Lekvár és a rákellenes hatás: Tudomány és tévhitek

A rákos megbetegedések elleni küzdelemben az egészséges életmód és a táplálkozás kiemelt szerepet kap. Számos élelmiszer és táplálkozási szokás segíthet csökkenteni a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, azonban fontos elkülöníteni a tudományosan bizonyított tényeket a népi hiedelmektől és az alaptalan állításoktól. Az alábbiakban részletesen vizsgáljuk meg a lekvárok és más élelmiszerek potenciális rákellenes hatásait, különös tekintettel a felhasználó által gyűjtött információkra.

Feketeszedres lekvár és az antioxidánsok ereje

A feketeszeder a legerősebb antioxidánsok közé tartozik. Az antioxidánsok alapvető fontosságúak a rákos daganatok megelőzésében, mivel védelmet nyújtanak a sejteknek a káros szabadgyökök ellen. Különösen védik az érfalakat a károsodásokkal szemben. A feketeszeder fogyasztását követően az antocián molekulákat nagy mennyiségben lehet kimutatni az emberi vizeletből. Ezek a molekulák védelmet nyújthatnak a húgyutakban lejátszódó káros szabad gyöktermelő folyamatokban, így valószínűleg daganatgátló hatást fejtenek ki. Ez azért is fontos, mert Magyarországon az utóbbi időben egyre növekszik a húgyhólyag rákos betegek száma.

Kimutatták, hogy a szederből készült desszertek két hétig tartó mindennapos fogyasztása (200 g szederdzsem/nap) is jelentősen növeli a szervezet antioxidáns védelmét. Különösen jelentős ez a hatás idősebb korban, amikor lényegesen több szabad gyök keletkezik, illetve a szervezet saját védelmi rendszere is meggyengült. Ezért feltételezik, hogy az öregedés egyik kiváltója a fokozott szabadgyök-keletkezés. Valószínűleg az elfogyasztott szeder bőséges mennyisége - hasonlóan az Acai bogyó hatásához - hozzájárul az olaszok hosszabb élettartamához is.

A szederlekvár elkészítéséhez az almát meghámozzuk, kimagozzuk, lereszeljük és a szederrel együtt egy lábosba felforraljuk a zseléfix-szel és a cukorral. Lassú tűz fölött 15 percig főzzük. A népi tapasztalat szerint székrekedésre, és aki próbálta, tanúsíthatja, hogy szorult helyzetben valóban hatásos.

Málnas lekvár és az ellagsav

A málnalekvár csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát - mondta el egy gasztroenterológus. Elmagyarázta, hogy a finomság sok ellagsavat tartalmaz, amely gátolja a rákos daganatok növekedését. A málnalekvár természetes antibiotikum, megfázás és influenza esetén csökkentheti a lázat, enyhítheti a hidegrázást és felgyorsíthatja a gyógyulási folyamatot. A málnalekvár másik nagyon fontos tulajdonsága a rák megelőzése. Egy másik természetes gyógymód a lonclekvár - tette hozzá a terapeuta.

Kökény lekvár - egy elfeledett kincs

Eljött a kökény szezonja. A kökény lekvár elkészítése ugyan nem a legegyszerűbb, mert az apró bogyók közepén aránytalanul nagy mag található, amelyet főzés közben el kell távolítani. Ehhez kézi tekerős passzírozót vagy szitát és fakanalat is használhatunk. Kétségtelenül aprólékos munka, de a végeredmény minden fáradságot megér: a kökényből készített lekvár a legfinomabb!

Nem csak finom, rendkívül egészséges. A szúrós cserje lila termésének számos jótékony hatása már az ókorban is ismert volt. A kökény gazdag C-vitaminban, és pozitívan hat a szív- és érrendszerre. A kökénylekvár jótékony hatásai mellett mennyei csemege lehet. A kökény jelentős mennyiségben tartalmaz ellagsavat, egy rákellenes flavonoidot. Kutatások szerint az ellagsav étrendi adagolása akár 55 százalékkal csökkentheti a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett a kökény velőjében megtalálhatók a kempferol, kvercetin, glikozidok és rutin flavonoidok is, amelyek a gyümölcs jellegzetes színéért és egészségvédő hatásáért felelősek.

A kökény méregtelenítő és vértisztító hatású. A népi gyógyászat bőrkiütések és bélhurut kezelésére is használta. Rendszeres fogyasztása támogatja az anyagcsere-szabályozást és az immunrendszert. Kiváló turmixokhoz vagy smoothie-khoz, savanyú íze ellen pedig mézzel vagy más gyümölcsökkel lehet lágyítani. A kökény kérge idegnyugtatóként használható, fogyasztása ellazít és kiegyensúlyozottá tesz. Kökénykéreg tea készítése: egy csésze forrásban lévő vízbe tegyünk 1 kiskanál reszelt kérget, majd hagyjuk ázni.

A szilvalekvár és a népi gyógyászat: Hiedelmek és valóság

Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember azt mondta, hogy rákban nem lehet meghalni, mert a szervezet öngyógyító, ilyenkor az immunrendszert kell erősíteni és az adott rákra való növényeket használni. Testünkben mindig vannak rákos sejtek, és ezeket a szervezet normális esetben kordában tartja. Ha gyengül az immunrendszer, akkor képesek csak az elburjánzásra. Nagyon fontos, hogy higgyük, sőt, tudjuk, hogy a rák nem halálos ítélet. Elmondta, hogy a székelyek mit használnak rákgyógyszerként, teljes hatékonysággal. És ezt tudóscsoportok nemrégiben be is vizsgálták, igazolva a gyógymód hatékonyságát. Tehát Erdélyben egy nagyon egyszerű orvosságot használnak a rák gyógyítására. Szilvalekvárt. Igen, szilvalekvárt. A szilva gyógyító erejű, kimagaslóan magas az antioxidáns tartalma. Frissen is érdemes szezonban sokat fogyasztani belőle, de aszalt szilvaként is hatásos, valamint lekvárként is.

Azonban a Ködpiszkáló blog óvatosságra int a szilvalekvárról terjedő csodahatásokat illetően. Dr. Csupor Dezső legújabb blogbejegyzésében azt boncolgatja, mennyire hihetünk a bükki füvesember kijelentéseinek, mely szerint a szilvalekvár hatékony fegyver lehet rák esetén is. A posztban egy interneten terjedő írást idéz a blogger, ami arról számol be, hogy a székelyek is nagy eredménnyel alkalmazzák rákos megbetegedések esetén az őszi gyümölcsből készült lekvárt, ezt az orvosilag is bizonyított hatékonyságú csodaszert. Az igazság az, hogy sajnos semmi sem igaz ebből. Jó lenne, ha ilyen egyszerű lenne a rák kezelése, gyógyítása, de nem az. Az persze jó, ha egészségesen élünk, és ennek része lehet a szilvalekvár, somlekvár fogyasztása, de gyógyulást sem ezektől, sem a többi, fent felsorolt növénytől nem várhatunk. Jó lenne tudni, tényleg Szabó Gyuri bácsitól származnak-e a fentiek, mint ahogy azt is, hol olvashatóak a népi gyógyászati alkalmazást igazoló és a hatásosságot bizonyító tudományos adatok. "Rákellenes növények vannak, de azok túl mérgezőek ahhoz, hogy kiskanállal fogyasszuk a lekvárjukat" - tisztázza a gyógyszerész, majd hozzáteszi, "Sajnos, a szilvalekvár tradicionális rákellenes használatáról az általunk elérhető szakirodalomban nincs adat, és a "tudóscsoportok" publikációi sem érhetőek el sehol."

Ami az emésztésre gyakorolt hatását illeti, abban nincs hiba: a népi megfigyeléseknek van alapja, hashajtó hatása annak köszönhető, hogy magas cukor- és gyümölcssavtartalma miatt ozmotikusan aktív (vizet "vonz"), így lazább székletet eredményez. Ebben az alkalmazásában bárkinek javasolt. A szilvalekvár elkészítéséhez turmixoljuk le a szilvát, rakjuk hőálló edénybe, sütőben néhány óra alatt, időnként megkeverve 160 °C-on főzzük/süssük a kívánt állagúra. Sem hozzáadott cukor, sem egyéb adalékanyag nem szükséges. Hashajtóként, és nem utolsósorban "élvezeti szerként" is kiváló.

Hagymalekvár: Egy ízletes csemege és potenciális rákellenes hatások

India egyes vidékein a hagyma nem tartozik a konyha alapvető növényei közé, fogyasztásáról azt tartják, hogy a lelket tisztátalanná teszi. Így minden ételből kihagyják. Az arab világban pont az ellenkezője dívik, a hagyma jelképként szolgál, és bőséggel teszik az ételekbe, néha minden olyan hagymás, hogy alig bírunk belőle enni. A magyaroknál a hagyma fogyasztása tradíció, Makó hagyományosan hagymatermő vidék. Európában a németek kedvelt savanyú hagymája és hagymás burgonyasalátája ismert, a csehek is kedvelik, de franciák talán a leghíresebbek hagymás receptjeikről, gondoljunk csak a hagymalevesre.

A britek azonban ennél is tovább kutattak. A brit élelmiszeripari kutatóintézet munkatársai a flavonoidok közül a kvercetint vették górcső alá, mely legnagyobb számban - az almán és a vörösboron kívül - a hagymában van jelen. A kvercetinről kimutatták, hogy fogyasztásával megelőzhetők az érfalak gyulladása, de hamar lebomlik a szervezetben, és a vérben nem található meg. Az érfalak gyulladása károsítja az érfalakat, mely szívbetegséghez és stroke-hoz vezethet. A kutatók azokat a vegyületeket vizsgálták, amelyek a kvercetin bomlása után keletkeznek. Ezek a vérben is megtalálhatók, és ténylegesen érintkeznek az emberi szövetekkel. A vegyületeket az emésztés során keletkezettel hasonló koncentrációban az erek belső faláról vett sejtekhez adták.

A hagyma ugyan a hagyomány szerint javítja az étvágyat, ez látszólag ellentmond annak, hogy nagyszerű fogyókúrás növény. A hagyma ugyanis erősen tisztítja a bélrendszert és étvágynövelő hatása csak addig tart, míg a tisztulás maga. Onnantól inkább harmonizál, és ha megfelelő étkekkel fogyasztjuk, ez a hatás nem érvényesül negatívan. A magyar vöröshagyma B1 vitaminból 0,05 mg-ot, B2 vitaminból 0,03 mg-ot, C vitaminból 20 mg-ot tartalmaz. Alilszulfid (egy kéntartalmú vegyület) tartalmánál fogva baktériumölő hatású. Ha azonban sokat fogyasztunk belőle, gázokat okoz a belekben.

A hagymalekvár valójában egy indiai chutny (ejtsd: csatni) hasonmása. Ízletes csemege, mely pozitív élettani hatásait összetevőinek köszönheti. A méz természetes antibiotikus hatásáról már sokat írtunk, a chili érrendszert őrző hatásáról szintén. A hagymalekvár elkészítéséhez 6-6 db vörös- és lilahagymát apróra vágunk. Az olajat felforrósítjuk, és a hagymát kezdjük pirítani. Vágjuk nagyon apróra a paprikákat, majd hozzáadjuk a hagymához, sózzuk és borsozzuk. Ha szépen összedinsztelődött, egyszerűen felöntjük a borral és a többi fűszert is hozzáadjuk. Lassú tűzön egész krémesre kell párolni, a vizet szépen apró adagokban hozzáadva, így a kész lekvár finom és sűrű lesz. Körülbelül 30 perc alatt megvan, de folyamatos felügyeletet igényel. A vöröshagyma lekvár színének javítására érdemes lehet némi paprikát is hozzáadni, a füstölt paprika különleges ízt ad neki. A hagymalekvár alapját akár több kg hagyma is képezheti.

Sárgarépa: Egy régi kultúrnövény gyógyhatásai

Zöldségféléink közül a sárgarépa az egyik legismertebb és legközkedveltebb növényünk. Fogyaszthatjuk nyersen, sülve, főve, párolva, vagy a kipréselt levét. Aki diétázás vagy fogyókúra miatt fordul hozzám, és kevés zsiradékot visz be a szervezetébe, javaslom a sárgarépa fogyasztását. A sárgarépában a tápanyagok a héjhoz közel találhatók nagyobb koncentrációban, éppen ezért javaslom a biorépa vásárlását, melyet fogyasztás előtt csak megdörzsölve átmosunk.

A népi gyógyászatban többek között nőknél a kismedencei terület és méhkörnyéki véráramlás emelésére használjuk, valamint emésztési problémák kezelésére, székrekedés esetén és mandulagyulladáskor. Az A-vitamin hiány tünetei, egyebek mellett, hajhullás, bőrszárazság, amit szintén orvosolhatunk a sárgarépával. A-vitamin hiánya súlyos esetben farkasvakságot is okozhat.

A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) fontos zöldségnövényünk, jelentős vitaminforrásunk, régóta ismerjük és termesztjük. Származási helye Nyugat-Ázsia (Afganisztán és Irán területe). Ez a négyezer éves kultúrnövény eredetileg vékony, kemény gyökér volt, és a késő római időkben kezdték nemesíteni. Első "klasszikus" utalások a gyökér felhasználására az 1. századból valók. Európába a 8. században mórok közvetítésével jutott el. A nemesített változat, az ősi növényhez képest, jóval nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű. A XVII. században jelent meg a narancssárga nemesített fajta Magyarországon. Kétéves növény, amelynek második évben fejlődik magszára. Nem megfelelő vetőmag esetén első évben is virágozhat. Napos-félárnyékos helyen érzi jól magát.

A termesztett sárgarépa rost tartalma főleg cellulóz, kisebb részben hemicellulóz és lignin. Elhanyagolható mennyiségben tartalmaz keményítőt. A zöldség íze főként a glutaminsavnak és a többi szabad aminosavnak köszönhető. Más savakat nyomokban tartalmaz, ilyenek a borostyánkősav, α-ketoglutársav, tejsav és glikolsav. Narancssárga színét a β-karotin tartalmának köszönheti, kisebb mennyiségben α- és γ-karotinokat is tartalmaz. Az α- és β-karotin részben átalakul A-vitaminná az emberi szervezetben. Napi 15 gramm sárgarépa fogyasztása fedezi a napi β-karotin szükségletet, ezért figyeljünk oda a túladagolásra, mert elsősorban gyerekeknél ellenreakciót válthat ki.

A sárgarépa igazi bőrvédő, rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szerepet játszik a faggyú- és verejtékmirigyek szabályozásában. A sárgarépa C-vitamin tartalma segíti a kollagén termelést, amitől a bőr rugalmasabbá válik. Emellett a répában található béta-karotin elősegíti a barnulást, véd a leégés ellen. A sárgarépa K-vitamint és kis mennyiségű kalciumot és foszfort tartalmaz. Ezek hozzájárulnak a csontok egészségéhez, és segíthetnek megelőzni a csontritkulást. Megakadályozza a szembetegségek kialakulását, véd a farkasvakság ellen. Erősíti a hasnyálmirigyet, hosszútávú fogyasztása csökkenti az inzulinrezisztenciát és a cukorbetegséget enyhíti. Glikémiás indexe meglehetősen alacsony, mindössze 39, így cukorbetegek bátran fogyaszthatják. Egy sárgarépa körülbelül 10%-át alkotják a szénhidrátok, aminek közel a fele cukor. Ennek a szénhidráttartalomnak további 30%-a rost. Egy közepes sárgarépa 25 kalóriát tartalmaz. Összességében ez a sárgarépát alacsony kalóriatartalmú, magas rosttartalmú élelmiszerré teszi, amely viszonylag alacsony cukortartalmú. Emiatt alacsony a glikémiás indexe (GI). Ez azt jelenti, hogy a cukorbetegek számára biztonságos.

Segíti a máj regenerálódását, hozzájárul a méregtelenítéséhez. Jótékonyan hat a szív- és érrendszeri problémákra, a magas vérnyomásra, az érelmeszesedésre. A sárgarépában található rost és kálium segíthet a vérnyomás kezelésében. A sárgarépában található kálium segít ellazítani az ereket, így csökkenti a magas vérnyomás és más szív- és érrendszeri problémák kockázatát. A daganatos betegségek kockázatát a vér alacsony béta-karotin szintje fokozhatja. A sárgarépa bőségesen tartalmazza ezt a fontos anyagot, ezért fogyasztása a fehérvérsejtek számának és aktivitásának növelésével hozzájárulhat a rák megelőzéshez. Számos kutatás alátámasztja, hogy a sárgarépalé (vagy a karotinoidokban gazdag étrend) és a prosztatarák alacsonyabb kockázata között kimutatható összefüggés van. A sárgarépa hatása a gyomorra nézve is jótékony, lúgosító tulajdonsága révén segít a gyomorfekély kezelésében. A pektin a jó baktériumok táplálékaként hozzájárul a bélflóra egyensúlyához. Védőréteget képez a gyomor nyálkahártya felszínén, ami megvéd a savas ételek hatásától.

Vigyázat! Vannak, akik allergiásak a sárgarépában található vegyületekre. Sárgarépát mindig csak biztonságos helyről vásároljunk, mert összegyűjtheti a növényvédő szerek maradványait! Különösen a szerves foszfor tartalmú növényvédő szerek halmozódhatnak fel benne. A sárgarépában fel tud dúsulni a nitráttartalom, mely ásott, nitráttal szennyezett talajvízkutakból öntözött, illetve erősen trágyázott földön nevelt növényben figyelhető meg. A magas nitrát tartalmú répából készült bébiétel a csecsemők és kisgyermekek számára halálos kimenetelű mérgezést okozhat.

A rákellenes étrend alappillérei: Gyümölcsök, zöldségek és a mediterrán étrend

Hippokratész szerint "Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered". A helyes életmód mellett számos olyan élelmiszer és táplálkozási szokás létezik, amely segíthet csökkenteni a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Mi pusztíthatja el a rákos sejteket? Sajnos erre a kérdésre még mindig várat az egyértelmű válasz - mindenesetre jó tudni, hogy melyek azok a táplálékok, amelyeket érdemes prevenciós szándékkal beilleszteni a táplálkozásunkba.

1. Paprika: A paprika óriási C-vitamin és A-vitamin-tartalma, valamint folsav- és kálium-tartalma miatt a rák elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze.
2. Keresztesvirágúak: A keresztesvirágúak családjába tartozó káposzta, brokkoli, karfiol, kelkáposzta, kelbimbó, retek, fehérrépa, vízitorma mind-mind olyan növényi hatóanyagokat tartalmaznak, melyek gátolják a rákkeltő anyagok belépését a sejtekbe, és akadályozzák a daganatok kifejlődését. Brit tudósok szerint a káposztafélékben lévő anyagok hatékonyan csökkentik a rák kialakulásának kockázatát, különösen a gyomor és béltraktusban. Az USA kutatói a keresztesvirágú zöldségfélék családjába tartozó kelbimbóról kimutatták, hogy egy AITC jelzésű vegyületet tartalmaz, amely hatékonyan akadályozhatja a rákos sejtek bizonyos fajtáinak terjedését. Ezekben a növényekben több olyan anyag található nagy mennyiségben, amely gátolja a rákos sejtek fejlődését, illetve az ösztrogén szervezetben történő átalakulási folyamatának befolyásolásán keresztül gátolja az ösztrogén tumorserkentő hatását. Brokkoli kivonattal táplált állatoknál 60-80%-kal lecsökkent a tumorok fejlődése. Ezen zöldség átható aromájáért, ízéért, a glukozinolátok felelősek. A benne levő rengeteg növényi hormon miatt csodálatos ösztrogén hatása van.
3. Áfonyafélék, málna és eper: C-vitaminban és folsavban gazdag gyümölcsök, emellett magas a rost- és káliumtartalmuk. Erős antioxidáns hatásúak, azaz megkötik a szervezetben keletkező káros szabadgyököket.
4. Tiszta víz, tea: A víz (ásványvíz, forrásvíz, szóda) és a koffeinmentes tea jelentik a legjobb folyadékot a szervezet számára. Ezek az italféleségek óriási szerepet játszanak az emésztésben, a táplálék továbbításában és felszívódásában, valamint a hőmérséklet szabályozásban. Étvágycsökkentő hatásúak és segítik a súlyszabályozást is. Ajánlott legalább 1,5-2 liter folyadékot elfogyasztani naponta!
5. Paradicsom: A különféle paradicsomos mártásokban, szószokban, ketchupban megtalálható likopin erősen antioxidáns hatású. Nagymértékben csökkenti a prosztata- és más rákos megbetegedések kockázatát, jelentős szerepet játszik az öregedési folyamatok lelassításában és más betegségek elleni védekezésben.
6. Olívaolaj: A zsiradékok közül a legegészségesebbek a növényi eredetű olajok, különösen a hő- és vegyi beavatkozás nélkül, hidegen sajtolt szűz olívaolaj, mely sok E-vitamint és más antioxidánsokat tartalmaz.
7. Alma: Az alma, különösen a gyümölcs héja olyan hatóanyagokat tartalmaz, melyek gátolják a rákos sejtek szaporodását.
8. Karotinoidok: A sütőtök, a batáta és a cukkini karotintartalma - különös tekintettel a béta-karotinra - a rák elleni egyik fontos alkotóelemét jelenti.
9. Szőlő: A szőlő az egyik legősibb kultúrnövényünk, amely értékes tápanyagok, vitaminok, flavonoidok tárháza.
10. Fokhagyma és vöröshagyma: Az egyszerű fokhagymás pirítós is rákellenes hatású! Pedig a fokhagyma (Allium sativa) és a vöröshagyma (Allium cepa) bizonyítottan rákellenes hatású gyógynövények.
11. Porcsinfélék: A porcsinfélék is kitűnő harcosoknak bizonyultak a rák ellen, amelyekben nemcsak antioxidáns vitaminok (C-, E- és K-vitamin), valamint béta-karotin fordul elő, hanem ugyanilyen hatású pszoralének is. Lehetőség szerint a C vitaminban gazdag rákellenes növényeket (pl. porcsinfélék, fokhagyma zöldje) nyersen fogyasszuk, mert a főzés során értékes C vitamin tartalmuk elveszik.
12. Citrusfélék héja: A citrusfélék héja gazdag limonénben, ami megfékezi a rák terjedését. Amikor Angliában a hasnyálmirigy- és a vastagbélrák ellen kipróbálták, gátolta e daganatok növekedését.
13. Teakeverékek: Számos hatásos teakeverék készült gyógynövényekből a rák ellen. Míg a kúpvirág gyökerének hatóanyagai a védekezési rendszert erősítik, addig a többi növény aktív anyagai gátolják a rák kialakulását, illetve akadályozzák a növekedését.

A rákmegelőzésben nemcsak az egyes élelmiszerek fontosak, hanem az is, hogyan és milyen rendszerességgel fogyasztjuk ezeket. A mediterrán típusú étrend - amelynek alapját a zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák, hüvelyesek, halak, valamint az olívaolaj képezik - számos tudományos kutatás szerint jelentősen csökkentheti több rákféleség kialakulásának kockázatát. Ezzel szemben a feldolgozott húsfélék, a finomított cukor és a transzzsírok növelhetik a daganatok esélyét, különösen a vastagbélrák, emlőrák és hasnyálmirigyrák esetében.

Kiemelt figyelmet érdemel a rostfogyasztás is: a bélrendszert védő hatása révén segíti a karcinogén anyagok gyorsabb távozását, ezzel is csökkentve azok időtartamát a szervezetben. A napi legalább 25-30 gramm rost bevitele - hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák révén - ajánlott minden felnőtt számára.

A rákmegelőzés szempontjából az is fontos, hogy testsúlyunkat az egészséges tartományban tartsuk, ugyanis az elhízás számos daganattípus kockázati tényezője lehet. Ehhez nemcsak a táplálkozás, hanem a rendszeres mozgás is hozzájárul: heti legalább 150 perc közepes intenzitású testmozgás javasolt, amely javítja az anyagcserét, a hormonháztartást és az immunrendszer működését.

Végezetül érdemes tudni, hogy a bélmikrobióta állapota is kulcsszerepet játszik a daganatok elleni védekezésben. A változatos, növényi alapú étrend segíti az egészséges bélflóra fenntartását, amely gyulladáscsökkentő hatású anyagokat termel, és támogatja a szervezet természetes védelmi vonalait. Így a táplálkozás nem csupán üzemanyag, hanem aktív szereplője a rákmegelőzésnek is.

Az életmódváltás nem garancia a rák ellen: Orvosi kezelések és alternatív terápiák

A rosszindulatú daganatos betegséggel szembeni küzdelemben, érthető módon, a betegek minden lehetséges kezelési módot igyekeznek kipróbálni. Ezt kihasználva sok olyan alternatív gyógymód jelent meg a köztudatban, amely hatékonysága orvosilag nem bizonyított. Ezek az alternatív gyógymódok sokszor jelentős anyagi terhet is jelentenek a betegek számára.

Akik valamely alternatív terápia alkalmazása mellett döntenek, fontos, hogy erről tájékoztassák kezelőorvosukat is, és ne hagyják abba a hagyományos kezeléseket. Bizonyos anyagok és terápiák kiegészíthetik a kórházi terápiát, de a bizonyítékokon alapuló onkológiai kezeléseket nem lehet alternatív gyógymódokkal kiváltani.

Az onkológiai kezelések típusai a rosszindulatú daganatok kezelési módszerei az alábbiak lehetnek:

• daganat sebészi eltávolítása,
• sugárterápia,
• kemoterápia,
• célzott daganatterápia,
• hormonterápia,
• érképződést gátló szerek,
• immunterápia,
• alternatív gyógymódok,
• palliatív ellátás.

A rosszindulatú daganattal diagnosztizált beteg a daganat típusától és kiterjedésének mértékétől függően különféle típusú, illetve kombinált kezeléseket is kaphat. A daganatos betegek ellátása összetett folyamat, így a betegek optimális ellátásának meghatározása több szakterület orvosainak együttes feladata. Az ő együttműködésük biztosítja, hogy egységes legyen a betegek kivizsgálása és onkológiai kezelése a többszakmás ellátást végző onkológiai centrumokban és országos szinten is.

A daganatos betegségek kórisméjének felállításához képalkotó (pl. röntgen, CT, MRI, ultrahang) vizsgálatokra van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani, honnan indul ki a daganat, és érint-e más szerveket. Ezt követi a daganat pontos szövettanának, biológiai és - szükség esetén - molekuláris biológiai jellegzetességeinek meghatározása laboratóriumi és szövettani vizsgálatokkal.

Fontosak az egyéb belgyógyászati vizsgálatok is, amelyek eredményéből megtudható, hogy milyen a beteg szív- és érrendszeri státusza, van-e egyéb társbetegsége - például magasvérnyomás-betegsége, cukorbetegsége -, mivel az alapbetegségek jelentősen befolyásolhatják a gyógyszerválasztást.

tags: #lekvar #rak #ellen