Dr. Kucsera Ferencről, a mártírhalált halt káplánról és hősről számos történelmi forrás megemlékezik, részletesen feltárva életútját és a tragikus eseményeket, amelyek 1919-ben Szentendrén bekövetkeztek. Bár az ő személyes kedvenc ételeiről nincsenek fennmaradt írásos feljegyzések, emlékének megőrzése kiterjed a település kulturális és gasztronómiai örökségének ápolására is. Szentendre és a Dunakanyar gazdag kulináris hagyományokkal rendelkezik, amelyek a múlt és a jelen ízeit egyaránt magukban hordozzák. A következőkben dr. Kucsera Ferenc életének főbb állomásait és mártírhalálának körülményeit tekintjük át, majd elmerülünk Szentendre és a környező települések sokszínű gasztronómiai kínálatában, a történelmi vendéglőktől a modern bisztrókig és a helyi termelői piacokig, amelyek mind hozzájárulnak a régió egyedi hangulatához és ízvilágához.
Dr. Kucsera Ferenc: Egy Mártír Élete és Halála
Dr. Kucsera Ferenc 1892-ben Léván született, és 1919-ben Szentendrén mártírhalált halt káplán halálának 100. évfordulójáról emlékeztek meg. Kucsera közösségi ember volt, pályatársaihoz hasonlóan fontosnak tartotta az egyház által vallott elvek, tanok és értékek nyilvános megvallását, képviseletét. Amikor 1916 elején megszűnt a Szentendre és Vidéke, a városvezetés egy új lap szerkesztésével bízta meg őt. Az első két szám megjelenése után azonban az újság, vélhetően az Antolik polgármesterrel és a helyi zsidó közösséggel kialakult konfliktusa miatt, megszűnt. A következő év végén azonban újra kezdte a munkát. November 1-jén kért engedélyt a prímástól lapszerkesztésre, mivel: „…hasznosabb, ha lelkészük, mintha más felekezethez tartozó egyén veszi át a lap vezetését”.
Az őszirózsás forradalmat követően több nyilvános szerepléséről tudunk. November 3-án, a szociáldemokraták népgyűlést tartottak a városban. Talán itt keresztezte a káplán és a későbbi halálában felelős Ozorai József pomázi „vad szociáldemokrata” vezető útja első alkalommal egymást. Ozorai a népgyűlésen azzal fejezte be a beszédét, hogy: „… irtsák ki a papokat, mert addig nem lesz béke, míg az utolsó gróf beleivel fel nem akasztják az utolsó papot”. Kucsera megpróbált felszólalni, de belefojtották a szót. December közepén, a székesfehérvári püspök kérésére, Pilisszentlászlóra ment a hónapok óta beteg papot helyettesíteni. Egyházi beszédében kitért a híveket érintő közéleti kérdésekre is. A káplán későbbi tragikus sorsában is döntő volt a Népszava beszámolója a történtekről: „A szentendrei hecckáplán. Szentendréről írják elvtársaink: … Szentendrén a legmozgékonyabb fekete lovag az itteni hecckáplán: dr. Kucsera Ferenc … Elvtársaink december 15-re Pilisszentlászlóra népgyűlést hívtak egybe. Ezt megtudva Kucsera káplán és heccbarátja, a községben a gyűlést megelőzően a lakosság bigottabb részét leitatták, pálinkát osztva szét köztük, majd arra biztatták őket, hogy ‘ha jönnek a vörösek’ verjék agyon őket dorongokkal. Elvtársaink higgadtságán múlott, hogy nem történt vérengzés, sőt a gyűlést is meg lehetett tartani … Kucsera hecckáplán Visegrádon is megjelent, a jelekből ítélve azzal a szándékkal, hogy a visegrádi katonákból fehér gárdát alakítson. Amikor elvtársaink erről értesültek, nyilvános népgyűlést hívtak össze, hogy fölvilágosítsák a lakosságot a hecckáplán fekete szándékairól.” Az írásnak természetesen köze sem volt a valósághoz, Kucsera nem járt Visegrádon, nem itatott le senkit, csupán elveit fejtette ki a nép előtt. A következményekkel azonban tisztában volt: „Beszéd Szentlászlón - írta pár nappal később -, visszafelé találkozás a vörösökkel … 17-én hír arról, hogy szét akarnak tépni, kötél fejemre, lábamra. 18-án Izbégre menet egy szentlászlói figyelmeztet, hogy le akarnak lőni. 22-én népgyűlés, néphatározat elkergetésemről. Zárdában.” Az ominózus népgyűlés után, karácsony első napján fegyveresek kíséretében Esztergomba utazott, ahol a prímásnak tett jelentést a helyzetéről. „Nem küldjük vissza, de nagy érdem lenne” - idézte fel Csernoch érsek szavait naplójegyzetében.
A hatalomra kerülő kommün-vezetők első intézkedései közé tartozott Kucsera Ferenc letartóztatása, 1919. március 24-én. Másnap szabadon engedték, a munkástanács jegyzőkönyve azonban rögzítette a megalázó procedúrát. A plébánián házkutatást tartottak és javakat foglaltak le. Az esti, éjszakai látogatások különböző ürügyekkel megismétlődtek. Az iskolák elvétele után leltárba vették az egyház összes ingatlan és ingó vagyonát, az értékpapírokat pedig lefoglalták. A kántortanítók és a zárdanővérek közül többen szembefordultak a plébánossal, az új hit oldalára állva.
Budapesten, 1919. június 24-én, a bolsevik hatalommal szembeforduló katonatisztek vezetésével kitört az ellenforradalom, melynek a városban is akadtak követői. Este 8 órakor egy nyolcfős társaság jelent meg a plébánián, kérve a templom kulcsait, hogy harangozással adhassanak jelet a felkelésre. A plébános megtagadta a kulcsok kiadását, mivel ellenezte a jeladást az előtt, hogy a fővárosi események sikeréről hírt kapnának. A főtéren gyülekező ellenforradalmárok több kommünvezetőt letartóztattak és lefegyverezték a vörösőrséget. A tömeg elénekelte a Himnuszt. Hajnalra azonban a fővárosi mozgalmat leverték, ám erről a szentendreiek mit sem tudtak, sőt, hajnali öt órakor az ismét összegyűlt tömegnek már azt doboltatták, hogy a kommunizmus megbukott.
Délután a plébános Izbégen temetett, s mivel március 23. óta nem volt kántora, a feladatot Kucsera káplán látta el. Hazatérve drámai hírek fogadták őket. Előző este, a lefogásuk elől menekülő kommunisták közül többen Pomázra, a járási direktórium székhelyére mentek, értesítve az ottani vezetőket a szentendrei eseményekről. Ennél is nagyobb szerepet játszott a későbbi tragédia bekövetkeztében, hogy 25-én délelőtt a városi vörösőrségtől jelentés érkezett Budapestre, mely szerint „Az éjszaka folyamán az ellenforradalmárok … az itteni vöröskatonáktól géppuskát zsákmányoltak, kérnek karhatalmi segítséget.” Valójában a városban ekkor már rend volt. Weresmarthyék, látva a pesti ellenforradalom bukását, hogy a város elkerülje a megtorlást, az éjszaka történteket a régi, korrupt vezetők elleni népi lázadásnak nyilvánították, amely nem a rendszer megdöntését tűzte zászlajára. Ezt követően új direktóriumot választottak. A munkásszázad az állomáson maradt, s csupán néhány letartóztatást foganatosított, az állig felfegyverzett terroristák azonban bejöttek a főtérre, és a vörösőrség (az egykori szerb iskola) épületében rendezkedtek be. Parancsnokuk Chudy Ferenc 21 éves, polgári foglalkozására nézve pincér volt, aki katonaként harcolt a világháborúban. Chudy helyettese, a 27 éves Darázs István, 1902-től állt fegyveres szolgálatban, végigharcolta a világháborút, törzsőrmesteri rangot szerzett. Hadifogságba esett, 1919 áprilisában tért haza. Másnap, az ellenforradalom bukásának reggelén, reggeli 8 órakor, Chudyék Budapesten, a Pálffy téren találkoztak. A szentendrei híreket hallva, a Hadügyi Népbiztosság épületébe mentek, további parancsot kérve.
A terroristákat már egy lista várta a vörösőrségen, mely az ellenforradalmi mozgalom szervezőit, résztvevőit sorolta fel. Közben, a hírek hallatán, Szentendrére érkeztek a járási direktórium vezetői is Pomázról, Ozorai József, Navarra Jenő, Schrötter Aladár és a később külföldre szökött Gáspár Vilmos. A Népszava cikke és a szentlászlói eset után nem véletlen, hogy első útjuk a plébániára, a kápláni szobába vezetett. Este fél tíz körül a helyiségbe lépve, azonnal nekitámadtak a már alváshoz készülődő káplánnak, hangos kiabálással számon kérve tőle a „Népszava-affért”, követelve a harangozók és az ellenforradalom szervezőinek nevét. Kucsera azonban semmit sem tudott vagy akart mondani. Közben Chudy úgy döntött, hogy a lefogott ellenforradalmárokat átkísérteti a rendőrségi fogdába, mely közvetlenül a plébániaépület szomszédságában volt. Az épülethez közeledett a menet, amikor a terroristák parancsnoka figyelmes lett a plébániáról kiszűrődő kiabálásra. Bement és igazoltatta a jelenlévőket. Ennek megtörténte után a pomáziak győzködni kezdték őt arról, hogy az események szervezője Kucsera káplán volt, felemlítették a szentlászlói esetet, bizonygatták, hogy ő adta ki a templom kulcsait a harangozáshoz, holott az épület egyik lakója már tájékoztatta őket, hogy egyik pap sem vett részt az eseményekben.
Ez után Chudy maga is vallatni kezdte Kucserát, tudatva vele, hogy neki hatalmában áll őt kivégeztetni. A pap azonban továbbra sem mondott semmit. Chudy 10 perc gondolkodási időt adott neki. A pomáziak győzködésére végül Chudy maga is úgy döntött, hogy Kucsera Ferencet ki kell végezni. Felíratta a pomáziakkal egy papírra a nevüket, hogy később, ha számon kérik a tettét, igazolni tudja magát. Ekkor dőlt el a fiatal pap sorsa. A plébániaépület előtt Chudy felszólította a jelenlévő vörösőröket, katonákat, hogy négy önkéntes jelentkezzen az ítélet végrehajtására. Ez meg is történt. A jelentkezők között két szentendrei is volt, a 18 esztendős vasesztergályos-segéd, Dudás János és Arzenovits István. Utóbbi később, a sötétséget kihasználva megszökött, így nem vett részt a gyilkosságban. A villa felé menet Kucsera Ferencet elhagyta addigi remegése, továbbra is csak lakonikus, rövid válaszokat adott az őt útközben is faggató Chudynak. Későbbi nyilatkozatában, a villában jelenlévő Klincsek Iván nyilatkozott úgy, hogy „Összekulcsolt kezekkel állt hóhérai előtt.”
Megérkezésük után Chudy a géppuskás tanfolyam tisztjeivel beszélgetett a szomszéd szobában, kijelentve, hogy Kucserát ki fogja végeztetni, mert ő volt az ellenforradalom vezetője. Visszatérve az előszobába, teátrális módon ismét 10 percet adott a fogolynak, hogy valljon, Kucsera azonban csak annyit mondott, hogy magáról már mindent elmondott, másokról pedig nem tud. Ekkor Chudy utasítást adott a katonáknak, hogy vigyék le a papot a Duna-partra. Mivel azonban Arzenovits eltűnt, ott helyben parancsot adott a tanfolyam írnokának, Marinovits Miklósnak, hogy vegye a fegyverét és álljon be a kivégzőosztagba. Ezután Kucserát a hátsó kijáraton az udvarra vitték. Itt az egybegyűlt katonáknak Chudy feltette a kérdést: „Mit érdemel az, ki ellenünk van, és nem vall, s aki az ellenforradalom vezetője volt?!” Meg kellett ismételnie a kérdést, mert elsőre csak néhányan válaszoltak. A káplánt levezették a Duna-partra, először a villával szemben lévő részre, de azután mégis a sétány végébe, egy szemétdombhoz mentek. Ott Chudy Kucsera Ferencet arccal Leányfalu felé, oldalt a Dunának állíttatta. A katonákat tőle kétlépésnyire, arccal vele szembe rendelte. „Ketten a szívre, ketten a fejre!” - adta ki a parancsot. Ismét felszólította a lelkészt, hogy mondja meg az igazat, de az továbbra is csak hallgatott. Chudy vezényelt: „Cél!”, „Tűz!”. A négy fegyver eldördült, a lőerő Kucsera Ferenc testét hanyatt a földre lökte. Egyik karja azonban reflexszerűen felemelkedett, Darázs István ekkor megtapogatta a pap nyaki ütőerét és megállapította, hogy még él. A holttest reggeli 7 óráig a helyszínen maradt, már éjszaka szentendrei asszonyok siratták. Reggel Chudy parancsára a városi szemeteskocsi vitte ki a holttestet a temetőbe, hogy koporsó és végtisztesség nélkül a temetőárokban földeljék el. A sírhelyet szinte azonnal elborították a virágok. Ezt követően is bolygatták a testet. Két hónap múlva az igazságügyi orvos szakértők exhumálták. Később a temető központi részén emeltek számára díszes síremléket. Kivégzésének helyét emlékkereszttel jelölték meg. A kommunista uralom alatt azonban ezt eltávolították. Helyén ma Farkas Ádám 1980-ban felavatott fogadószobra áll.
A tanácsköztársaság alatt elkövetett bűnök megtorlásaként egy nagyszabású, 87 vádlott ellen induló perben kérték számon a szentendrei tettesek bűneit. A fő vádpontot képező Kucsera-gyilkosságban, 1921. május 4-én, Kecskeméthy bíró Chudy Ferencet, Ozorai Józsefet és Schrötter Aladárt halálra, Navarra Jenőt életfogytiglani, Dudás Jánost 15 évi, Darázs Istvánt 13 évi, míg Marinovits Miklóst 3 évi fegyházra ítélte. A halálos ítéleteket végül nem hajtották végre, mivel a magyar kormány fogolycserében egyezett meg a Szovjetunióval, így magyar katonatisztekért cserébe átadták őket a szovjet hatóságoknak.
Kucsera Ferenc mártírhalálának évfordulóján Léván Kucsera Ferenc-napokat tartottak, és fogadták a szentendrei buszos, kerékpáros és a gyermekekből álló gyalogos cserkészcsoportot is. Erre a hétvégére kapcsolódva tartottak hétfőn, június 24-én este imaórát a lévai kálvárián. Ennek apropója a szentendrei Keresztelő Szent János-plébánia egész éjszakán át tartó virrasztása volt Kucsera atya sírjánál. A Keresztelő Szent János-plébánia egyházközségi tagjai ebéddel fogadták a résztvevőket a szentendrei Szent András Általános Iskola éttermében. A finom falatoknál Blanckenstein György plébános köszöntötte őket. A bőséges ebédet követően az egyik osztálytermet foglalták le az aznapi főhadiszállás gyanánt, majd a 914. számú Endre cserkészcsapat két vezetője, Selmeczi Rita és András kalauzolták végig a csoportot Szentendre utcáin, végigjárva Kucsera atya itt töltött éveinek fontosabb állomásait. A Weresmarthy-villában (ma Vujicsics Tihamér Zeneiskola) vallatták és tartották fogva 1919-ben Ferenc atyát, majd szemben, a Duna-parton vetettek véget életének. Ennek eredeti helyszínén 1980-ban egy betonból készült köszöntő szobrot emeltek a városba érkezőknek, majd tiszteletére egy öntöttvas emlékkeresztet állítottak 1993-ban pár méterrel a kivégzés helyszínétől. Mellette felirat hirdeti: Itt halt vértanúhalált 1919. június 25-én dr. Kucsera Ferenc. Folytatva a túrát, a nyári kánikulában megismerték a városka romantikus utcáit és hangulatát, sikátorain keresztül pedig eljutottak a Keresztelő Szent János (régen Szent András) nevét viselő templomba. A délutáni városi megemlékezés négy órakor kezdődött az általuk már bejárt Duna-parti szakaszon, a Kucsera-keresztnél. Kucsera Ferencről, a mártírhalált halt hősről Bozó Tibor dandártábornok, a Magyar Honvédségi Altiszti Akadémia parancsnoka emlékezett meg. Az ünnepi beszédeket Tyekvicska Árpád történész zárta, aki kutatásainak eredményeit osztotta meg a közönséggel, méltó emléket állítva Kucserának. A városi megemlékezés után az esti órákban kezdetét vette a Keresztelő Szent János-plébánia ünnepi műsorsorozata, melynek első megállója a Kucsera Ferenc-emléktábla leleplezése volt. A Kolping Ház falán elhelyezett domborműves táblát dr. Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergomi-budapesti segédpüspök áldotta meg Blanckenstein György helyi plébánossal és Bacsa Dávid káplánnal az oldalán. A napi program szentmisével folytatódott a Szent Péter és Pál-templomban. Gyönyörű kórusi kísérettel vonult be dr. Cserháti Ferenc. Ahogy a püspök atya is említette szentbeszédében: „Kucsera Ferenc atya életpéldája és szentendrei emlékei bátorítsanak minket arra, hogy felvegyük a küzdelmet a mai rossz és torz új ideológiák ellen.” A szentmisét követően a püspök atya vezetésével körmenettel vonultak fel a szentendrei katolikus kálváriára, ahol a felújított Kucsera-sír előtt tisztelegtek. A hónapokig tartó munkálatok eredményét most a nagyközönség is láthatta. Szentendrén átélhették annak a helynek a hangulatát, melyben a számukra már boldog dr. Kucsera Ferenc káplán az utolsó éveit tölthette.
Szentendre és Környékének Gasztronómiai Kínálata
Szentendre nem csupán a művészetek és a történelem szerelmeseinek kínál felejthetetlen élményeket, hanem a gasztronómia rajongóinak is. A városban több mint 70 étterem működik, és még a helyismerettel rendelkezők számára sem könnyű a választás. A gasztronómiai élmény mellett a kiszolgálás minősége, a stabil megbízhatóság és az étterem hangulata is fontos tényező. Kucsera Ferenc korában is, és ma is a friss, helyi alapanyagok biztosították az asztalra kerülő ételek minőségét, melyek a Dunakanyar gazdag természeti kincseiből származtak.
A városban számos kiváló étterem található, melyek a legkülönfélébb ízléseket elégítik ki. Az Aranysárkány vendéglő Szentendrén, az Alkotmány utcában, régi szódásüvegekkel és súlyos békebeli evőeszközökkel várja vendégeit. A sárkányerőleves illatozik (fürjtojással, zöldségekkel, marhahússal kínálják), városszerte ismert a gulyásleves (helyi pékkel külön süttetik hozzá a cipót, amiben tálalják), és szerepel az étlapon a tejszínes parajkrém is, poféznivel. Ilyet másutt nem kapni.
A Bar Centro a Péter Pál utcában egy borbár, egy teraszos kiskocsma és egy ínyenc lakásétterem ötvözetét kísérelte meg létrehozni. Pataki László krédója így hangzik: „Szentendrén is legyen egy hely, ahol a minőségi vendéglátás egybeolvad a hétköznapokkal.” A borbárban remek magyar borok közül válogathatunk, és ki ne hagyjuk a trieszti Hausbrandt eszpresszót. A teraszon fröccsözhetünk, az emeleti lakásétteremben pedig rövid, de sokat ígérő étlap vár. A séf Dózsa Krisztián.
A Barcelona Restaurant és Tapas Bár a Szerb utcában egy igazi spanyol tapasbár és bisztró keveréke. A konyhát az első időszakban Mark Turton vitte, júliustól Gerstmayer Benjamin a konyhafőnök, a skót szakács a továbbiakban tanácsadóként működik. Az étlapon sült paprika, avokádósalsa, fokhagymás, rozmaringos babpüré, serrano sonka és chorizo kolbászfalatok, házi kecskesajt körtével, különféle (rákos, tonhalas, avokádós) tortillatekercsek, katalán pizzák és grillezett húsételek találhatók. Ha elsőre nem találjuk, ne csüggedjünk, keressük meg, ott lapul egy kis téren, amit a törzsvendégek „Tabak terasznak” neveznek, a főtéri kisposta mögött.
A Dorothea Bistro & Caffe egy varázslatos kis udvarban bújik meg, ahol a vendégek nem csak a környezet szépségében gyönyörködhetnek, hanem a figyelmes, mosolygós kiszolgálásban is részesülhetnek. Az étterem levesekkel, salátákkal, burgerekkel és különféle italokkal, köztük édességekkel várja vendégeit. A Dorottya az éjszakai baglyok törzshelye, ha van vendég, hajnali négyig is nyitva tart. A nyolcvanféle kitűnő bort és félszáz pálinkát bárki poharanként is kóstolgathatja, és ha az amerikait jókedvében találjuk (ez gyakran megesik), olyan ínyenclakomát rittyent az egy négyzetméteres konyhában, hogy tíz ujjunkat is megnyalhatjuk utána. A szűk helyen időnként negyven ember is szorong a kis, varrógéplábú asztaloknál, a számla egy plüsslazac szájában érkezik a fejünk fölött egy rúdon, a pénzt is a hal szájába kell gyömöszölnünk. Az állat a hitelkártyát nem szereti. A Dorotheát már csak azért is kedvelik, mert a Magyar Konyha receptjeit is kínálja, de a happy koleszterin nevű étel és Pelikán elvtárs limonádéja sem megvetendő. A Dorothea egyedülálló atmoszférájával tökéletes helyszín a lazításhoz és a minőségi idő eltöltéséhez barátokkal vagy családdal.
A Mjam étterem, a Főtértől pár lépésre, különleges karibi - ázsiai ízvilágot képvisel, fogásai egzotikusak és nagyon jók. Nincs sokféle étel, bisztrós étlapjukról inkább érdekes párosításokat felvonultató főételek választhatók, de találni itt leveseket, salátákat, burgereket is, mind egyedi ízvilággal. Érdemes előre foglalni, sokszor előfordult már, hogy tele volt, vagy rendezvényt tartottak az Mjam étteremben. Az étterem belső tere nagyon ötletes, ízléses designnal kialakított, vagány, mégis bensőséges hangulatot sugároz. A legjobb választás nyári estéken mégis a kicsi, romantikus hangulatú belső kert.
A megújult Művész étterem ízlésesen megcsinált látvány pultjával hívogat. Régi tűzhelyeken, sparhelteken sorakoznak az ízletes, leginkább magyaros fogások. Eleinte csak fesztiválok idején, kirakodó vásárok alatt települtek ki, de a nyári szezonban már standarddá vált a látványkonyhás pult. Ha mégis kicsit inkább elbújnánk az utcai nyüzsgés elől, jó választás az étterem békebeli időket megidéző, hangulatos belső udvara.
A Bükkös patak belvárosi részén a legjobb választás az Adria Cafe, ahol balkáni hangulatban, ősfás patakparti teraszon vacsorázhatunk Szentendre szívében. Kóstoljuk végig a dalmát konyha remekeit: pjeskavica, grillezett húsok, egyedi grill sajtok zöldséges, juhtúrós krémekkel, isteni olivabogyóval! Mindehhez válogatott minőségi görög és magyar borokat, csapolt Staropramen, Bernard és Lidman söröket kóstolhatunk. Sőt, focivébék idején óriás kivetítővel a szabadban a legjobb, leghangulatosabb hely meccset nézni jó társaságban.
A Maharaja Indiai Étterem Szentendrén egy különleges kulináris utazásra invitálja vendégeit Indiába, anélkül, hogy el kellene hagyniuk Magyarországot. A Dunakorzón található helyszín lenyűgöző kilátást nyújt a folyóra, így az étkezés nem csupán ízletes, de vizuálisan is élvezetes. A Panificio il Basilico egy igazi gyöngyszem Szentendre gasztronómiai életében, Szabadfi Szabolcs pék által vezetve. Ez a családias hangulatú étterem kiváló minőségű, kézműves pizzákat és pékárukat kínál, amelyeket helyben, hagyományos módszerekkel és a legfrissebb alapanyagokból készítenek. A mesés faházban elhelyezkedő étterem nem csak a pizzáiról, hanem a kellemes környezetről és a barátságos fogadtatásról is ismert. Cím: Szentendre, János utca.
Az Adzuki Sushi & Wok egy modern japán étterem Szentendrén, amely a friss és színes sushi tekercsek, valamint a különféle wokban készült ételek széles választékával várja vendégeit. A 2018 óta működő étterem gyorsan népszerűvé vált a helyiek és a turisták körében egyaránt, köszönhetően a minőségi alapanyagoknak, a kreatív fogásoknak és a barátságos, figyelmes kiszolgálásnak. A pad thai, a tom kha leves és a számos sushi variáció garantáltan minden ízlést kielégít. Cím: Szentendre, Kucsera Ferenc utca.
A Passata Pizza egy igazi olasz ételeket kínáló étterem Szentendrén, amely kiemelkedik a kiváló minőségű, hagyományos olasz pizza kínálatával. A vendégek körében magasra értékelt hely a finom ízek, a barátságos légkör és a kiváló vendégszeretet miatt vált ismertté. A Passata különösen a Neapolitan stílusú pizzáiról ismert, amelyeket autentikus, fa tüzelésű kemencében sütnek, biztosítva ezzel az eredeti olasz ízvilágot. A pizzéria tökéletes helyszín azok számára, akik egy gyors ebédre vagy egy kellemes vacsorára vágynak, élvezve közben az olasz konyha legjavát. Cím: Szentendre, Alkotmány utca.
A Trattoria Cardinale Étterem és Pizzéria Szentendre szívében, közvetlenül a Duna parton található, ahol az olasz konyha klasszikusait kínálja vendégeinek. Az étterem étlapján megtalálhatóak a különféle olaszos pizzák, tésztafélék, levesek és desszertek, amelyeket az autentikus olasz ízvilág és a friss alapanyagok jellemzik. A Café Christine Étterem és Kávézó egy elegáns, mégis barátságos hely Szentendre belvárosában, ahol a magyar és a nemzetközi konyha remekeit kínálják. A mediterrán stílusú környezet tökéletes hátteret biztosít egy reggeli kávéhoz, egy gyors ebédhez vagy egy hosszú, pihentető vacsorához. Az étterem különösen büszke a friss, helyi alapanyagokból készült ételeire, amelyek között megtalálhatóak a különleges desszertek is. Cím: Szentendre, Görög utca. A Christine-t azért tartják Szentendre egyik legjobb éttermének, mert évek óta stabil, megbízható minőséget hoz, mind az ételek, mind pedig a kiszolgálás tekintetében. Az év minden napján, gyönyörű kilátással, fedett terasszal, minden reggel, már 8-tól finom reggelivel várnak. Ragyogó napsütés, Duna korzó, nyugalmas reggel, frissen facsart narancslé, finom kávé, croissant, többféle rántotta, tojás ételek, szendvicsek, bundás kenyér, libamáj pástétom, frankfurti virsli mind szerepel az étlapon, ami az ebéddel és vacsorával folytatódik. A választékot tökéletesen összerakták, nem kilométer hosszú az étlapjuk, újragondolt magyaros ételek mellett találni itt egészen más jellegű fogásokat is. Barátságos és profi kiszolgálás, kényelmes székek, asztalok, igazi szentendrei miliő jellemzi.
Helyi Termelők és Piacok: A Friss Ízek Forrása
A friss, szezonális alapanyagok fontossága a régió gasztronómiájának alapja, mely Kucsera Ferenc korában is meghatározó volt, és ma is kiemelt szerepet kap a helyi termelői piacokon.
A Nagymarosi piac (régi nevén SpájzPlacc) minden szombaton nyitva tart, április 1-jétől október 31-ig 7-12-ig, november 1-jétől március 31-ig pedig 9-12-ig. Hogyan varázsoltak kertjükből sötétpiros, illatos epret Nagymaros főterére a borongós nyárutón, legyen az a Csósza család titka. Pedig hoztak belőle kilószámra, s kínáltak emellett őszibarackot meg szépen felcímkézett bodza-, csalán- és feketeribizli-szörpöt is. A Dunakanyar legnépszerűbb termelői piacán augusztus végén még jó kondérnyi zöldségcurryt is főztek a Két cica konyhája blogot vezető Bezselics Ildikó vezényletével. Apró vaskályhán rotyogott Csernákék mélybordó lekvárja, még a nyári szilvából, felváltva kavargatta a család apraja-nagyja. Nyílt színen mutatták be, hogy miként lehet tartósítószer nélkül eltenni lekvárt. Egy kiló cukrot számolnak huszonöt kiló gyümölcsre, hozzá csipetnyi fahéjat, gyömbért - nem ördöngösség. Jó ötlet az is, hogy 52 fokos házi pálinkával törlik körül az üveg száját, mielőtt lezárnák. A pálinka is szilvából készült, természetesen, telik rá a Szokolyai Szilvás Tanya négy hektáron nevelt, kétezer fás, minősített bioszilvásából. Mi több, gyümölcseikből Ilcsi néni szilvás készítményeibe is jut.
A piacon élvezeti és egészségmegőrző portékákat kínál a pomázi Kadamba Bt., kézműves szappanok mellett orvosi zsályás, gyógynövényes fogport, s teakeverékeket: jókedvre derítőt, altatóst, még „áldást várót” is. Lacikonyháról a Fekete Tanya gondoskodik. Hurka, kolbász, oldalas mellett házi sajtokat is kínálnak: fokhagymásat, lila hagymásat, snidlingeset, kaprosat, rozmaringosat, chiliset, dióst és négyborsost. Magyar tarka teheneiket csak kukoricán, szénán és lucernán tartják, tápot, tejhozamfokozó hormont, egyéb adalékot nem kapnak. Fanyar berkenye-, feketeáfonya- és édes feketeribizli-levet csapol a kóstolópohárba Pataki István. Az értékes gyümölcsöknek még a magját, héját is árusítják, porrá őrölve kínálják teába, joghurtba. Nyilas Kálmánné szederlekvárja olyan fényes és sima, mintha nem is lenne igazi, holott a trükkje csak annyi, hogy kipasszírozza a gyümölcsből a magokat. A Börzsöny-Cserhát díjas lekvárfőző asszony ősszel majd „szeretetlekvárt” is készít, sütőtökből, narancsból, citromból, mert piac, azt ígérik, egész évben lesz Nagymaroson. A nagymarosi piac szervezői üzemeltetik Budapesten július óta a Szimpla kerti Háztáji nevű piacot is.
Piac a jópofa kofához Dömösön, a Szent István utcában található. A szervezők arra törekednek, hogy a helyi termelők, lakosok árulják portékáikat. Zöldség, gyümölcs, sajtok, tejtermékek, mangalicakolbász, szalonna, a híres dömösi méz mind megtalálható, a befőzési szezonnal kezdődik a lekvárok árusítása, lesz dió, mandula, és must árusítását is tervezik.
A Bogdányi piac Dunabogdányban, a hajóállomáson szerdán és szombaton 7-12-ig tart nyitva. A lakosság részéről nagy volt az igény, hogy termelői piac nyíljon Bogdányban. A júliusi indítás után viszont kevés árus jelent meg a hajóállomáson. Az önkormányzat támogatja a kezdeményezést, remélik, hogy a piac ösztönözni fogja a helyieket, hogy az elmúlt évtizedekben elfeledett háztáji veteményesek ismét divatba jöjjenek. Jelenleg árulnak zöldséget, gyümölcsöt, mézet, sajtot, szörpöt és virágot.
A Váci Karitász piac Vácott, a Hattyú utca 1. szám alatt kéthetenként pénteken 14-18 óráig tart nyitva. Lecsófőző versennyel nyílt meg újra szeptember 7-én a nyári szünet után a piac a Váci Karitász udvarán. Nem könnyű, de nem is lehetetlen a hatalmas, fákkal karéjozott udvarra becsalogatni a vásárlókat kéthetenként péntek délután, hiszen Vácott mindennap van piac.
A Szentendrei Bükkös parti piac a Bükkös partján, festői környezetben szerdán és szombaton 6-14-ig tart nyitva. Több évtizede tart nyitva hetente kétszer ez a kistermelői piac. Az árusok 80 százaléka őstermelő, akik közel nyolcvan standon kínálnak házilag feldolgozott termékeket: szörpöt, lekvárt, lecsót, zöldséget, gyümölcsöt, savanyúságot, kecsketejet és sajtot, illetve füstölt árut, cserepes fűszereket, virágpalántákat. A Szentendrei-sziget őstermelői hozzák ide a legtöbb árut, van olyan szigeti termelő, aki már a harmadik generációt képviseli a piacon. Sokan jönnek a Gödöllői dombvidék településeiről is.
Édes Kísértések és Kézműves Finomságok
A helyi gasztronómia édes oldala is jelentős. Az Álom lángos gyáros Szentendrén, a Fő téren található. Zámbó Öcsi szerint Szentendrén, a Török közben árusították, egy ajtóra vágott szűk ablakon adták ki, és 1 forint 60 fillérbe került, mint az Utas-üdítő. Sokan azt hiszik, hogy a legendás szentendrei lángost máig Jakab István süti, pedig a család már húsz éve bérbe adta a kis üzletet Kiss Lajosnak. A technológia szerencsére nem változott: a hagyományos „magyar lepényt” kézzel gyúrják kenyértésztából, 190 ºC-os friss olajban sütik, és sima, sima-fokhagymás, tejfölös, káposztás változatot kínálnak.
Nagymaroson a Kis Francia pékség, reggeliző és ínyencbolt igazi különlegességeket kínál. Korábban Budapestről is jártak ide fagylaltért, süteményért, a híres jegeskávé-különlegességért. A bátaszéki származású fiatalember a Monarchia idején Szekszárdon tanulta ki a szakmát, s a budapesti Hauer cukrászüzemben tökéletesítette tudását. 1932-ben, 28 évesen döntött úgy, hogy önállósítja magát, s átvette Waldwogel nagymarosi cukrászdáját. A történelem viszont közbeszólt. A háborúban a lakóingatlannal együtt súlyosan megsérült az üzlet és a műhely is. Ám Galli újjáépítette a cukrászdát, gépesítette az üzemet. Révbe azonban most sem érhetett, jött az államosítás. Még egy fagylaltoskanál sem maradt a család tulajdonában. Galli János harmadszor már nem kezdte újra. Hiába is keresnénk Nagymaros főterén, ma már az épülete sem áll az egykori híres Galli Cukrászdának. De a fagylaltok, csokoládék, bonbonok mégis új életre keltek - igaz, a tértől távolabb, s időben néhány évtizeddel később.
Flamich Gábor tízéves sem volt, amikor Galli nagypapa 1975-ben meghalt. Akkor még talán ő sem hitte volna, hogy egykor majd a nagyszülő nyomdokaiba lép, de a régi cukrászdát soha nem felejtette. 1989-ben olasz alapanyagokra, ismert technológiára épülő fagylaltozót nyitott - egy utcányira a hajdanvolt Galli Cukrászdától. „A szekér - mint meséli - szépen ment is mindaddig, amíg meg nem jelentek a jégkrémes standok. Utána a vállalkozás összerogyott. Nem akartam beletörődni a helyzetbe, nem tudtam elfogadni, hogy nekem nem sikerül, miközben a nagyapa által készített egyszerű gyümölcsfagylaltoknak országos hírük volt.” Az unoka ezért újra elővette a nagyapai örökséget, s párjával, Konkoly Ritával együtt alaposan átolvasták a receptes könyvet. Arra voltak kíváncsiak, miként dolgoztak a cukrászok a múlt század első harmadában modern gépek, korszerű adalékanyagok és tartósítószerek nélkül. „Ma már egy kincs van a birtokunkban. 2003-ra állt össze a receptgyűjtemény, amely lehetővé tette, hogy a régi idők fagylaltjaival várhassuk vendégeinket. Ezek ugyanúgy készülnek, mint anno: tejből, tejszínből, tojásból és gondosan válogatott, helyi gyümölcsökből.”
Flamich Gábor 2007 nyarán új kísérletbe kezdett. Elhatározta, hogy a régi mesterek tudását követve csokoládékat és bonbonokat is készít. „Saját elképzeléseim szerint kezdtem el kísérletezgetni a jégkockatartóval és a tortabevonóval, s nagy ünnep volt, ha a csokoládét végre sikerült kivarázsolnom a formából” - meséli. A megerősítő végső jel, amire titokban már jó ideje várt, 2008-ban meg is érkezett: a belga Csokoládéakadémia vezetője Budapesten tartott előadást. „Irány Brüsszel! Muszáj tudást szereznem ahhoz, hogy továbblépjek. Számomra ez volt Philippe Vancayseele előadásának a konklúziója. Magyarországon sokan vannak, akik csokoládékészítőnek nevezik magukat, ám én a forráshoz akartam visszamenni.” Rita unszolására a csokoládébolt 2010. július 5-én nyílt meg a fagylaltozó mellett. Flamich Gábor és párja sokáig gondolkozott azon, hol nyissanak üzletet. Szóba került Budapest, de végül Nagymarosra esett a választás. Mint mondják: ők azokat célozták meg, akik nem igazán foglalkoznak azzal, hogy mi történik a fővárosban. „Ezek az emberek vidékre járnak, a biopiacokat keresik és a kicsi üzleteket: ehető húst, sajtot és gyümölcsöt akarnak venni, a műanyag élelmiszerektől és a mérgező gondolatoktól szeretnének szabadulni.” Náluk a trendi csokoládékra - a hangzatos ehető szenes, túrós-csalános, kecskesajtos „őrültségekre” - nincs igazán kereslet. Ezért a csokoládéműhely a hagyományos és klasszikus ízvilágra, a mandulás, mogyorós, marcipános, narancsos és aranymazsolás csokoládékra épít. Jelenleg 19-féle, főként belga és francia alapanyagból több mint 170 csokoládét készítenek, az ár száztól ötezer forintig terjed. „Azt szeretnénk, hogy senki se távozzon üres kézzel. Még akkor sem, ha úgy érzi, nem engedhet meg magának ilyenfajta ínyencségeket.” Nagymaroson megnyílt a Kis Francia pékség, reggeliző és ínyenc bolt, ahol a frissen sütött pékáruhoz különféle kávékat választhatnak a vendégek, valamint a hazai termelők finomságaira lelhetnek: házi lekvárokra, szörpökre, házi sörökre, kézműves borokra.
Kucsera Ferenc Utcája és a Folt Kávézó
Szentendrén a Kucsera Ferenc utca 11. szám alatt található a Folt kávézó, amely 11:00-22:00-ig, pénteken és szombaton 15:00-02:00-ig, vasárnap pedig 11:00-22:00-ig várja vendégeit. A hely inkább egy alternatív művészklub és egy romkocsma keveréke. Nyáron a kertben, télen a hangulatos étteremben döntően helyi alapanyagokból készülő magyar és nemzetközi konyhát visznek. Vasárnap grillterasz, hétvégeken főzőiskola is működik. A séf Gál Zsolt, aki a Finománia főzőtanfolyamokat is vezeti.
Egyéb Kulináris Csemegék a Térségben és Közösségi Élet
A nagymarosi Ormándy család kockás abroszos kisvendéglője nevében és hangulatában is a régi Nagymaros emlékét őrzi. Azokat az időket idézi, amikor a Duna-parton egy-egy hétvégén húsz vendéglőből szólt a cigányzene, és a falu, pontosabban az itt nyaraló pesti polgárok könnyedén eltartottak öt hentesüzemet is. A helyiek és a visszatérő nyaralók még ma is úgy mondják, „elmegyünk Vendihez”, ha ráéheznek egy jó kis szarvassültre, pacalra vagy borjúlábra. Vendit, a családfőt szinte mindenki ismeri, hiszen már a nagymamája is vendéglőben dolgozott, méghozzá a Kék Dunában, ott, ahol valamikor a híres művésztelep működött. Egy este elfogyasztott pacalpörkölt után ugyanolyan prímán érezhetjük magunkat, mintha salátavacsorát ettünk volna. A sváb konyha mérnöki pontossága, könnyedsége, áttetszőssége talán senkit sem bűvöl el úgy, mint a szertelen, szenvedélyes konyhát vivő, felfokozott ízekkel dolgozó dél-alföldi embert. Vendi nem szereti a fantázianeveken kutyult ételeket, a hosszú, csalóka étlapokat. Törzsvendégei egyébként is azt kérdezik: akad-e szarvas, vaddisznó vagy másféle meglepetés a konyhán. És valami mindig akad. Piros lábaskában feltálalt lecsós szűzérmék, mellé igazi, uborkagyaluval szelt, forró zsírban sütött sváb rósejbni, libaleveshez sült levesbetét. Sajnos azzal hirdetik magukat, hogy több mint 150 étel szerepel az étlapon, így nem a friss, szezonális alapanyagok dominálnak, de van ropogós keszeg, vadételek, kapros, juhtúrós galuska, és készítenek mangalica, és szürkemarha-különlegességeket is.
A Kucsera Ferenc életéhez és emlékéhez kapcsolódó közösségi tevékenységek sorában kiemelkedő szerepet játszanak a helyi cserkészcsapatok. A 914. számú Endre cserkészcsapat két vezetője, Selmeczi Rita és András kalauzolták végig a látogatókat Szentendre utcáin, végigjárva Kucsera atya itt töltött éveinek fontosabb állomásait. Ezen kívül, a cserkészcsapaton belül működő Turul őrs - mely az Okapi őrs tagjaiként 2017. július 8-án tettek kiscserkész-ígéretet Pusztavámon, és így ők lettek a csapat történelmének első kiscserkészei - 2019 nyarán elhagyta a kiscserkész rajt, és jelenleg a Szent László raj tagjaiként készülnek cserkész-fogadalmukra. Ha ma az őrsre nézünk, bátran állíthatjuk: a kísérlet sikeres volt, a turulok vagány és összetartó közösséggé értek. Az őrs április 8-án ünnepli születésnapját, és taglétszáma évről évre nő, pillanatnyilag a Turul a csapat legnagyobb őrse tizenkét taggal és két vezetővel. Fontos megemlíteni, hogy az őrstagok kedvenc étele a pizza, kedvenc játékuk pedig a Fedezékbe! és a Bázisfoglaló. Együtt 1173 órát töltöttek, 11 őrsi programon vettek részt, és 3 kiscserkész tábort is túlélték.