A közétkeztetés egy komplex rendszer, amelynek célja a gyermekek és rászorulók megfelelő táplálásának biztosítása, figyelembe véve az egyéni igényeket és az aktuális jogszabályi előírásokat. Az alábbi cikk részletesen bemutatja a közétkeztetés lemondásának, valamint a diétás étkezés igénylésének és biztosításának szabályait, jogi hátterét és gyakorlati tudnivalóit.
Az étkezés lemondásának rendje
Az étkezés lemondása kiemelten fontos, hiszen a szülők felelőssége a hiányzás időben történő jelzése. Ennek elmulasztása esetén a térítési díjat ki kell fizetni, mivel a nyersanyag már megrendelésre került. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat:
Határidők és eljárás
Amennyiben gyermeke beteg, vagy egyéb ok miatt nem tud iskolába menni, és ehhez kapcsolódóan szeretné az étkezését lemondani, azt mielőbb jelezni kell az iskola élelmezési ügyintézőjénél.
- Másnapi étkezés lemondása: Megelőző nap 11:00 óráig tehető meg az iskola, illetve a kollégium élelmezési ügyintézőjénél.
- 11:00 óra utáni lemondások: A tanuló tárgynapot követő második napi étkezése mondható le.
Fontos tudni, hogy 1 napos hiányzás esetén is a fentieket szükséges követni. Ha előző nap délelőtt 9 óráig nem kerül sor a lemondásra, akkor a térítési díjat ki kell fizetni.
Elvitel lehetősége
Ha az étel elvitelének lehetőségét igénybe szeretnék venni azokon a napokon, amelyeket már nem lehetett lemondani, mindenképpen értesíteni kell az ügyintézőt. Ez azért is javasolt, mert az ételért kifizetésre került a térítési díj, így nem veszik kárba.
Diétás étkeztetés lemondása
A diétás étkeztetést igénybe vevő tanulóknál a lemondás rendje intézményenként eltérő lehet. Érdemes mindig az adott intézmény szabályzatában tájékozódni.
A diétás közétkeztetés igénylése
A speciális étrendet igénylő gyermekek számára az eatrend lehetőséget biztosít a közétkeztetésben. A diétás étkezés igényléséhez szakorvosi igazolás szükséges, amelynek érvényességi ideje 1 évnél ne legyen régebbi.
Online igénylés menete
Az online igénylő segítségével pár kattintással leadható a gyermek diétás közétkeztetés igénylése. Több gyermek esetén az igénylést egyesével, gyermekenként kell megtenni:
- Online igénylés indítása.
- Szükséges adatok megadása.
- A gyermek szakorvosi igazolásának jól olvasható, szkennelt változatának feltöltése.
- Az igénylés beküldése.
Az igénylés sikeres befogadását követően értesítést kap a kérelmező.
Postai úton történő igénylés
Természetesen nem csak online, hanem hagyományosan, postai úton is leadható az igény. Több gyermek esetén itt is egyesével, gyermekenként kell megtenni az igénylést:
- A Diétaigénylő nyomtatvány letöltése és kinyomtatása egy példányban.
- A szükséges adatok és a mellékelt nyilatkozatok kitöltése.
- Jól olvasható fénymásolat mellékelése a gyermek szakorvosi igazolásáról.
- Az igénylés elpostázása. A szükséges postai cím megtalálható a letöltött nyomtatványon.
Kivételek és további teendők
Azon intézmények esetében, ahol maga az intézmény vagy a szervezet - melyhez az intézmény tartozik - kezeli a diétás igényléseket, felmerülő diétaigény esetén előbb velük kell felvenni a kapcsolatot.
Amennyiben a nyomtatványon vagy a klinikai zárójelentésen/kezelőlapon nem szerepel a diéta típusának pontos meghatározása (allergén anyagok megnevezése, szénhidrát elosztás stb.), szükséges kérni egy olyan igazolást is a szakorvostól/háziorvostól, melyen egyértelműen fel vannak tüntetve az érzékenységet kiváltó anyagok, illetve diabétesz esetén a szénhidrát elosztás. Ebben az esetben a két igazolás csak együtt érvényes.
Az igazolást kiállító szakorvosok köre
A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet módosításának értelmében a szakorvosokon kívül, a háziorvos, a házi gyermekorvos vagy az iskolaegészségügyi ellátást végző iskolaorvos is adhat ki átmeneti jelleggel diétás igazolást:
- a gyermek 2 éves koráig,
- 2 év feletti gyermeknek maximum 6 hónapos időtartamra, az allergia vagy az intolerancia kivizsgálásának idejére.
A hiánytalanul benyújtott diétaigény esetén a kérelmezéstől számított legfeljebb 10 munkanapon belül biztosítható az előírt étrend.
Jogi háttér és szabályozás (2014-től)
A közétkeztetési rendelet, melynek hatályba lépése óta számos kérdés merült fel, alapvető fontosságú a közétkeztetés működésében. Az 2014-től érvényes jogszabályok egyértelműen előírják, hogy az iskoláknak, óvodáknak, bölcsődéknek biztosítaniuk kell olyan gyermekek étkezését, akik valamilyen okból diétás ételt kell, hogy kapjanak.
A releváns jogszabály: 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet, különösen a 9. és 15. § (1) bekezdésének rendelkezései.Ez a rendelet kiterjed a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményre, személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást, gyermekvédelmi szakellátást, illetve szociális szakosított ellátást nyújtó intézményre, valamint a nevelési-oktatási intézményre. Minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet kell biztosítani.
Gyermekvédelmi törvény rendelkezései
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 21/A. § (1) bekezdésének b) pontjában és a (4) - (6) bekezdésben foglaltak szerint bentlakásos intézményben az iskolai tanítási napokon biztosítani kell a reggeli és vacsora főétkezést, valamint az iskolai tanítási napokon kívül a reggeli, ebéd és vacsora főétkezéseket, valamint a tízórai és uzsonna kisétkezéseket egyaránt.
Szakorvosi igazolás és szakértelem
A Rendelet 15. § (1a) bekezdése szerint táplálékallergia és -intolerancia esetén az (1) bekezdésben foglaltakat kizárólag a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében felsorolt allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek vonatkozásában kell alkalmazni, a glutént tartalmazó gabonafélék és a belőlük készült termékek kivételével.A Rendelet 15/A. § (1) bekezdése értelmében a háziorvos, a házi gyermekorvos vagy az iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvos a diétás étkezést igénylő személy számára 2 éves korig, valamint 2 éves kor felett a kiállítás napjától számított legfeljebb 6 hónap időtartamra állíthat ki igazolást táplálékallergia vagy táplálékintolerancia diagnózisának felállítása céljából. A diétás étkeztetés igényléséhez szükséges szakorvosi igazolás tartalmi elemeit a 15/B.§ határozza meg.Kiemelendő, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés esetén az élelmezésvezetőnek dietetikus szakképesítéssel kell rendelkeznie, ami összhangban áll az Szmfr. 3. § (4) bekezdésével. A fekvőbeteg-gyógyintézetekben a páciensek több mint fele valamilyen diétás ellátásra szorul, és a diéta legtöbb esetben a terápia része. Ilyen ismeretekkel kizárólag a dietetikus szakképzettségű személyek rendelkeznek.Amennyiben nem áll alkalmazásban diétás szakács képzettséggel rendelkező személy, abban az esetben a Rendelet 16. § (2) bekezdésének előírása szerint az étkeztetésben foglalkoztatottaknak dietetikus szakmai irányítása mellett kell biztosítani a diétás étkeztetést.
Kiegyensúlyozott étrend: Az élelmiszercsoportok megértése és az egészséges étkezés | Táplálkozási szakértő magyarázza | Myprotein
Élelmiszerekkel kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok a rendelet alapján
A közétkeztetési rendelet számos élelmiszerre és táplálkozási szempontra vonatkozó előírást tartalmaz, melyek célja az egészséges és változatos étkezés biztosítása. Az alábbiakban a leggyakoribb kérdéseket gyűjtöttük össze és válaszoljuk meg a Rendelet vonatkozó pontjai alapján:
Édességek és finom pékáruk
1. A finom pékárukról a Rendelet 6. számú mellékletének 12. sora szerint mi az irányadó?A Rendelet 6. számú mellékletének 12. sora az irányadó. A Magyar Élelmiszerkönyvi előírások alapján az édes és a sós kekszek is az édesipari termékek alá tartoznak, azaz a Rendelet értelmében édességnek számítanak.
2. A Rendelet szerint a kakaós csiga édességnek minősül-e, ha nem cukrászati termék és gabonaalapú élelmiszer, még akkor is, ha hozzáadott cukrot nem tartalmaz?A Rendelet 2. § (1) bekezdés 4. pontja szerint édességnek minősül valamennyi édesipari termék és cukrászati termék. Tehát a kakaós csiga nem a Rendeletben meghatározott édesség kategóriába tartozik, hanem finompékáru. Uzsonnára tejjel együtt adható, azonban figyelembe kell venni a cukor tartalmát és a Rendelet 6. számú mellékletének 12. sora az irányadó.
3. Adható-e édesség önállóan ebédként?Nem. A Rendelet az édesség adását „önállóan ebédként” korlátozza, amely azt jelenti, hogy kizárólag édesség kerülne ebédként az asztalra. Amennyiben leves és főétel után kerül édesség felszolgálásra, már nem értelmezhető önálló ebédként, ezáltal adható. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy édességek 10 élelmezési nap vonatkozásában történő biztosítása esetén a Rendelet 6. számú mellékletének 12. sora az irányadó. Továbbá figyelembe kell venni a Rendelet 11. § (2) bekezdését, mely szerint a tíz élelmezési nap átlagában a napi összes energiamennyiség legfeljebb 20%-a, egyszeri étkeztetés esetén 15%-a származhat cukrokból.
4. Uzsonnára (kisétkezésre) adható-e tej mellé (tehát nem önállóan) 1/3 rész gyümölcsöt, ill. 1/3 rész tejet vagy tejterméket tartalmazó édesség?A Rendelet 14. § (3) bekezdése szerint „Édesség önállóan ebédként nem adható. Egyéb étkezésként kizárólag a legalább 1/3 rész gyümölcsöt vagy 1/3 rész tejet vagy tejterméket tartalmazó édesség adható.” Így kisétkezésre nem adható 1/3 rész gyümölcsöt, ill. 1/3 rész tejet vagy tejterméket nem tartalmazó édesség.
5. A főétkezéshez adott sütemény, ha nem önálló fogásként szerepel, akkor gyakorlatilag bármilyen édesség vagy sütemény adható, igaz-e ez akkor is, ha a kisétkezésekre adott süteményt nem önálló fogásként, hanem pl. tejjel kínáljuk?Az előző pontban leírtak alapján, ha a sütemény megfelel a Rendelet 14. § (3) bekezdésének, azaz legalább 1/3 rész gyümölcsöt vagy 1/3 rész tejet vagy tejterméket tartalmaz, akkor adható kisétkezésre tejjel együtt.
Tej és tejtermékek
6. A közétkeztető által készített tejalapú italok tartalmazhatnak-e hozzáadott cukrot?Igen. Ugyanakkor olyan mértékben tartalmazhatnak hozzáadott cukrot, hogy tíz egymást követő élelmezési nap átlagában a cukrokból származó energiamennyiség ne haladja meg a napi összes energiamennyiség 20%-át, egyszeri étkezés esetén a 15%-át. Továbbá figyelembe kell venni a Rendelet - gyakoriságra vonatkozó - 6. mellékletének 19. sorát is.
7. Mennyi tejet vagy tejterméket kell biztosítani a közétkeztetésben?A közétkeztetésben az egy főre biztosítandó tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék mennyiségét korcsoportonként a 7. melléklet határozza meg.
8. A tejföl az étel részeként értelmezendő, vagy ettől el lehet térni?Igen, az étel részeként értelmezendők, a felhasznált mennyiségükre vonatkozóan az 1. számú melléklet 31. és 32. pontjai az irányadóak. El lehet térni, amennyiben a tejföl az étel jellegének kialakítása érdekében kerül az ételbe, ízesítőanyagként szerepel és az adott étel jellegének kialakításában vesz részt. Ebben az esetben a receptúrában meghatározott mennyiség az irányadó. Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a Rendelet 1. mellékletének 32. pontja a tejföl és tejszín élelmezési napi, korcsoportonkénti felhasználható mennyiségét korlátozza.
9. Tejfölt tartalmazó karfiolleves esetén hogyan alakul a zöldség mennyisége?Nem. A tejfölös karfiolleves vonatkozásában ízesítő anyagként van jelen a tejföl, az étel jellegének kialakításában vesz részt. Ebben az esetben a zöldség mennyisége - a Rendelet 1. számú melléklet 53. pontja szerint - a nyers, tisztított mennyiségre vonatkozik.
Egyéb termékek és hozzávalók
10. Egyéb termékek, például margarin vagy egyéb zsiradékok felhasználásánál milyen szempontokat kell figyelembe venni?Egyéb termékek esetében az alacsony zsírtartalmú készítményeket kell előnyben részesíteni. Igen felhasználható, de előnyben kell részesíteni az alacsonyabb zsírtartalmú termékeket, illetve különös tekintettel kell lenni a Rendelet 11. § (2) bekezdésére, amely a zsírokból származó energia arányát szabályozza.
11. Vonatkozik-e jogszabály arra, hogy tálalásnál az édes jellegű ételek nem adhatók cukorszórattal (pl. túrós tészta)?Az édes jellegű ételek készítésekor a cukor a rá vonatkozó, a Rendelet 11. § (2) bekezdésében meghatározott mennyiségben adható az ételekbe. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a só, vagy cukor kihelyezési, illetve átadási helyén jól olvashatóan fel kell tüntetni „A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, szívinfarktust és agyvérzést okozhat! A túlzott cukorfogyasztás elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet!” szövegű figyelmeztető feliratot.
12. Kihelyezhető-e só- és cukortartó az asztalra?Igen, kihelyezhető a só- és a cukortartó az asztalra a 12. § (1) bekezdés c) pontja szerint.
13. Minden egyes összetevő Na tartalmával számolni kell a só meghatározásánál?Laboratóriumi vizsgálat során, Na mérés esetén az étel összes Na tartalma meghatározásra kerül.
14. Milyen módon kell jelölni az ételbe nem kerülő nyersanyagokat (pl. a húsvágó tőke sózására felhasznált sót, a tészta, burgonya főző vizébe kerülő sót valamint bő zsiradékban történő sütés esetén az ételbe kerülő, illetve a sütéshez felhasznált zsiradékot)?A húsvágó tőke sózására felhasznált sót nem a nyersanyag-kiszabatban kell szerepeltetni, mivel nem az ételkészítés része. A burgonya és a tészta főzővízébe kerülő só mennyiségének a 10%-át kell beszámítani és ezt a mennyiséget kell feltüntetni a nyersanyag-kiszabati íven.
Húsok és zöldségek
15. Mely húsok tekintendők ragu kategóriának?Ragunak tekintjük azokat a bő párolólevű ételeket, melyekben valamely más nyersanyag (zöldség, gyümölcs, tejtermék, gomba) szerepel a hús mellett, a húsmennyiség 1/3 részének megfelelően. Az anyagkiszabás során az 1. számú melléklet 7. pontja irányadó. Ragura vágott hús esetében az 1. számú melléklet 4. pontja irányadó.
16. A nyers zöldség és gyümölcs ételnek minősül az az étel, amely nem esett át hőkezelésen. Hova sorolhatók a savanyúságok?A Magyar Élelmiszerkönyv Savanyúságokról szóló 2-603 számú irányelve a savanyítással, vagy savanyítással és tartósítószer hozzáadásával tartósított növényi eredetű élelmiszerekre vonatkozik. A Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó előírásai alapján a „Savanyított zöldség és gyümölcs” élelmiszer kategória, valamint a „Savanyított/savanyú káposzta” élelmiszer kategória vonatkozásában, nem hőkezelt termékek esetén a „nem hőkezelt” kifejezést a megnevezéshez kapcsolódóan kell feltűntetni. A „Csemegeuborka” meghatározása a Magyar Élelmiszerkönyv alapján: „a csemegeuborka olyan hőkezeléssel tartósított élelmiszer, amelyet frissen szedett uborka terméséből közvetlen gyártás útján készítenek ecetes, sós, édesített felöntőlével, fűszerekkel, ízesítő és/vagy díszítő növényi részekkel kiegészítve”. Annak megállapítása, hogy az élelmezésben felhasznált savanyúság nem esett át hőkezelési eljáráson, azaz a nyers zöldség kategóriába beszámítható-e, a kérdéses savanyúság pontos megnevezése alapján lehetséges.
17. Burgonyából és zöldségből (pl. köretek esetében vagy mártások mellé) fél adag is kiszabható?Igen, ilyenkor a Rendelet 1. mellékletének 49. és 54. pontja az irányadó.
Gabonafélék és egyéb köretek
18. A rozskenyér, rozsos zsemle, rozskifli, magvas zsemle, kornspitz stb. teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszernek minősül-e?A Rendelet 2. § (1) bekezdés 20. pontja szerint a gabona alapú élelmiszerek a gabonák, pszeudogabonák és a fő alkotórészként ezeket tartalmazó élelmiszerek. A teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszer a gabonaszem összes alkotórészét - beleértve a csírát és a korpát is - tartalmazó gabonamag és pszeudo gabonamag, valamint az ezek felhasználásával készült, ezen alkotórészeket legalább 50%-ban tartalmazó, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/20olyan élelmiszer, amelyben a receptúra szerinti gabona összetevőjének 50 tömegszázaléka teljes kiőrlésű. Amennyiben a felsorolt termékek eleget tesznek a Rendelet 2. § (1) bekezdés 20. pontjában foglaltaknak, akkor minősülnek teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszernek.
19. A barnarizs a teljes kiőrlésű gabonafélékhez tartozik-e?Igen, a barnarizs a teljes kiőrlésű gabonafélékhez tartozik.
20. Ha a pásztortarhonyát kölessel készítik, hogyan számolja ezt táplálkozás-egészségügyi ellenőrzés esetén a Nutricomp program?A hatósági ellenőrzést végző népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal munkatársa a NutriComp program használatakor minden esetben a közétkeztető által vezetett nyersanyag-kiszabati ívben és a receptúrában szereplő adatokból végez számítást.
Egyéb élelmiszer kategóriák
21. A gesztenyét hova soroljuk, és adható-e kisétkezésre?A gesztenyét a Tápanyagtáblázat (Rodler Imre: Új Tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2005) alapján az olajos magvak közé soroljuk és kisétkezésre adható (például sült gesztenye). Abban az esetben nem adható kisétkezésre, amennyiben a gesztenyéből édességet készítenek, és az nem felel meg a Rendelet 14. § (3) bekezdésében foglaltaknak.
22. A befőtt vagy a savanyúság töltőtömege beleszámít-e a zöldség-gyümölcs adagba?Igen, beleszámít, a töltőtömeg, azaz a befőtt vagy a savanyúság felöntőlé nélküli része. Étlapra tervezésük esetén azonban szem előtt kell tartani a 11. § (2) bekezdését, illetve az 5. számú mellékletben a gyümölcsre és zöldségre vonatkozó gyakorisági előírásokat.
Az étlaptervezés és a tápanyagtartalom ellenőrzése
Az ételek tápanyagtartalmának pontos meghatározása és az étlaptervezés a közétkeztetés alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek és rászorulók egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásban részesüljenek.
Tápanyagtáblázatok és jelölések
A Rendelet előírásait a közétkeztető köteles betartani. Ennek érdekében azon élelmiszerek esetében, melyek tápanyag-összetétele, jelölésük, vagy az élelmiszerre vonatkozó minőségi előírás (pl.: MÉ előírás), vagy a tápanyagtáblázat - Új tápanyagtáblázat. Szerk. Rodler I., Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2006. alapján nem egyértelmű, a közétkeztetőnek kell gondoskodnia a pontos adatokról.
1. Hova sorolandók azon bolti élelmiszerek, melyekről gyártmánylap hiányában nem tud biztonsággal nyilatkozni a felhasználó (pl. felvágottak, egyéb pékáru)?Ezeket az élelmiszereket a közétkeztetőnek kell bevizsgáltatnia, vagy olyan beszállítótól kell beszereznie, aki garantálja a termék pontos tápanyagtartalmát és a gyártmánylapot.
2. Hogyan számolja az ellenőrző hatóság az ételek tápanyagtartalmát? Saját vagy a Nutricomp szerinti recepttel?A hatósági ellenőrzést végző népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal munkatársa a NutriComp program használatakor minden esetben a közétkeztető által vezetett nyersanyag-kiszabati ívben és a receptúrában szereplő adatokból végez számítást.
Étkezési változatosság és gyakoriság
3. Hogyan lehet menüválasztásos étkeztetés esetén (pl. kétféle főételből választhatnak) biztosítani a Rendeletben előírt változatosságot?A Rendelet 4. § (1) bekezdése előírja, hogy a normál és a diétás étrend összeállításánál biztosítani kell, hogy az egymást követő tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor ételei csak egy alkalommal forduljanak elő. A hivatkozott bekezdés, és a Rendelet 6. mellékletében az egyes élelmiszerekre, élelmiszercsoportok tekintetében tíz egymást követő élelmezési napra meghatározott gyakorisági előírások biztosítják a kellő változatosságot.
Édesítőszerek és hozzáadott cukor
4. Használhatók-e édesítőszerek az ételkészítéshez?Igen, de csak olyan mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot, hogy tíz egymást követő élelmezési nap átlagában a cukrokból származó energiamennyiség ne haladja meg a napi összes energiamennyiség 20%-át, egyszeri étkezés esetén a 15%-át. Továbbá édesítőszer a Rendelet 14. § (4) bekezdése szerint ételkészítéshez - a diétás étkezést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedők kivételével - nem adható. Valamint a 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az élelmiszer-adalékokról II. mellékletének E része 14. csoportjában felsorolt élelmiszerekben használható.
Különleges igényű ellátottak étkeztetése
A közétkeztetésnek kiemelt figyelmet kell fordítania a különleges igényű ellátottakra, biztosítva számukra az állapotuknak megfelelő, biztonságos és élvezetes étkezést.
Rágási és nyelési nehézségek
1. Fogyatékossággal élőket gondozó intézményben „normál” étrendet fogyasztók között is vannak olyanok, akik rágási (pl.: foghiány), nyelési nehézséggel küzdenek. Hogyan kell az étkeztetést biztosítani számukra?A Rendelet 15. § (6) bekezdése szerint, az ellátottak speciális állapotához (pl.: nyelési nehézségek, hiányos fogazat) történő igazodás az elsődleges szempont. Ez azt jelenti, hogy a halnál a szálkára, húsnál a csontra, valamint a tojásnál is figyelni kell (mert egyben lenyelheti, megfulladhat). A halat, húst is fel kell aprózni minden ellátott számára, az aspiráció megelőzése miatt. Összességében tehát elmondható, hogy az étkeztetés során az ellátottak speciális állapotához (pl.: nyelési nehézségek, hiányos fogazat) történő igazodás az elsődleges szempont.
Fekvőbeteg-ellátás
2. A Rendelet hatálya kiterjed-e a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményre?Igen, a Rendelet hatálya a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményre is kiterjed (1. § (1) bekezdés b) pont) és a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézménynek az Szmfr. rendelkezéseit is be kell tartania. A közétkeztetőnek - amennyiben nem az Szmfr. hatálya alá tartozik - akkor az Szmfr. 1. mellékletének 4. pontja szerint kell biztosítania az étkezést.
3. Milyen étkezéseket kell biztosítani a betegélelmezésben?A betegélelmezésben nyújtott közétkeztetési szolgáltatás esetén az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet (Szmfr.) értelmében napi háromszori főétkezést és egy kisétkezést kell biztosítani. Egész napos ellátás esetén a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban a korcsoportonkénti előírt napi energiaszükséglet 100%-a biztosítandó. Az Szmfr. 4. melléklete tartalmazza a korcsoportonkénti energiaszükségleteket.
Az iskolagyümölcs és iskolatej program
Az iskolagyümölcs és iskolatej program az EU, a magyar állam, a nevelési-oktatási intézmény és a termelő közötti jogviszony, melynek a közétkeztető nem részese. Ez a program különállóan működik a közétkeztetéstől, de kiegészíti azt, hozzájárulva a gyermekek egészséges táplálkozásához.
Italok és koffein tartalmuk
Az italok koffein tartalmára vonatkozóan a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet III. melléklete az irányadó. Jelenleg csak a „Magas koffeintartalom” értéke definiált, ami 150 mg/litert meghaladó koffein mennyiséget jelent a fogyasztásra kész termékben.
Tájékoztatásul csak példaként említjük, hogy a gyümölcstea (a gyümölcs ízű, vagy gyümölcs ízesítésű teák nem tekinthetők gyümölcsteának), vagy a rooibos tea nem tartalmaz koffeint. A gyümölcs ízű fekete teák nem minősülnek gyümölcsteának, azok ízesített fekete teák, ezáltal koffeint tartalmaznak. A Rendelet 14. § (5) bekezdése szerint „Energiaital és szénsavas üdítőital nem forgalmazható és nem kínálható”.
tags: #kozetkeztetes #lemondasa #dietas