Az olaj habzása sütés közben sok háztartásban okoz fejtörést és bosszúságot, és gyakran felmerül a kérdés, miért is történik ez, különösen akkor, ha kókuszolajat használunk. Mielőtt elkezdenénk orvosolni a problémát, tisztázzuk azt a tényt, hogy ha vizes dolgot, vagy még fagyos ételt szeretnénk rántani, az olaj habzása elkerülhetetlen. A forró olaj és a víz hőmérséklet-különbsége ugyanis így reagál. A habzás egyszerűen a zsiradékban végbemenő kémiai reakciók következménye. Amikor az ételt a forró olajba tesszük, az étel nedvességtartalma a hő hatására elpárolog, ehhez pedig feljön az olaj felszínére. Sok nedvesség esetén (vagy ha víz kerül az olajba) ez okozza a jól ismert spriccelő olaj jelenséget. Nem a mosogatószer maradt a serpenyőben, nem került vegyi anyag az olajba, nem vizes és nincs semmi nagy gond - ennyi biztos.
Mi az emulzió? Emulgeálási animáció
A kókuszolaj különleges tulajdonságai és habzása
A kókuszolaj vagy kókuszzsír a kókuszpálma (Cocos nucifera) termésének tejéből vagy héjából készül. Talán egzotikus volta, talán újszerűsége magyarázza azt, hogy sokan valóságos csodaszernek tartják, legyen szó akár a konyhában való felhasználásról, akár a kozmetikumokban való alkalmazásáról vagy szervezetre gyakorolt hatásairól. Azonban a „másik oldal” is hallatja magát, hiszen nemrégiben a freiburgi Karin Michels professzor egyenesen „méregnek” kiáltotta ki a kókuszzsírt.
A kókuszolaj különbözik a többi növényi olajtól. Elég csak azt tudni, hogy szobahőmérsékleten a kókuszolaj szilárd halmazállapotú, és csak körülbelül 24,5 °C fölött válik folyékonnyá. Sokkal inkább hasonlít tehát egy zsírra, mint egy olajra. Mindez a kókuszolaj kiemelkedően magas (körülbelül 90 százalék) telített zsírsavtartalmával magyarázható. Ennek a következménye az, hogy a kókuszolaj ellenálló az oxidációval és az avasodással szemben, így hosszú ideig, romlás nélkül tárolható és használható. Feldolgozását, használatát elősegíti az is, hogy toxikus termékek nem keletkeznek belőle magas hőmérsékleten sem. A kókuszolaj rendkívül sokoldalúan használható a sütésnél, és a szépségápolásban is. A muffinokban, tortákban, kekszekben és vegán desszertekben nagyon jól tud működni. Más olajokkal ellentétben a kókuszolaj lehet folyékony vagy szilárd halmazállapotú - mindez attól függ, hogy hány fok van ott, ahol tárolod. Ami a sütést illeti, a kókuszolaj csodálatosan helyettesíti a vajat és más olajokat, például az olívaolajat, a repceolajat, napraforgóolajat. Ha a vajat kókuszolajjal helyettesíted, használj szilárd, szobahőmérsékletű kókuszolajat. Ha hideg összetevőkkel kevered, a folyékony kókuszolaj hajlamos rá, hogy összetapadjon.
A kókuszolajjal való sütésben az a remek, hogy szabályozhatod a kókuszos ízt. A finomítatlan kókuszolajat (néha szűz vagy tiszta kókuszolajnak is nevezik) a friss kókuszdióhúsból vonják ki, minimális feldolgozáson megy keresztül, és megőrzi a kókusz jellegzetes illatát és ízét. A finomított kókuszolajat viszont szárított kókuszhúsból vonják ki. A készítményekben alkalmazott kókuszolaj általában úgynevezett RBD-eljáráson (Refining, Bleaching, Deodorizing) esett át, azaz finomított, fehérített és szagtalanított kókuszolaj. Az így kapott kókuszzsírt arckrémek, szappanok gyártásához is használják.
Lehet-e ártalmas a kókuszzsír?
A kókuszzsír könnyű emészthetősége kétségtelenül a növényi zsír mellett szól, ugyanis a közepesen hosszú zsírsavláncainak köszönhetően - epesavak hiányában - is képes a bélcsatornából felszívódni. Ennek számos emésztőrendszeri kórképnél (például hasnyálmirigy megbetegedéseknél, gyulladásos bélbetegségeknél) jelentősége lehet.
A kókuszzsírban lévő telített zsírsavak nagy aránya miatt azonban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a fogyasztásának milyen (negatív) kardiovaszkuláris következményei vannak. Néhány eredmény áll csupán rendelkezésre, ami alapján nem ítélhető meg egyértelműen a helyzet, ugyanis a kókuszzsír például egyidejűleg emeli mind az LDL-koleszterin, mind pedig a HDL-koleszterin szintjét. Összegezve: a dietetikusok jelenleg nem javasolják a kókuszzsír kizárólagos zsír- vagy olajforrásként való felhasználását. Alkalmanként, egy-egy süteménybe kerülhet persze kókuszzsír, de kalkulálni kell azzal, hogy egy teáskanálnyi kókuszolaj 14 gramm zsírt és mintegy 120 kilokalóriát juttat a szervezetbe.
A kókuszzsír esszenciális zsírsavtartalma, nyomelem- és E-vitamin-tartalma minimális. A különféle csíraolajak a kókuszolaj E-vitamin-tartalmának akár több mint százszorosát is tartalmazhatják. Sőt, a napraforgóolaj is többszörösen megelőzi a kókuszolajat ebben a tekintetben.
Hogyan előzhetjük meg az olaj habzását sütés közben?
Előfordult már veled is, hogy sütés közben megnehezíti a dolgot a habzó, futó étolaj, amiben egyszerűen lehetetlenség sütni tovább. Szerencsére léteznek egyszerű trükkök, amelyekkel orvosolható ez a probléma. Ha fagyasztott vagy esetleg nedves ételt teszel a forró olajba, természetes reakció, hogy az olaj habosodni kezd. Sajnos ma már elég drágán kaphatók az étolajok, amelyek nincsenek is olyan jó minőségűek, mint a régiek. A finomítás során ugyanis elvesznek belőlük bizonyos tápanyagok.
Tippek a habzás csökkentésére:
- Száraz kenyér: Vegyünk egy kisebb darab, lehetőség szerint szárazabb kenyeret, amit tegyünk az olajba és hagyjuk is benne sütés közben.
- Parafadugó: Sokan azt nyilatkozták, hogy a parafadugó is hatékony ebben az esetben. Ha a főzéshez nyitottál egy üveg bort is, akkor kivételesen a parafadugót ne az üvegbe tedd vissza! Egy gyors mozdulattal dobd bele az olajba. A trükk bombabiztos és villámgyors.
- Hideg olaj: Ha habzik az olaj, akkor mindenképp szükség van egy kis hűtésre, amelyet úgy érhetünk el, ha kevés hideg olajat öntünk a forróhoz. Előfordulhat, hogy nem a sütés elején jelentkezik a habzás, hanem a második vagy harmadik szelet húsnál.
- Csipet só: Ha nincs otthon épp száraz kenyér, akkor sincs minden veszve. Gyorsan szórj egy csipet sót a felfutó olajba. A habosodást leállítja, és te gyorsan be tudod fejezni bosszúság nélkül a főzést.
- Krumplikarikák: Ha már főzöl, biztosan készítesz valamilyen köretet is, talán épp krumplit. Ilyenkor nincs más dolgod, mint egy karikát a forró olajba dobni belőle. Szépen lelohasztja a habos olajat ez a trükk is.
Olaj-kisokos: Melyik olaj mire jó és hogyan hat?
Minden ember életében bekövetkezik az a pillanat, amikor megsemmisülve, rezignált arccal nézi az élelmiszerboltok végeláthatatlan kínálatát. Ezerféle, megszámlálhatatlan mennyiségű termék mindenhol, mindenből. Gyerekként, amikor a csokoládék tengeréből választhattunk, még örültünk is ennek, alig tudtuk türtőztetni a bennünk élő Gombóc Artúrt, de felnőttként, amikor csak egy „átlagos” olajat akarunk levenni a polcról, könnyen lehet, hogy meggyűlik a bajunk a túl sok termékkel. Mert választani nehéz. Időigényes. Fárasztó. Főleg olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyekről az esetek többségében hiányosak az ismereteink. Hogyan kellene kiigazodni a kínálatok útvesztőjében? Melyik olajfajtáról mit érdemes tudni, hogyan kell használni őket, és hogyan hatnak az egészségünkre, környezetünkre?
Pálmaolaj
Ez az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett növényi olaj a világon, noha korántsem mondjuk egészségesnek. Sokan nem tudják, de a nyers pálmazsír vörös színű, így a boltokba kapható változat csak egy finomított, hasznos tápanyagoktól, karotinoidtól és E-vitamintól megfosztott verzió. A pálmaolaj 50 százalékban telített zsírsavakat tartalmaz, amit ugyan jobbnak tartanak az állati zsiradéknál és a transzzsíroknál, de az egyik fő összetevőjét, a palmitinsavat a WHO szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságát növelő tényezőként tartja számon. Az olajpálma-ültetvények létesítése egyébként elképesztő mértékű természet- és erdőpusztítással jár. A WWF adatai szerint 300 focipályányi esőerdőt irtanak ki minden egyes órában a pálmaolaj-termelés miatt. Számos állatfaj, például az orángután, a borneói törpeelefánt, a ködfoltos párduc vagy a szumátrai orrszarvú élettere válik egyre szűkösebbé, aminek hatására kérdésessé válik a fennmaradásuk! Érdemes olyan gyártó termékeit választani, amely erdőirtás-mentes forrásból szerzi be a pálmaolajat, azaz tanúsítottan fenntartható és felelős.
Napraforgóolaj
Magyarország egyik legnépszerűbb, leguniverzálisabb olajfajtája a napraforgóból készült étolaj. Hidegen sajtolt és finomított formában is létezik - a boltokban inkább az utóbbi jellemző. Bővelkedik E-vitaminban, omega-6 esszenciális zsírsavakban, valamint gazdag szterinforrás, ami hozzájárul a normál koleszterinszint fenntartásához. Hirtelen sütéshez, mártásokhoz, levesekhez és pácoláshoz is tökéletesen alkalmas, fontos viszont tudni, hogy a napraforgóolaj a közel 70 százalékos telítetlen zsírsavtartalmával ugyan fontos szerephez jut a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, de a benne lévő omega-6-zsírsavak nagy mennyiségben gyulladást okozhatnak a szervezetben. És bár a napraforgóolaj jól tűri a hevítést, a zsírsavak egy része ekkor érgyilkos transzzsírokká alakul.
Olívaolaj
Az olívaolajok esetében figyelembe kell venni, hogy melyik fajtát pontosan mire használjuk, hiszen míg az extra szűz, szűz olajok csak a hideg ételek, saláták, tészták, szószok, öntetek ízesítésére alkalmasak, addig sütéshez már a finomított vagy kevert változatot érdemes használni. A reformétkezés üdvöskéje lényegesen egészségesebb választás a napraforgóolajhoz képest: vérnyomás- és gyulladáscsökkentő, értágító hatással bír, valamint megelőzi a vérrögök kialakulását és javítja az erek egészségét. Ha mindez nem lenne elég, úgy tartják, hogy az olívaolaj maga a nagybetűs Segítség az emésztőrendszer számára.
Kókuszolaj
A kókuszolajat a kókuszdió fehér húsából nyerik ki. 25 fok alatt szilárd halmazállapotú, mert sok telített zsírsavat tartalmaz (a többi növényi eredetű zsiradékkal ellentétben több mint 90 százalékban!). A vajnál azonban mégis egészségesebb, hiszen a kókuszolaj egyszerre növeli a jó és rossz koleszterin szintjét a szervezetünkben, egyfajta egyensúlyi állapotot segítve ezzel elő. A kókuszzsírban közepes szénláncú telített zsírsavak vannak, amelyek a jelenleg is rendelkezésre álló kutatások alapján nem növelik annyira a „rossz” (LDL) koleszterin szintjét a vérben, mint a hosszú szénláncokat tartalmazó telített zsírsavak. A kókuszolaj kedvező egészségügyi hatásai miatt tehát igencsak népszerű, egy tanulmány azonban rávilágít az előállítás során bekövetkező, trópusi élővilágot sújtó károkra is. Az elemzésből kiderül, hogy minden egyes megtermelt egymillió tonna kókuszolaj 20 faj károsodásával fenyeget. Összehasonlításként: az olívaolajnál ez az érték 4,1, a pálmaolajnál 3,8, a szójaolajnál pedig 1,3.
Tökmagolaj
A tökmagolaj igazán markáns, aromás, tökéletes a saláták, krémlevesek, pestók, sós sütemények tésztájának egészséges megbolondítására. Magas szelén-, A-, E-vitamin és koenzim Q-tartalmának köszönhetően tökéletes immunerősítő, antioxidánsai segítik a szervezet regenerálódását, megkötik a szabadgyököket, véd a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. Ezek mellett többszörösen telítetlen zsírsavakban is gazdag, tehát összességében kitűnő élettani tulajdonságokkal rendelkezik. Ráadásul finom is!
Mi az emulzió? Emulgeálási animáció
Kókuszolaj a szájápolásban: egy ősi praktika újjászületése
A szájápolás területén is egyre nagyobb teret hódít a kókuszolaj, mint természetes alternatíva a kémiai tartósítószereket és más vegyszereket tartalmazó termékekkel szemben. Sokak szerint ha egészségtől ragyogó fogakat szeretnénk úgy, hogy közben az immunrendszerünket is erősítjük, akkor nem szabad megfeledkezni az öblögetésről sem.
Kókuszolajos szájöblögetés hatásai:
- Elszíneződések és lerakódások ellen: A fogzománc a legerősebb anyag, ami a szervezetünkben található, azonban sajnos teljesen védtelen a szánkba kerülő anyagokkal szemben. Míg a csontjaink épségét a körülöttük található szövetek is óvják, addig a fogainkon minden étkezési és más szokásunk meglátszódhat. A kókuszolaj a legtermészetesebb módja a lerakódások eltávolításának, melyet már több ezer éve alkalmaznak Indiában. A kókuszolajjal történő szájöblögetés népszerűségét annak köszönheti, hogy az utóbbi időben a celebvilág üdvöskéi is elkezdték alkalmazni ezt a technikát, az eredményeik aztán napvilágot láttak a social medián keresztül.
- Fogfehérítés és immunerősítés: A kókuszolaj segítségével fehérebbé válhatnak a fogaink, valamint segíthet az immunrendszer megerősödésében is.
- Kellemes lehelet: A kókuszolaj kellemes íze, akár borsmenta olajjal kombinálva, hosszú távon frissítő hatást biztosíthat.
- Laurinsav szerepe: A szűz kókuszolajban található laurinsav különösen fontos a szájápolási rutin esetében. A szájban élő mikroorganizmusok optimális szinten tartásában és az oda nem illő kórokozók eltávolításában is nagy szerepet vállal a kókuszos öblögetés napi rutinná alakítása.
Igazolt eredmények a kókuszolajos öblögetésről:
A kókuszolajos öblögetés hatását egy 60 főn végzett kutatás is igazolta, ahol 16-18 korosztályú fiatalokon vizsgálták az eredményeket. A fókuszcsoportban 1, 7, 15 és 30 naponként vizsgálták, hogy milyen mértékben sikerült csökkenteni a lerakódásokat a kókuszolaj segítségével. Az eredmény a következő volt: egy hét után látható mértékben csökkentek az ínybetegségek és a lerakódások jelei. A csökkenés a 30 napos kutatás végéig folytatódott, érdemes tehát napi alkalmazásra berendezkedni a hosszútávú eredmények érdekében. Fogorvosok és dentálhigiénés szakemberek szerint is valóban hatásos lehet a kókuszolaj, ugyanis a szájban lévő mikroorganizmusok jelentősebb része egysejtű, a sejtek külső membránját pedig a zsírsavakhoz hasonló anyagok alkotják. A kókuszolaj végeredményben oldja a sejtmembránt, így csökkentheti a kellemetlenségeket okozó mikroorganizmusok mennyiségét a szájüregben. Tekintve, hogy csakis ehető minőségű összetevőket tartalmaz a szájöblögető, így akkor sincs semmi gond, ha lenyeljük.
A metódus (igazán egyszerű):
- Moss fogat a szokásos módon! Ha tehetünk egy javaslatot: próbáld ki Matcha teás vagy Aktív szenes fehérítő fogporunkat!
- Adagolj egy kiskanálnyi Bio Coco Szájvizet a szájüregbe a szórófej segítségével. Ez körülbelül 3-4 pumpálásnyi mennyiség, de ezt rád bízzuk.
- Igyekezz a szájüreg minden részébe eljuttatni a kókuszolajos-borsmentás szájvizet, hogy végezhesse a dolgát. Körülbelül napi 5 percnyi öblögetés az optimális ahhoz, hogy rendszeres használat mellett eredményt érhess el.
- Köpd ki a kókuszolajos szájvizet.
- Egy pohár langyos vízzel öblögess további fél-1 percig!
A kókuszolajos öblögetés nem váltja és nem válthatja ki a napi fogmosást! Ahhoz, hogy a fogzománc és az íny egészsége évtizedeken át megőrizhető legyen, igenis muszáj napi legalább 2 alkalommal fogat mosni. Az optimális természetesen az volna, ha minden étkezés vagy savas kémhatású étel/ital fogyasztása után legalább egy langyos vizes öblögetés megtörténne. Tekintve, hogy a legtöbb szájápolásra szánt készítmény telis-tele van kémiai tartósítóanyagokkal, térfogatnövelőkkel és más vegyszerekkel, azt tanácsoljuk, hogy a szájápolás vonatkozásában is igyekezz visszatérni a természethez! A bio szájápolási rutin nem egy alternatív megoldás, hanem egy alapvetően egészségesebb metódus a szájüreg és szervezetünk egészségének fenntartására.
