A kürtőskalács, ez az ikonikus édesség, melynek illata azonnal felidézi a vásárok és ünnepek hangulatát, hosszú és gazdag történelemmel rendelkezik. Nem csupán egy sütemény, hanem egy kulturális örökség, melynek eredete, elnevezése és rekorderedményei is érdekes betekintést nyújtanak a magyar gasztronómia világába.
A Kürtőskalács Eredete és Neve
A kürtőskalács gyökerei mélyen a középkorba nyúlnak vissza. Rokonságot mutat számos európai süteménnyel, mint például a német Baumkuchen, az ónémet Ayrkuchen vagy Spiesskuchen, az osztrák Prügeltorte, a szász Baumstriezel, a svéd spettekaka, a szlovák trdelnik, a cseh trdlo, valamint a litván-lengyel-francia ragoulis/šakotis/sękacz/gâteau-à-la-broche. Ezek a sütemények mind a nyílt tűz felett, forgó fán sütött tészták családjába tartoznak, jelezve a közös európai gasztronómiai hagyományokat.
A kürtőskalács nevének eredetét Szabó T. Attila kolozsvári tudós nyelvész a "kürtő" szóból eredezteti. Elmagyarázta, hogy amikor a hengerről leveszik, az egész sütemény egy darabban egy körülbelül 25-30 cm hosszú kürtő, illetőleg cső alakú kalácsfélét képez. Ez a leírás tökéletesen megragadja a sütemény jellegzetes formáját és magyarázza elnevezését. A 18. század végére a sütemény nemcsak Erdélyben, hanem különböző megnevezések alatt már az egész magyar nyelvterületen elterjedt. Belső-magyarországi megnevezései, mint a dorongos fánk, dorongfánk vagy botra tekercs, a német Baumkuchen tükörfordításai, ami szintén alátámasztja a sütemény európai elterjedését és népszerűségét.
A Kürtőskalács Receptjének Fejlődése
Bár a kürtőskalács már a 15-16. században ismert volt, az első írásos recept a 18. században jelent meg. A Vitéz Kürtős nagymamija, Simó Irma már az ’60-as években sütött az erdélyi Székelylengyelfalván kürtőskalácsot lakodalmak vagy egyházi ünnepek alkalmából. Vállalkozásuk az ő receptjét alapul véve, az általa felhalmozott, hatalmas tudás örököseként gondoskodik arról, hogy a kürtőskalács hagyománya a 21. században is fennmaradjon.
A ma érvényben lévő, hivatalos álláspont szerint nem nevezhető kürtőskalácsnak az az étel, amelynek borítása vagy tésztája sós, ezenkívül húst vagy sajtot tartalmaz. Ez a meghatározás segít megőrizni a kürtőskalács hagyományos, édes jellegét és megakadályozza, hogy az elnevezés túlságosan elvonttá váljon.
Így készül az igazi kürtőskalács | Mindmegette.hu
A Kürtőskalács Rekordok Nyomában
A kürtőskalács nem csupán finom édesség, hanem a közösségi események és a rekordkísérletek protagonistája is. Hosszú ideig a Lehel Kürtősház tartotta a legnagyobb kürtőskalács rekordját 5.37 méterrel, melyet Székelyudvarhelyen 2007-ben jegyeztek fel. Ez az eredmény már önmagában is lenyűgöző volt, és számos érdeklődőt vonzott.
A rekord azonban megdőlt, és az új csúcstartó egy 16.7 méter hosszú kürtőskalács lett, melyet az Oroszfalvi Falunapokon készítettek Erdélyben. Ez a hatalmas sütemény a közösség erejét és a hagyományok iránti elkötelezettséget demonstrálta. A sütés nemcsak látványos attrakció volt, amelyre sokan kíváncsiak voltak, hanem főpróba is az országos és Guinness-rekord megdöntésére. Borbély István, a Borbély Kürtős tulajdonosa elmondása szerint a Guinness-rekord elbíráló bizottság visszajelzését várják, de remélik, hogy a nyáron sikerül hivatalosan bejegyezni a leghosszabb kürtőskalácsot.
Egy Rekordkürtőskalács Elkészítése
Egy ilyen méretű kürtőskalács elkészítése hatalmas logisztikai feladatot és jelentős alapanyagmennyiséget igényel. Borbély Zsuzsanna, a tizenöt fős kürtőskalács-készítő csapat vezetője megosztotta, hogy a tészta elkészítéséhez 50 kilogramm lisztre, közel 25 kilogramm cukorra, 15 liter olajra, 25 liter tejre, 150 darab tojásra, 100 darab citrom héjára, élesztőre, vaníliacukorra és sóra volt szükség. Ez a lista is jól mutatja, milyen nagyszabású vállalkozás egy ilyen rekord felállítása. Miután megsült a tészta, levágták a rúdról, és a jelenlevők ingyen megkóstolhatták, ami tovább emelte az esemény közösségi jellegét és népszerűségét.
A kürtőskalácssütés különleges programpont volt a szervezők szerint, és évfordulót is ünnepeltek vele, hiszen 25 évvel ezelőtt tartottak először falunapot a községben. Ez a kettős ünneplés tovább hangsúlyozta a kürtőskalács szerepét a közösségi eseményekben és a hagyományok ápolásában. Az ilyen események nemcsak a rekordok megdöntéséről szólnak, hanem a közösség összetartásáról, a hagyományok tiszteletéről és az édes élmények megosztásáról is. A kürtőskalács így nem csupán egy sütemény, hanem egy élő, fejlődő kulturális jelenség, amely továbbra is örömet és büszkeséget okoz a magyar gasztronómia kedvelőinek.