A laktózintolerancia, vagy tejcukor érzékenység diagnózisa után a korábbi étkezési szokások megváltoznak, hiszen a kezelés alapja, hogy a laktózt tartalmazó élelmiszerek fogyasztását mellőzni, vagy csökkenteni kell. Ez az állapot nem azonos a tejallergiával, amely az immunrendszer reakciója a tejfehérjékre. Ehelyett a laktózintolerancia azt jelenti, hogy a szervezet nehezen emészti meg a tejben és tejtermékekben található laktózt, vagyis a tejcukrot. Ennek hátterében az áll, hogy a vékonybélben található laktáz nevű enzim nem termelődik megfelelő mennyiségben, vagy egyáltalán nem. Ilyenkor a laktóz nem bomlik le teljesen emészthető formára, hanem emésztetlenül továbbhalad a vastagbélbe, ahol a baktériumok kezdik el lebontani, ami kellemetlen tüneteket - például puffadást és hasmenést - okoz.
A tejcukor a tejjel (tejfehérje) együtt a 14 jelölésköteles allergén közt szerepel: tehát aláhúzás, dőlt betű, megvastagítás a késztermékek csomagolásán, vagy pedig a 7-es szám jelöli. Fontos hangsúlyozni, hogy ez azonban nem jelenti azt, hogy a laktózérzékenyeknek minden tejtermék fogyasztásától tartózkodniuk kellene - ahogyan Szarka Dorottya is kiemeli. Csupán a laktózt (tejcukrot) tartalmazó készítményeket kell kerülni, egyéni toleranciától függően csökkenteni. Az étrendbe beépíthetők azok a tejet, tejszármazékot tartalmazó termékek, melyek csomagolásán vagy címkéjén a gyártó feltüntette a „laktózmentes” jelzőt.
A laktózintolerancia típusai és okai
A tejcukor lebontásához szükséges laktáz enzim hiánya vagy csökkent termelődése vezet laktózintoleranciához. Ennek hátterében többféle ok állhat:
Elsődleges (primer) laktózintolerancia
Ez a leggyakoribb forma, genetikai alapú érzékenység. Ilyenkor a gyermekkor után - jellemzően 3-5 éves kor fölött - a laktáz enzim aktivitása fokozatosan csökken. Ez egy természetes folyamat lehet sok embernél: világszerte a felnőttek jelentős része (becslések szerint mintegy 65-70%-a) kevésbé képes megemészteni a tejcukrot felnőttkorára. Emiatt tinédzser- vagy fiatal felnőttkorban jelentkezhetnek először a tünetek. Vannak, akiknél a csökkenés enyhébb (ők akár egész életükben fogyaszthatnak némi tejterméket gond nélkül), míg másoknál a laktáz szintje drasztikusan visszaesik, és már kis mennyiségű tej is panaszokat okoz.
Az elsődleges laktózintoleranciának létezik egy veleszületett, kongenitális formája is, amikor már a csecsemő sem képes megemészteni a laktózt az enzim teljes hiánya miatt. Ez azonban rendkívül ritka - világszerte csak néhány tucat ilyen esetről számoltak be -, és ilyenkor már újszülött korban súlyos tünetek jelentkeznek (a baba nem fejlődik, hasmenése van az anyatejtől is).
Másodlagos (szekunder) laktózintolerancia
Ilyenkor nem a genetikailag programozott enzimcsökkenés a fő ok, hanem valamilyen egyéb betegség vagy állapot károsítja a vékonybelet, és ez vezet a laktáz enzim átmeneti vagy tartós hiányához. Bármely olyan probléma, ami a vékonybél nyálkahártyáját sérti, csökkentheti a laktáz termelődését. Például:
- Cöliákia (lisztérzékenység): A kezeletlen gluténérzékenység károsítja a vékonybél bolyhait, emiatt gyakran alakul ki átmeneti tejcukor-érzékenység is.
- Bélfertőzések: Egy súlyosabb gyomor-bélhurut (pl. rotavírus) után átmenetileg csökkenhet a laktázaktivitás.
A másodlagos laktózintolerancia tehát egy szerzett állapot, és gyakran megfordítható: ha az alapbetegséget sikerül meggyógyítani vagy kezelni, a laktáztermelés visszatérhet, és a tejcukor-érzékenység megszűnhet.
A laktózintolerancia tünetei és felismerése
A tejcukor-érzékenység tünetei tipikusan akkor jelentkeznek, amikor valaki tejcukrot tartalmazó ételt vagy italt fogyaszt.
A leggyakoribb panaszok a következők:
- Haspuffadás, fokozott gázképződés: A belekben felhalmozódó gáz miatt a has feszül, kellemetlen teltségérzés alakul ki.
- Hasmenés: A lebontatlan laktóz vizet szív magához a bélben (ozmotikus hatás), ami híg székletet, hasmenést eredményezhet.
- Hasi görcsök, fájdalom: A bélmozgások fokozódása és a gázok felhalmozódása miatt fájdalom jelentkezhet.
- Hányinger, hányás: Ritkábban, de előfordulhat, különösen nagyobb mennyiségű laktóz fogyasztása esetén.
Ezek a tünetek rendszerint 30 perctől 2 óráig terjedő idővel a tejcukortartalmú étel vagy ital elfogyasztása után jelentkeznek, attól függően, hogy mennyit fogyasztott az illető és milyen az egyéni toleranciája. A tünetek súlyossága nagyban függ az elfogyasztott laktóz mennyiségétől és az egyén megmaradt laktáz aktivitásától. Van, aki egy pohár tejet gond nélkül meg tud inni, de ha ennél többet fogyaszt, kellemetlenül érzi magát; míg másnál már néhány korty tej is heves panaszokat válthat ki. Általában a kisebb mennyiségű laktóz (például egy kevés tej a kávéban, vagy egy szelet sajt) enyhébb vagy semmiféle tünettel nem jár, főleg, ha más étellel együtt fogyasztják.
Nem minden tejtermék vált ki ugyanolyan erős tünetet. Például a joghurtot és kefirt sok laktózérzékeny jobb toleranciával fogyaszthatja, mert a bennük lévő jótékony baktériumok a laktóz egy részét már lebontották. Kemény, érlelt sajtok (mint a cheddar, ementáli vagy parmezán) nagyon kevés laktózt tartalmaznak, így ezek kis mennyiségben általában nem okoznak gondot.
Az orvos elmagyarázza a laktózintoleranciát
Fontos hangsúlyozni, hogy a laktózintolerancia önmagában nem életveszélyes és nem okoz maradandó szervi károsodást - „csupán” kellemetlen közérzetet, rosszullétet. A tünetek megszűnnek, amint a szervezet kiüríti a laktózt (ez általában egy fél nap alatt lezajlik).
Diagnosztikai módszerek
Ha felmerül a gyanú, hogy laktózintoleranciánk van, érdemes orvosi kivizsgálást kérni a pontos diagnózis érdekében. Mivel más betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket (például a már említett cöliákia, vagy akár irritábilis bél szindróma), nem tanácsos csak önmagunkban, házi módszerekkel diagnózist felállítani. Dr. Tisztelt Dr. Nő/Dr. Úr! Többféle ételallergiát mutattak ki az elmúlt években. Utoljára 2016 augusztusában végeztek erre vonatkozó vizsgálatot, és bár nem fogyasztom azokat az élelmiszereket, amelyekre allergiás vagyok, mégis egy jó 6 hónapja erőteljesebben puffadok, aknés, ekcémás a bőröm, fáradt vagyok és hullik a hajam. Minden bizonnyal az emésztésem körül lesz a probléma, minden más rendben van. A kérdésem az, hogy esetleg 1 év alatt kialakulhatott esetleg lisztérzékenység is? Lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. Panasza hátterében felmerül több betegség, mindenképpen fontos lenne Önt kivizsgálni.
A diagnózis felállítására több vizsgálati módszer is rendelkezésre áll:
Hidrogén- és metán-kilégzési teszt
Ez az egyik leggyakoribb, fájdalommentes vizsgálat a laktózintolerancia kimutatására. A teszt során éhgyomorra az illető megiszik egy meghatározott mennyiségű laktózt tartalmazó italt. Ezt követően meghatározott időközönként a kilélegzett levegőt elemzik egy műszerrel. Ha a vékonybélben a laktóz nem szívódik fel, a vastagbél baktériumai lebontják, és közben hidrogén-, illetve metángáz keletkezhet. Ez a hidrogén és metán felszívódik a vérbe és megjelenik a kilélegzett levegőben is. Emelkedett hidrogén- vagy metánszint a leheletben arra utal, hogy a tejcukor nem emésztődött meg rendesen - azaz laktózintolerancia valószínű. A metán vizsgálata azért hasznos, mert vannak olyan emberek, akiknél a hidrogén helyett vagy mellett a baktériumok inkább metánt termelnek, így a kizárólag hidrogént mérő teszt náluk tévesen negatív lehet. A teszt teljes időtartama általában 2-3 óra, és több mérés történik ezalatt.
Laktóztolerancia-teszt (orális terheléses teszt)
Ennél a vizsgálatnál szintén laktóztartalmú oldatot kell inni éhgyomorra, majd azt nézik, hogy utána megugrik-e a vércukorszint. Normális esetben a laktáz enzim lebontja a laktózt, a keletkező glükóz pedig felszívódik, ami megemeli a vércukrot. Laktózintolerancia esetén viszont a vércukorszint csak kismértékben emelkedik meg a bevitt cukorhoz képest, mivel a laktóz nem bomlik glükózra. A vércukormérést a terhelés után általában fél óránként végzik el néhány alkalommal.
Eliminációs diéta próba
Előfordul, hogy az orvos azt javasolja, a beteg néhány hétig teljesen hagyja el a laktózt az étrendjéből, majd fokozatosan vezesse vissza, és figyelje meg a tüneteket. Ha laktózmentes étrend mellett a panaszok megszűnnek, majd a tejtermékek újbóli fogyasztásakor visszatérnek, az alátámaszthatja a diagnózist.
Genetikai teszt
Létezik olyan vizsgálat is, amely a laktáz enzimtermelést befolyásoló gén (LCT gén) variációit vizsgálja vérből vagy nyálmintából. Ez megmutathatja, hogy a páciens genetikailag hordozza-e a felnőttkori primer laktózintoleranciára való hajlamot. A genetikai teszt hasznos lehet, de önmagában nem mindig elég a diagnózishoz, hiszen a tünetek fennállása és a klinikai tesztek eredménye döntő jelentőségű.
A pontos diagnózis azért fontos, mert a tünetek oka nem mindig egyértelmű. Ha saját magunkat „diagnosztizálva” egyszerűen elhagyjuk a tejtermékeket, előfordulhat, hogy elfedünk egy másik, kezelést igénylő betegséget. Például, ha valójában lisztérzékenység okozza a panaszokat, a laktózmentes diétával átmenetileg jobban lehetünk, de a kezeletlen cöliákia hosszú távon súlyos szövődményekhez (például vitaminhiányhoz vagy bélrendszeri daganathoz) vezethet. Ugyanígy, ha a háttérben másodlagos ok áll, akkor nem elég pusztán a laktózmentes étrend - az alapbetegséget is kezelni kell.
A laktózintolerancia kezelése és étrend
A jó hír az, hogy a laktózintolerancia jól kezelhető életmódbeli változtatásokkal, és a legtöbb ember megfelelő diétával teljes értékű életet élhet. Mivel a probléma lényege a tejcukor lebontásának elégtelensége, a kezelés fő célja a laktóz bevitelének csökkentése, illetve a megmaradt laktáz enzim működésének kiegészítése.
Egyéni tolerancia felmérése
Első lépésként érdemes kitapasztalni, hogy mennyi laktózt tudunk büntetlenül elfogyasztani. Ebben segíthet egy dietetikus vagy orvos, aki személyre szabott étrendet állít össze. Lehet, hogy egy deciliter tej még nem okoz gondot, de kettő már igen - ezt az egyéni határt meg kell ismerni. A diagnózis után próbálkozhatunk különböző tejtermékekkel kis mennyiségben, és figyelhetjük a reakciót. Súlyosabb és enyhébb tünetek, panaszok esetén mindig a laktózmentes termékeket válasszuk vagy alkalmazzunk laktáz enzim pótlást, tünetmentesség esetén próbálkozzunk az alacsony laktóztartalmú termékekkel is, először kisebb mennyiséggel, majd ha nem okoznak panaszokat növelhetjük a mennyiséget.
Laktózcsökkentett vagy laktózmentes étrend
Nyilvánvalóan a kezelés alapja a laktóztartalmú ételek korlátozása. Ez nem jelenti azt, hogy minden tejterméket tiltólistára kell tenni! Sok laktózérzékeny bátran fogyaszthat laktózmentes tejet és tejtermékeket. Akkor tekinthető egy készítmény laktózmentesnek, ha tejcukortartalma nem haladja meg a 0,1 grammot 100 grammonként. Csökkent laktóztartalmú egy termék, ha a tejcukortartalma 0,2g/100g. Ezek a termékek úgy készülnek, hogy a tejhez laktáz enzimet adnak, így a tejcukor már előre lebomlik bennük egyszerű cukrokká. A boltban „laktózmentes” jelzéssel ellátott tej, sajt, joghurt stb. általában 0,1 g alatt tartalmaz tejcukrot 100 grammonként, ami olyan csekély mennyiség, hogy a legtöbb érzékeny számára nem okoz tünetet. Emellett számos növényi alapú tejhelyettesítő ital és termék létezik: szójatej, mandulatej, zabital, kókusztej, rizstej, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak laktózt, így ezeket is használhatjuk a tehéntej helyettesítésére a mindennapi étkezésben (például müzlihez, kávéba). A tejet hol jó, hol rossz színben tüntetik fel, holott a lakosság csupán kis részét érinti az általa kiváltott allergia vagy túlérzékenység. Akiket viszont érint a probléma, azok most sokkal jobb helyzetben vannak, mint 10 évvel ezelőtt.
Laktáz enzim pótlása (tabletta, csepp)
A laktázt (azaz a tejcukrot bontó enzimet) tartalmazó készítmények forgalomba kerülése jelentősen megkönnyítette a tejcukorérzékenyek dolgát. Legismertebb formájuk a laktáz tabletta, de kapszula, csepp és por formájában is elérhetők a készítmények. Ezek a gyógyszertárakban és drogériákban recept nélkül kaphatók, és segítenek pótolni a hiányzó bontóenzimet. A laktáz-tartalmú készítményeket étkezés előtt kell alkalmazni. Feltétlenül el kell olvasni a betegtájékoztatót, de általánosságban elmondható, hogy a tablettákban lévő enzimaktivitás kb. 10 g tejcukor (kb. 200 ml tej elfogyasztásával egyenlő), a kapszulákban lévő enzimaktivitás pedig kb. 5-6 g laktóz feldolgozásához elegendő. Az adagolást mindig a tervezett étkezéshez kell igazítani. Ha a beteg nem biztos a menü laktózmentességében, vagy idegen helyen, pl. étteremben étkezik, akkor célszerűbb magasabb dózisú laktáz enzimet bevenni. Szükség esetén minden nap, közvetlenül 5-10 perccel étkezések előtt is alkalmazhatók a készítmények. A laktáz enzim alkalmazásával kapcsolatban nem ismertek mellékhatások vagy mérgezési tünetek, mert a felesleg a tápcsatornán keresztül kiürül. Fontos tudni, hogy a laktáz tabletta nem gyógyszer, hanem egy enzim kiegészítés - hatása átmeneti, az adott étkezésre vonatkozik. Mindig tartsuk be a használati utasítást (adagolást), és tapasztaljuk ki, nekünk mennyi enzimre van szükség az adott mennyiségű tejcukorhoz. Az anyatej laktóztartalma magas. Amennyiben a kicsi szoptatás után hasgörcsökkel szenved, érdemes konzultálni a gyermekorvossal, aki laktáz cseppet írhat fel a picinek. Dr. Plósz János gasztroenterológus arra is felhívta a figyelmet, hogy tejcukor olyan ételekkel is a szervezetbe kerülhet, amiről talán nem is gondolnánk, hogy tejet tartalmaz. Ilyenek többek között a sütemények, mint például a bejgli vagy a zserbó, amelyek tésztájához akár 1-2 deciliter tejet is felhasználhatnak, de a mák- illetve diótöltelékbe is kerülhet ugyanennyi.
Rejtett laktóz kerülése
Nem csak a nyilvánvaló tejtermékek tartalmazhatnak laktózt. Számos feldolgozott élelmiszerben hozzáadott tejcukor vagy tejpor lehet kis mennyiségben. Vásárláskor nézzük meg az összetevőket: ha olyasmit látunk, hogy tej, tejpor, tejsavó, vagy akár a laktóz szó szerepel, az adott termék tartalmazhat tejcukrot. Tipikusan ilyenek lehetnek például egyes félkész vagy készételek, levesporok, péksütemények, felvágottak, májkrémek, sőt még a húskészítmények vagy chipsek is tartalmazhatnak tejport ízfokozóként. Bár ezekben általában nem nagy a mennyiség, nagyon érzékeny egyéneknél ezek is összeadódva tüneteket okozhatnak. Szarka Dorottya is elmondta, hogy az első időszakban gyakran okoz kellemetlen tüneteket néhány kevésbé ismert laktóz tartalmú termék használata. Kevesen tudják például, hogy még a fogkrémek, gyógyszerek, étrend-kiegészítők is tartalmazhatnak tejcukrot! Körültekintően kell eljárni félkész-, készételek, felvágottak, húskészítmények esetében, mert bár alapvetően nem tartalmaznak tejet, tejcukrot, de adalékanyagként sok esetben beleteszik a késztermékekbe. Gyakori félreértés, hogy az érintetteknél nemcsak a tehén-, hanem többek között a juh-, kecske-, bivalytej és a belőlük készült tejtermék is kerülendő!
A „tejmentes” jelölés nem mindig egyenlő a laktózmentessel, mert lehet, hogy tejfehérjét nem tartalmaz a termék, de tejcukrot igen - ezért a laktózmentességet keressük kifejezetten. (Szerencsére ma már egyre több terméken tüntetik fel, hogy laktózmentes.) Ne feledjük, hogy nemcsak a tehéntej, hanem minden emlősállat teje tartalmaz laktózt - a kecske-, juh- vagy bivalytej is.A sajtgyártás során számos sajt válik természetes módon laktózmentessé, de nem mindegyik. A tej alkotórészei közül a tejcukor (laktóz) bomlása már a sajtkészítés alatt megindul. A kemény-sajtokba viszonylag kevés tejcukor megy át a tejből, nagy része a savóval távozik el.A 2014. december 13-a után gyártott termékeken az összetevők között ki kell emelni (nagy betű, vastag betű, aláhúzás stb.) az allergéneket.
A majonéz és a laktóz
A majonéz alapvetően tojássárgájából, olajból, ecetből vagy citromléből, valamint fűszerekből készül, és hagyományosan nem tartalmaz tejet vagy tejtermékeket. Ebből adódóan a legtöbb bolti majonéz természetesen laktózmentes. Azonban, mint minden feldolgozott élelmiszernél, itt is fontos az összetevők alapos ellenőrzése. Előfordulhat, hogy egyes gyártók valamilyen okból (például ízfokozás, állományjavítás) tejpor vagy más tej alapú adalékanyagokat adnak a majonézhez.Például, a majonézes burgonyasalátánál, ami gyakori ünnepi étel, ha tejfölt is használnak hozzá, annak 100 grammjában 3,5 gramm laktóz található. Körülbelül ennyi tejföl juthat a majonézes burgonyasaláta egy adagjába is, tehát aki érzékeny rá és szeretné megelőzni a tüneteket, ennek ismeretében kell kiszámolnia, mennyi laktáz enzim szükséges a panaszmentes ünnepléshez. A „tejmentes” jelölés nem mindig egyenlő a laktózmentessel, mert lehet, hogy tejfehérjét nem tartalmaz a termék, de tejcukrot igen - ezért a laktózmentességet keressük kifejezetten.A házi készítésű majonéz viszont garantáltan laktózmentes, amennyiben az alapanyagok között nem szerepel tejtermék. Ilyenkor teljes biztonsággal fogyasztható.A december a várva várt családi vendégjárások hónapja, amikor lépten-nyomon terített asztalba botlunk. A sok finomság azonban számos veszélyt is rejt, a laktózérzékenyeknek például ilyenkor még inkább oda kell figyelniük az étkezésre. Nekik sem kell azonban lemondani a hagyományos karácsonyi fogásokról, elmondjuk, hogyan maradhatnak panaszmentesek az ünnepek alatt is. A karácsony közeledtével alig várjuk, hogy végre bűntudat nélkül falatozzunk a hagyományos ünnepi finomságokból. A terülj-terülj asztalkám viszont a hazai lakosság harmadának „veszélyforrást” jelent, hiszen a tejfölös, tejszínes ételek, italok hasfájással, puffadással és gázképződéssel járó laktózintoleranciára jellemző panaszokat okoznak. Az egyik ilyen tipikus ünnepi étel a töltött káposzta, amit egyes tájakon el sem tudnak képzelni tejföl nélkül, amelynek 100 grammjában 3,5 gramm laktóz található. Fontos azonban, hogy ne csak az ételek, de az italok tejcukortartalmára is figyeljünk. Karácsonykor gyakori, hogy a finom sütemények mellet, például tojáslikőr is kerül az ünnepi asztalra, amelynek 1 literjében nagyjából 2 dl tejszín és 4 dl tej található. „Ez esetben elmondható, hogy egy-egy adag elfogyasztása sokaknál talán még nem okoz panaszokat, de ha a jó hangulat hevében több fogy belőle a kelleténél, el is ronthatja a laktózérzékeny emberek ünnepét. Azt javaslom, ha valaki vendégségbe megy és biztosan el szeretné kerülni a hasfájást, puffadást, gázképződést és egyéb panaszokat, feltétlen vigyen magával laktáz-enzimet tartalmazó rágótablettát, ami már epres ízben is elérhető, ezt bármikor elrághatja tejes étel fogyasztása előtt vagy ha nem biztos az étel összetevőit illetően, hiszen pár perc alatt kifejti a hatását” - hangsúlyozta Dr. Plósz János gasztroenterológus.
A hiányzó tápanyagok pótlása
Mivel a tej és tejtermékek fontos kalcium- és D-vitamin-források, laktózmentes diéta mellett fokozottan ügyelni kell ezek bevitelére. Kalciumhoz juthatunk például sötétzöld leveles zöldségekből (brokkoli, káposztafélék), olajos magvakból (mák, dió, mandula), hüvelyesekből, szardíniából, kisebb halakból (amiknek a szálkáját is meg lehet enni), valamint kalciummal dúsított növényi tejekből és gyümölcslevekből. D-vitaminforrások az olyan tengeri halak, mint a lazac, makréla vagy tonhal, a csukamájolaj és néhány belsőség. Tudni kell, hogy Magyarországon a téli hónapokban (kb. novembertől márciusig) a napfény hiánya miatt szinte mindenkinek indokolt a D-vitamin pótlása, függetlenül a laktózérzékenységtől. A szokásos ajánlás felnőtteknek kb. 1500-2000 NE D-vitamin naponta ebben az időszakban, de ezt beszéljük meg orvosunkkal. Kalciumból felnőtteknek napi 1000-1200 mg ajánlott; ha tejtermékeket nem fogyasztunk, ezt étrend-kiegészítővel is be lehet vinni, ha az étrendből nem jön össze.
Figyelem a saját testünkre
Időnként előfordulhatnak „bakik”, amikor óvatlanul megeszünk valamit, amiben volt laktóz, és később jelentkeznek a tünetek. Ilyenkor segíthet, ha pihenünk, sok folyadékot iszunk (a hasmenés miatt), esetleg vény nélküli patikaszereket veszünk be a tünetek enyhítésére (például görcsoldót hasi görcsre, vagy szimetikon tartalmú készítményt puffadásra). A lényeg, hogy tisztában legyünk a saját állapotunkkal, és legyen tervünk a mindennapokra: például ha tudjuk, hogy étterembe megyünk, előre bevehetünk laktáz tablettát; ha utazunk, vigyünk magunkkal laktózmentes nassolnivalót stb.
Gyakori tévhitek és fontos tudnivalók
Nem allergia, de nem is fiktív probléma
Gyakran összekeverik a tejallergiát és a laktózintoleranciát. Ne feledjük: a laktózintolerancia nem allergiás reakció, nem az immunrendszer váltja ki, és nem okoz kiütést, fulladást vagy életveszélyes állapotot. Ugyanakkor valódi élettani jelenség, hogy az enzimhiány miatt bizonyos embereknek a tej fogyasztása komoly panaszokat okoz. Tehát aki laktózérzékeny, nem képzeli be a tüneteit - ezek valósak, csak éppen az okuk más, mint egy allergiánál. Jó hír, hogy a tejcukor-érzékenységben szenvedők a megfelelő diétával elkerülhetik a tüneteket, míg a tejallergiásoknak teljesen kerülniük kell a tej minden összetevőjét (nekik a laktózmentes tej sem megfelelő, hiszen abban is vannak tejfehérjék).
Mennyire gyakori a laktózintolerancia?
A tejcukor-érzékenység világszerte nagyon elterjedt jelenség, különösen felnőttek körében. Bizonyos populációkban (például Kelet-Ázsiában, Afrikában) a felnőttek többsége laktózintoleráns, míg más népcsoportoknál (Észak-Európában) jóval ritkább. Magyarországon is sok embert érint; pontos szám nem ismert, de akár a lakosság 20-30%-a érintett lehet valamilyen fokban. Gyermekeknél 5 éves kor alatt az elsődleges laktózintolerancia szinte nem létezik - a kisgyermekek többsége probléma nélkül emészti a tejet. Ha egy kisbaba vagy kisded mégis érzékeny a tejre, annak legtöbbször átmeneti okai vannak (például egy fertőzés utáni átmeneti laktázhiány), vagy nagyon ritkán veleszületett enzimhiány áll fenn.
Teljesen le kell mondani a tejről?
Nem feltétlenül. A laktózintolerancia kezelése inkább tudatos étrendválasztást jelent, nem pedig aszketikus tiltólistát. Manapság a boltok polcain rengeteg laktózmentes tejtermék kapható, így egy laktózérzékeny is ehet sajtot, joghurtot, vajat, túrót, fagylaltot, csak meg kell találnia a megfelelő (laktózmentes) változatot. Sok étteremben és kávézóban is gondolnak már az érzékeny vendégekre (például lehet kérni a kávét növényi tejjel). Ha pedig mégis olyan helyzet adódik, hogy nincs alternatíva, akkor ott a laktáz tabletta mint segítség.
Javulhat vagy változhat az állapot?
Az elsődleges (genetikai) laktózintolerancia általában élethosszig tartó állapot, azaz, ha valakinek felnőttként lecsökkent a laktáztermelése, az nem nagyon fog visszatérni. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint az egyéni tolerancia változhat: néha idővel kicsit jobb lesz, néha érzékenyebbé válhat valaki. Függ az étrendtől, a bélflórától és számos egyéb tényezőtől.
tags: #laktozerzekeny #ehet #majonezt