Közterület fenntartás és városképvédelem: Budapest kerületeinek feladatai

Budapest kerületeiben a közterületek fenntartása és a településkép védelme összetett feladat, mely számos jogszabály és önkormányzati rendelet keretében valósul meg. Ezen tevékenységek célja a város építészeti és természeti értékeinek megőrzése, a rendezett arculat kialakítása, valamint a lakosság számára élhető és esztétikus környezet biztosítása. A feladatellátásért felelős szervezetek, mint például a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. Városüzemeltető Divíziója, széleskörű tevékenységet végeznek, a karbantartástól a felújításon át egészen a településképi szabályozás betartatásáig.

A Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. tevékenysége

A Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. Városüzemeltető Divíziója 2011. augusztus 31-én jött létre, az addig önálló gazdasági társaságként működő Budapest XVIII. kerület Városüzemeltető Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság beolvadásával. A társaságot eredetileg 1995-ben alapította meg Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata 100%-os tulajdoni hányaddal Budapest XVIII. kerület Városüzemeltető Közhasznú Társaság néven. A jogi forma többször változott az évek során: 1998-ban kiemelten közhasznú társasággá, majd 2008 szeptemberében - a hatályos jogszabályok értelmében - nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakult. 2009. december 31-én önálló részlegként a társaságba olvadt a Budapest Főváros XVIII. kerületi tevékenységi kör egy része, majd a 2013-as évben a Városüzemeltetési Divízió összeolvadt a Műszaki Divízióval, és létrejött a Műszaki és Városüzemeltetési Divízió.

Fő feladatok és szolgáltatások

A XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának megbízásából a Társaság Műszaki és Városüzemeltetési Divízió Magasépítési Osztályának egyik legfontosabb feladata az önkormányzati tulajdonú bérlakásokban, üzlethelyiségekben komplett javító-, karbantartó és állagmegóvó feladatok ellátása. Ezeket a tevékenységeket a korszerű technikai háttérrel és tapasztalt szakembergárdával rendelkező társaság az önkormányzat által meghatározott eljárási rend szerint, a Feladatellátási Szerződésben meghatározott módon, illetve egyedi szerződések alapján végzi.

A Divízió Magasépítési Osztálya az önkormányzati bérlakásokban a javító-karbantartó feladatokon túl olyan komplett felújítási munkákat is végez, amelyek újra alkalmassá teszik a lakásokat a bérbeadásra. Ehhez kapcsolódóan minden bérbeadásra váró lakásban végrehajtják a gáz- és érintésvédelmi felülvizsgálatot, valamint karbantartják a fűtőberendezéseket. A bérlemények vízórákkal való felszerelését, illetve az önkormányzat megbízásából a lejárt hitelességű vízórák cseréjét is elvégzik, tervezéssel, kivitelezéssel és a Vízművekkel kapcsolatos teljes körű ügyintézéssel együtt.

A megelőző karbantartási munkákat tervszerűen végzik az önkormányzat által fenntartott intézmények mindegyikében. A feladatok kiterjednek többek között gépkocsibeállók fenntartására és egyéb infrastruktúra elemek gondozására is.

Elérhetőségeik: 1183 Budapest, Péterhalmi út 5. és 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 16.

A településkép védelme Belváros-Lipótvárosban

Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerülete egyedi jogszabályi környezetben igyekszik megőrizni építészeti és természeti értékeit. A településkép védelméről szóló rendelet célja a kerület mint világörökségi terület településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, valamint a rendezett arculat kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása. Ez a szabályozás kiterjed a mindenkori hatályos településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényre.

Területi hatály és mellékletek

E rendelet területi hatálya a településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló terület (a továbbiakban: Kiemelt nemzeti emlékhely) kivételével Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületének teljes közigazgatási területére vonatkozik. A rendeletet a hozzá tartozó mellékletekkel együtt kell alkalmazni, melyek részletesen tartalmazzák a védendő értékeket és a szabályozás további elemeit:

1. számú melléklet: Világörökségi helyszín és annak védőövezete - rajzi melléklet
2. számú melléklet: Kerületi egyedi védett értékek jegyzéke - rajzi melléklet
3. számú melléklet: Kerületi egyedi védett értékek jegyzéke - táblázat
4. számú melléklet: Értékvédelmi dokumentáció tartalmi követelményei
5. számú melléklet: Szezonális teraszok kitelepülései - rajzi melléklet
6. számú melléklet: Az V. kerület elemes burkolatainak névleges mérettáblája

Értelmező rendelkezések a településképi rendeletben

A rendelet számos fogalmat határoz meg, melyek segítik a szabályok pontos értelmezését és alkalmazását:

• Berendezés: közterülethez csatlakozó magánterületen, közterületen, vagy közhasználat céljára átadott területen álló tárgy, kivéve köztárgy és műtárgy.
• Cégér: a Trk. 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom.
• Cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységnek helyet adó épület közterület felőli homlokzati síkjában létesített felirat.
• Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
• Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
• Dobogó: szezonális teraszok kitelepüléseinek szintkiegyenlítését szolgáló, közterülethez nem rögzített, önhordó épített elem.
• Egyéb műszaki berendezés: a Trk. 2. § 1c. alpontjában meghatározott fogalom.
• Eredeti állapot: e rendelet alkalmazásában a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot.
• Építési terület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 7. pontjában meghatározott fogalom.
• Építési tevékenység: az Étv. 2. § 36. pontjában meghatározott fogalom.
• Építmény: az Étv. 2. § 8. pontjában meghatározott fogalom.
• Épület: az Étv. 2. § 10. pontjában meghatározott fogalom.
• Épület abszolút legmagasabb pontja: az épület maximális elérhető legmagasabb pontja.
• Épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, e rendelet által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak - kupola, saroktorony - valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók.
• Értékvédelmi dokumentáció: a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom.
• Értékvédelmi vizsgálat: a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet 2. § 4. pontjában meghatározott fogalom.
• Felíró-tábla: homlokzati vagy kirakatportálok között az épület homlokzati síkjához rögzített, a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység nevére utaló jelkép, arculati logó vagy tartalmilag naponta aktualizálható felíró felület.
• Fényreklám: fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató berendezés.
• Helyi építészeti örökség: a Trk. 2. § 2a. alpontjában meghatározott fogalom.
• Hulladékgyűjtő: hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszköz, berendezés.
• Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az információs vitrin, útbaigazító tábla, a közérdekű molinó.
• Információs vagy más célú berendezés: a Tvr. 1. § 4. pontjában meghatározott fogalom.
• Kirakatszekrény, kirakatvitrin: egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzati falához rögzített, árubemutatásra szolgáló berendezés.
• Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
• Különleges magasépület: az a magasépület, mely rendelkezik olyan épületfunkcióval, amelynek legfeljebb két használati szint padlószintje kizárólag technológiai okokból meghaladja a 30,0 m-t; önálló rendeltetési egység vagy helyiség csak 65 m magasságig helyezhető el, legnagyobb vízszintes vetülete 25 m lehet; az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 90,0 m-t.
• Magasépület: épületfunkcióval meghatározó módon rendelkező magasépítmények (magasház és különleges magasépület) gyűjtőfogalma.
• Magasház: az a magasépület, melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30,0 m-t meghaladja, de melynek építménymagassága nem nagyobb 45 m-nél, és az épület legmagasabb pontja nem éri el az 55 m-t.
• Más célú berendezés: pad, kerékpártámasz, hulladékgyűjtő, csikkgyűjtő, telefonfülke, árnyékoló szerkezet, korlát, parkolás-technikai berendezés, elektromos töltőállomás, automata berendezés, kandeláber, faveremrács, köztéri óra.
• Negatív terasz: magastető felületének megszakításával, a tetőidom bevágásával kialakított fedetlen terasz, melynek szerkezeti elemei a tetőidom tömegéből, a tetősík fölé nem emelkednek.
• Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
• Portál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata.
• Sajátos építményfajták: az Étv. 2. § 18. pontjában meghatározott fogalom.
• Szezonális terasz: közvetlenül vendéglátó egységhez kapcsolódó szabadtéri fogyasztótér és berendezései, amely téliesíthető.
• Telefonfülke: a jogszabályi kötelezettség alapján biztosítandó, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás igénybevételére szolgáló, közterületen elhelyezett létesítmény.
• Településkép: a Trk. 2. § 9b. alpontjában meghatározott fogalom.
• Településképi szempontból meghatározó terület: a Trk. 2. § 9c. alpontjában meghatározott fogalom.
• Tetőterasz: az épület legfelső szintje fölött kialakított, lapostető födémszerkezeten járható burkolattal és növényzettel kialakított, fenntartást igénylő szerkezet.
• Útbaigazító tábla: olyan rögzített, 2 m2-t meg nem haladó méretű, állandó tartalmú tábla, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt.
• Vendéglátó terasz: a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet 2. § 11. pontjában meghatározott fogalom.

Világörökségi és kerületi védelem

Belváros-Lipótváros teljes közigazgatási területe világörökségi területnek minősül a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO egyezmény és a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján. Ennek megfelelően a kerületi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, településtörténeti, régészeti, képző- és iparművészeti szempontból védelemre érdemes területek, utcaképek, látványok, épületek, építmények, épületrészek (a továbbiakban együtt: védett értékek) körének számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése és a nyilvánossággal történő ismertetése.

A kerületi egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségbe tartozó védett értékek térképi megjelenítését a 2. számú melléklet, felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza. A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében a rendelet előírja az értékvédelmi dokumentáció és szakértői vélemény készítését. A kerületi védelem megszüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításnak költsége nem áll arányban annak értékével, és ezt szakértői vélemény alátámasztja, vagy ha a védett érték megsemmisül, elveszti értékeit, vagy magasabb fokú védettséget kap.

A kerületi védett értékek jó karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A Főépítész Iroda nyilvántartást vezet a kerületi védelem alá helyezett értékekről.

Általános építészeti és környezeti elvárások

A védett területen a kilátás megfelelő védelmét, a rálátásban érvényesülő látványhoz, a terület sziluettjéhez és a környezethez való illeszkedést biztosítani kell. Védett területen lévő épület közterületről vagy rálátásban látható tetőfelületén, homlokzatán (beleértve a belső udvari homlokzatot is) klímaberendezés, gépészeti berendezés, energia-termelő és egyéb technikai berendezés nem helyezhető el, kivéve a jellemző homlokzati sík mögött takart kivitelben, 30 m2-nél nagyobb légudvarban vagy az épület tetőidomán belül.

Új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez való illeszkedést. A tetőidomok tömegének kialakításakor egyszerű és hagyományos formákat kell alkalmazni és a tetőfelületek homogén egységét megőrizni. Bármely, a meglévő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás csak az épületek eredeti terveinek felhasználásával végezhető el - amennyiben azok rendelkezésre állnak. Új épület létesítése esetén az épület tetőfelülnézetét ötödik homlokzatként kell kialakítani.

Az épület homlokzatát érintő átalakításnál vagy a meglévő épület teljes körű vagy részleges felújításánál az eredetinek megfelelő homlokzatkialakítást meg kell tartani. Teljes homlokzatfelületen történő nyílászáró csere csak megjelenésében azonosan kialakítva megengedett. A nyílászárók kialakítása és osztása azonos megjelenésű, vagy az eredeti tervekkel megegyező, vagy ahhoz illeszkedő megjelenésű lehet. A homlokzaton, tetőzeten lévő használaton kívüli korábbi tartókat, szabad vagy védőcsőben elhelyezett kábeleket, antennákat, reklámtartó szerkezeteket, annak felújítása során, illetve a használat megszűnését követően el kell távolítani.

Az V. kerület teljes közigazgatási területe fokozott védelem alatt álló terület. A kerület szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében építési állványzathoz rögzített védőfelületen, lakóépület teljes homlokzatának felújítása esetén - legfeljebb a kivitelezés igazolt időtartamára - az állványzaton építési reklámháló elhelyezhető.

Cégérek, cégtáblák és kirakatok

Üzletek cégéreinek, cégtábláinak és cégfeliratainak helyét a kirakatportálok szerkezeti kialakításánál kell biztosítani. Nem helyezhető el cégér, cégtábla, cégfelirat az emeleti szintek nyílászáróira ragasztottan. Egy homlokzatra vállalkozásonként csak 1 db cégér helyezhető el. A homlokzati falsíkon csak önálló betűkből álló cégfelirat helyezhető el a kirakatportálok szerkezetén kívül. Védett területen az épület homlokzati falsíkjára merőlegesen elhelyezett cégér az előírt gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja. A falsíkra merőleges kialakítású cégér egyoldali összfelülete - tartószerkezetével és annak díszítésével együtt - nem haladhatja meg az 1,00 m2-t és szerkezeti vastagsága 0,15 m-nél nem lehet vastagabb. Az üzlethelyiséghez, vállalkozáshoz tartozó kirakatportálok közötti falsíkon, ha az épület homlokzati architektúrája lehetővé teszi, meghatározott méretű cégfelirat helyezhető el.

A kirakatszekrények és kirakatportálok felületképzésénél alkalmazandó színeket az épület színezésével összhangban kell meghatározni. A kirakatportálok biztonsági rácsainak elhelyezését és kialakításuk módját a kirakatportállal együtt kell megtervezni és megvalósítani. Biztonsági rácsot a kirakatportál üvegfelületén belül lehet felszerelni.

Anyaghasználat és zöldfelületek

Az épületek közterület felőli homlokzatain - beleértve a közterületekről látható tetőfelületet is - gázüzemű homlokzati égéstermék kivezetést létesíteni, antennát, energia-termelő, légkondicionáló- valamint egyéb technikai berendezést elhelyezni nem lehet, kivéve a 17. §-ban meghatározott eseteket. A homlokzatok kialakításakor a környezetben már alkalmazott anyagokhoz, homlokzati felületekhez illeszkedni kell. Védett területen műanyag nyílászáró beépítése nem megengedett. A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő nyílászáró (azonos anyag, osztásrend, profilozás, szín) építhető vissza. A tetőhéjalás anyaga természetes anyagú pikkelyes fedés, természetes pala, fém és üveg lehet.

Védett területen várostűrő fafajok telepíthetők. A közterületen elhelyezett építmények a természeti környezetet, növényzetet nem károsíthatják. A gyalogos felületek díszburkolata csak természetes anyag, természetes gránitzúzalékot tartalmazó térburkolat lehet. Az V. kerület elemes burkolatainak névleges mérettábláját a 6. számú melléklet tartalmazza.

Kioszkok és ideiglenes építmények

Védett területen kioszk csak a meghatározott időre szóló engedély alapján létesíthető és üzemeltethető. Közterületen az előzőekben meghatározottakon túl csak határozott ideig fennálló építmény (színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény) helyezhető el. Tér jellegű közterületi telken a határozott ideig, illetve ideiglenesen, alkalmilag fennálló építmény csak a közterületi telek legfeljebb 3%-át foglalhatja el egy időben, beleértve a mobil árusítóhelyeket is. Védett területen kioszk csak az alábbi helyeken létesíthető: a) Deák Ferenc utca 8. előtt, b) Hold utca 13-15. előtt, c) Károly körút 26. előtt, d) Múzeum körút 35. előtt, e) Szent István körút 5. előtt.

Közterület-használati szabályok Kispesten

Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (IX. 27.) rendelete a tulajdonában álló közterületek használatáról a kerületi sajátosságokat figyelembe véve szabályozza a közterület-használatot.

Értelmező rendelkezések Kispesten

A rendelet számos fogalmat határoz meg a közterület-használat kapcsán:

• Fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű építmény.
• Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2-12 négyzetméter alapterületű építmény.
• Nyílt szerkezetű pult, állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet.
• Lakossági jellegű őrzött parkoló: ideiglenes jellegű parkoló, amely kizárólag az adott területen lakó népesség parkolási igényeit elégíti ki.
• Látogatói csoport: olyan szervezett csoport, amely létszáma a 10 főt eléri, vagy meghaladja és célját tekintve elsősorban üzleti, kulturális, oktatási, vagy sport céllal kerül megszervezésre (iskolás, vagy óvodás csoportok, turista csoportok, stb.) ide nem értve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:96. § és 4:97. § szerinti rokonságot.
• Tömegközlekedési megálló: a tömegközlekedési járműre történő fel- és leszállás lefolytatására, vagy a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített terület.
• Filmalkotás: a szerzői jogról szóló törvény szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, valamint a reklámfilmet; de ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talkshow), a játék- és vetélkedőműsort.
• Fontos közérdek: Olyan ügy, amely az állampolgárok - különösen kerületi lakcímmel rendelkező állampolgárok - közül legalább 500 főt érint, és az ügyet illetően közös és önkéntes megegyezésük áll fent, amelyet írásban nevük, lakcímük, személyazonosításra alkalmas adataik megadásával és aláírásukkal igazolnak, vagy olyan fontos társadalmi, közösségi cél, illetve az önkormányzat feladatainak ellátását érintő kérdés, amelyről a képviselő-testület határozatot hoz.
• Elektromos töltőállomás: legalább 2 darab nyilvános töltőberendezést magában foglaló terület, amely az elektromos meghajtású jármű villamosenergia-tárolójának töltését biztosítja az elektromobilitás felhasználó részére eseti töltés vagy tartós jogviszony keretében.
• Elektromos töltőhely: az elektromobilitás szolgáltatás igénybevételére a nyilvános töltőberendezés előtt kijelölt hely.
• Zárható, fedett kerékpártároló (a továbbiakban: kerékpártároló): 2 darab kerékpár tároláshoz, 1 horganyzott acél ajtóval rendelkező, beton váz anyagú, horganyzott acél keretprofilú, acél ajtófogantyúval és 3 pontos biztonsági zárral rendelkező kerékpárok tárolására alkalmas, az Önkormányzat által üzemeltetett tárolóhely. Műszaki leírása tároló egységenként: 1900x900x1400 mm külső méret, 1800x800x1300 mm belső méret, 880 kg tömeg.
• Mikromobilitási eszköz: a kerékpár, a roller, továbbá az emberi erővel hajtott, illetve ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350 W névleges teljesítményű és 25 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén a teljesítményleadást megszüntető elektromos motorral rendelkező, kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló közlekedési eszköz, ideértve különösen az önkiegyensúlyozó eszközt (hoverboard, monocycle) is.
• Mikromobilitási pont: a közterületnek mikromobilitási eszközök elhelyezése, tárolása céljából kijelölt és ebből a célból üzemeltetett része, ide nem értve a közösségi kerékpáros rendszer gyűjtőállomásainak területét.
• Mikromobilitási szolgáltató: kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök üzemeltetője, aki üzletszerű gazdasági tevékenység keretében mikromobilitási eszköz bárki számára elérhető, jellemzően rövid távú bérbeadására irányuló szolgáltatási tevékenységet végez, ide nem értve a közösségi kerékpáros rendszer üzemeltetőjét.
• Kommunális hulladéktároló konténer: a kommunális hulladékszolgáltató által történő szervezett elszállításához alkalmazott konténer.

Közterület-használati hozzájárulás

Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni többek között mikromobilitási eszköz közterületen történő, szolgáltatási célú kihelyezéséhez, valamint kommunális hulladékgyűjtésre szolgáló, közterületen lévő zárt kukatároló kialakításához, kizárólag ott, ahol a társasházi, lakásszövetkezeti lakótelepi ingatlanon belüli elhelyezésére nincs lehetőség. Továbbá a hulladékgyűjtésre szolgáló, közterületen lévő vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen zárt kukatároló létesítési szándéka esetén településképi bejelentést kell tenni.

A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A Fülke és Pavilon építmények esetében a tulajdonost az építményhez tartozó közszolgáltatások kapcsán, különösen a vízszolgáltatás, szennyvíz elvezetési szolgáltatás, áram szolgáltatás, szemétszállítási szolgáltatás adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A hiánytalanul benyújtott közterület - használati kérelem elbírálásának és kiállításának határideje nyolc nap. A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) Főváros Közgyűlés rendeletet, a Budapest XIX. Kerület Kispest építési szabályzatát és szabályozási tervét. A közterület-használati hozzájárulásról értesíteni kell többek között a Budapesti Rendőr-főkapitányság XIX. Kerületi Rendőrkapitányságot rendezvényekkel kapcsolatosan.

tags: #kozterulet #fenntarto #padlizsan #utcau