Liechtenstein, az Alpokban elhelyezkedő, Ausztria és Svájc közé beékelődött, sokszínű ország ékes példája annak, hogy egy állam területének nagysága nem feltétlenül függ össze fejlettségével. Európa negyedik legkisebb államaként tartják számon, Vatikán, Monaco és San Marino után, mindössze 160 km² területtel és megközelítőleg 39 000 főnyi népességgel. Ennek ellenére a világ egyik leggazdagabb államai közé sorolható, kiemelkedően magas egy főre jutó GDP-vel és rendkívül alacsony munkanélküliségi rátával. A hercegség gazdaságának fő mozgatórugói a pénzügyi szektor, a feldolgozóipar és a szolgáltatóipar. A kedvező üzleti környezet, az alacsony adók és a támogató kormányzati politika vonzó célponttá teszik Liechtensteint a nemzetközi vállalkozók számára.
Történelmi hátterek és a gazdaság fejlődése
Liechtenstein történelme hosszú és változatos, mely hozzájárult jelenlegi gazdasági státuszának kialakulásához. Az 1342. május 3-án alakult Vaduzi Grófság képezte az ország magját, mely 1434-ben egyesült Schellenbergel, és az akkor megállapított határai a mai napig nem változtak. A XVI. században számos háborúval kellett szembenéznie, amelyek közül a Sváb-háború volt a legjelentősebb, ekkor jelölték ki a Rajnát elméleti határnak a Német Fejedelemség és Liechtenstein között. Ezt követően békés időszak vette kezdetét, mely a katolikus vallás megerősödésével járt.
A 30 éves háború újabb nehéz időszakot hozott, ekkor került újabb kézbe a Hercegség, és tetőzött a boszorkányüldözés. 1712-ben I. János Ádám megvásárolta Vaduzi Grófságát, ezzel felvételt nyert a Császári Tanácsba, majd 1719-ben a két egyesített területet Liechtensteini Hercegséggé emelték. Különlegességnek számít, hogy az ország nevében is szerepel az uralkodási formája. Az uralkodók azonban továbbra is Bécsből irányítottak, helyettük végrehajtók vették át az irányítást az országban. Abszolutizmus uralkodott a Hercegség területén, ami konfliktusokhoz vezetett Oben- és Unterland területei között. Ennek megoldására az egyes részek privilégiumainak csökkentése szolgált.
A Francia Forradalom jelentősen megbolygatta Európa életét, és Liechtenstein csatatérré változott. Napóleon megalapította a Rajnai Szövetséget, melyhez 1806-ban csatlakozott a Hercegség is, megerősítve ezzel függetlenségét, melyet a mai napig birtokol. Ekkor még mezőgazdasági berendezkedésű országként gazdaságilag elszigetelt volt, a feudalizmus és az alacsony termelékenység gyengítette. Az uralkodó nekilátott az ország modernizálásának, iskolakötelezettség, pénzügyi és földreformok bevezetésével. Az abszolutizmus térnyerése azonban továbbra is meghatározó volt.
A Hercegség tagja lett a Német Szövetségnek is, és 1852-ben Vámszerződést kötött Ausztriával. II. János Herceg uralkodása a reformok időszaka volt: megerősödött a textilipar, megalakult az első bank (1861) és az első újság. Az Osztrák Vasúton keresztül csatlakozott Liechtenstein a nemzetközi közlekedési útvonalakhoz. 1862-ben megfogalmazták az alkotmányt, és ettől kezdve az uralkodó fontosabb döntéseknél nem kerülhette meg a kormányt. 1866-tól lett teljesen független az állam. Ezt követően az uralkodó feloszlatta Liechtenstein hadseregét.
Az első világháborúban az ország semleges maradt, ám mégis nehéz gazdasági helyzetbe került. A textilipar leginkább a nőknek biztosított munkát, a férfiak kizárólag mezőgazdasági területen dolgoztak. Az emberek éheztek, a textilgyárak tönkrementek, és a háborút követő infláció miatt a lakosok felélték vagy elveszítették a tartalékaikat. Ezért sokan a környező országokban vállaltak munkát, de sokan kivándoroltak Amerikába. Majd Liechtenstein gazdasága ismét kezdett fellendülni. 1918-ban megalakultak az első pártok: a Kereszténydemokrata Néppárt és a Haladás Polgári Párt.
A Hercegség Svájc felé fordult: 1919-ben megállapodtak a diplomáciai és konzuli képviseltetésről külföldön, majd a következő évben sor került a postai szolgálatokat érintő szerződésre. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát és megfogalmazták az új alkotmány alapjait, megerősítve az emberi jogok intézményét az országban. Ezt azzal is megerősítve, hogy a kormányfő kizárólag született liechtensteini állampolgár lehet. 1923-ban aláírták Svájccal a legjelentősebbnek nevezhető gazdasági és vámuniós megállapodásukat, és a következő évtől hivatalos pénznemükként ismerték el a svájci frankot.
A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenvedett a Liechtenstein család, akik 1600 km²-nyi földjét államosították (legnagyobbrészt) Csehszlovákiában. Az országban a nők csak 1984-ben nyertek általános választójogot. 1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet) tagja. 2004. augusztus 15-én II. János Ádám herceg kinevezte elsőszülött fiát, Liechtenstein Lajos trónörököst fejedelem-helyettessé. A Liechtenstein fejedelmi család jelenleg a világ leggazdagabb családjai közé tartozik.
Exploring LIECHTENSTEIN History, Geography, Culture
A pénzügyi szektor - Az adóparadicsom státusz
Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül, különösen a pénzügyi szolgáltatások dominálnak. Ez az ország az egyik legstabilabb gazdasággal rendelkezik Európában, amit a hitelminősítő intézetek egymás után több éve kínált tripla A minősítése is alátámaszt. Ezek a mutatók számos külföldi céget csábítanak ide. Alacsony adóinak köszönhetően (legfeljebb 18%) rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut.
Adórendszer és cégformák
A liechtensteini adórendszer rendkívül vonzó a nemzetközi befektetők számára. A társasági adó mértéke 12,5 százalék. Bizonyos esetekben minimum 1800 CHF adót kell fizetni, a kisvállalkozások kivételével. A domicílium holding-társaságok tőkeadójának mértéke a társaság nettó tőkéjének 0,01%-a (lehelyezett alaptőke, tartalékok, elmúlt időszakok osztatlan nyeresége), legkevesebb 1000,- CHF. Alapok tőkeadójának mértéke 2 000 000,- CHF összeget meghaladó résztőke esetén 0,075%, 10 000 000,- CHF összeget meghaladó tőke esetén 0,05%. A bevétel, a forgalom vagy a nyereség nem adóköteles.
Liechtenstein az áfa szempontjából is Svájc részének tekintendő, és az általános áfakulcs 7,7%, bizonyos árukra és szolgáltatásokra pedig 2,5%-os kedvezményes kulcs vonatkozik. Különleges, 3,7%-os áfakulcs vonatkozik a szálláshely-ipari vállalkozásokra. A Liechtensteinben bejegyzett társaságok a teljes, világméretű jövedelmük után adóznak.
Az országban számos cégforma létezik, melyek közül a legfontosabbak az alapítvány, az „Anstalt”, a tröszt és a részvénytársaság. Az alapítvány nem szokványos (offshore) cég, hiszen nem végezhet semmilyen aktív üzleti tevékenységet. Az alapítvány megalakulásakor az alapító átadja a célra kijelölt összeget vagy eszközöket és megjelöli a kedvezményezettet vagy kedvezményezetteket. Ekkor válik a magánalapítvány az eszközök tulajdonosává. A magánalapítványnak nincs tulajdonosa vagy tagja, ezek helyett egy általában 1-3 tagú kuratórium kezeli. A kuratóriumot az alapító jelöli ki és feladatuk az alapító akaratának végrehajtása. A magánalapítvány minimum tőkéje 30 000 CHF vagy ennek megfelelő értékű más eszköz. A tőkét teljes egészében be kell fizetni az alapításkor. Ha a magánalapítvány eszközeinek nettó értéke meghaladja a kétmillió svájci frankot, akkor tőkeadót kell fizetni. A liechtensteini magánalapítványok legnagyobb előnye, hogy ezen kívül nem kell adót fizetni, amíg a kedvezményezett nem él Liechtensteinben.
Banktitok és diszkréció
A banktitok intézménye és az adóparadicsomok körüli aktualitások kiemelten fontosak Liechtenstein pénzügyi szektorában. A banktitok alapelvei szerint bármilyen, adóval kapcsolatos információ közlése nem megengedett. Liechtenstein nem szerepel a kettős adózást szabályozó nemzetközi szerződések szerződő feleként, ebből kifolyólag a külső törvényhozásokkal szemben nem folytat tárgyhoz tartozó, adóval kapcsolatos információ-cserét.
Domicílium holding-társaságok esetén biztosított a teljes diszkréció, ami többek között trösztbeli- és ügyvédi titoktartási kötelezettség által nyer támogatást, a cégjegyzékben feltüntetett információk terjedelmének megszorításával. A liechtensteini magánalapítványok egyik legfontosabb előnye az elérhető legmagasabb fokú diszkréció. Ez a magas fokú diszkréció és a stabil gazdasági környezet vonzza az üzletembereket, akik úgy döntenek, hogy céget alapítanak ebben az apró független államban, így Liechtenstein az évek során Európa egyik vezető pénzügyi központjává vált.
Cégalapítás Liechtensteinben
A liechtensteini cégalapítás folyamata nem túl bonyolult, mivel a hatóságok támogatják a külföldi befektetéseket, és különféle intézkedésekkel, kedvezményekkel igyekeznek magukhoz vonzani a vállalkozó szellemű cégalapítókat. A cégalapítás megkezdése előtt számos döntést kell meghozni, és bizonyos kérdéseket megválaszolni, különösen a jogi forma kiválasztásával kapcsolatban. Érdekes módon a jegyzett tőke letétbe helyezéséhez három pénznem közül is választhatunk: svájci frank, euró vagy amerikai dollár. A fent jelzett minimum tőke összegek változatlanok maradnak mindhárom pénznem esetében.
A cégalapítás lépései:
- Cégnév ellenőrzése: Az első lépés a cégnév elérhetőségének és jogszerűségének ellenőrzése a Vállalati Indexben. Ezt a névválasztást később meg kell erősíteni a liechtensteini állami cégjegyzékben. A tulajdoni formától függően a cégnévnek a megfelelő betűszóval kell végződnie.
- Bejegyzett vállalkozási cím: A cég alapításához bejegyzett vállalkozási cím szükséges Liechtensteinben. Ez egy olyan cím, ahol a céggel kapcsolatos iratokat tartják és leveleket fogadnak. Egy konkrét fizikai címnek kell lennie, amely nem lehet postafiók, de nem feltétlenül kell irodát is tartani ott.
- Bejegyzés a Kereskedelmi Nyilvántartásba: A liechtensteini kereskedelmi nyilvántartás a cégek és kereskedők nyilvános nyilvántartása, mely a cégek fontos adatainak felsorolásán túl további feladatokat is ellát, mint például a legalizálás, tanúsítás. A Cégjegyzékbe bejegyzés csak jelentkezés útján történhet. A jelentkezés a jelentkezési levélből áll, amelyet alá kell írni, valamint csatolni a regisztrációhoz szükséges minden igazoló dokumentumot. Egyes igazoló dokumentumokat, például cikkeket, közokiratokat, nem pénzbeli hozzájárulási szerződéseket, egyesülési szerződéseket, könyvvizsgálati, alapítási és tőkeemelési jelentéseket vagy végakaratokat nem csak eredeti idegen nyelven, hanem német nyelven is be kell nyújtani.
- Jegyzett tőke letétbe helyezése: Liechtenstein társasági törvényei előírják a jegyzett tőke letétbe helyezését, mielőtt a céget bejegyeznék az országban. A Wise Business-számlával helyi számlaadatunk lehet 9 pénznemben, többek között HUF, EUR, USD és GBP. Így nemzetközi utalásokat indíthatunk és fogadhatunk pénzváltás nélkül, mindez egy helyen.
- Engedélyek beszerzése: A cég Liechtensteinben történő alapításának következő lépése az, hogy beszerezzenek minden olyan engedélyt, amelyre az adott vállalkozásnak szüksége lehet. Különféle típusú engedélyek vonatkozhatnak a cégre. Érdemes megnézni a kormányzati webhelyeket és az online licenc szolgáltatásokat.
A cég indításának és működtetésének költségei az üzleti formától és a tevékenységek mennyiségétől függően is változnak. Például egy liechtensteini GmbH regisztrációs díja 700 CHF. Ez a díj azonban az alaptőke nagyságától függően emelkedhet, de legfeljebb 10 000 CHF-ig. Az országban ÁFA-köteles minden olyan személy, intézmény, egyesület, amely vállalkozást folytat. Deviza számláknál az egyes tételeket és a végösszeget a megfelelő devizanemben kell megadni.
Egyéb gazdasági tényezők és nemzetközi együttműködés
A pénzügyi szektoron kívül Liechtenstein gazdaságát a fejlett feldolgozóipar és a szolgáltatóipar is jellemzi. Az ország kiváló infrastruktúrával rendelkezik, bár autópálya nincs kiépítve a hercegség területén, a meglévő utak rendkívül korszerűek és jó minőségűek. A nagyobb forgalmat lebonyolító főútvonalak általában a Rajna mellett futnak. Kerékpárutakból is akad bőven, megközelítőleg 350 km kerékpárút áll a sportosan aktívak rendelkezésére. A kis földrajzi távolságoknak és az utak biztonságának köszönhetően meglehetősen népszerű és ajánlott is ez a közlekedési forma. Az országon áthaladó vasútvonalat az osztrák vasúttársaság (ÖBB) üzemelteti Feldkirch (Ausztria) és Buchs (Svájc) között. Az IC vonatok általában nem állnak meg az ország területén belül, csupán a két megnevezett határvárosban. Buszos közlekedési lehetőséggel az országban 14 vonalon számíthatunk, melyek általában az osztrák és svájci járatokkal összhangban közlekednek.
Liechtenstein szomszédjaival, különösen Svájccal, szoros kapcsolatot ápol. Közös valutát alkalmaznak, a liechtensteini bankok pedig a Svájci Bankszövetség aktív tagjai. Az Európai Gazdasági Térséggel (EGT) való megállapodása biztosíték a személyek szabad áramlásának törvényi szabályozására, melynek értelmében évente csupán 56 engedély adható ki munkavállalásra, illetve egyéb okokból.
Nemzetközi együttműködés az adózásra vonatkozó kérdésekben
A globalizálódó világhoz és a banktitok szabályozása körüli változásokhoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú Liechtenstein számára. Bár a domicílium holding-társaságok esetén biztosított a teljes diszkréció, és Liechtenstein nem szerződő fele a kettős adózást szabályozó nemzetközi szerződéseknek, a nemzetközi nyomás hatására az ország is lépéseket tett az átláthatóság növelése érdekében. A nemzetközi együttműködés keretében a liechtensteini közigazgatási szervek, mint például az Adóhivatal, folyamatosan frissítik honlapjaikat, hogy a legfrissebb információkat nyújtsák a cégformákról és a helyi adórendszerről.
Társadalmi és demográfiai sajátosságok
A lakosság száma 35 356 fő volt 2007 végén, mely 2008 végére 35 596-ra növekedett. A 0,7%-os emelkedés nem számottevő. A lakosság összetétele azonban arányaiban nem változott. Összehasonlítva más európai országokkal a foglalkoztatható életkorú lakosság (20-64 év közötti) erősebben képviselteti magát, a gyerekek és a nyugdíjasok aránya pedig jóval az átlag alatt van. Kis területéhez egy 221 fő/km²-es népsűrűség tartozik. A legnépesebb városai Schaan (5696 fő), Vaduz (5014 fő) és Triesen (4634 fő). A lakosság 2/3-a liechtensteini csupán, a külföldi állampolgárok aránya 33,6%, melyből a leggyakrabban svájci, osztrák, olasz és német nemzetiségűekről beszélhetünk. A Liechtensteini Hercegség egyik fontos célkitűzése a külföldiek arányának stabilizálása, ezért ennek érdekében számos intézkedést tett. 1981-ben korlátozták a svájci polgárok szabad bevándorlását az országba. Ezenkívül az Európai Gazdasági Térséggel való megállapodása is biztosíték a személyek szabad áramlásának törvényi szabályozására.
Liechtenstein a német nyelv alemann változatát beszélő országok közé tartozik. Egyedüli kivétel az országban a hegyi falu, Triesenberg, ahol a 13. század óta a Walser-nyelvjárás a meghatározó. A helyi dialektusok eltérőek, tehát ezek alapján meg lehet állapítani, hogy az ország melyik részén él az adott ember. Ám minden lokális különbség ellenére hasonló elemeket is felfedezhetünk az egyes tájszólások között. Például jellemző a hasonló nyelvjárási kiejtés a szomszédokkal, Svájccal és Vorarlberggel. De az egyes régiók évszázadok során megőriztek népi elemeket.
A vallás tekintetében az ország eléggé egységes. A legfrissebb 2000-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 78,4%-a római katolikus, mely nagyrészt a II. János Pál pápa által 1997-ben alapított vaduzi érsekségnek is köszönhető. 8,3% vallotta magát protestánsnak. Az iszlámok aránya 4,8%-ra tehető. 8,5% egyéb (buddhista, zsidó, Jehova tanúi vallási felekezet tagja, illetve ide sorolták az ateistákat is).
Oktatás és média
Az ország területén 3 felsőoktatási intézmény működik: Universität Liechtenstein (Vaduz), Private Universität im Fürstentum Liechtenstein (Triesen) és Internationale Akademie für Philosophie (Bendern). Az intézményekben a Bologna rendszer szerint ugyanúgy alap-, mester- és doktori szakok különíthetők el. Az angol nyelvű képzési lehetőségekről az egyetemek honlapján bővebben tájékozódhatunk. Liechtenstein ugyanakkor két szomszédos svájci kantonnal közösen is működtet felsőoktatási intézményt, ez az Interstaatliche Hochschule für Technik Buchs. Az oktatás színvonala, különösen a felsőoktatás területén, hozzájárul az ország szellemi tőkéjének gyarapításához és a gazdasági innovációhoz.
Az országban egyetlen országos televízió és rádió van, a Liechtensteini Rádiótelevízió. A legnagyobb napilapot közel 11 000 példányban nyomtatják, a neve Liechtensteiner Vaterland. Ezt követi a Vaterländische Union című lap. A legrégebbi napilap az 1878-ban alapított Liechtensteiner Volksblatt. A média is tükrözi az ország kis méretét és a közösségi jellegét, hozzájárulva a lakosság tájékoztatásához és a kulturális identitás megőrzéséhez.
tags: #liechtenstein #gazdasaga #bevetel #rizs