A modern akvakultúra egyik legizgalmasabb és leginkább környezettudatos innovációja a szárazföldi lazactenyésztés, amely egyre nagyobb figyelmet kap világszerte. Magyarországon, a tengeri halgazdálkodási hagyományoktól távol eső országban, egy ambiciózus projekt vette kezdetét, amelynek célja az volt, hogy Zalaegerszegen, a régióban elsőként, egy csúcstechnológiával működő, recirkulációs akvakultúra rendszert (RAS) alkalmazó lazacfarmot hozzanak létre. Ez a beruházás nem csupán gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is úttörő vállalkozásnak ígérkezett, mely a globális lazacpiac kihívásaira kínálhatott volna fenntartható választ.
A Zalaegerszegi Lazacfarm: Egy Úttörő Beruházás Eredeti Tervei
Mintegy 8,4 milliárd forintból valósulhatott volna meg Zalaegerszegen a régió első lazacfarmja. Ez a hatalmas léptékű beruházás egy „szárazföldi” lazactenyésztő telep lett volna, ami - ellentétben a sztereotípiákkal - nem azt jelenti, hogy a mezőn nőnek a lazacok, hanem egy természetes folyót vagy tengert nem igénylő és fenntartható technológia segítségével működik. A projekt a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében, a Magyarország számára lehívható Európai Uniós forrásból mintegy 3 milliárd forint támogatást nyert el. A fennmaradó részt banki hitelekből és befektetői forrásokból finanszírozta volna a leendő üzemeltető, a Zalmon Kft.
A Zalmon Kft.-t azért is hozta létre Sagyibó Viktor, hogy hazai és nemzetközi szakemberek segítségével megvizsgálják az úgynevezett RAS (recirculating aquaculture systems) keretein belül a hazai fenntartható lazactenyésztés lehetőségeit. A vállalkozó beszámolója alapján az építkezés 2022-ben indulhatott volna, és várhatóan 2024-ben megtörténhetett volna az első lehalászás. A lazacfarmon a tervek szerint 26-30 főt alkalmaztak volna. A szakemberek keresése már elkezdődött, a leendő alkalmazottaknak pedig egy fél éves szakmai továbbképzést is tartani terveztek. Sagyibó Viktor szerint a nemzetközileg elismert magyar szakemberek felkutatása közel sem lehetetlen feladat, mivel Magyarország nagyon komoly képzést folytat a halászat és halbiológia terén.
Mintegy 300 ezer hal élt volna a rendszerben 2024 év végére az előzetes számítások alapján. Onnantól kezdve a heti kibocsátás egyenletes, körülbelül 19 tonna lett volna, ami nagyjából 4,3 ezer darab 4,5 kilogramm méretű halat jelent. Éves szinten ezer tonna lett volna a cél. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) a Magyarország számára lehívható, Európai Tengerügyi és Halászati Alap (EMFF) forrásból mintegy 3 milliárd forintot biztosított volna a projekt megvalósítására, amely világszínvonalú technológiák és nemzetközileg elismert szakemberek bevonásával válhatott volna a régió lazactenyésztésének úttörőjévé. A telep a kezdetekben közel 30 munkavállaló foglalkoztatását tervezte, akiket féléves szakmai továbbképzéssel és tanulmányúttal készítettek volna fel a csúcstechnológiás rendszerek használatára.
A tervek szerint 4,5 kilósan halászták volna le a halat Zalaegerszegen. A telep azzal próbált volna egy fél évet nyerni, hogy az élesüzem elindítása előtt az ikrákat beteszik egy zárt rendszerbe, hat hónapig nem kell nekik sok hely. Az évtized második felére futhatott volna fel a gyártás. Az uniónak van egy EMFF (European Maritime and Fisheries Fund) elnevezésű halászati programja, ennek a magyar programja a MAHOP (Magyar Halgazdálkodási Operatív Program), amely közel 3 milliárd forinttal (2,94 milliárd forint a pontos összeg) támogatta a projektet. Azt hallatszott, hogy enélkül nem jött volna ki a matek, de az ezertonnás tervezett kapacitással így 6 év alatt megtérülhetett volna a magánbefektetőknek a beruházás.
A Zalmon Kft. a piacképes méretre fejlődött lazacokat úgynevezett head-on-gutted formában, vagyis a fejükkel együtt, de kizsigerelve értékesítette volna. A telepen egy nagy kapacitású jéggyártó gép is lett volna, így a halakat jégen, frissen szállították volna, vagyis a jég miatt hidegek maradtak volna, de nem fagyasztják az árut. Ezt aztán nagykereskedőknek, valamint halpiacoknak értékesítették volna. Ezek a piaci szereplők feldolgozással foglalkoznak, filét készítenek belőle, vagy akár füstölt lazacot. Az export mellett a hazai piacra is készültek termelni, amivel elő kívánták segíteni a hazai fogyasztás növelését. Az export értékesítés mellett a lazacfarmmal az itthoni friss lazacfogyasztás egy jelentős részét is biztosítani szerették volna, a fagyasztott termékekkel viszont nem kívántak versenyezni. A jelenlegi tervek szerint a termelésük nagyjából 70-80 százaléka ment volna exportra, a többivel pedig jelentős szeletet tudtak volna kihasítani a hazai fogyasztásból is.
RAS Technológia: A Fenntartható Lazactenyésztés Jövője
A zalaegerszegi lazacfarm legfontosabb eleme az innovatív RAS (Recirculating Aquaculture System) technológia lett volna. A RAS magyarul recirkulációs akvakultúra rendszert jelent, amelynek lényege, hogy a felhasznált víz folyamatos tisztításon és szűrésen megy át, így újra és újra fel lehet használni. Azáltal persze, hogy sokkal kevesebb vízre van szükség egyes folyamatokhoz, nagyban kíméljük a környezetet is. Ez a technológia különösen fontos a halászat és haltenyésztés környezeti terhelésének csökkentésében, szemben a hagyományos nyíltvízi, ketreces lazacfarmokkal.
A nyíltvízi norvég, skót vagy feröeri ketreces termelést sok kritika éri. Utóbbit úgy kell elképzelni, hogy egy norvég cég kiválaszt egy fjordot, majd behelyez a tengerbe egy nagy ketrecet. Ott összezsúfol egy csomó lazacot, akik a kis helyen mindenféle betegséget elkapnának, ezért antibiotikummal is etetni kell őket. Csakhogy a gyógyszer és a fel nem használt táplálék kikerül a ketrecből, és jelentősen megváltoztathatja a fjord ökoszisztémáját. Újabban egyre inkább téma a mikroműanyagok megjelenése is a tengerekben, de ezeknek még nem annyira ismert a hatása. Mindenesetre az várható, hogy a következő években korlátozni fogják a lehalászást és a ketreces tenyésztést is. A RAS technológia ezzel szemben zárt rendszerben működik, minimalizálva a környezeti kibocsátást és a vadon élő halpopulációk betegségekkel való fertőzésének kockázatát.
A szárazföldi lazactenyésztéshez alapvetően nincs szükség sós vízre, sőt, a halak életük java részét édes vízben töltik. Édesvízben születik a lazac, csak a több táplálékért megy a tengerbe. Mint hallatszott, a tenyésztésnél valamennyi sót azért használnak a RAS-technológiában is, mert a só fertőtlenít, de a hal íze szempontjából sem árt. A legközelebbi hasonló, úgynevezett land-based, vagyis szárazföldi, nem a tengerhez kapcsolódó lazacfarm Svájcban van, egy körülbelül fele akkora, mint a Zalaegerszegre tervezett beruházás, és ők norvég technológiát használnak. Lazacfarmok főként Nyugat- és Észak-Európában működnek, illetve az Amerikai Egyesült Államok és Kanada észak-atlanti partjainál is megtalálhatók a természetes közegben kialakított ketreces lazacfarmok, amik sokkal környezetkárosítóbbak, mint a szárazföldi telepek. Mivel azonban a lazactenyésztéshez alapvetően nincs szükség sós vízre, így az egész világon elindultak fejlesztések, és melegebb éghajlatú, déli országokban, városokban is létrehoztak már land-based farmokat, találunk ilyet például Miamiban, Japánban vagy Franciaországban is. Magyarország ebből a szempontból úttörő, hiszen itthon valósulhatott volna meg a régióban először hasonló beruházás.
Az egész sztori legkritikusabb eleme a víz folyamatos tisztítása. A recirkulációs technológia a használt vizet tisztítja, nagy részét újra használja. Igaz, azért van a folyamatban némi kényszerűen elveszített víz is, a kinyert folyós anyagot, a haltrágyát pedig a növénytermesztésben használják. Az is érdekes, hogy szegény lazacokat át kell verni, a kádakban imitálni kell a természetes környezetüket, vagyis a sebes sodrású patakokat, mert a folyamatos úszásra kényszerített lazacok így lesznek izmosak, így nem kényelmesednek és zsírosodnak el.
A Lazac Világpiaca és Fogyasztási Szokások
A lazac finom és drága hal. A világ azonban gazdagodik, vagyis nő a középosztály. Így a lazac nemcsak az egyik, hanem talán „a” legnépszerűbb hal. A világ éves halfogyasztásából, 150 millió tonnából már 2 millió tonna feletti a lazac, és évente úgy 5,5 százalékkal nő a piac. Vannak országok, ahol minden egyes ember évente 5 kilogrammot is fogyaszt belőle, de a halat nem nagyon preferáló Magyarországon ennek csak töredéke az egy főre jutó fogyasztás. Hazánkban az egy főre jutó halfogyasztás közelíti a 7 kilogrammot éves szinten, míg az összes haltermelés hozzávetőleg 26 ezer tonnát tesz ki. A legnépszerűbb magyarországi hal, a ponty, melyből évente megközelítőleg 18 ezer tonnát értékesítenek hazánkban. A zalaegerszegi beruházás által a tervek szerint nagyjából 3-4 százalékkal nőtt volna a termelt mennyiség, de az ország halászati exportja közel 30 százalékkal is megemelkedhetett volna, aminek már jelentősége lett volna.
A világ mai lazactermelése egyharmadrészt csendes-óceáni, kétharmadrészt atlanti-óceáni eredetű, a legnagyobb seafoodfogyasztók pedig a Maldív-szigetek, Izland, illetve Hongkong lakossága, míg a nagyobb méretű államok közül Dél-Korea, illetve Portugália. A tengeri táplálékot azonban jótékony egészségügyi hatásai ellenére is sok kritika éri. Nemrég a Netflix mutatott be egy megrázó, bár vitatható filmet a tengerek túlhalászásáról, a Seaspiracy című alkotást. A mai lazachalászattal és a jelenleg bevett lazactenyésztéssel tényleg gondok vannak. A vadvízi (természetes) lazacpopuláció csökken, de a nyíltvízi norvég, skót vagy feröeri ketreces termelés is sok kritikát kap. Szakértői prognózisok szerint az akvakultúra előtt valóban nagy jövő áll világszerte, hiszen a hal egy jó fehérjeforrást jelent, amelynek a népszerűsége növekszik. A lazac a halak között is kedvelt, ugyanakkor prémiumterméknek számít.
A lazac piacát a COVID-19 világjárvány is befolyásolta. Történt ugyanis, hogy az emberek nem járhattak már étterembe, így kevesebb lazacra volt szükség, de a farmok termelését le kellett halászni, így a termelők egy időben komoly árengedményekkel adták a terméket, de ma már újra 10-12 euró a lazac kilójának az ára. A lazac ezen felül kifejezetten jó megtérülést ígér, hiszen ennek a halfajtának a piaca világszerte fejlődik. Éves szinten 5 százalékot meghaladó mértékben növekszik a lazac iránti kereslet, miközben szűkülnek az előállítás feltételei. Éppen ezért a fenntartható szárazföldi lazactenyésztés egy növekvő piacon nyújt jó lehetőségeket, ahol az előrejelzések szerint 2030-ig mintegy harminc százalékkal növekedhet a kereslet. A lazac ráadásul más halfajokhoz képest többre értékelt a fogyasztók szemében, kifejezetten drága halnak számít. Mindezek az előnyök akkor is vonzóak, ha tudjuk, hogy a lazac nevelése tovább tart, mint más halfajoké. 22 hónapba telik, mire az ikrából 4,5 kilós, piacképes hal lesz.
A Lazac mint Élőlény: Történelem és Biológia
A lazac rendkívül ősi élőlény. A paleontológusok szerint már 18 millió éve létezik, és ezzel a cápához hasonlóan a föld egyik legrégebbi halai közé tartozik. Ha kisugta volna a fejét a vízből, végignézhette volna, ahogy lejövünk a fáról, felegyenesedünk, megismerjük a tüzet, képesek vagyunk a hüvelykujjunkat a tenyerünk felé fordítani és eszközöket használni. De ekkor a lazacfaj már sok millió éves létezésnek örvendett.
A legelterjedtebb a lazacok közül az atlanti lazac. Ez egy méretes állat, általában 1,2 m hosszúra nő, de nem ritka a másfél méteres, 45 kilós példány sem a halászhálókban. Az atlantit tenyésztik a legnagyobb mennyiségben, hatalmas szám, évi 2,4 millió tonna halhús a következménye ennek a tevékenységnek. Emellett létezik a chinook lazac, ami rövidebb, de tömörebb: súlya elérheti a 60 kilót. A chum lazac mindössze ötven centis, tizenöt kilójával a kisebbek közé tartozik. A vörös lazac a sor végén áll, a kifejlett példányok 6-7 kilósak.
A lazac húsának színére gyakran rá is szükséges segíteni olykor: a vadon élő példányok sem eredendően rózsaszínes-pirosak, hanem táplálkozási szokásaik miatt. Rákokkal, krillel táplálkoznak, ami megszínezi húsukat. A mesterséges táplálással annyi a párhuzam, hogy annak esetén is külső hatások járulnak hozzá a szép rózsaszínes árnyalat kialakulásához, és akkor most nagyon udvariasan fogalmaztunk.A lazac amúgy nem sós vízi hal, csak éppen nem zavarja a só sem. Édesvízben születik, csak a több táplálékért megy a tengerbe. Nekem meglepő volt, de a mi Dunánkban is van lazac, amit az angol szakirodalom Danube Salmonnak hív. Mi itthon dunai galócának nevezzük, ami azért inkább tűnik elsőre gombának, mint halnak (igaz, én Bödőcs Tibor Áder-paródiája után néztem csak utána a lápi pócnak is).
Az észak-amerikai halászó-vadászó indiánok tányérján 9000 éve szerepel a lazac. Ezzel a számmal biztosan vitázna egynémely történész. Azt sejtjük, hogy az indiánok azóta halásszák a lazacot, amióta halásznak, és amióta egyáltalán jelen vannak Észak-Amerikában. Az a kérdés tehát, mikor kerültek oda. Ami viszont tényszerű, hogy remek fehérjeforrás.
Fogyasztói Percepciók és Minőségi Kérdések
Sokféle lazactermékkel találkozhatunk a boltok polcain. Nagy részük Norvégiából származik, különböző halgazdaságokból, vagy esetleg vadon fogott egyedekből. De vajon melyik a legjobb? És a legfinomabb? Az elmúlt időszakban a norvég tenyésztett lazacnak rossz híre kelt, mivel gyógyszer és más vegyszermaradványokat mutattak ki belőle. Az is közismertté vált, hogy a környezetüket is szennyezik, valamint a vadon élő halpopulációknak betegségeket adnak át. Ez az információ azonban erősen befolyásolja a termékek megítélését.
Egy dán felmérésben a résztvevők először vakkóstoláson vettek részt, tehát nem tudták, hogy az adott lazac épp a három csoport melyikéből származik. Érdekes módon a hagyományosan tenyésztett lazac került ki győztesen, és a vadon fogott kapta a legkevesebb pontszámot. A füstölt lazac esetében azt várják az emberek, hogy a vadon fogott jobb ízű, mint a hagyományos módszerrel tenyésztett. „Az egyik lehetőség, hogy az emberek leginkább a tenyésztett lazac ízét és színét ismerik, mivel ez a legkönnyebben elérhető a boltokban.” - mutatták ki a kutatók. „Úgy tűnik, hogy a legtöbb dán eléggé össze van zavarodva a különböző lazactermékek közötti különbségekkel kapcsolatban. Számos tényező befolyásolja a termékekkel kapcsolatos megítélést. Van benne gyógyszermaradvány? Túlhalászott állományból származik?”
A teszt során egyértelműen a vadlazac kapott több pontot a származására vonatkozó információk alapján. Az emberek arra asszociálnak, hogy ez természetesebb, következésképpen állatjólét és egészség szempontjából is jobb. Tény azonban, hogy Dániában csak a tenyésztett lazac kaphat bio minősítést, amihez szigorú követelményeknek kell megfelelni a termelés során fenntarthatóság, egészség és állatjóléti szempontból is. Annak ellenére, hogy drágábbak, mégis egyre több helyet foglalnak a dán boltok polcain a bioélelmiszerek. „Lehetőség van promócióra, így a fogyasztók több információt kaphatnak azokról a pozitívumokról, ami megkülönbözteti a bio lazacot mind a hagyományosan tenyésztett, mind a vadon fogott halaktól. Például több információt lehetne feltüntetni a csomagoláson, hogy segítsék a fogyasztók tájékozódását a bio füstölt lazac fenntarthatóságával és egészségügyi előnyeivel kapcsolatban.” - javasolják a szakemberek.
A zalaegerszegi projekt célja éppen az volt, hogy a legkorszerűbb RAS technológiával olyan lazacot állítson elő, amely antibiotikum, mikroműanyag- és vegyianyag-mentes, friss, és ezáltal a legmagasabb minőségi és egészségügyi elvárásoknak is megfelel. Ez a megközelítés közvetlenül válaszolt volna a fogyasztók által a hagyományosan tenyésztett lazaccal szemben támasztott aggodalmakra, és egyértelműen a fenntarthatóság és az állatjólét mellett tette volna le a voksot.
Üzleti Kihívások és Fenntartható Befektetések
Sagyibó Viktor üzletember jelentős multinacionális, majd államigazgatási pálya után „leszerelt”. Neve onnan lehet ismerős, hogy a Microsoft kormányzati korrupciós botránya után, többekkel együtt távozni kényszerült a cégtől, ezután Lázár János alatt dolgozott a Miniszterelnökségen. Mint Sagyibó Viktor a Telexnek elmesélte, három éve elhatározta, hogy már nem multinál, de nem is a kormányzatnál folytatja. Addig is voltak magánérdekeltségei, gyöngyösi bútoripari cége, illetve tulajdonrésze egy festékkereskedő vállalkozásban, de akkor egy nagyobb projektbe akart belevágni.
Az ENSZ-nek van egy szöuli központú Green Climate Fund elnevezésű alapja, ahol magyar környezetvédelmi és agrár szakemberekkel együttműködve egy angolai környezetbarát tojásfarm elindítására pályázott. Angola - az olaj miatt - viszonylag gazdag ország, hosszú polgárháború után a béke is eljött, de az élelmiszer rendkívül drága maradt. Luanda, a főváros sokáig a világ legdrágább városa volt, a népszerű tojás például repülőn érkezett. A helyi, környezetbarát tojástermelés projektje ígéretes volt, Sagyibó több fenntartható befektetésekkel foglalkozó alapot megismert, de végül nem találtak megfelelő angolai partnert, így a terv - egyelőre - elbukott. Ugyanakkor a magyar üzletember megismert egy szingapúri alapot, a 8FAsset Management céget, amely kizárólag egy Izraelben, Máltán és északon (Finnországban, Norvégiában, Dániában) már jobban elterjedt technológiába, a RAS (Recirculating Aquaculture System) szárazföldi lazactenyésztésbe fektet. Sagyibó szerint egyelőre, a tárgyalások közepén még korai lenne megnevezni, hogy pontosan ki fog befektetni a Zalaegerszegre tervezett lazactelepre, amely a hazai vízügyi és halbiológus szakemberekkel készített pályázat és kétéves előkészítés után az unió támogatását is elnyerte.
A projekt szervezője szerint ez az a ritka üzlet, ahol nem az értékesítés az igazi kockázat, inkább a HR és a víztisztítás, mert a globális lazacfogyasztás úgy nő, hogy közben még be is tilthatják a vadvízi halászatot és a környezetszennyező tengeri lazacfarmokat. Munkahelyteremtési szempontból a projekt nem egy nagy „etwas”, mert csak harmincan fognak itt dolgozni, de mivel ők feketeövesek, a humán erőforrás megszerzése mégis kihívás lehet. Képzett halbiológusok, vízügyi szakemberek kellenek, akiket részben a leendő technológiai partner képzett volna ki, de azt hallatszott, hogy a skót farmokon is dolgoznak, jó esetben hazacsábítható magyarok. Hogy ennek mekkora tétje van, azt jól mutatja az itt olvasható sztori. Miamiban működik egy hatalmas szárazföldi lazacfarm, ahol 200 ezer egyedet kellett gyorsan lehalászni, mert megkergültek, többek között nem voltak hajlandóak enni. Csak hosszas vizsgálódás derítette ki, hogy egy környékbeli építkezés olyan, az emberek számára nem érezhető mikrorezgést okozott, ami megőrjítette a halakat.
A Projekt Újraértékelése és a Támogatás Visszaadása
Bár a zalaegerszegi lazacfarm projektje ígéretesnek tűnt, és komoly uniós támogatást is nyert, a gazdasági körülmények alakulása végül jelentős kihívások elé állította a megvalósítást. A tervek szerint 2022 első negyedévében indult volna az építkezés, majd következett volna a technológia telepítése, a kétéves tenyészidő után, 2024 év végére készülhetett volna el az első egerszegi lazac. Azonban a folyamatosan változó piaci és gazdasági helyzet, különösen az építőipari árak drasztikus emelkedése, megnehezítette a projekt finanszírozását.
A Zalmon Kft. Sagyibó Viktor vezetésével komoly nehézségekkel szembesült az építkezési és beruházási költségek jelentős növekedése miatt. Mivel időközben jelentősen drágultak az építőipari árak, és a befektetéshez kapcsolódó költségek, a vállalat még a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében elnyert közel 2,94 milliárd forintos uniós támogatás segítségével sem tudta volna megvalósítani a projektet. A zalaegerszegi polgármester levelének egy részletét a független képviselő nyilvánosságra hozta, amelyből kiderül, a cég már 2022-ben lemondott a zalaegerszegi lazacfarmra elnyert támogatásról.
Ez a döntés azt jelentette, hogy az eredetileg tervezett, uniós forrásokkal támogatott lazacfarm Zalaegerszegen, a megnövekedett költségek miatt, nem valósulhatott meg a tervek szerint. A projekt leállítása, vagy legalábbis az eredeti formában történő felfüggesztése, rávilágít az ilyen nagyszabású, innovatív beruházásokkal járó gazdasági kockázatokra, még akkor is, ha a technológia és a piaci igények alátámasztják a létjogosultságát. Bár a koncepció továbbra is érvényes, és a szárazföldi lazactenyésztés mint fenntartható megoldás jelentős potenciállal bír, az ilyen projektek megvalósításához stabil gazdasági környezet és rugalmas finanszírozási háttér szükséges.
A hazai halfogyasztás - igaz, rendkívül alacsony szintről - de folyamatosan növekszik. A jelenlegi 6 kilogrammot alig meghaladó éves fogyasztás nemzetközi összehasonlításban még akkor is kevés, ha figyelembe vesszük, hogy nem vagyunk tengeri nép. A hazai keresletet tehát jelentősen lehetne növelni. A hazai lazacfogyasztás évente mintegy 350 tonnát tesz ki, amelybe már beletartozik a fagyasztott mennyiség is. A Zalmon Kft. fagyasztott halat nem tervezett értékesíteni, friss lazacból ugyanakkor évente 1000 tonna mennyiséget tervezett előállítani. Ez tehát a magyar fogyasztás nagyjából háromszorosa. Bár a magyar piac is fejlődik, ezekből a számokból világosan látszik, hogy exportértékesítésre terveztek a kezdetektől fogva. Elsősorban Bécs, Graz és München, illetve Észak-Olaszország nagykereskedői hálózatai számítottak a friss halainkra. De már volt olyan európai hálózattal rendelkező kereskedelmi üzletlánc is, amellyel szintén tárgyalásokat folytattak.
A MAHOP program azon uniós forráslehetőségek közé tartozott, amelyek a legkevésbé voltak itthon kihasználva, mert elég szigorú szabályai voltak, a magyar haliparban nem hemzsegtek a jó projektötletek, ráadásul ahogy drágultak az építőipari anyagok, illetve az építőipari munkaerő, több, már elindított program is elakadt. Azért a neten keresgélve lehet hazai haltenyésztési újdonságokkal találkozni, itt például egy szarvasi afrikai harcsa tenyésztő cég nagyon érdekes filmje is elérhető. Ez a cég Tukán és Szarvason kétezer tonna halat tenyészt. A zalaegerszegi lazacfarm projektjének története így a modern akvakultúra ígéreteit, a fenntartható technológiák fontosságát, de egyúttal a nagyszabású beruházások kivitelezésének összetett gazdasági kihívásait is megmutatja Magyarországon.
tags: #lazac #telep #magyarorszagon