A pontylazacok családja, mely körülbelül 1200 fajt számlál, Dél-Amerikában és Afrikában őshonos, és számos dekoratív halat tartanak közülük akváriumban. Ezek a halak rendkívül változatosak mind formájukban, mind színvilágukban, és az akvaristák körében nagy népszerűségnek örvendenek. A pontyféléktől eltérően állkapcsukban fogak ülnek, ami az egyik jellegzetes vonásuk.
A pontylazacok családjának általános jellemzői
A pontylazacalakúak rendje (Characiformes) körülbelül 1300 fajt számlál, melyek Közép- és Dél-Amerikában, valamint Afrikában terjedtek el. E halak többsége rajokban él tavakban és folyókban. Testalakjuk és méretük meglehetősen változatos, az 5 cm hosszú, karcsú törpeszájú halaktól a zömök, afrikai Hydrocynus fajokig terjed, melyek között akár az 1,5 m-t megközelítő méretű ragadozókat is találunk. A piráják és a pakuk izmos, erős felépítése megkönnyíti a hús és a gyümölcsök széttépését. Más pontylazacok viszont lelegelik az akvárium növényeit (pl.: tányérlazacok). Állkapcsaikban éles fogak sorakoznak, és többségük hátán van egy zsírúszónak nevezett képződmény a hátúszó és a farokúszó között.
A zsírúszó, habár nemcsak a pontylazacokra jellemző (egyes harcsaféléken, például a Corydoras-okon is előfordul), gyakran idézik a pontylazacok ismertető jeleként, pedig hiányozhat is. A pontylazac elnevezés is erre a zsírúszóra vezethető vissza, amely a lazacfélék (Salmonidae) tipikus ismertetőjele. Bajuszszálak nincsenek, vagy a néhány kivételes esetben inkább csak kezdemény van. A fogazat jól fejlett.
A test alakja az árszerűen karcsú orsó formától egészen a korong formáig terjedhet. A torok és a has elülső része nemritkán többé-kevésbé előreívelt, ezenkívül a halélt gyakran fűrészfogszerű pikkelyek fedik. A test az előreívelés miatt gyakran kifejezetten előre bukó hatást kelt. Az úszók általában viszonylag kicsinyek; a fark alatti úszó többnyire hosszabb a hátúszónál. Egyes fajok bizonyos úszói vagy úszórészei megnyúlnak. A nyílt vízi formák mellúszói szárnyszerűen meghosszabbodhatnak.
A pontylazacok többsége ügyes úszó, rajokban vagy kisebb társulásokban a nyílt vízben, néha áramló vízben is tartózkodnak, de a növényzettel benőtt zónákat sem kerülik el. Mindenféle biotóphoz tartozó fajok akadnak a családban. Az ismert pikkelycsillogás felszíni és a középső vízrétegekben tartózkodó halakon látható, gyakran sárga, vörös, kék vagy zöld árnyalatokkal. Az erős színek szinte minden fajról hiányoznak, vagy világító pontok, illetve vonások alakjában egyes testrészekre koncentrálódnak. Sok pontylazacra jellemző a sötét vállfolt és a sötét, néha kereszt alakú csík a farktövön.
Életmód és szaporodás
A pontylazacok többsége szabadon ikrázik. A hímek farok alatti úszóján apró horgok lehetnek, ezzel kapaszkodnak a nősténybe ívás közben. Ikráik ragadósak, megtapadnak a növények között. Nevezetes kivétel a fecskendező pontylazac, amely ikráit a víz fölé hajló szilárd tárgyakra helyezi, így óvja azokat a vízi ragadozóktól. Számos kisebb termetű pontylazac jól szaporodik lágy vízben, de ikráik gyakran fényérzékenyek.
Akváriumi növénytápozás alapjai - tápozási sémák, növénytáp típusok, hiánytünetek felismerése
Akváriumi tartásuk és igényeik
Az akváriumban igen sok faj nagyon ellenállónak bizonyul. Minthogy ezenkívül számos apró termetű, vonzó színezetű, élénk és igénytelen faj tartozik ide, ezért napjainkban a legkedveltebb akváriumi halak közé sorolhatók. A legtöbb pontylazac szereti a tiszta, oxigéndús vizet, a bőséges növényzetet, de azért kellő nagyságú kiúszótér is maradjon számukra. A trópusi őserdőkből származó pontylazacok kedvelik a nem túlságosan erős fényt, s nem is olyan hőigényesek, mint trópusi eredetük alapján gondolnánk. A sötét talajszín általában növeli a színességet. A víz keménységét illetően igyekezzünk minél lágyabbat biztosítani, hiszen esőerdei fajokról van szó. A legtöbb pontylazac szereti a lágy, enyhén savanyú, huminsavtartalmú vizet, és a 22-25 °C közötti hőmérsékletet. Vizük legyen lehetőleg kristálytiszta, bomlástermékektől mentes és oxigéndús.
Etetésük általában nem okoz nehézséget. A legtöbb pontylazac a szárazeleséget ugyanolyan szívesen fogadja, mint az élőeleséget. Vannak azonban a családnak különcei is: olyan rablóhalak, amelyek elsősorban halakat esznek, vagy éppen ellenkezőleg; növényevők, amelyeknek legalább járulékos növényi táplálékra van szükségük ahhoz, hogy a közérzetük jó legyen. Fő táplálékuk állati eredetű, de vannak kifejezetten húsevő és növényevő fajok is.
A pontylazacok általában békések, éppen ezért társas akváriumba nagyon alkalmasak. Az esetenkénti látszólagos támadó magatartás majdnem mindig csupán imponáló mozdulatok következménye, s a veszekedések is ritkán eredményezik az úszók beszakadását. A tenyésztés részben elég könnyű, részben azonban a víz összetételével kapcsolatos vagy egyéb igények miatt nehéz is lehet.
Népszerű pontylazac fajták akváriumba
A pontylazacok családjának legkedveltebb tagjai közé tartoznak a különféle neonhalak és tetrák. Az akváriumok világában kezdők számára is alkalmasak, mivel gondozásuk könnyű, és sok más édesvízi halfajtával jól megférnek.
Neonhal (Paracheirodon innesi)
A világító piros és kék csíkjaival a neonhal igazi látványosságnak számít az akváriumban. Ezek a kis halak az Amazonas-medence régiójából származnak és csak rajokban érzik jól magukat. Az akváriumban legalább 10 neonhalat érdemes együtt tartani - de igazából minél többet, annál jobb. Ez a mottó pedig az akváriumra is érvényes, mely legalább 60 l-es űrtartalmú kell, hogy legyen. Különlegessége, hogy irizáló kék oldalcsíkjai leginkább az akvárium enyhe megvilágításával bontakoznak ki. A neonhalak természetükből adódóan az enyhén savas vizet szeretik, de magasabb pH-értéket és keménységi fokot is elviselnek. Igazán robusztusnak számítanak, de nem kerülik el őket a betegségek sem. Sok faj hátúszója mögött megtalálható a zsírúszó, habár az nemcsak a pontylazacokra jellemző.
Serpalazac (Hyphessobrycon serpae)
A serpalazac egy dél-amerikai halfajta, és a pontylazacok közé tartozik. Formájában és színvilágában is elég nagy különbségekkel találkozhatunk az akvarista boltokban. A serpalazac kifejezetten csapatban él, mint minden más akváriumi lazacféle. Tehát egyedül sose tartsuk őket! Tartása könnyű, kezdők számára is ajánlható bátran. Az akváriumot átlagosan 24-28 fokon tartsuk, mint más lazac fajták esetén is. A vízkeménység 10-25 GH között legyen, de amennyiben megoldható, lágyabb vízben legyenek. Szívesen esznek bármilyen eleséget, legyen az szárított termék vagy élő. Sötét aljzattal vagy háttérrel a serpae lazac világos halakkal kombinálva, mint például más pontylazacok, nagyon jól mutat.
Szaporítása lágyvizes akváriumban, finom szálú élő növénnyel betelepített akváriumban lehetséges. A nőstények hasa a sok ikrától kerekdedebb, így lehet a hímektől megkülönböztetni. A kiválasztott párnál a 2-3 napon, a hajnali órákban kezd a hím udvarolni a nősténynek, majd megtörténik az ikrázás. Ilyenkor a szülőket érdemes kivenni az ikráztató akváriumból. A kikelt kishalakat sórákkal lehet elkezdeni felnevelni.
Kolumbia lazac (Hyphessobrycon columbianus)
A kolumbia lazac igazi rajhal, csak csapatban tartsuk, melynek minimális létszáma 6-8 fő. Elég jól alkalmazkodik akváriumi körülményekhez, a tapasztalatok szerint szereti a jól benövényesedett, folyami homok altalajú, egy-két uszadékfával (vagy ha az nincs, akkor gyökerek is megfelelnek) díszített tartómedencét. A vizet szűrjük át tőzegen, és hogy minél otthonosabban érezzék magukat szúrjunk a talajra még egy-két marék száraz bükk- vagy tölgyfalevelet is. Ezeket néhány hetente cseréljük le a víz elromlásának megelőzése miatt, de a tea-szerű víz nagyon jó hatással lesz halaink közérzetére. A világítást egy kissé kevésbé intenzívre állítsuk be. Természetes élőhelyén elég kevés növény él, de mint már említettem akváriumban nyugodtan használhatjuk az ebből a biotópból származó, kis fényigényű fajokat. Az akvárium berendezésekor hagyjunk számára elegendő úszóteret, hiszen, mint nemzetsége legtöbb tagja, a kolumbia lazac is kiváló úszó.
Társhalaknak bátran ajánlhatók a Corydorasok, törpesügérfélék, egyéb pontylazacok, páncélosharcsák, algázók, szivárványhalak, vagy bármilyen nyugodt habitusú, nem túl nagy méretű hal. Élelmezését illetően előnyben részesíti a gerinctelen élőeleséget, leginkább a planktonikus szervezeteket, de akváriumi körülmények között gond nélkül tartható lemezes- vagy granulált díszhaltápon, fagyasztott táplálékon. Színei intenzitását planktonok etetésével tarthatjuk meg.
Tenyésztése hasonlít a többi pontylazacéhoz. A jól tartott állomány a közös akváriumban is gyakran ívik, de itt az ivadék megmaradási esélye kicsi. Ha nagyobb létszámú utódcsapatot szeretnénk, töltsünk fel egy 45x25x25 cm-es medencét tőzegen átszűrt 5,5 pH-jú, 1-5 Nk-ú 28-30 °C-ú vízzel, az aljára helyezzünk ikrarácsot, és valamilyen ívatónövényt (forrásmohát vagy mesterségeset). A víz szűréséről egy kisebb méretű szivacsszűrővel gondoskodjunk. Ívatni lehet csapatosan vagy párosan. Ha a csapatosat választjuk, helyezzünk ki mindkét nemből 6-7 jól táplált, szép színezetű példányt. Ha páros technikát választjuk célszerű a nemeket külön tartva kondicionálni. Válasszuk ki a legteltebb nőstényt és a legszebb színű hímet, és az esti órákban helyezzük át őket a szaporítómedencébe. Másnap reggel az ívás általában megtörténik. Az ikrák és a zsenge ivadék érzékenyek az erős fényre, ezért takarjuk le őket. A nőstényenkénti 100-400 ikrából 24-36 óra múlva kelnek ki a lárvák, majd további 3-4 nap múlva úsznak el. Eleinte kisebb méretű kerekesférgeket fogyasztanak, majd ha már elég nagyok adhatunk Artemia naupliust, grindálférget is.
Egyéb népszerű édesvízi akváriumi díszhalak
A pontylazacok mellett számos más halfajta is népszerű az akvaristák körében. Az akváriumok világában a sokszínűség hatalmas, ezért fontos, hogy a halak kiválasztásánál figyelembe vegyük az igényeiket és a kompatibilitásukat.
Guppi (Poecilia reticulata)
A Karib-térségből származó édesvízi hal kétségtelenül az egyik legnépszerűbb akváriumi díszhal. A guppi igénytelen halnak számít, így az akváriumok világában kezdők számára is alkalmas. A színes, maximum 5 cm-es nagyságúra növő díszhal eredeti élőhelyén rajokban él. Az akváriumba ezért szintén kisebb csapatba érdemes költöztetni. A társaságkedvelő guppi kiválóan megérti magát más halfajtákkal - különösen a páncélosharcsákkal. A guppik egyébként nagyon gyorsan szaporodnak, és a szárazeledelt, illetve az élő eledelt is szívesen fogyasztják.
Platti (Xiphophorus maculatus)
A guppihoz hasonlóan a platti is az elevenszülő fogaspontyfélék családjába tartozik. A Közép-Amerikából származó apró platti egy igazán társasági hal, mely fajtársaival együtt legszívesebben a vízfelszínhez közel tartózkodik. A népszerű díszhal rengeteg színben elérhető. Mivel egyszerű tartani, kedvelt az kezdő akvaristák körében is. A plattik kifejezetten harmonikus lakói az akváriumnak és jól kijönnek a guppikkal, a közönséges vértesharcsákkal, páncélosharcsákkal, a csigákkal és sok egyéb, békés természetű édesvízi hallal. Különlegessége, hogy az egészséges plattik mindig mozgásban vannak, csak ritkán rejtőznek el. Mindazonáltal érdemes búvóhelyet is biztosítani számukra, finom tollú vagy úszónövényekből. A gyorsan szaporodó halakat lehet keresztezni mexikói kardfarkú hallal is.
Fekete molli (Poecilia sphenops)
A kedvelt díszhal, a fekete molli tulajdonképpen a Dél- és Közép-Amerikában őshonos jukatáni fogasponty fekete tenyészalakja. A különböző tenyészalakokkal való keresztezés következtében különböző uszonyformái is létrejöttek. Így létezik kis, kerek hátuszonyú, hosszú hátuszonyú és vitorlás uszonyú fekete molli is. A 6-10 cm nagyságú, koromfekete díszhalak robusztusnak számítanak, gondozásuk pedig könnyű. Mindazonáltal ezek a melegkedvelő példányok érzékenyen tudnak reagálni a víz hőmérsékletének és keménységének ingadozására. Az ajánlott vízhőmérséklet lehetőleg mindig ugyanannyi legyen, valahol 24°C és 28°C között. A fekete mollik békés halnak számítanak és több, szintén barátságos díszhallal jól kijönnek, például a guppikkal, a plattikkal, a páncélosharcsákkal, a vitorláshalakkal, a pontylazacokkal és a törpe gurámikkal is.
Páncélosharcsa (Corydoras sp.)
A többféle díszhal által lakott akváriumok egy másik kedvelt fajtája a páncélosharcsa, mely a Corydoras nemébe tartozik. Közeli rokonával, a torokátum harcsával ellentétben ő kedveli a fajtársak társaságát. Így érdemes őket legalább párban tartani az akváriumban. Nevét sima, egymáson elhelyezkedő csontlemezeinek köszönheti, melyek fejtől farokuszonyig védik testét, akárcsak egy páncél. További ismertetőjegye feltűnő bajsza a szája körül, mellyel a szagokat érzékeli és szívesen vizsgálódik a földön. A páncélosharcsa békeszerető, szinte majdnem minden díszhallal szívesen él együtt, például pontylazacokkal, plattikkal, guppikkal, szivárványhalakkal, márnákkal és fekete mollikkal is. Számtalan különböző fajtája létezik. Ezek méretükben és színükben nem igazán különböznek, inkább a vízhőmérsékletre vonatkozó igényük eltérő a különböző származási helyeik miatt.
Diszkoszhal (Symphysodon sp.)
A diszkoszhal nevét a formájának köszönheti: Ez a színes díszhal úgy siklik a vízben, mint egy lebegő diszkoszkorong. Így nem csoda, hogy nem csak a tapasztalt akvaristák lelkesednek iránta. Ettől függetlenül ennek a fejedelmi küllemű édesvízi halnak kifejezetten nagy igényei vannak a vízminőséget illetően, ugyanis nagyon hajlamos a bakteriális fertőzésekre és a parazitákra. Ha mégsem szeretne lemondani a diszkoszhalról, folyamatosan tisztítania kell az akváriumot és a lehető legsterilebben tartania.
Sziámi harcoshal (Betta splendens)
A Kambodzsából és Thaiföldről származó sziámi harcoshal egyike a legszínpompásabb labirintkopoltyús halaknak. Az eredetileg piros-barna színű hal tenyésztésének köszönhetően már sok más színkombinációban is kapható. Pirostól a kéken át már feketében is elérhető, különböző hosszúságban és mindenféle színű uszonyokkal. A harcoshal kissé provokatív nevét annak köszönheti, hogy a hímek nagyon agresszívak fajtársaikkal. Ha a riválisok egymásra támadnak, széttépik egymás uszonyait és addig harcolnak, míg egyikük meg nem hal. Egy akváriumban tehát mindig csak egy hímet tartson. Nőstényekkel és más halfajtákkal szemben valamivel barátságosabb. Mindazonáltal tájékozódjon róla, mielőtt más halakkal is egy akváriumba tenné. Egy hím és egy vagy több nőstény legjobban harcsafélékkel, plattikkal, pontylazacokkal, törpe gurámikkal, kövihalakkal és szivárványhalakkal jön ki. Másfajta harcoshalakkal és egyéb agresszív halakkal azonban nem érdemes egy akváriumba tartani. Különlegessége, hogy a legtöbb halfajtával ellentétben a labirintkopoltyús halak nem kizárólag a kopoltyújukon lélegeznek, mivel van egy különleges szervük, melynek köszönhetően a szájukon keresztül a légkörből is fel tudják venni az oxigént.
Vitorláshal (Pterophyllum scalare)
A vitorláshalak nyílszerű formájuk miatt feltűnőek, melyet sugaras uszonyuknak köszönhetnek. Nyílformájú, illetve háromszögszerű testük mellett termetük is igazán lenyűgöző. A vitorláshalak ugyanis akár 15 cm hosszúak és 25 cm magasak is lehetnek. Ebből adódóan az akváriumnak is elég magasnak kell lennie. Ami azonban a vízminőséget és az eledelt illeti, a bölcsőszájúhal-félék családjához tartozó vitorláshal kifejezetten igénytelen. Kiváló minőségű száraztápot, heti 1-3 alkalommal élő vagy fagyasztott eledelt fogyasztanak. Különlegessége, hogy számos variációban elérhetőek, különböző formájú uszonnyal és eltérő színekben.
Pillangó törpesügér (Mikrogeophagus ramirezi)
A pillangó törpesügér ramirezi néven is ismert, s az akvárium szelíd lakójának számít. Éppen ezért nem érdemes túl élénk vagy túl agresszív halakkal együtt tartani. Eredeti élőhelyén, Venezuela és Kolumbia növénydús vizeiben általában párban él. Az ivadékokról pedig a pár mindkét tagja egyenlő mértékben gondoskodik. Ennek megfelelően az akváriumban is mindig párban kell őket tartani, egy hímet és egy nőstényt. A pillangó törpesügér egy kifejezetten érzékeny halnak számít, mely igényes a vízminőséggel szemben. Alacsony nitrittartalomra és állandó, jó vízminőségre van szüksége.
Zebradánió (Danio rerio)
Az élénk, úszáskedvelő zebradánió igen népszerű az akvaristák körében. Kezdőknek is alkalmas, mivel gondozása könnyű, és sok más édesvízi halfajtával jól megfér, így nem okozhat túl nagy problémát. A maximum 5 cm-es halacska nevét sötétkék, hosszú csíkjainak köszönheti - hiszen egy zebrára hasonlít. Ezek a kicsi, vékonyka halak rajokban élnek. A hosszúkás akváriumot és az enyhe vízsodrást kedvelik. A zebradániót könnyű más halakkal együtt tartani, de természetesen nem mindegyik halfajtával, hiszen ők a nyugalmat és a meleget kedvelik. Kinézetük mellett a zebradániók kiváló ugrók, akik szívesen ugranak egyet a vízfelszínre. Ha tehát ilyen halat tart, a biztonság kedvéért inkább mindig fedje le az akváriumot.
Fontos szempontok az akváriumi halak kiválasztásakor
A legmegfelelőbb és legszebb halak kiválasztása az akváriumba különösen a kezdők számára lehet nehézkes. Ugyanis amilyen sokszínű az akvárium világa, olyan sokszínűek lakóik is. Az állatkereskedésben fajták százaival találkozhat. Nem mindegyik ugyanolyan alkalmas azonban egy házi akváriumba. A táppal, növényekkel, vízminőséggel és vízhőmérséklettel kapcsolatos igények minden halnál különbözőek, így választásuknál ezeket is mindenképp figyelembe kell venni. Szintén előre érdemes meggyőződni arról, hogy a kiválasztott díszhalak jól kijöjjenek egymással.
Mielőtt felkeresné a legközelebbi állatkereskedést és beszerezne néhány szép példányt otthoni akváriumába, érdemes alaposan megtervezni, milyen fajtákat szeretne vásárolni. Figyelembe kell vennie az akvárium méretét, a víz hőmérsékletét és minőségét, valamint sok egyéb kritériumot is. Végtére is nem minden édesvízi halfajta fér meg jól egymással. A harmonikus és sikeres együttélés alapfeltétele továbbá, hogy a kiválasztott halfajták ugyanolyan igényekkel rendelkezzenek a vízhőmérséklettel, vízminőséggel, pH-értékkel, növényekkel és megvilágítással szemben. Ezenkívül fontos arra is figyelnie, hogy olyan fajtákat válasszon, akik az akvárium különböző magasságaiban szeretnek úszni (a víz felső, középső és alsó részein). Nem utolsó sorban pedig muszáj, hogy a kiválasztott halak jól kijöjjenek egymással, hiszen egy zárt akváriumban nem tudják elkerülni egymást. Tájékozódjon tehát előre a díszhalak tulajdonságairól, vadászati szokásairól, úszási és pihenési igényeiről, illetve étrendjéről.
tags: #lazac #fajtak #akvariumba