A töltött cigaretta, vagy más néven a házi készítésű cigaretta eltarthatósága, valamint a dohánytermékek és e-cigaretták szabályozása, egészségügyi kockázatai és története komplex témakört ölel fel. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk ezeket a szempontokat, kitérve a jogszabályi háttérre, a fogyasztói szokásokra és az egészségügyi hatásokra.
A cigaretták és az e-cigaretták eltarthatósága
A hagyományos cigaretták eltarthatósága általánosságban körülbelül két évre tehető. Ez az időtartam elsősorban a bontatlan, eredeti csomagolású cigarettákra vonatkozik. Amennyiben hűvös, szellőző és száraz környezetben tárolják, a kicsomagolatlan cigaretta akár egy-két évig is megőrizheti minőségét. A tárolási körülmények jelentősen befolyásolják az eltarthatóságot. Ha a cigarettákat műanyag fóliába csomagolják, és hűtőszekrénybe, vagy professzionális dohányvédő dobozba helyezik, abban a környezetben akár öt-tíz évig sem járnak le. Ez a módszer segít megőrizni a dohány nedvességtartalmát és aromáját, megakadályozva annak kiszáradását vagy penészedését.
Az e-cigaretta folyadékok, más néven e-liquidek eltarthatósága is fontos szempont. Ezeknek a folyadékoknak a legfontosabb összetevői a nikotin, az oldószer (propilén-glikol vagy glicerin), a víz, valamint különböző adalékanyagok és ízesítő aromák. Az eltarthatóságot itt is számos tényező befolyásolja, mint például a tárolási hőmérséklet, a fénynek való kitettség, és az oxigénnel való érintkezés. Általánosságban elmondható, hogy az e-liquideket sötét, hűvös helyen, jól lezárva érdemes tárolni, hogy megőrizzék minőségüket és nikotintartalmukat. A nikotin idővel bomlik, különösen fény és hő hatására, ami csökkentheti a folyadék hatóerejét. Az ízesítő aromák is veszíthetnek intenzitásukból. A legtöbb e-liquid csomagolásán feltüntetik a gyártási és a lejárati dátumot, de a helyes tárolással ez az időtartam meghosszabbítható.
A dohányzás és az e-cigarettázás függőségi mechanizmusai és egészségügyi kockázatai
Hasonlóan a hagyományos és más elektronikus cigarettákhoz, a függőséget alapvetően két tényező alakítja ki. Egyrészt a nikotin, ami az egyik legerősebb függőséget okozó vegyület, és önmagában is egészségkárosító hatású. Másrészt a viselkedésfüggés, ahol a dohányzó vagy e-cigarettát használó személy ismétlések, tanulás által erősíti magában a viselkedést. Az élvezeti értéket növelő hatása mellett függőségfokozó hatása van a termékben található ízesítő- és adalékanyagoknak is. Az ízesítőanyagok önmagukban is növelik a termékhasználat iránti igényt. Az adalékanyagok pedig fokozhatják a függőség kialakulását azáltal, hogy a felszívódás megkönnyítésével növelik a nikotin hasznosulását, megkönnyítik a dohányfüst és az e-cigaretta aeroszol belélegzését, segítik olyan anyagok keletkezését, amelyek növelik a nikotin függőség-okozó hatását, vagy megváltoztatják a dohányfüst, e-cigaretta aeroszol tulajdonságait, például a füst, illetve az aeroszol részecskék méretét.
A nikotin egészségkárosító hatásai
A nikotintartalma miatt az e-cigaretta egyértelműen káros az egészségre. A nikotin idegméreg, már kis mennyiségben és pár hétig tartó rendszeres fogyasztás után is nagyon erős függőséget idéz elő. Befolyásolja a magzati növekedést és fejlődést, az immunrendszer, a szív- és érrendszer, a tüdő, valamint az idegrendszer működését, illetve laboratóriumi vizsgálatok szerint többféle mechanizmuson keresztül hozzájárul a daganatképződés folyamatához. A nikotintartalmú aeroszol növeli a szívfrekvenciát, a szívizom összehúzódási képességét, a koszorúerek ellenállását, fokozza az erek simaizom sejtjeinek a túlzottan nagymértékű szaporodását. A keringésre káros plakk képződést okoz, a folyamat során a plakk fokozatosan növekszik és egy idő elteltével az érfalba bedomborodik, lassan szűkítve a véráram útját. Érújdonképződést is okoz, azaz az erek burjánzását olyan szövetekben, melyek normálisan érmentesek, illetve a szövetekben a megszokottól eltérő jellegű erek burjánzását eredményezi. A nikotin egyéb akut és krónikus egészségkárosító hatásokért is felelős.
Az e-cigaretták specifikus kockázatai
Az elektronikus cigaretták esetében súlyos tünetekre kell számítani balesetszerű lenyelés, vagy a bőrre kerülés, illetve az első, vagy túlzott mértékű használata esetén. Az engedélyezett termékeknél a megengedett legmagasabb koncentráció 20 mg/ml, az eszközben a folyadék tárolására kialakított tartály maximális térfogata 2 ml, az utántöltéshez használható flakon maximum 10 ml térfogatú lehet. Tehát a legnagyobb nikotin mennyiség az engedélyezett e-cigarettában 40 mg, az utántöltő flakonban 200 mg. Az Elf Bar kiszerelése - amely a gyártó szerint 2-5 doboz hagyományos cigarettának megfelelő nikotint tartalmaz - nem segíti elő a kis adagokban történő fogyasztást, túlhasználat esetén pedig akut nikotinmérgezés alakulhat ki. Míg a hagyományos cigaretta esetén egy-egy szál elszívását észleli és szünetet tarthat a fogyasztó, az elektromos cigaretták használata esetén fennáll a veszélye a nagy adagban történő, valamint a folyamatos fogyasztásnak.
Az illegális forgalomban megvásárolt és bevizsgált Elf Bar termékek nikotin tartalmával kapcsolatban két fő probléma volt tapasztalható: az egyik, hogy amelyikben a gyártó szerint nincs nikotin, abban a termékben is van, igaz kis mennyiségben. A másik probléma, hogy vannak olyan termékek, amik nikotintartalma jelentősen meghaladja a szabályozás szerinti maximumot, amit a gyártó megtévesztő módon közöl a fogyasztóval, nem egyértelműen jelzi, hogy veszélyes a mennyiség. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet bevizsgált ilyen termékeket, és a laborvizsgálat szerint ezek súlyos egészségkárosodást, akár halált is okozhatnak, mert 12 doboz hagyományos cigaretta nikotin mennyiségének megfelelő, több mint 250 mg nikotint tartalmaztak. Ez a halálos adag többszöröse.
A nikotinmérgezés tünetei és teendők
A nikotinmérgezés leggyakoribb tünetei: hányinger és hányás, ezt követően fejfájás, szédülés, zavartság, szívritmuszavarok, vérnyomásemelkedés, étvágytalanság, valamint fáradtságérzet léphet fel. A Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Egészségügyi Toxikológiai és Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) díjmentesen 0-24 órában hívható a +36 80 201 199 telefonszámon, ahol az ügyeletes szakember mérgezés vagy annak gyanúja esetén tájékoztatást nyújt az anyag vagy keverék veszélyességére, a várható tünetekre, teendőkre vonatkozóan. 2021-ben és 2022. júliusáig 11 nikotinmérgezési eset került bejelentésre, valamint 3 e-cigarettával összefüggésbe hozott mérgezést jelentettek, ezekből egy az Elf Bar termékkel kapcsolatos mérgezési eset volt. Eszerint a mérgezett fejfájás és ájulás miatt került kórházba.
Az aeroszol és az adalékanyagok további veszélyei
Az e-cigaretta utántöltő folyadékban az eszköz használata során a magas hőmérséklet hatására az oldószer, a propilén-glikol vagy glicerin lebomlik, így olyan mérgező, nyálkahártya irritáns, tüdőszövet-károsító és rákkeltő vegyületek keletkeznek, mint például a formaldehid. További sejtkárosító hatás tulajdonítható a folyadékban lévő ízesítő- és adalékanyagoknak, amelyekből hő hatására mérgező vegyületek képződhetnek, belégzésük idült köhögést, hörgőgyulladást és asztmát, mások szem- és nyálkahártya irritációt okozhatnak. Egyes vegyületek és fémek a hagyományos cigarettafüsthöz képest nagyobb mennyiségben vannak jelen az e-cigaretta aeroszolban. Az e-cigaretta megjelenése óta vizsgálatok igazolják, hogy az e-cigaretta káros hatással van az érrendszerre, a légutakra és az immunrendszerre. A rendelkezésre álló bizonyítékok alátámasztják, hogy az e-cigaretta növeli a nikotinmérgezés, az aeroszol belélegzésből származó toxicitás, az égési sérülések, a tüdőszövet károsodás, a nikotinfüggőség, és - különösen fiatalok körében - a dohányzásra való rászokás kockázatát. Vizsgálatok igazolták az asztma és az e-cigaretta-használat összefüggéseit. Az e-cigaretta-használat gyakrabban jár együtt szájüregi megbetegedésekkel.
Az e-cigaretták egészségügyi hatásai
A dohánytermékek és e-cigaretták szabályozása Magyarországon
Az e-cigarettákra ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, mint a hagyományos dohánytermékekre, azaz ott, ahol a dohányzás tilos, az e-cigaretta használata sem megengedett, valamint a termék reklámozása is tiltott. A folyadék nikotint tartalmazhat nikotinsó formájában, ami különböző mennyiségű lehet. Elektronikus cigaretta, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, utántöltő flakon, valamint nikotinmentes utántöltő flakon forgalmazása kizárólag dohányboltban engedélyezett. Fontos, hogy Magyarországon sem ízesített elektronikus cigaretta, sem ízesített dohányzást imitáló elektronikus eszköz, sem pedig ízesített utántöltő flakon nem értékesíthető, még a nemzeti dohányboltokban sem. A legális forgalomban tehát az eszközben a folyadék nem tartalmazhat nikotint és az ízesítést együtt, illetve nem tartalmazhat kizárólag ízesítést sem, ugyanakkor csak nikotint igen. A gyártók, illetve a forgalmazók a véleményük szerint a szabályoknak és az előírásoknak megfelelő termékek esetében a kiskereskedelmi forgalomba hozatal előtt kötelesek hat hónappal bejelentést tenni, ennek része az összetevőkről részletes információk megadása is. Mivel az Elf Bar nikotint és ízesítést is tartalmaz, így nem engedélyezett termék, ezért nem történt a magyar hatóságoknál bejelentés, nincs olyan mutatószám, amit a gyártónak a gyártás során be kellene tartania, így az illegális forgalomban lévő eredeti és hamisított termékek összetevői nem ismertek, akkor sem, ha időszakosan ezek bevizsgálásra kerülnek, és az adott laborvizsgálat eredményei rendelkezésre állnak. További kockázatot jelent, amikor a nikotint és ízesítő anyagokat otthoni körülmények között keverik bele a folyadékba, amelyhez a legális forgalomban kapható egyéb anyagokat is hozzáadhatnak, például kannabidiolt (CBD).
Illegális termékek terjedése és az ellenük való fellépés
A termék a jellemzői alapján a fiatalok körében népszerűvé vált a színes csomagolás, a változatos ízesítés és az egyszerű használat miatt. Egyértelműen a fiatalok, a terjesztés módja az online médiumok használata, az ízvilág, a színes formatervezett eszköz, az egyszerű kezelhetőség, és a termék viszonylagos olcsósága számukra a legvonzóbb. Az e-cigaretták a hatályos szabályozás értelmében jövedéki terméknek minősülnek, és jogszerűen csak trafikban értékesíthetők. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) minden rendelkezésére álló eszközzel küzd az illegális Elf Bar forgalmazás ellen, a dohányügyi felügyeleti munkatársai közel 200 millió Forint értékben szabtak ki bírságot. A hatóság elindította a 1828-as ingyenesen hívható tájékoztató és bejelentő zöld számot, ahol akár névtelenül is bejelentést tehet, aki valahol termékértékesítésről szerez tudomást. Mindemellett a hatóság elnöke levélben fordult a megyei jogú városok polgármestereihez, a közterület felügyelet segítségét kérve, hogy vegyenek részt az Elf Bar árusítás felszámolásában. Ezeken a lépéseken túl több mint 1 millió szülő kapott figyelemfelhívó tájékoztatást a gyermekekre leselkedő veszélyről a KRÉTA rendszeren keresztül. Továbbá az iskolaszünet alatt tartott Erzsébet táborokban közel 30 ezer gyermek figyelmét szeretnék felhívni az Elf Bar okozta veszélyekre.
Jövedéki termékek behozatala külföldről
A nyári vakációk végén sok utazó találkozik azzal a kérdéssel, hogy mennyi jövedéki terméket vihet haza anélkül, hogy törvénybe ütközne. Akár egy közeli uniós országba, akár egy távoli harmadik országba utaztunk, a hazaérkezéskor érdemes tisztában lennünk a jövedéki termékek behozatalára vonatkozó szabályokkal. Az uniós és harmadik országból történő visszatéréskor teljesen eltérő előírások vonatkoznak az alkoholos italokra, dohánytermékekre és üzemanyagokra. Az is befolyásolja a szabályokat, hogy milyen közlekedési eszközt használunk a hazaúton. Sokan azt feltételezik, hogy az EU-n belüli utazások során nincsenek korlátozások az áruk mennyiségére vonatkozóan, mivel az áruk szabad mozgása az unió egyik alapvető célja. Ha valaki a megengedett mennyiségen belül hoz be jövedéki termékeket saját használatra, nincs szükség külön adófizetésre vagy adminisztratív eljárásokra. Fontos figyelembe venni a jogszabályban meghatározott mennyiségi korlátokat, hogy a behozott jövedéki termékek mennyisége ne lépje túl a kereskedelmi célú mennyiségi határokat.
Az EU-n kívülről történő beutazás esetén különböző szabályok lépnek érvénybe, mivel az ilyen áruk behozatalára elsősorban a vámjogszabályok vonatkoznak, és ezek elsőbbséget élveznek a jövedéki szabályokkal szemben. Érdemes megjegyezni, hogy a vámmentesség kiterjed a jövedéki adó alóli mentességre is. Emellett az alkoholos italok és dohánytermékek vámmentessége kizárólag a 17. életévüket betöltött személyekre vonatkozik. A dohánytermékekre vonatkozó mennyiségi korlátok alternatív jellegűek, ami azt jelenti, hogy nem lehet minden terméktípusból a maximális mennyiséget behozni. Például, ha egy utas személygépkocsival lépi át a határt, és 40 db cigarettát hoz be, azzal már kimerítette a vámmentességet, így további dohányterméket nem hozhat be. Azonban többféle dohánytermék is behozható, amennyiben azok mennyisége összességében nem haladja meg a 100%-ot.
Az EU területére belépő magán- és kereskedelmi járművek, valamint motorkerékpárok gyárilag beépített, szabványos üzemanyagtartályaiban található üzemanyag vám- és jövedéki adómentesen vihető be. Emellett a magánhasználatú járművek és motorkerékpárok esetében engedélyezett egy darab, legfeljebb 10 literes külön tartályban lévő üzemanyag behozatala is, amely szintén vám- és jövedéki adómentességet élvez. A vámmentesen behozott üzemanyagot nem lehet más járművekben felhasználni.
A dohányzás leszokás és az e-cigaretta
Nem, az e-cigaretta-használat nem segíti elő a dohányzásról való leszokást, sőt nikotintartalmú és dohányzást imitáló termék lévén fenntartja a nikotin- és szokásfüggést. Ismert egészségkárosító hatásai miatt a szakemberek nem ajánlják azt sem, hogy a dohányzásról való leszokáskor a fogyasztók e-cigarettára váltsanak, a kettős használat pedig fokozottan egészségkárosító hatású lehet.
A házilag készített cigaretta története és jelene Magyarországon
A gyári cigaretta relatív olcsósága miatt az emberek felhagytak az otthoni cigarettakészítéssel járó szöszmötöléssel, és a rohanó élettempó már a nyugodt pipázásra sem hagyott elegendő időt. A házi cigarettakészítés - hangzatosan mondva - ma reneszánszát éli, de a nosztalgikus örömöt beárnyékolja ennek a ténynek a valódi és egyetlen oka: a drasztikus áremelkedés. Egy csomnag fogyasztási dohány kezdetben olcsóbb volt egy bolti cigarettánál, így már önmagában ezért is megérte sodorgatni és tölteni, ráadásul egy 40 grammos dohányból körülbelül 3-4 doboznyi cigaretta készíthető, így ez az ár még tovább csökken. Csak az utóbbi években kezdtek egyre nagyobb mértékben emelkedni a vágottdohány-árak is, az 1990-es Tiszai dohány 15 forintos árát nézve, mára több mint kétszázszoros a drágulás: 3000 Ft alatt már nem lehet 50 grammos dohányt kapni. Bár a házilag készíthető cigaretták még ma is kb. 50%-kal olcsóbbak, mint a gyáriak.
A dohányfogyasztási szokások változása
Napjainkban megszokott, hogy a kedvenc cigarettájukat már drágálló fogyasztók a trafikban kérhetnek ugyanolyan nevű dohányt, mellé azonos elnevezésű cigarettahüvelyt, de ez nem volt mindig így. Kezdetben még önálló dohánymárkák készültek, nem volt közük a gyári cigarettákhoz, ráadásul ezeket még nem is az egyes multinacionális dohánygyárak, hanem az 1993-ban önállósult Róna Dohányfeldolgozó Kft. készítette. Azóta rengeteg új márka jött létre, és ezek kaphatóak voltak minden elképzelhető fajtájú csomagolásban és kiszerelésben.
A Róna cég életében Dr. Borsos János és Valner Kálmánné mellett kiemelkedő szerepe volt Borbély Zsoltnak, aki 14 éven át vezette az üzemet. Neki köszönhetően fejlődött ki a Primus márkacsalád, mely nem csupán vágottdohányt, de a házi cigarettakészítéshez elengedhetetlen papírt, hüvelyt, sőt cigarettatöltő gépet is magában foglal. Ködbe vesző próbálkozás volt a Lovi és Derby márka, melyeket szinte azonos csomagolásban a német Wagner & Wolf G.m.b.H. készített, és a Hungarotabac-Tobaccoland forgalmazott. Nem lettek túl sikeresek, mert röviddel a megjelenésüket követően meg is szűntek.
2001-től a Continental sátoraljaújhelyi gyára is megkezdte a cigarettadohányok készítését, elsőként a Sláger márka bevezetésével, melynek hamarosan elkészült light változata is, majd megjelent a hozzájuk való kétféle szűrőképességű hüvely is. 2003-ban tűnt fel a Dráva pipadohány, egy évvel később pedig a Festival - szintén Sátoraljaújhelyről - és elkezdődött az a folyamat is, hogy a gyári cigarettákéval azonos dohányokat is készítenek, ilyen volt például a Kossuth. 2008-2012-ig volt kapható a Rycote márka, és megjelent a Silverado és Hungária termékcsalád is. Utóbbi kettő mellé azonos nevű cigarettahüvelyek is készültek. 2014-ben új eljárással elkészült a Festival és a Hungária, 2015-ben pedig a Sláger dohány új, térfogatnövelt változata is. Szintén a Continental készítette a Pegasus cigarettahüvelyeket is, piros, kék, aktívszenes, és mentolos változatban, ráadásul merész próbálkozásként forgalomba hoztak két különleges típust is: 2014-ben jelent meg a Pegasus Black és Pink, melyeknél nem csak a csomagolás, de maguk a cigarettahüvelyek is feketék, illetve rózsaszínűek voltak. Magyarországon nem lettek sikeresek, annak ellenére, hogy külföldön kedveltek az ilyen, a hagyományostól eltérő megjelenésű fajták.
A Philip Morris cég terméke volt a 2004 körül bevezetett Corvina, a Harmónia, és a sárga és kék változatban is készített Helikon dohány, utóbbi szintén a bolti cigaretta alternatívájaként. A debreceni gyár egykori tulajdonosa, a Reemtsma a szlovákiai Smolnik-ban készíttette a rövid életű, 199 Ft-os Mátyás pipadohányt. A későbbi tulajdonos Imperial Tobacco is megpróbálkozott cigarettamárkáinak dohány-változatával: ilyen volt a 2003-ban bevezetett Főnix, Mustang, Symphonia és a Pakli, valamint a Moon, ami viszont pipadohány volt.
A Róna Kft. igazán nagy fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben és jelentősen bővítette a kínálatát. Többféle erősségben készült a Billiard, 2002 körül megjelent háromféle Club dohány és hüvely, a Róna márka viszont pár év után megszűnt. Olyan fajták is voltak, melyekre már nem mutatkozott megfelelő kereslet, így ezeket kivonták a forgalomból. Ilyen volt a nagy múltú Magyar és Club pipadohány, utóbbi 1937 óta gyakorlatilag változatlan csomagolásban volt kapható. A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. 2004 körül jelentette meg a Sopianae pipadohányt, mely azonban hamar eltűnt a boltokból. Ennél sokkal nagyobb karriert futottak be a gyár újabb termékei, melyek a Sopianae cigaretta vágottdohány-változatai voltak. 2010-ben vezették be a hagyományos barna és kék Szofi dohányt, 25 grammos csomagban, és 160 grammos kartonhengerben. Ezek mellé még barna Szofi hüvely is készült. 2012-ben egységesen megváltozott a csomagolások grafikája, és további súly-változások következtek a fogyasztói igényeknek megfelelően. 2013-ban megjelent az Extra (világos)kék változat 40, 70 és 120 grammos tasakban. Ez már az új, térfogatnövelő eljárással készült. 2015-ben a puffasztott dohányok új tagja, az Extra Sárga jelent meg 40 és 120 grammos tasakban. Az utóbbi években kezdett elterjedni a dohányoknak egy új kezelési formája, mellyel a dohányszálak térfogatát megnövelik, ezzel kevesebb dohány szükséges egy cigaretta megtöltéséhez.
2017-től nem csak a dohányáruk csomagolásának szabályai változtak meg - a doboz felső részére került a nagyméretű képes figyelmeztetés - hanem már a fogyasztási dohány csomagolási súlyát is szabályok kötik. Ennek értelmében már csak 30, 40 és 50 grammos kis, illetve nagy állótasakos kiszerelés kerülhet forgalomba. Hatalmasnak mondható a jelenlegi vágott-dohány kínálat, nem véletlenül: a dohányzók egyre nagyobb része tér át anyagi okokból a házi cigarettakészítésre. Meglepő, hogy milyen rövid időn belül képesek teljesen megváltozni a fogyasztói szokások, aminek köszönhetően egyes terméktípusok pillanatok alatt háttérbe szorulnak, míg másikak szinte a semmiből előretörnek. Sokáig leginkább praktikussági szempontok befolyásolták, hogy ki miként füstölt. Eleinte a dohányzás legegyszerűbb módját, a pipázást kezdte kiszorítani a csak komoly szakértelemmel elkészíthető szivar, majd a sok időt és nyugodt környezetet igénylő szivarozást söpörte el a felgyorsult, modern élettel jobban összeegyeztethető cigaretta. A vagyoni helyzetük is felosztotta a dohányosokat: a falusiak főként pipáztak, a legtehetősebbek szivaroztak, az átlagember cigarettázott.
Napjainkban az áremeléstől a dohányzás visszaesését is várják, de már számtalanszor bebizonyosodott az idők folyamán, hogy ezt a szenvedélyt szinte semmilyen eszközzel nem lehet felszámolni. A történelem során a füstölgést büntették pénzbírsággal, elzárással, a legkegyetlenebb testi fenyítésekkel, csonkításokkal, mégis fennmaradt.
A házi cigarettakészítés módszerei a múltban és ma
Az állami monopólium 1851-es bevezetése előtt a dohányosok maguk termelhették meg szívni valójukat, ezt semmilyen törvény vagy rendelet nem tiltotta. Ráadásul a dohányzás ősibb formáinál - a burnótozásnál és pipázásnál - nem is okozott gondot a nyers dohány feldolgozása, szárítás után vagy porrá őrölték és tubákként felszippantották, vagy felvágva pipájukba tömték. A szivar elterjedése tette szükségessé az iparosítást ezen a téren, ugyanis annak készítése már komoly szakértelmet és gyakorlatot kívánt. Már javában szivaroztak szerte Európában, amikor megjelent a dohányzásnak egy teljesen új, addig ismeretlen formája: a cigaretta. Ennek készítése ugyan a szivarénál egyszerűbb, de eleinte még gyári kereteken belül is kézi munkával történt. Magyarországon az új termék készítését a fiumei gyár kezdte meg 1865-ben, akkor még papírszivarka néven. A cigaretta eleinte egyáltalán nem lett népszerű és alig fogyott. Mivel azonban kisebb mérete és dohányszükséglete miatt ára jóval alacsonyabb volt a szivarokénál, valamint az egyre felgyorsuló élet már a dohányzásra is kevesebb időt hagyott, a pár perc alatt elszívható cigaretta lassan elnyerte a fogyasztók tetszését. Kezdetben csak néhány közönséges fajta készült, majd 1871-től kezdve már különlegességi gyártmányokat is bevezettek. Ennek ellenére mindig akadtak jelentős számmal olyanok is, akiknek még a legolcsóbb is drágának számított, és még ezeket sem tudták megfizetni. Viszont a szenvedély azért szenvedély, mert azt tűzön-vízen át ki kell elégíteni. A Dohányjövedék is tudta ezt, így áthidaló megoldásként állandóan forgalomban tartott temérdek fajta vágott dohányt, amiből aztán cigarettát lehetett sodorni vagy tölteni. Az igazán nincsteleneknek persze még ez a módszer is megfizethetetlennek számított, így cigarettapapírjuk sokszor csak újságpapír volt, „újrahasznosított” dohányuk pedig a villamosmegállókban fellelhető tetemes mennyiségű csikkből származott.
A sodráshoz kis cigarettapapír-könyvecskék álltak rendelkezésre, melyek általában 60 darab fátyolvékony lapocskát tartalmaztak. Egy-egy kis lapot letépve, azt megfelelően a kézben tartva kellett a tetszőleges mennyiségű dohányt elegyengetni rajta és az ujjak között viszonylag egységes hengerré formázni. A lapot az egyik szélétől kezdve besodorni, így körülburkolva a dohányszálakat, végül a papír legszélét végignyalva leragasztani. Ez a művelet elmondva nem tűnik túl bonyolultnak, de aki egyszer is próbálta, tudja: nem hogy az első, de még a sokadik próbálkozásra sem fog sikerülni a boltihoz a legkevésbé is hasonló külalakú cigarettát elővarázsolni.
Az otthoni készítés másik, ennél egyszerűbb módja az előregyártott üres cigarettahüvelyekbe való töltés. Ez a módszer manapság is sok dohányos mindennapi gyakorlata, ám ehhez a mainál jóval kezdetlegesebb - bár azonos elven működő - eszköz állt rendelkezésre régen. Leginkább egy hajsütővasra emlékeztet az a fém cső, melyet egykoron használtak. A 10-12 cm hosszú, zsanéros csövecskét két kis füllel lehetett hosszában kettényitni. Az így keletkezett vályúba kellett a dohányt beleszórni és egységesen eloszlatni, majd a töltőt ismét összecsukni. Éles, összepattanó szélei egyúttal le is vágták az esetlegesen kilógó, rakoncátlan dohányszálakat. A megtöltött cső ferdén vágott végére kellett az üres cigarettahüvelyt ráhúzni, majd a másik végén keresztül egy kis fa tömőpálcát bedugni, azzal áttolva a hengerré formált dohányt a hüvelybe.
De akinek ezek a módszerek túl nehéznek bizonyultak, már 1882-ben vásárolhatott a napilapokban is hirdetett párisi franczia Cawley & Henry cég házi szivarkatöltő gépéből, mely „érczből igen csinosan készítve 3 különféle erősségben, vékony, középfaj, vastag, különbség nélkül, használati utasítással együtt 65 kr. Csak akkor valódi, ha czégem bele van vésve. Az én szivarka-hüvelyeim, szintén három erősségben, csakis a valódi franczia, bűznélküli Le Houblon…”.
Mindkét házi módszerhez számtalan féle cigarettapapír és hüvely készült, melyek nem dohány-, hanem papír-árunak minősültek, így azokat bárki gyárthatta. Kis magánüzemekből is kerültek ki ilyenek szép számmal, ezeket előállítóik újsághirdetésekben népszerűsítették, bizonygatva, hogy az ő termékük mitől különb a többinél. Ilyen üzeme volt Budapesten a Dial papírt gyártó Róth Miklósnak (Eötvös utca 28.), a Szatmári Fivéreknek (Rózsa utca 86. - Extra papír), Gyenes Jánosnak (Ó utca 38. - Fátyol és Turul), Boris Aivaznak (Dembinski utca 32. - Raffa hüvely) és Bettelheim Miksának (Heteés papír és hüvely). Fecske papírt készített a Hazai Szivarkapapír Előállító Rt. Nagyobb méretű gyár volt a Janina Rt. üzeme a Nagytemplom utca 17. szám alatt. Leghíresebb márkájuk a Janina papír és hüvely, melyeket plakátok tucatjai népszerűsítettek. Ezek mellett készült még fekete színű Fekete Péter, valamint Honvéd, Marina és Senator papír is. Utóbbinak jóságát a csomagoláson kis szlogen is erősítette: „Jobbat szív és kevesebbet költ, ha Senatort sodor, vagy tölt”. 1934-ben vezették be a különleges Senator Celofilter és Senator Extra hüvelyeket. Előbbi kettős füstszűrővel (!) rendelkezett, melynek egyik része vattából, másik pedig 8 réteg cellulóz-fátyolból állt. A Gömb utca 32. alatt található Samum-Altesse Rt. A legnagyobb a trieszti székhelyű Modiano-vállalat volt. 1909-ben nyílt meg első magyarországi üzemük Fiumében, de ez hamar kicsinek bizonyult, így 1919-ben Budapestre telepítették. Az új helyet is kinőtték a folyamatos fejlődés miatt: a 30-as évekre már a hazai szükséglet 85 %-át termelte a gyár. 1931-ben a Váci út 48/E alatt nyitották meg az új, ultramodern üzemet S. D. Modiano Szivarkapapírgyár Rt. néven. Termékeik sikerét nem csak a kiváló minőség, de a folyamatos reklámkampány is elősegítette. A cégvezető, görög származású Szokratesz Sztavropulosz 1922-től a megszokottól eltérő reklámkampányba fogott. Ahelyett, hogy egységes arculatot alakított volna ki a márka számára, mindig más és más művészt bízott meg az újsághirdetések és plakátok tervezésével. A Modiano papír és hüvely virágkora 1939-ig tartott, mikor is tulajdonosváltás miatt a termékek neve Diadal-ra, a cégnév pedig Magyar Szivarkapapír és Szivarkahüvelygyár Rt.-re módosult.
A Dohányjövedék kínálata és kihívásai
És hogy mit lehetett a papírokba sodorni, vagy a hüvelyekbe tölteni? A Magyar Királyi Dohányjövedék által gyártott számos dohányféleséget. A cigarettadohányok általában 25 és 100 grammos csomagolásban voltak kaphatóak. A szivarokkal, cigarettákkal ellentétben ezeknél nemigen alkalmaztak fantázianeveket (kivéve Balkán és Sultan Flor), hanem maga a dohány fajtája vagy származási helye lett a termék elnevezése: Ázsiai, Belföldi, Erdélyi, Érsekújvári, Faddi, Herczegovinai, Kir, Macedóniai, Magyar, Muskatály, Pursicsan, Rétháti, Szentandrási, Török és Verpeléti. A kínálat nagyjából ennyi alap-fajtából állt közel 80 éven keresztül, nagy változtatások nem voltak a választékban. Azonban egy adott fajta többféle minőségben is forgalomba került, és persze az áruk is eszerint változott. Volt például 100 grammos Török dohány, melyből a Középfinom 1,76, a Finom 6, a Legfinomabb pedig 7 Pengőbe került. A kis kiszerelésű cigarettadohányok egyszerű papírcsomagban, a nagyobbak kartondobozban kerültek a trafikokba.
Az előbbiekkel kapcsolatban sokszor röppentek fel vádak a fogyasztók részéről, hogy a trafikban kapott csomag túl puha és laza, bizonyára nincs benne a kellő mennyiségű dohány. Egyesek szerint maga a Jövedék próbálta megkárosítani a vevőket úgy, hogy kevesebb dohányt tett a csomagba az előírtnál, mások szerint a kapzsi trafikos csippentett ki egy kicsit minden csomagból, hogy az így szerzett „kis pluszt” újracsomagolva továbbértékesítse. A kevésbé temperamentumos vevők csak a hanyagul leragasztott csomagokat okolták, melyekből könnyedén - de természetesen csakis véletlenül - kiszóródik a dohány egy része. A Jövedék közleményben hárította el a vádakat, kihangsúlyozva, hogy a kihullással, és a dohány száradásából eredő súlycsökkenéssel eleve számolva minden 25-ös csomagba 27 grammot tesznek, valamint ismételten utasítják a gyárakat a csomagok precíz leragasztására. A trafikosok fellélegezhettek. Ám nem csak a vevők, ők is ki voltak téve aljas átveréseknek. Sok dohányboltost megkárosítottak egy furfangos módszerrel, melyről a Dohányárusok Közlönyének 1938-as évfolyamában olvashatunk: "Belépett a vevő, kért egy középfinom Török dohányt. Megkapta, fizetett, zsebre vágta. Pár lépést tett kifelé, majd, mintha csak meggondolta volna magát, visszafordult: „Ráfizetek inkább, kérek helyette finom Hercegovinait!” S már fizette is a 13 fillér különbözetet, és vette elő zsebéből az előbbi Török dohányt. De nem ám azt, amit az imént kapott, hanem ami a zsebében előre el volt készítve. Ebben nem dohány van, hanem kóc, vagy szárított fű. Úgy került bele ez a szösz-mösz, hogy a burkolópapírt pengével felvágta, majd a kivett dohány helyére szépen megformázott lim-lomot tett, s a papírt visszaragasztotta. A trafikos nem gyanít semmit, és csak akkor jön rá a csalásra, amikor a manipulált csomagot egy másik vevőnek eladja, aki majd felbontás után méltatlankodva hozza azt vissza. Kisebb-nagyobb elégedetlenkedések mindig akadtak, de a Jövedék próbált a vevőknek is megfelelni és a trafikosok becsületét is megóvni. Sokszor az eltérő egyéni ízlés is problémát jelentett: míg egyesek szerint túl száraz, mások szerint éppen túl nedves volt a dohány. Pedig a trafikokat szigorú előírások szabályozták, melyek többek között azt is előírták, hogy a polcokra kitett dohányáru a helyiség falával közvetlenül nem érintkezhet, - kivéve, ha az faburkolatú - nehogy megdohosodjon.
Nem csak férfiak, nők is töltötték cigarettájukat, a Senator hüvelyt például sok esetben elegáns, modern nőalakkal reklámozták, direkt nekik ajánlva. Sőt, a hölgyek nem csak önös, de jótékony célból is gyakorolták a cigarettatöltést: mindkét világháború alatt rendszeres gyűjtést rendeztek a frontokon harcoló katonák számára, és az ilyen küldeményekben a legfőbb értéket a dohányáru képviselte. A dohányzás történetének és válfajainak szerves részét adta és adja ma is a házilag készített cigaretta. Míg néhány országban a függetlenségüket, különcségüket jelzik, akik ezt a módot választják, nálunk, ahogy a múltban, úgy ma is leginkább anyagi okokból döntenek emellett a fogyasztók.
Dohányzásellenes intézkedések és prevenciós programok
A Belügyminisztériumban az Egészségügyért Felelős Államtitkárság Dohányzás Fókuszpontja a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye és szakmai irányelvei, valamint az Európai Unió jogszabályai alapján koordinálja a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedéseket. Ennek keretében óvodai és iskolai prevenciós programokat fejlesztett ki és országos elterjesztésüket a megyei kormányhivatalok, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és az Egészségfejlesztési Irodák közreműködésével valósítja meg. Az óvodai dohányzás megelőzési programhoz térítésmentesen lehet csatlakozni, eddig több mint 1600 hazai és 300 határon túli óvodában valósult meg. Fő célkitűzése az óvodáskorú gyermekek egészségének védelme és a passzív dohányzással kapcsolatos elutasító attitűd kialakítása, életkori sajátosságoknak megfelelő játékos módszerekkel és eszközökkel. Az óvodai program folytatásaként a kreatív és izgalmas programelemeket alkalmazó „Ciki a cigi” iskolai dohányzás megelőzési program az iskoláskorú gyermekek és a fiatalok érdeklődési körét figyelembe véve a témához kapcsolódó rövidfilmeket és animációkat is tartalmazó interaktív előadással, játékszoftverrel, hordozható érintőképernyős számítógéppel, a cikiacigi.hu honlappal és demonstrációs eszközökkel fókuszálja a gyermekek figyelmét az egészséges, dohányfüsttől és nikotintól mentes életmód fontosságára. A cél, hogy a dohányzó és a passzív dohányzásnak kitett fiatalok aránya tovább csökkenjen. 2022. áprilistól lakossági figyelemfelhívó kampány indult, részben az Elf Bar e-cigaretta terjedésére is válaszul. A pedagógusok tájékoztatása külön internetes szakportálon megjelenő PR cikkek összeállításával is megvalósult. Az elmúlt évtized során Magyarországon számos népegészségügyi intézkedés történt a dohányzás és a nikotint tartalmazó élvezeti célú termékek fogyasztásának visszaszorítása érdekében, mind a jogi szabályozás, mind a prevenció területén.