés:
- A margarint, a mézet, a cukrot és a fűszereket egy lábosban összekeverjük és felmelegítjük.
- A tejjel felengedjük, majd megvárjuk, amíg kihűl.
- Ezután a szódabikarbónát a liszttel elvegyítjük, majd a mézes keverékkel összedolgozzuk.
- Az így kapott tésztát legalább egy napra a hűtőszekrénybe tesszük, hogy ízei jól összeérjenek.
- Másnap liszttel behintett deszkán 3-4 milliméter vékonyra nyújtjuk, és éles késsel vagy kiszúróval figurákat vágunk ki belőle.
- Sütőpapírral bélelt tepsire egymás mellé rakosgatjuk, és 180°C-os sütőben (légkeveréses sütőben 165°C) megsütjük.
- Még melegen a simára vert tojássárgájával megkenjük, hogy a teteje szép fényes legyen.
Almás-gesztenyepüré torta
Hozzávalók:
- 50 dkg mélyhűtött gesztenyemassza
- 0,5 dl rum
- 1 dl tejszín (a gesztenyemasszához)
- 1 kg alma
- 5-10 dkg porcukor (az alma édességétől függően)
- 1 tojásfehérje
- 3 dl tejszín (a habhoz)
- kevés porcukor (a tejszínhabhoz)
- félbetört babapiskóta (opcionális)
Elkészítés:
- A mélyhűtött gesztenyemasszát hagyjuk felengedni, majd fél deci rumot meg egy deci tejszínt adunk hozzá, és habosra keverjük.
- Egy kiló almát megmosunk, a magházát kivágjuk, majd tepsibe téve sütőben megsütjük.
- Amikor langyosra hűlt, a húsát kiskanállal kiszedjük, és egy tojásfehérjével teljesen simára, könnyűre verjük.
- Az alma édességétől függően 5-10 deka porcukorral édesítjük.
- Tálaláskor egy üvegtálba, vagy szép kelyhekbe ujjnyi vastagon gesztenyepürét simítunk, arra egy sor almahabot rétegezünk, majd ezt addig ismételjük, amíg a hozzávalókból tart.
- Három deci tejszínt egy kevés porcukorral kemény habbá verünk, s azzal beborítjuk.
- A rétegek közé félbetört babapiskótát is rakhatunk.
Cékla saláta csíramajonézzel
Hozzávalók:
- 50 dkg cékla
- salátalevelek
- 2 tojássárgája (majonézhez)
- só, bors ízlés szerint
- mustár ízlés szerint
- citromlé ízlés szerint
- porcukor ízlés szerint
- tejföl (majonézhez)
- búzacsíra
Elkészítés:
- A céklát enyhén sós vízben puhára főzzük, majd levében hagyjuk kihűlni.
- Ezután meghámozzuk, felszeleteljük, és vékony csíkokra vágjuk.
- A majonézhez a tojások sárgáját villával összetörjük, egy kevés sóval, borssal, mustárral, citromlével és porcukorral ízlésünk szerint ízesítjük, majd a tejföllel krémesre keverjük.
- Végül a csíra háromnegyed részével együtt turmixoljuk.
- Tálaláskor a céklacsíkokat salátalevélre halmozzuk, és a csíramajonézzel meglocsoljuk. A maradék búzacsírát a tetejére szórjuk.
Luca napja a modern korban
Bár ma már kevesen hisznek a boszorkányokban vagy rontásokban, Luca napja továbbra is erős szimbolikával bír. Nem sok olyan jeles nap van Magyarországon, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mint Luca napjához. Kétségtelen, hogy December 13. ma is az adventi, a karácsonyi ünnepre való készülődés időszakának egy legizgalmasabb napja. Sajnos sok ősi hagyományunk már feledésbe merült, szerencsére Luca napja ma is része a magyar kulturális örökségnek. Az óvodákban, iskolákban és turisztikai eseményeken gyakran elevenítik fel ezeket a szokásokat, így őrizve meg a régi idők bölcsességét és misztikumát. Luca napjának hagyományai nemcsak egyedi színt visznek az adventi időszakba, hanem emlékeztetnek bennünket a múltunkra és a közösségeink által megélt kultúrára. Siracusában például a mai napig Luca-napi körmenetet tartanak, a skandináv országokban pedig süteménnyel köszöntik a családtagokat fehér ruhába öltözött leányok.